Amikor egy nő életében elindul a várandósság csodája, a legtöbb figyelmet természetesen a kismama fizikai és lelki állapota kapja. Azonban a család legkisebb, vagy éppen egyetlen tagja, a leendő nagytesó gyakran sokkal korábban érzékeli a változást, mint ahogy azt a nagykönyv írja, vagy ahogy a pozitív terhességi teszt megmutatná.
Ez a jelenség nem a misztikum vagy a tündérmesék birodalma, hanem egy mély, ösztönös kapcsolódás, amely a szülő és gyermek között szövődik. A gyermekek hihetetlenül érzékenyek a környezetükben zajló finom rezdülésekre, a megfoghatatlan energiákra és a nonverbális jelekre.
A „hatodik érzék” - Tudományos megközelítés
A „hatodik érzék” kifejezés a tudomány szempontjából talán kissé elvontnak tűnhet, de a gyermekpszichológia és az etológia is megerősíti: a kisgyermekek szenzoros rendszere sokkal kifinomultabb, mint a felnőtteké. Ők még nem szűrnek, nem intellektualizálnak annyit, mint mi, így a környezetükben lévő apró változások azonnal áthatolnak a tudatukon.
Gondoljunk csak bele: az anya hormonháztartása drámai átalakuláson megy keresztül már a fogantatás pillanatától kezdve. Ez a hormonális koktél befolyásolja az anya szagát, hangulatát, energiaszintjét és még a testtartását is. A gyermek, aki a saját anyjával él szimbiotikus kapcsolatban, azonnal észleli ezeket a finom jeleket. A gyerek megérzi a tesót nem feltétlenül azt jelenti, hogy látomások gyötrik, hanem azt, hogy a szülői fészekben az ismert ritmus megváltozott. A kismama fáradtabb, talán ingerlékenyebb vagy éppen túlságosan is békés. A gyermekek a világ legfinomabb barométerei. Mielőtt a has kerekedni kezdene, és mielőtt bárki gyanakodna, a gyermek már a legapróbb eltéréseket is regisztrálja az anya viselkedésében.
A terhesség első trimesztere és a gyermek reakciói
A várandósság 1-12. hetét jelenti, fő lélektani témája maga a várandósság elfogadása, megélése, a bizonyosság megszerzése és átélése, az út az új helyzet iránti felszabadult öröm érzéséig. Eleinte még csak kognitív szinten formálódik a dolog, gyűlnek a tények, a teszteredmények, az első vizsgálatok, ultrahang, majd az egyre jobban észlelhető testi változások is jelzik, hogy itt az idő tényleg elhinni: baba nő a pocakban.
Az első trimeszter egyik legfőbb jellemzője a kimerítő fáradtság. Az anya gyakrabban ül le, lassabban reagál, talán délelőtt is igényli a pihenést. A gyermek, aki megszokta a folytonos aktivitást és rendelkezésre állást, hirtelen azt tapasztalja, hogy az anya energiája csökkent. Ez a csökkenés bizonytalanságot szül. Ez a változás a szülő-gyermek dinamikában az egyik első, nem verbális jelzés, amit a gyermek felvesz.
Érzelmi ingadozások és a gyermek biztonságérzete
A progeszteron és ösztrogén szintjének drámai emelkedése a terhesség elején gyakran jár együtt intenzív érzelmi ingadozásokkal. Lehet, hogy az anya könnyebben elérzékenyül, vagy éppen hirtelen tör ki rajta a düh. Ezek a hirtelen változások a gyermek számára zavaróak lehetnek, mivel a kisgyermekek a szülői érzelmi stabilitásból merítik a biztonságérzetüket.
Szag- és ízérzékelés változásai
A terhesség alatt a kismama szaglása és ízérzékelése megváltozik. Ugyanígy, a test kémiai összetétele is módosul. Bár ez tudományosan nehezen mérhető, a gyermek, különösen a kisgyermek, aki még sokkal inkább a szaglására támaszkodik, mint a felnőtt, észlelheti, hogy az anya bőrének, leheletének vagy éppen a megszokott parfümjének az illata más lett. A feromonok és a test szaga megváltozik. A csecsemők és kisgyermekek számára az anya illata a biztonságot jelenti. Bármilyen változás ebben az illatban riasztó lehet, mert megkérdőjelezi a megszokott biztonságot.
A gyermek viselkedésében megmutatkozó jelek
A legbeszédesebb jelek a gyermek viselkedésében mutatkoznak meg. Ezek a minták gyakran finomak, és könnyen félreértelmezhetők, mint egyszerű dac vagy rossz nap. Azonban, ha a szokatlan viselkedés tartós és nem magyarázható külső tényezőkkel (pl. fogzás, költözés), akkor érdemes elgondolkodni a terhesség lehetőségén.
Regressziós viselkedés
A regresszió az egyik leggyakoribb és legmarkánsabb jel, amely arra utal, hogy a gyermek valamilyen belső feszültséggel küzd. A már szobatiszta gyermek hirtelen bepisil, a már önállóan evő gyermek újra kéri a cumisüveget, vagy olyan szavakat kezd használni, amelyeket már rég kinőtt. A gyermek a biztonságos, ismert korszakhoz tér vissza, amikor még teljes és megkérdőjelezhetetlen volt a szülői figyelem. Azt üzeni: „Nézz rám! Én is kicsi vagyok még, nekem is szükségem van a gondoskodásodra!” Ez a jelenség különösen erős lehet azoknál a gyermekeknél, akik korábban nagyon igyekeztek megfelelni és gyorsan felnőni.
#23 - Szex terhesség alatt és után - Pölös Zsófia és Vica beszélgetése
Fokozott szeparációs szorongás
Ha a gyermeked hirtelen árnyékká válik, és képtelen elviselni a rövid szeparációt is, az egyértelműen a bizonytalanság jele. Ez megjelenhet éjszakai ébredésekben, az anya karjaiba bújásban, vagy abban, hogy a gyermek nem akarja elengedni a kezét, amikor el kell válnia az anyától. A gyermek ragaszkodása nem manipuláció. A szeparációs szorongás félelem az anyától való elválástól. Az anyától való függetlenné válás első jelei 5-6 hónapos korban kezdődnek. A szeparációs szorongás során a baba valójában azt jelzi: „rossz anya nélkül lenni, nem vagyok még biztos magamban, nem érzem magam biztonságban anya nélkül”.
Alvászavarok
A nyugodt éjszakák hirtelen véget érhetnek, ha a gyermek megérzi a tesó érkezését. Az alvászavarok, a gyakori éjszakai felébredések, a rossz álmok vagy a hirtelen felébredés a szülői ágyban való keresés céljából mind a belső feszültség jelei. Ha az alvási szokások megváltoznak, gondoljunk arra, hogy a gyermek tudattalanul érzékeli az anya megváltozott éjszakai ritmusát is (pl. gyakori mosdóba járás). Az alvászavarok a belső feszültség és a szorongás jelei. A gyermek érzékeli az anya megváltozott éjszakai ritmusát (pl. gyakori mosdóba járás), valamint a saját szorongása is felébredhet éjszaka, amikor a kontroll mechanizmusok gyengülnek.
Játék és rajzok változásai
A kisgyermekek számára a játék a nyelv. Amit szavakban nem tudnak kifejezni, azt a játékaikon keresztül kommunikálják. Érdemes figyelni a játék témáit. Például, ha a kisfiú vagy kislány babázni kezd, és a babáját szokatlanul nagy gonddal ápolja, vagy éppen hanyagolja, az tükrözheti a saját félelmeit és ambivalens érzéseit a leendő testvérrel kapcsolatban. A rajzok is beszédesek lehetnek. Ha a családi portrékon hirtelen megjelenik egy új, de még megfoghatatlan alak, vagy ha a korábban harmonikus rajzok hirtelen agresszívabbak, sötétebbek lesznek, az is utalhat a belső feszültségre. A hirtelen babázás a feldolgozás jele: a gyermek a játékban gyakorolja a gondoskodást vagy éppen a tehetetlenséget. Az intenzív babautálat pedig a félelem és a tagadás kivetítése, ami a testvérféltékenység előszele lehet.
Agresszív viselkedés
Egyes gyermekeknél a terhesség agresszív viselkedést válthat ki. Például, "Kisfiam, Péter, 3 éves volt, és a terhesség 6. hetében jártam. Még senkinek sem mondtuk el. Péter hirtelen elkezdett rúgni és harapni más gyerekeket az óvodában, ami korábban soha nem fordult elő. Aztán itthon is nagyon ingerlékeny lett. Amikor a 12. héten elmondtuk neki, hogy kistestvére lesz, a viselkedése fokozatosan javulni kezdett." Ez az agresszív viselkedés gyakran abból fakad, hogy a gyermek nem tudja kezelni a belső feszültséget és a szülői figyelem csökkenését. A düh kitörése egyfajta kontroll visszaszerzése a megváltozott környezetben.
Védelmező ösztön
Más gyerekeknél a hatodik érzék a védelmező ösztön formájában jelenik meg. Néhány kismama arról számol be, hogy a gyermeke hirtelen nem engedi, hogy felemelje a nehezebb tárgyakat, vagy szokatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy az anya pihenjen. Például, egy 4 éves kislány a terhesség elején minden este ragaszkodott ahhoz, hogy az anya hasára tegye a kezét, és csak utána engedte elaludni.
A szülői figyelem átrendeződése
A gyermek nemcsak az anya hormonális változásait érzékeli, hanem a szülői figyelem mikroszkopikus átrendeződését is. Bár a szülők igyekeznek fenntartani a megszokott rutint, a valóság az, hogy a terhesség alatt az anya figyelme tudattalanul is befelé fordul. A gyermek a szemkontaktus és az érintés minőségén keresztül méri le a szülő elérhetőségét. Ha a kismama fáradtság miatt néha „üresen” néz, vagy ha az ölelés nem olyan szívélyes, mint korábban, a gyermek azonnal regisztrálja a különbséget. Ez a felismerés, még ha tudattalan is, kiválthatja a már említett regressziós viselkedést, de akár a hirtelen önállósodási kísérleteket is. A nonverbális jelzések rendkívül fontosak, és a szülőknek tudatosan kell dolgozniuk azon, hogy a fizikai fáradtság ellenére is fenntartsák a minőségi időt és a mély szemkontaktust a gyermekkel.
A gyermekek érzelmi tükrözése
A kisgyermekek rendkívül fejlett képességgel rendelkeznek az érzelmi tükrözésre. Ha az anya belül szorong, izgatott vagy aggódik (például a terhesség korai kockázatai miatt), a gyermek ezt az érzelmi állapotot átveszi. Ezért fordul elő, hogy a gyermek viselkedése sokszor jobban jelzi az anya valódi belső állapotát, mint maga az anya. Ha a gyermek szokatlanul nyugtalan, érdemes megvizsgálni, hogy mi az, ami az anya lelkében zajlik.
A rutin felbomlása
A gyermekek a kiszámítható rutintól érzik magukat biztonságban. Amikor a terhesség miatt az anya fáradtabb, és a megszokott napi rutin (pl. délutáni séta, esti fürdetés hossza) megváltozik, a gyermek azonnal észleli a rendszer megbomlását.
A terhesség második és harmadik trimesztere
Második trimeszter
A második trimeszter a mozgás-és érzékszervi fejlődés időszaka a magzatnál, az anyánál pedig a megtartás és formálódás időszaka. Jön egyfajta megnyugvás: már elfogadottá és megszokottá vált az állapot, a fő cél megfelelő, meleg és biztonságos otthont, kuckót biztosítani a baba számára az anyaméhben. Egyre szorosabb az anya-magzati egység, közös létezés. Az édesanya figyelme már inkább a magzaton van, kevésbé önmagán, elkezdi jobban érzékelni, elkezd egyre többet fantáziálni, gondolkodni róla. Mérföldkő a magzatmozgások elkezdődése és az egyre erőteljesebb érzékelése. Egyre tisztábban, egyre konkrétabban érzékeli a kismama a babáját, egyre reálisabbá válnak a képzetei. Elkezd már megnyugodni, ezért ez az időszak a boldog kismamaság időszaka is szokott lenni, az anyuka kiegyensúlyozott, nyugodt, örül már a babának és az állapotnak is.
A terhesség előrehaladtával, a második trimeszterben a jelek már kevésbé finomak, és sokkal nyilvánvalóbbá válnak. Ekkorra a kismama hasa már kerekedik, és a gyermek számára is láthatóvá válik a fizikai bizonyíték. Ha a gyermek a korai, még nem látható terhesség alatt is érdeklődött az anya hasa iránt, a második trimeszterben ez az érdeklődés felerősödik. A gyermek gyakran megérinti, megsimogatja, sőt, beszél is a hashoz. Ebben a szakaszban a szülők már nyíltan beszélhetnek a babáról, és a gyermek viselkedése a bizonytalanságból a kíváncsiság és a felkészülés fázisába lép át.
Harmadik trimeszter
A harmadik szakasz a 24. héttől a megszületésig tart. Tovább folytatódik az alkalmazkodás az új helyzethez, testi-lelki gyarapodás, a babával az interakció, kommunikáció folytatása, a kötődés kialakulása, és kezdődik a felkészülés a szülésre, az elválásra, az elengedésre. A belső képzetek, a babáról alkotott fantáziák megsemmisítése történik, és elkezdődik a realitáshoz való alkalmazkodás. Most már eléggé nehéz, egyre nehezebb a „teher”, egyre fáradtabb, egyre türelmetlenebb, nyugtalanabb az anya, ez a közérzetére, lelkiállapotára is kihatással van. Egymásnak ellentmondó érzések kavarognak benne, jó lenne már megszülni a babát, megszabadulni az édes tehertől, látni őt már végre, a valóságban megfogni, érezni, ránézni, ölelni, simogatni, de ugyanakkor még meghosszabbítaná ezt a szoros egységet.
Hogyan segíthetünk a gyermeknek?
Ha észleljük a jeleket, és megbizonyosodunk arról, hogy a gyermekünk már „érzi”, hogy valami készül, a legfontosabb, hogy támogatóan reagáljunk. Ha a gyermek szorongó, vagy regresszív viselkedést mutat, ne büntessük, hanem nevezzük meg az érzéseit. Például: „Látom, ma nagyon szomorú vagy. Nagyon szeretnél, ha most csak veled játszanék, igaz?” Ezzel megerősítjük, hogy látjuk és értjük a belső küzdelmét, még akkor is, ha nem tudjuk a kiváltó okot.
Fokozott fizikai közelség
Ha a gyermek hirtelen visszatér a cumizáshoz, ne tiltsuk meg azonnal, hanem kínáljunk alternatívát a biztonságérzet megteremtésére. A terhesség alatt, különösen a fáradtság első hullámai idején, fontos, hogy a szülők - mindkét szülő! - tudatosan több fizikai közelséget biztosítsanak az első gyermeknek. Ez lehet egy extra esti mese, egy hosszabb ölelés, vagy a közös, csendes idő. Érdemes bevonni a gyermeket az anya pihenési idejébe is, de nem úgy, mint egy teher. Például, ha az anya pihenni szeretne, felajánlhatja, hogy a gyermek a hasán fekve meséljen neki, vagy olvasson fel. Ezzel a gyermek fizikailag közel marad, miközben az anya megkapja a szükséges pihenést.
Pozitív megerősítés és bevonás
Bár a hivatalos bejelentés még várat magára, a gyermek már érzi a változást, így érdemes tudatosan elkezdeni a nagytesó szerepének pozitív megerősítését. Dicsérjük meg, ha segít a házimunkában, ha önállóan öltözik, vagy ha gondoskodik a plüssállatairól. Azonban vigyázzunk, hogy ne essünk abba a hibába, hogy túlterheljük a gyermeket a felelősséggel. A nagytesó szerepe ne a teher, hanem a kiváltság érzését keltse benne. Használd fel a gyermek érzékenységét a korai kötődés erősítésére. Ha a gyermek érdeklődik a hasad iránt, beszéld meg vele, hogy a baba „hallja” őt. Vonj be a gyermeket az egyszerű felkészülési feladatokba (pl. babaruhák válogatása), ezzel megerősíted a nagytesó szerepét.
A környezet bevonása
A gyermek hatodik érzékére adott reakcióink nemcsak a mi viselkedésünket érintik, hanem a tágabb családi és baráti körét is. Előfordulhat, hogy a nagyszülők a regresszív viselkedést „rosszaságnak” titulálják. Ilyenkor a szülő feladata, hogy elmagyarázza, ez a viselkedés a belső bizonytalanság jele, és türelmet kérjen. A gyermeknek arra van szüksége, hogy a környezete ne ítélkezzen, hanem támogassa őt ebben az érzelmi átmeneti időszakban.
Az apa szerepe
A gyermek szorongása gyakran az anya elérhetetlenségének vagy fáradtságának érzékeléséből fakad. Ha az apa vagy a másik szülő tudatosan több minőségi időt tölt az első gyermekkel, az megerősíti a gyermek biztonságérzetét, és segít kompenzálni az anya csökkent rendelkezésre állását. Ha nem tudjuk magunkat megállapítani, hogy a baba időnként miért feszíti meg magát, akkor mutassuk meg egy szakembernek.
A testvérféltékenység kezelése
Bár a testvérféltékenység általában a baba születése után csúcsosodik ki, az előszele már a terhesség alatt megjelenik. A gyermek korai érzékelése és az erre adott szülői reakciók alapvetően befolyásolják a későbbi testvéri kapcsolatot. A gyermek, aki már korán megérti, hogy a családi változások nem jelentik a szeretet elvesztését, sokkal könnyebben fogadja be az új testvért, és kisebb valószínűséggel alakul ki nála súlyos testvérféltékenység. A kulcs a kommunikációban, a türelemben és a következetességben rejlik.