A magyar vizsla egy elegáns, intelligens és sokoldalú kutyafajta, amely Magyarországról származik. Ősi eredete és gazdag történelme révén mára a világ egyik legismertebb vadászkutyája lett. A fajta elődei valószínűleg már a honfoglaló magyarokkal együtt érkeztek a Kárpát-medencébe. Tudatos tenyésztésük a 19. századtól kezdődött meg, ahol fontos szempont volt az elegáns megjelenés, a jó orr, az engedelmesség és a kitartás. Az FCI (Fédération Cynologique Internationale) 1936-ban hivatalosan is elismerte a rövidszőrű magyar vizslát mint önálló fajtát.
A világháborúk alatt a magyar vizslát veszély fenyegette, de szerencsére a tudatos védelem és a szakszerű tenyésztés megmentette őket a kipusztulástól. Manapság a vizsla nemcsak vadászkutya, hanem családi kedvenc, kereső- és terápiás kutya is.
A magyar vizsla jellemzői
A magyar vizsla közepes-nagy méretű kutya, amely általában 20-30 kilogrammot nyom, magassága pedig 54-64 centiméter között mozog. A kanok marmagassága 58-64 cm, a szukáké 54-60 cm lehet. Testfelépítése erős, elegáns, kecses, izomzata tökéletes, lábai hosszúak, amik ideálisak a vadászathoz és a gyors mozgáshoz.
A fajta egyik legjellegzetesebb vonása a rövid, sima és fényes szőrzet, amely általában arany-vörösesbarna színű, és amely megkülönbözteti a magyar vizslát más vadászkutyáktól. A standard szerint kizárólag a lábujjain, valamint mellkasán lehetnek - max. 5 cm-es - fehér foltok. A vizsla feje nemes megjelenésű, közepes méretű, enyhén domború homlokkal és közepes hosszúságú orral rendelkezik. Fülei hosszúak és lelógóak, közepesen vastagok és a fejhez simulnak. Szemei borostyánszínűek vagy barna árnyalatúak, ami intelligenciát és barátságosságot tükröz.
Ha már magyar vizsla, akkor ejtsünk néhány szót a drótszőrű változatról is, amely egyébként egy önálló faj. A drótszőrű magyar vizsla a rövidszőrű magyar vizsla és a drótszőrű német vizsla keresztezéséből alakult ki, és 1956 óta az FCI hivatalosan is elismeri. Sokkal ritkábbnak számítanak ezek a vizslák, mint a rövidszőrűek.
Temperamentum és viselkedés
A magyar vizsla temperamentuma rendkívül barátságos, szeretetteljes és hűséges. Ez a kutya erős kötődést alakít ki a családjával, és szinte minden helyzetben szívesen tölti az időt a gazdája közelében. Nagyon társaságkedvelő kutya, aki jól kijön más kutyákkal és állatokkal, valamint kiválóan alkalmazkodik a gyerekekkel való együttéléshez is. Idősek mellé is ajánlottak. Fontos azonban, hogy mindig ellenőrizd a kerítést és találd meg a szökésre alkalmas lyukakat, ugyanis a fajta képviselői kíváncsi természetüknek köszönhetően hajlamosak lehetnek a szökésre.
A vizslák kimagaslóan intelligensek és tanulékonyak, ami miatt könnyen képezhetők. A pozitív megerősítésen alapuló tréningek különösen hatékonyak ennél a fajtánál, mivel a magyar vizsla érzékeny a gazdája reakcióira és jutalmakra. Fontos, hogy már korán biztosítsd számára a megfelelő kiképzést és a korai szocializációt, hogy sokféle emberrel, látványossággal, hanggal és élménnyel találkozzon. Az aktív, energikus és sportos kutyus unatkozhat és rombolóvá válhat, ha magára hagyják. A magyar vizsla nagyon okos, és az eszét arra használja, hogy kitalálja, hogy a gazdi mit szeretne és hogy tehetné boldoggá, míg a német vizsla azt próbálja kiagyalni, hogy a szabályok, amiket hoztunk mennyire képlékenyek.
A magyar vizsla nevelése kölyökkorban
Mivel a magyar vizsla rendkívül intelligens és érzékeny, kiegyensúlyozott és kifinomult kutyafajta, ezért már kölyökkorban elkezdődhet a képzése. Egy 5 hónapos vizsla már nagyon sokat képes tanulni, és a napi rutin, a mozgás és a mentális stimuláció kulcsfontosságú a fejlődése szempontjából.
Szocializáció és szoktatás
Az első naptól kezdve, ahogy hozzánk kerül, egészen 4 hónapos koráig intenzíven kell szocializálni a kölyköt. Fontos, hogy megismerkedjen különböző emberekkel (pl. gyerekekkel, idősekkel), állatokkal (pl. más kutyákkal, macskákkal), helyzetekkel (pl. utcai zajokkal, tömeggel) és háztartási eszközökkel (pl. porszívóval, mosógéppel).
Egy kölyökkutya számára (főleg 2-3 hónapos korban, amíg még nem mehet utcára, közösségbe) az egész lakás egy játszótér és mi vagyunk számára a játszópajtik. Ez azzal járhat, hogy szétrág bútorokat, felugrál mindenhova, leveszi a székről/asztalról, amit elér valamint velünk játszik üldözőset, birkózósat, aminek a vége - ha nem adunk keretet vagyis nem mutatjuk meg a kiskutyánknak a játékszabályokat - hogy csipkedi a lábunkat vagy éppen durván harapdálja a kezünket. Ha elpakolunk előle, amit csak lehet - amíg idősebb nem lesz - és mindig arra irányítjuk a figyelmét, amit csinálhat (adunk neki rágó játékot, játszunk vele, tanítjuk egy picit), akkor sokkal könnyebben - és nem mellesleg jobb hangulatban - átvészelhetjük a kölyökkorral járó nehézségeket.
Fontos szem előtt tartanunk azt is, hogy a kölyökkutya nem érti automatikusan a NEM szót! Nem tudja, hogy mit jelent az, hogy “NE menj oda”, “NE csináld ezt”, “NE csináld azt”, “NE rágd szét” stb., tehát eleinte hiába is mondogatnánk neki. Egy egészséges kölyök eleven, kíváncsi, felfedezésre éhes, aki az ösztönei alapján, illetve a külső ingerekre reagálva cselekszik. A szabályok nem feltétlenül jelentenek korlátozást vagy a szabadság megvonását, sőt! Ha erőszak- és büntetésmentesen neveljük a kölyköt, akkor bízni fog bennünk, együttműködő lesz velünk és ezáltal mi is bízhatunk benne.
Mozgás és mentális stimuláció
A magyar vizsla nagyon aktív kutya, ezért szüksége van a rendszeres mozgásra, edzésre és sétára. A kölyökkutyáknak is aktív testmozgásra van szükségük - szigorúan a korukhoz igazítva! A 5 hónapos vizsla már részt vehet strukturált, vagyis feladatokkal tűzdelt sétákon (sok segítséggel, sok jutalomfalattal: pl. erdőben/mezőn/parkban séta közben fa/pad/bármilyen tárgy kerülése, lábnál követés, jobbra-balra forgások, behívások, ülve és fekve várakoztatás. Később egyre kevesebb jutalomfalattal, s ahogy nő a kölyökkutyánk, elkezdhetjük gyakorolni pl. a nyomkövetést.
Cél az önfeledt, laza játék, akár még eszköz/tárgy nélkül is. Szintén szigorúan a kutyánk korához igazítva! Ha már 4-5-6 hónapos kortól hangsúlyt fektetünk arra, hogy megtaláljuk azt a tevékenységet, amiben a kutyánk kiélheti ösztönös adottságait és vágyait, akkor nagyon jó úton haladunk afelé, hogy „boldog kutyánk” legyen. Kölyökkorban még csak célzott játékos feladatok jöhetnek szóba, s majd 8-10-12 hónapos kor körül kezdődhet a tréning.
Mivel nagyon intelligens kutya, szüksége van a mentális stimulációra is. A sétáltatás során érdemes lehetőséget adni arra, hogy szaglásszon és fedezzen fel új dolgokat. A vizslák kimagaslóan intelligensek, így az elképesztő mozgásigényük mellett a mentális tréningezésre is érdemes időt áldozni. A magyar vizsla kölyök korától egészen felnőtt koráig folyamatosan képes és hajlandó tanulni. Akár idős korban is képes új készségek elsajátítására.
Etetés
A kölyökkutya etetése legalább olyan fontos kérdés, mint a kölyökkutya nevelése. A vizsla aktív életmódja miatt magas energiatartalmú, minőségi táplálékra van szüksége. Kölyökkorban akár napi négy kisebb adag is szükséges lehet. Jó, ha mindig nagyjából azonos időben etetjük, s az ideális az, ha az etetéshez kapcsolódik valamilyen feladat.
A kutyák etetésénél sok gazdi keres olyan lehetőségeket, amelyek segíthetnek a kutyája egészségének megőrzésében és javításában. A piacon számos alternatíva közül választhatunk, mint például a barf, főtt vagy párolt menük, amelyek egyre népszerűbbek a kutyatulajdonosok körében. A barf étrend az állatok természetes táplálkozási szokásait követi, és friss húsokat, csontokat, belsőségeket, valamint zöldségeket tartalmaz. A friss húsok és zöldségek gazdagok vitaminokban és ásványi anyagokban, amelyek hozzájárulhatnak a kutyák vitalitásához. A főtt vagy párolt étkezési formák is egyre nagyobb teret hódítanak, mivel lehetőséget adnak a gazdáknak arra, hogy az étkezéseket személyre szabják, és minden egyes összetevőt frissen készíthetnek el kutyájuk számára. Mivel minden kutya más és más, a legfontosabb, hogy megtaláljuk azt az étrendet, amelyik a legjobban illeszkedik kutyánk egyéni igényeihez. Törekedj rá, hogy kutyusod mindig vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag eledelt kapjon és sose etesd túl. Azonban mivel a vizsla nagyon aktív életet él, nagyobb mennyiségű táplálékra lehet szüksége, mint egy szobakutyának.
Ugyan sok helyen olvashatod, hogy a száraztápos etetés tökéletes a kutyák számára, a száraztápok nagy része azonban nem megfelelő választás. Ezek ugyanis olyan silány minőségű összetevőkből készülnek, mint a húsliszt és a gabona, amelyek alacsony tápértékkel rendelkeznek, és akár allergiát is okozhatnak. Érdemes lehet a száraztáp mellé valamilyen nedves eledelt is adni, fele-fele arányban. A PetChef frissen főtt kutyaeledeleit Dr. Varga József állatorvos állította össze, aki a kutyák táplálkozására specializálódott.
Például, a gondosan összeállított monoprotein bárányhúsos ragu hajdinával, quinoával, sütőtökkel, brokkolival és édesburgonyával készül. Könnyen emészthető és hipoallergén, így ideális az allergiás kutyusok számára. Ez lehet például köles, hajdina vagy akár plusz zöldségek.
Ápolás és higiénia
- Szőrápolás: A szőrzete nem filcesedik, nincs aljszőrzete, így elegendő hetente egyszer átfésülni egy gumikefével vagy puha szőrű kefével. Ez eltávolítja az elhalt szőrszálakat és serkenti a bőr vérkeringését is. A kutyust már kölyökként érdemes hozzászoktatni a szőrápoláshoz és biztosítani, hogy ez pozitív élmény legyen számára.
- Fürdetés: Csak akkor szükséges, ha valóban koszos lett - például egy nagyobb kirándulás vagy sárban hempergés után. A vizsla nem igényel rendszeres fürdést, ha bekoszolódik a bundája, hagyd megszáradni és utána egyszerűen kifésülhető.
- Fül- és szemápolás: A lógó fülek hajlamosabbak lehetnek a fertőzésekre, így hetente ellenőrizzük, és szükség esetén tisztítsuk ki.
- Fogápolás: A rendszeres rágás (pl. fogtisztító jutalomfalatok) segíthet a fogak egészségének megőrzésében. A lepedék eltávolításában a fogmosások között nagy segítségedre lehet egy természetes alapú, tápanyagokban gazdag rágóka. +1 FOGÁPOLÁSI TIPP: Az izlandi tőkehal tallérok, izlandi farkashal- és tőkehal bőr rágókák tökéletes választás. Mindennapos használatukkal csökkenhet a barna foglepedék, fogkő, és javulhat a kutya lehelete is.
Pihenés és egyedüllét
Talán nem is gondolnánk, de a kölyökkutyáknak rengeteg pihenésre, alvásra van szükségük. Ha már egy ideje ébren van, akkor érdemes figyelgetnünk, mert - ahogyan a gyerekek is - a kutyák is túl tudnak pörögni. Ha észrevesszük, hogy fáradt vagy túlpörgött (durvul, eszetlenkedik, „rosszcsontkodik”, harap, esik-kel, látványosan nem figyel ránk), akkor biztosítsuk számára, hogy pihenhessen, azaz tegyük be a helyére, különítsük el magunktól.
Az első egyedül töltött éjszaka meghatározó pillanat a kölyökkutyánk életében. Távol került az anyjától és a testvéreitől, így érthető módon felettébb nyugtalan és feszült lehet. Ha kaptunk egy rongy/lepedő darabot vagy plüsst amin rajta van az anyja és a testvérei ismerős illata, akkor rakjuk be hozzá és máris könnyebbé tehetjük számára az első éjszakákat. A hangsúly itt is a fokozatosságon és a rendszerességen van. Kis lépésekben érdemes haladni és naponta fokozatosan növelni az egyedül töltött időt, hogy aztán kb. 3,5 hónapos kora körül már több órát is egyedül hagyhassuk.
Szobatisztaság
Egy 8-10 hetes kölyöknek még nagyon pici a hólyagja, így egyszerűen szüksége van rá, hogy 1-2-3 óránként ürítsen. Ezért a kölyök 5-6 hónapos koráig részben elengedjük a szobatisztasági kérdést. Ezzel szemben, ha elvárások nélkül próbálunk meg viszonyulni a kutyánkhoz és elkezdjük keresni a valódi okot, hogy miért nem csinálja meg, amit szeretnénk, akkor egy új dimenzióba kerülhetünk. Ebben a dimenzióban eltűnik - de legalábbis jelentősen csökken - a feszültség, hiszen a figyelmünk a megértésre összpontosul.
Egészségügyi szempontok
A magyar vizsla általában egészséges fajta, de hajlamos lehet néhány genetikai betegségre. Fontos 1-1,5 évente elvégeztetni a szükséges állatorvosi szűréseket. Néhány gyakori betegség:
- Csípőízületi diszplázia: Ez az egyik leggyakoribb öröklődő mozgásszervi probléma a vizsláknál. A csípőízületi diszplázia egy olyan betegség, amely a csípőízület deformációját okozza. Ez egy örökletes rendellenesség, amelynek lényege, hogy a csípőízület vérellátása nem megfelelő. Ezért ezen a területen a combcsont felső területei károsodnak. A diszplázia eleinte sokszor tünetmentes, a kutyus idősödésével azonban gyulladás, fájdalom és sántítás alakulhat ki. Egyik legjellemzőbb tünete, hogy a kutya húzza a lábát.
- Könyökízületi diszplázia: A könyökízületi diszplázia során a könyökízületet alkotó karcsont és két alkarcsont egymással érintkező ízületi felszíne nem illeszkedik megfelelően. Emiatt helyenként feszülés, más helyen pedig instabilitás jön létre a könyökízületben.
- Epilepszia: A magyar vizsláknál - bár nem túl gyakran - előfordulhat idiopátiás epilepszia, mely rohamokkal jár. Az epilepszia egy olyan agyi működési zavar, amelynek során az agy egyes területein fokozott elektromos tevékenység keletkezik. Az epilepszia a kutyák gyakori idegrendszeri betegsége. Tünetei változatosak lehetnek, mivel a betegségnek is többféle típusa van.
- Pajzsmirigy alulműködés: Ez a hormonális rendellenesség letargiát, hízást és bőrproblémákat okozhat. A pajzsmirigy alulműködés során a szervezet nem tudja fenntartani a megfelelő pajzsmirigy hormonszintet. Ennek jelei közé tartozik a súlygyarapodás, a szőrzet elvékonyodása, a száraz bőr, a lassú szívverés és a hideg iránti érzékenység. A pajzsmirigy alulműködés könnyen kezelhető napi gyógyszeres kezeléssel, amelyet a kutya egész életében folytatni kell.
- Addison-kór: Ez a nehezen diagnosztizálható betegség a mellékvesekéreg elégtelenségével jár, emiatt csökkent kortikoszteroid hormontermelés és így bágyadtság, letargia, soványság, folyamatos hasmenés jelentkezik. Leginkább fiatal és középkorú szuka kutyák veszélyeztetettek.
- Atópiás bőrgyulladás: A környezeti allergéneknek köszönhetően a kutyák között viszonylag gyakran alakul ki spontán atópiás bőrgyulladás. Mivel a tünetek igen változatosak, gyakran nehéz pontos diagnózist felállítani. Az atópiás bőrgyulladás általában heves vakarózással, az érintett terület nyalogatásával jár, ezen kívül szőrhullás, a bőr pirossága, piros foltok, göböcskék, fül- és bűzmirigy gyulladás stb. jelentkezhetnek.
- Cushing-szindróma: A Cushing-szindróma egy hormonális eredetű betegség, amely során a mellékvesék túl sok kortikoszteroid hormont termelnek. Tünete a túlzott vízfogyasztás, nagy mennyiségű vizelet ürítése, sorvadt izmok, fáradékonyság, gyengeség. Ezen kívül jellegzetes bőrtünetek tapasztalhatóak: kétoldali szimmetrikus szőrhullás a törzsön, elvékonyodott bőr és szőrzet.
- Sebadenitis: A sebadenitis a kutyák és macskák olyan betegsége, amely során a bőr faggyúmirigyei gyulladásos reakció következtében visszafordíthatatlanul elpusztulnak. Az idiopátiás betegségek csoportjába tartozik, azaz tényleges oka ismeretlen.
Extra tipp: Bár a legtöbb magyar vizsla hosszú és boldog életet él, a fenti betegségekre való hajlam miatt érdemes már kölyökkutya korban kisállat biztosítást kötni rájuk.
A magyar vizsla munkaképessége
A magyar vizsla egy rendkívül sokoldalú vadászkutya. A vadászkutya munkáját két nagy fázisra bontjuk: a lövés előtti és a lövés utáni munkára.
Lövés előtti munka
A lövés előtti munka is nagyon szerteágazó. Lényege, hogy a kutya minél gyorsabban átfésülje a terepet és minden ott lévő vadat messziről jelezze a vadász számára. Ezt szaknyelven "mezei keresésnek" nevezik. A vizsla feladata, hogy a levegőben terjedő szagokat figyelve - a körülményektől függően - az érzett vad közelébe érve megállja azt. A keresés legyen aktív, intelligens, módszeres és a terephez, időjáráshoz alkalmazkodó, kitartó vágtában, magas fejtartással, állandó orrhasználatot tükrözően. A keresés irányát (ti. veszi a szél irányát, erősségét, a szagvételi lehetőségeket) a vizslának kell meghatároznia, de semmiképp se legyen több 30 - 50 méternél. A jól dolgozó vizslánál nem lehet elmaradt, vagy elveszett vad.
A vizsla mindig légszimattal dolgozik, vagyis a levegőben terjedő szaganyagokat észlelve keres. Fontos, hogy a vizslának mindig jobb az orra, mint az állandóan talajt szimatoló vizslának. A talált vadat stabilan jeleznie kell. Az állás közben a vad távolságát jelzi, és rendszerint a vad felé mutat. Az egyik mellső - néha hátsó - láb a levegőben felhúzott, testtartása szoborszerűen merev, feszült figyelmet tükröz. A vizslának a kirepülésre a vizsla hasaljon, de legalább maradjon helyben.
Lövés utáni munka
A lövés utáni munka során a kutya feladata a lőtt vad kézre kerítése és átadása a gazdának. Más a helyzet a sebzett vadnál. Sokszor ez a nyomkövetés több száz méteren át tarthat. A kutya ilyenkor szaknyelven szólva talajszimattal dolgozik. Ezt nevezik un. "vonszalékmunka"nak. A jól dolgozó vizslánál nem lehet elmaradt, vagy elveszett vad. A sebzett vad keresésekor a vizslának a vad mögött lopakodik, annak mozdulatait követve zaj nélkül halad. A kutya feladata az is, hogy a vizslának a körülmények között ott marad, el nem mozdul!