Miért esik hátra a 5 hónapos baba feje? A csecsemőkori fejsérülések és mozgásfejlődési eltérések átfogó áttekintése

A gyermekek fejlődésének elkerülhetetlen része az esések és kisebb sérülések sorozata. Különösen az első gyermekes szülők számára jelenthet rémálmot a koponyasérülés, melynek bekövetkezte gyakorlatilag elkerülhetetlen. Amint a baba kúszni-mászni kezd, és felfedezi a világot, a leesés inkább csak idő kérdése.

A fejsérülések megelőzése és kezelése

A szülők nem tudják a nap minden percében szemmel tartani gyermeküket, de ez nem is baj, ha az otthoni környezet biztonságos. Lépcső esetén célszerű babarácsot használni, az asztalok sarkát sarokvédővel ellátni, a konnektorokat védővel lezárni, különösen régebbi épületekben, ahol nincs FI relé. Ha mindezen elővigyázatosságokat megtettük, akkor nagy valószínűséggel a gyermek az ágyról a földre fog először fejjel lekoppanni.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A fejet érintő sérüléseket érdemes komolyan venni. Az első és talán a legfontosabb teendő ilyenkor a sérült tudatállapotának felmérése.

• Súlyos koponyasérülés jelei:
  • Magasról leesés (1,5 méter vagy annál magasabbról) vagy nagy ütközési energiájú sérülés (pl. közlekedési baleset)
  • 3 hónaposnál fiatalabb gyermek
  • Kiemelkedő kutacs
  • Tudatzavar (nem tartozik ide az ütéskor 5 másodpercnél rövidebb eszméletvesztés), aluszékonyság (nem tartozik ide a sérülést követően egy órán túli amúgy is aktuális délutáni vagy esti alvás)
  • Tapintható törés
  • "Epilepsziás" jellegű görcs
  • 6 hónaposnál fiatalabb babánál 3 cm-nél nagyobb átmérőjű vérömleny a halántékcsont, oldalsó koponyacsont vagy a fej hátsó része felett
  • "Pápaszem" vérömleny a szem körül (mint a mosómedve)
  • Folyamatos vizes-véres orrfolyás/fülfolyás, ami az ütközés előtt nem állt fenn
  • Előzetesen ismert vérzésre hajlamosító betegség

  Akció: Jelentkezés pár órán belül kórházban vagy sürgősségi osztályon.

• Enyhe fejsérülés:
  • Minden, amire a fentiekből semmi nem teljesül. Legtipikusabb esete: 3 hónapos vagy annál idősebb gyerek ágyról a szőnyegre/parkettára esik fejjel.
  • A koppanást követően azonnal sír.
  • Később sincs eszméletvesztése vagy hányása, normálisan viselkedik.

  Akció: Otthoni megfigyelés.

Koponyaűri vérzés és nyomásfokozódás

A koponyasérülés esetén amitől félünk, az a koponyaűri vérzés és koponyán belüli nyomásfokozódás. Ezek vizsgálatára kizárólag a koponya CT vagy a koponya MRI vizsgálat alkalmas. A koponya röntgen és a koponya ultrahang ezek vizsgálatára nem alkalmas, és csak felesleges teher a gyereknek, szülőnek. A CT nagy sugárterheléssel jár, az MRI-hez pedig el kell altatni a gyereket.

Régebben képalkotó eljárásokkal próbáltunk mindent megtudni a koponyán belüli sérülésekről, illetve annak hiányáról (röntgen, CT). Ma szeretnénk a vizsgálatok mennyiségét, különösen a sugárterhelés miatt, csökkenteni. Ma a hangsúly a megfigyelésen van, a klinikai tünetek időbeni alakulásának vizsgálatán. A röntgenvizsgálat csak és kizárólag a koponya csontszerkezetéről ad egy képet. Arról, hogy a csonton belül, az agyban mi történt, nem mond semmit. A röntgenfelvétel készítése sokszor hamis biztonságérzetet ad. A gyermek vizsgálata, megfigyelése, viselkedésének időbeli változása sokkal több információt nyújt.

Teendők fejsérülés esetén

Ha eszméleténél van a gyermek, könnyebb a dolgunk, hiszen tudunk vele kommunikálni, és a kérdéseinkre kapott válaszok kapcsán könnyebben eldönthető, hogy gyanakodjunk-e agyrázkódásra, vagy fölösleges aggódnunk. Ha a gyermek felsírt, az ennél a sérüléstípusnál jó jel. Az is jó jel, ha ezt követően gyorsan megnyugszik és a szokásos módon folytatja a játékot. Bágyadtság, aluszékonyság, hányinger, hányás, zavartság, viselkedésváltozás esetén viszont indokolt lehet az orvosi vizsgálat.

Ha a gyermek eszméletlen, akkor - amennyiben biztosak vagyunk benne, hogy mozgatható a gyerek, vagyis tudjuk, hogy nincs komolyabb gerinc- vagy belszervi sérülése - a mentőhívás mellett a stabil oldalfektetés elvégzése a legfontosabb. Miért? Mert a stabil oldalfekvés egy esetleges hányás esetén szabad légutat biztosít. Természetesen ebben a helyzetben is figyelni kell arra, hogy a kis betegnek van-e pulzusa, és rendesen veszi-e a levegőt (légzés- és keringésellenőrzés).

Milyen esetekben hívjunk mentőt?

Gyerekeknél nagyon gyakori a fejsérülés, hiszen a testükhöz viszonyítva a kisgyermek feje arányaiban nagyobb (úgy hívjuk ezt, hogy fejnehezek), így esésnél ez a testrészük gyakran sérül. Ezekben az esetekben a fejen seb és duzzanat is keletkezhet, a gyereknek lehet agyrázkódása, és nagyon ritkán komolyabb belső agysérülés is előfordulhat. A legtöbb sérülés azonban banális fejsérülés, ami se mentőhívást, sem orvosi vizsgálatot nem igényel. Ha mégis mentőkre van szükség, bízzunk a szakértelmükben!

Mire figyeljünk?

1. Volt a gyereknek eszméletvesztése?
2. Hányt?
3. Felsírt a sérülést követően?
4. Milyen a kedélyállapota, ébersége a sérülés óta?

Fejseb és vérzés

A fejsebhez csak ritkán társul koponyasérülés vagy agyrázkódás, mert a sebet általában egy kiálló, esetleg éles tárgy okozza. Mivel a fej- és arcbőr nagyon gazdagon erezett, ezért egy mindössze néhány milliméteres seb is nagyon tud vérezni. Ha erős vérzést észlelünk a hajas fejbőrön, alkalmazzunk nyomókötést (például mullappal, gézzel, vagy egy tiszta törölköző segítségével). Ezekben az esetekben az esetleges további fejsérülésből fakadó eltérések érdekében mindenképpen lássa orvos a beteget! A hajas fejbőr sebeinél számíthatunk a seb körüli terület leborotválására is, mivel így látható el megfelelően a seb. Ne aggódjunk, általában csak egy kis területet kell megtisztítani a hajtól, ami ráadásul viszonylag gyorsan visszanő majd.

Fejsérülések osztályozása

A fejsérüléseket sokféleképpen lehet osztályozni. A fejet érheti ütés, így keletkezhet zúzódás, horzsolás, vagy seb. A fejet ért ütés ezenkívül okozhat agyrázkódást is, amely során az agy nekiütközik a koponyacsontnak és visszafordítható sérüléseket szenved. A koponyacsont törések érinthetik a koponya boltozatát, az arckoponyát, de akár a koponyaalapra is terjedhetnek. A törések ezenkívül lehetnek vonalasak, darabosak; lehetnek elmozdulás nélküliek, vagy járhatnak elmozdulással. A koponyatörés okozhat érsérülést az agyállomány felszínén, amely súlyos, úgynevezett koponyaűri vérzések forrása lehet. Ritkán koponyatörés nélkül is bekövetkezhet agyállományi vérzés.

Az enyhe csoport adja a sérültek jelentős részét. A fejsérülések 85-90%-a kis, 5-10%-a közepes, 5% súlyos fejtrauma. Azonban a koponyasérülteken belül a kétéves kornál fiatalabbak sokkal nagyobb odafigyelést igényelnek. A két év alatti gyermek nem tudja elmondani, mit érez, vannak-e panaszai, fájdalmai. Ha a sérülés pillanatában a szülő nincs jelen, a gyerek nem tudja elmondani, mi történt vele. Ez a korosztály nehezebben is vizsgálható. Mivel a kutacs egy ideig még nyitva van, ezért a koponyaűrben lévő sérülések sokszor nem okoznak tüneteket. Viszont a koponyacsont vékonyabb, így kisebb trauma is töréssel járhat.

A mozgásfejlődés és a fejsérülések kapcsolata

Már újszülött korban megtörténik, hogy a baba beüti a fejét. Akkor, amikor a baba még nem tudja megtartani a fejét, de már emelgeti, és úgy ejti le ránk a fejét, hogy beveri az orrát. Ami persze váratlanul éri, és fáj neki. Természetesen sírva is fakad, és annak rendje és módja szerint meg is vigasztaljuk. Talán először úgy fordul meg, hogy nem is számít rá: fekszik a hasán, emeli magasra a nagy, nehéz fejét, ami egyszer csak elhúzza oldalra, a teste pedig fordul utána, és a váratlan mozdulattal a fejét is beveri. De az is lehet, hogy a fej beverés nem az első fordulásnál történik, de biztos, hogy olyankor, amikor a baba még gyakorlatlan a fordulásban.

Miért nem veszélyesek az első fejsérülések?

Nem, nem veszélyes. Sőt, ennyi fájdalom elkerülhetetlen a mozgásfejlődésben. Szükség van rá. Azért, mert így kap visszajelzést arról, hogy a mozdulat, amit tett, lehetetlen, nem működő mozdulat. Nagyon célszerű dolog, hogy a mozgásfejlődés a fej tartásával kezdődik. Az első ugyanis, amit megtanulunk - pontosan ezekkel a fej beverésekkel! -, hogy ha esünk, védeni kell a fejet. Ez az ügyes esés egyik lényege! Ahhoz, hogy ez kialakuljon, fontos, hogy minden mozdulat, ami „ügyetlen”, fájdalommal járjon. Mert ha mindig szabadon mozoghat, és szabadon eshet, nem lesz sok balul sikerült mozdulat! Hiszen a baba nagyon dinamikusan fejlődik! Pár alkalom elég, és kialakul a célszerű mozdulat. És ez a pár alkalom egyáltalán nem veszélyes. Pontosan azért, mert az első fej beverések akkor történnek, amikor a baba még nagyon közel van a földhöz, és még lassan mozog. Így aztán - bár ő természetesen zokon veszi a koppanást - nem éri nagy ütés, nem lesz belőle baj.

A szabad mozgás jelentősége

Ha te vigyázol a babára - akár csak olykor-olykor, de mégis - akkor azok a mozdulatok, amik eséshez vagy fej beveréshez kellene, hogy vezessenek, beválnak! A baba agya megtanulja, hogy ezek célszerű, jó mozdulatok. És használni fogja őket: fog úgy esni, hogy nem védi a fejét. Csakhogy közben a mozgásfejlődés tovább halad: a baba súlypontja magasabbra kerül, és a sebessége nő. Ekkor már az ügyetlen esés következménye, azaz a fájdalom sokkal nagyobb lesz. Ugyanis mi nem lehetünk mindig vele. A valódi biztonságot és a legkevesebb fájdalmat az adja, ha a baba megtanul vigyázni magára. Mert ő az egyetlen, aki mindig ott van, amikor elesik.

Ha a baba úgy esik, hogy nem védi a fejét, és az tompítatlanul koppan a földön, az azt mutatja, hogy sérült a szabad mozgás, azaz van/volt olyan helyzet, amikor a baba nem mozoghatott szabadon. Van kiút a helyzetből! A szabad mozgás gyógyítja magát! A feladatunk: föltérképezni az összes ilyen helyzetet, és átállni a szabad mozgásra. Maga az átállás nem könnyű, de a kialakult új helyzet jellemzően egyszerűbb, könnyebb szülőként (is), mint az eddigi gyakorlatunk. A szabad mozgás szülőként élvezetes, egyszerű, könnyű! Csak a váltás lehet nehéz, mint minden váltás, változás az életben.

Neurológiai problémák és mozgásfejlődési eltérések

A csecsemők fejlődése minden szülő számára kiemelten fontos, így érthető, hogy aggodalomra ad okot, ha eltérést tapasztalnak. A leggyakoribb neurológiai problémák közé tartozik a fejlődésbeli elmaradás, az izomtónus-zavar, valamint az alvási és táplálási nehézségek. A csecsemők fejlődése egyéni ütemben zajlik, de ha egy baba jelentősen késik bizonyos mérföldköveknél (például fej megtartása, forgás, kúszás, ülés), az intő jel lehet. Az izomtónus-zavarok esetén a baba izmai túl lazák vagy éppen túl feszesek lehetnek. Ha a fent említett tünetek közül több is jelentkezik, érdemes gyermekorvossal vagy gyermekneurológussal konzultálni. A korai felismerés kulcsfontosságú, hiszen a megfelelő terápia segíthet a problémák orvoslásában.

Fej megtartása és hason fekvés

Első gyermekes anyukaként minden apróság miatt aggódunk. Teljesen érthető, hogy szeretnénk a legjobbat a kisbabánknak, és minden apró fejlődési lépcsőfoknál figyelünk, hogy minden rendben van-e. Ha a kisbabád 3 hónaposan még nem emeli a fejét hason fekve, ne ess kétségbe! A hason töltött idő segít a babának megerősíteni a nyak- és hátizmait, ami elengedhetetlen a mozgásfejlődés következő lépéseihez, például a guruláshoz és a kúszáshoz. Nem kell egyszerre hosszú időt várni! Mikor érdemes szakemberhez fordulni? Ha a baba 4 hónapos kora után sem mutat javulást, érdemes lehet felkeresni egy gyermekorvost vagy gyógytornászt. Minden baba más tempóban fejlődik, így ne aggódj, ha a te kis csöppséged kicsit később kezdi el emelgetni a fejét!

Fej ferde tartása és aszimmetria

Az idegrendszer érése sokszorosan szabályozott folyamat, mégis mindenkinél egyedi tempóban zajlik. Nagyobb állomásokat be lehet határolni ezáltal a mozgásfejlődés során, azonban ezen belül az idegrendszer és az ezáltal meghatározott tónussal és mozgással bíró izmok számos eltérést létrehozhatnak. A csecsemő idegrendszeri éretlensége, fokozott tónusa, az izmok gyengesége vagy az összehangolt mozgás hiánya következtében nem képes törzsét a megfelelő izmokkal és erővel megemelni, megmozdítani és olyan izmok is bekapcsolódnak, amikre nem lenne szükség.

Miért baj a ferde fejtartás?

1. Amikor a baba ferdén tartja a fejét, és egyik oldalra többet néz, a koponyájának az egyik oldalát nagyobb nyomás éri. Ha ez hosszabb ideje (hónapok óta) fennáll, koponya aszimmetria alakul ki.
2. Ezen az oldalon nyomás alá helyezik a koponyacsontok az agyat is, ami még nem tisztázott kutatások által sem, hogy milyen hatással lehet a pici agyfejlődésére.
3. Továbbá ha a pici ferdén tartja a fejét, akkor nyakizmokban egyensúlyfelborulás szokott létrejönni.
4. Sok esetben a pici törzse is leköveti ezt az aszimmetriát, és kis kifliben/c-alakban fekszik. A C-alak belső oldalán (amerre a fejük is billen) a gerinc menti izmok rövidülnek.
5. Amiatt, hogy a babák ferdén tartják a fejüket (balra billentve), és dominánsan egy irányba tekintenek (jobbra) azt látjuk, hogy amerre néznek, azt a kezüket (jobb) többet használják, és ez hatással lesz a vállövi izmok egyensúlyára is. Másik kezüket (bal) hajlított helyzetben tartják. Amerre néznek (jobb) arra felé általában a lábuk is nyújtott helyzetben van, míg ellenoldalon (bal) hajlítva.
6. Továbbiakban aszimmetrikusan indulhat meg a kúszás-mászás. Rengetegszer egyik lábukat nem hajlítják, csak húzzák maguk után, és a váltott kézhasználat sem jön létre.
7. További feltételezés, hogy az ismeretlen eredetű gerincferdülések hátterében is ilyen aszimmetriák állnak.

Aszimmetrikus tónusos nyaki reflex (ATNR)

A csecsemőkori reflexeknek nagy szerepe van a babák életében, de csak egy bizonyos korig szabad észlelnünk jelenlétüket. Ha nem épülnek le időben, zavarják a mozgásfejlődés előre menetelét. Az aszimmetrikus tónusos nyaki reflex (ATNR) már magzati korban kialakul, szerepe lesz a baba izomtónusában, a szem-kéz koordinációban, hátukról való forgásban, tárgyak után nyúlásban. Azt tartják, hogy születéskor segíti a magzat szülőcsatornán történő rugalmas átjutását is. A baba 5-6 hónapos korára el kell, hogy múljon.

Aszimmetrikus fejtartás kezelése

Az aszimmetrikus fejtartást valamilyen születéskori esemény okozhatja, vagy méhen belüli téraránytalanság. A születéskori eseménykor nem feltétlen kell nagyon elhúzódó és extrémebb szülésre gondolni. Mindenképpen szükséges valamilyen lágyrészekkel foglalkozó terápiás módszer: Dévény módszer, Fascia Disztorziós Modell technika, Pfaffenrot terápia, stb. Sajnos az aktív torna azért nem elegendő, mert a rövidült kötőszöveti struktúrákat nem tudja javítani, azokhoz elengedhetetlenek a lágyrész technikák. Ha már egy jobb kötőszöveti állapotot elértünk, akkor viszont szükség van az ízületek mobilizálására is, majd jöhet az aktív torna. A megemlített terápiás módok közül itt kiemelném a Fascia Disztorziós Modell technikát, ami azért egy jó választás, mert a terapeuta azt keresi, milyen kötőszöveti diszfunkció tartja fenn az aszimmetriát, tehát valóban a probléma gyökerét keresi meg és kezdi kezelni.

Hány kezelésre van szükség?

Ez rendkívül változó, a baba szövetrendszerétől is függ, mennyire sok probléma van, hogy reagál a szervezete, illetve a szülők mennyire kooperálnak a terápia során. Pici probléma, illetve időben megkezdett terápia esetén akár 2-3 kezelés is elegendő lehet.

Sírni fog a baba a kezelés során?

Elképzelhető. Fájdalmas neki? Nem minden fogás jár fájdalommal, de sajnos vannak fájdalmas fogások. Ami azonban biztos, hogy a picit zavarják a meglévő kötőszöveti eredetű disztorziói, nyugtalan, próbálja kimocorogni, esetleg gyorsabban fel is akar állni, mint azt várnánk a megfelelő mozgásfejlődési ütem szerint.

Kisfejűség (mikrokefália)

A kisfejűség veleszületett és szerzett egyaránt lehet, és ugyan mindkettő ritka, de a kettő közül előbbi a gyakoribb. Maga az eltérés méretbeli különbséget jelent, azaz önmagában nem több mint például a törpenövés. Ez esetben arról van szó, hogy a magzat fejének körfogata már a terhesség ideje alatt sem éri el az adott időszak normál tartományának alsó határát. Ugyan a mikrokefáliával együtt jár, hogy az átlagnál az agyméret is kisebb lesz, de ennek ellenére nem biztos, hogy ennek lesznek külön tünetei.

Okai

A veleszületett kisfejűségnek több oka lehet: állhatnak mögötte genetikai elérések, ugyanúgy, ahogyan olyan tényezők, amelyek akadályozzák a méhen belüli fejlődést. Okozhatja a kisfejűséget valamilyen méhen belüli vírusinfekció is: ez leggyakrabban toxoplazma és citomegalovírus, illetve a bárányhimlő kórokozója, bár újabban a Zika-vírus kapcsán emlegetik a legtöbbször ezt a problémát. A nem méhen belül kialakuló kisfejűség hátterében többek közt koponyatrauma állhat: ilyen esetekben fordulhat elő az, hogy az agy később elmarad a fejlődésben. Olyan fejlődési rendellenességek is vannak, amelyek a koponyacsontok túl korai záródását, összecsontosodását okozzák, ezáltal pedig kisfejűséget eredményeznek.

Tünetei és diagnózisa

A problémát jellemzően már a méhen belül észlelik: nagyon ritka, hogy egy baba normál koponyamérettel, teljesen egészségesen születik, majd a későbbiekben, hat-nyolc éves korában jelenik meg nála mikrokefália. A magzatkori tünet az, hogy a fejkörfogat nem éri el az adott terhességi időszak normál tartományának megfelelő érték alsó határát. Viszont ez önmagában nehezen értékelhető tünet, lévén nagyon ritka az, hogy a magzatnak csak a fejkörfogata kisebb, amúgy pedig minden adata rendben van. Emiatt mindig meg kell nézni a többi paramétert is: például lehet, hogy maga magzat eleve kisebb, vagy a normálistól elmaradó fejkörfogat mellett egyéb eltérései is vannak.

A mikrokefália későbbi, kis fejméret melletti tünete abból adódik, hogy a kisebb koponyaméret miatt kisebb lesz a gyerek agytérfogata is. Önmagában tehát nem a koponyaméret okozza a gondot, hanem az, hogy miatta akadályozott az azon belüli képletek fejlődése is. Emiatt van az, hogy az agy és a központi idegrendszer fejlődése gyakran elmarad az ideálistól. A diagnózis felállításához a fej körfogatának lemérésére van szükség: az ultrahangvizsgálatokon ezt, valamint a fej átmérőjét mindig lemérik, ezt vetik össze az adott terhességi hétnek megfelelő értékekkel. Azt, hogy ezek az paraméterek megfelelőek-e az adott időszaknak, a komputer automatikusan kiszámolja minden vizsgálatnál. Mindezt grafikonon is ábrázolja, az orvosok pedig az eltérés nagyságrendjéből vonnak le következtetéseket.

Születés utáni diagnózis

A születés utáni diagnózis felállítása azért egyszerűbb, mert ha kizárólag csak kisfejűségről van szó, akkor az arc szerkezete általában nem változik, egyedül a koponyaméret az, amely alulmarad a kortársakétól. Emiatt a szülőknek nem feltétlenül tűnik fel a különbség, lévén a probléma nem egyik napról a másikra mutatkozik meg, hanem folyamatosan, évek alatt alakul ki. Fontos az is, hogy a kicsi paramétereit nem csak a korosztályra jellemző értékekkel kell összevetni, hanem a szülőktől örökölt adottságokkal. Ha például a szülőknek kisebb a feje az átlagnál, nem feltétlen jelent kisfejűséget az, ha gyereküknek szintén picit kisebb a feje a társaknál. A mikrokefáliás gyereknél a fejkörfogat fokozatosan nő, de mindig elmarad az adott korosztálynak megfelelő ideális mérettől.

Következmények és kezelés

Maga a kisfejűség az agy kisebb méretével is együtt jár, viszont ennek a későbbiekben nem feltétlenül lesznek következményei. Ebből a szempontból sokat számít, hogy mi van a jelenség hátterében: ha például súlyos kromoszómaeltérés, akkor az egyéb problémát is okozhat. Ha a mikrokefália méhen belüli vírusinfekció részjelensége, szintén jelentkezhetnek egyéb súlyos problémák is (pl. látásromlás). Ha egyéb súlyos eltérést nem tudnak kimutatni, és pusztán mikrokefáliáról van szó, akkor azt mozgáskoordinációs zavar, tanulási és viselkedési nehézségek, viselkedési és gondolkodásbeli eltérések kísérhetik, de előfordulhatnak epilepsziás rohamok is. A kisfejűség önmagában nem veszélyezteti az életet, ilyesmi csak akkor történhet, ha azt olyan súlyos kromoszómarendellenesség vagy mérgezés okozza, amely egyéb problémát - például szívhibát vagy egyéb szervkárosodást - is kivált.

A kezelés egyedül tüneti lehet, de arra sincs feltétlen szükség, lévén a kisfejűség a méretbeli eltérésen kívül nem is feltétlen okoz más panaszt. Ha mégis, akkor a későbbiekben annak megfelelően van szükség terápiára: ha a gyerek mozgásfejlődésben marad el, akkor azt kell fejleszteni, amennyiben gondolkodásbeli, értelmi problémái lesznek, akkor azzal kell foglalkozni. Tehát alapvetően gyógytornászra, gyógypedagógusra, logopédusra lehet szükség.

Megelőzés

Magát a kisfejűséget csak akkor lehet megelőzni, ha valamilyen külső hatás, például méreg vagy gyógyszer okozza. Ilyenkor az adott toxikus ágens kiiktatása megelőzheti a bajt. Ha a problémát genetikai rendellenesség okozza, akkor nem lehet visszafordítani a változást, egyedül észlelésére van mód. Ha a mikrokefália súlyos, és a 24. terhességi hétig kiderül, akkor felmerülhet a terhesség megszakításának lehetősége.

Ha a magzattal minden rendben van, csak a fejkörfogata tűnik kisebbnek, akkor ez jellemzően már csak a terhesség utolsó harmadában derül ki. Ilyen esetekben a terhesség megszakítása már nem lehetséges, azt viszont figyelni kell, nem áll-e fent oxigénhiányos állapot, vagy egyéb olyan ok, ami miatt a babát korábban világra kell hozni, kezelését pedig meg kell kezdeni. Arra viszont ez esetben sincs mód, hogy a folyamatot gyógyszeresen, vagy bármilyen más módszerrel visszafordítsák. Ha a várandós anya olyan területen tartózkodott, ahol volt esély arra, hogy szúnyogcsípés révén Zika-vírussal fertőződjön, akkor erről vérvétellel meg lehet győződni.

tags: #5 #honapos #baba #feje #hatraesik