A tüdőgyógyászok a 40 és 70 év közötti dohányzó férfiak és nők esetében továbbra is fontosnak tartják a rendszeres röntgenvizsgálatokat, hogy minél korábban fel lehessen ismerni egy esetleges tüdőrákot, amire a cigarettázóknak mintegy negyvenszer nagyobb az esélyük.
A tüdőszűrés egy mellkasröntgen-vizsgálat, amely a tüdőben és a mellkasi szervekben kialakuló elváltozások, például tüdőrák, tuberkulózis (TBC), krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) vagy egyéb tüdőbetegségek korai felismerésére szolgál. Magyarországon a tüdőszűrés elsősorban a tuberkulózis szűrésére terjedt el, de a vizsgálat során más tüdőbetegségek jelei is felismerhetők.
A tüdőszűréssel nem lehet megelőzni a tüdőrákot. Ha valaki minél nagyobb eséllyel el akarja kerülni a súlyos és gyakran gyógyíthatatlan betegséget, füstmentes környezetben kell élnie, azaz nem szabad rágyújtania. A tüdőrák ugyanis miközben az egyik legtöbb halálos áldozatot követelő daganatos betegség, egyben az a tumorfajta is, ami leginkább elkerülhető volna.
A fentiek ellenére a tüdőszűrésnek ma is fontos szerepet tulajdonítanak a szakorvosok. A szűrés jelentőségét az adhatja, hogy az életkilátások szempontjából nem mindegy, a daganatot milyen stádiumban fedezik fel. Mint a daganatokra általában, a tüdőrákra is igaz, hogy akkor van jelentősen nagyobb esélye a gyógyulásnak, illetve a hosszabb, jó életminőségben megélhető életnek, ha a tumor műthető, azaz a daganat sebészi úton eltávolítható a szervezetből. A panasszal felfedezett tüdőrákoknál kevesebb az esély arra, hogy a daganatot műteni lehessen, a tünetmentes állapotban, szűréssel felfedezett tumorok esetében ennek nagyobb a valószínűsége. A rákgyógyításban mérföldkőnek tekintett 5 éves túlélésre is nagyobb az esélyük azoknak, akiket sikerül megoperálni.
A tüdőszűrés lehetőséget biztosít az akár halálos kimenetelű tüdőrák korai diagnosztizálására, mert a daganat korai jelei a mellkasröntgen-felvételen jól felismerhetők. A betegség természete miatt az időben felállított diagnózis a sikeres kezelés kulcsa, ezért az önkéntes tüdőszűrés minden egészségtudatos embernek ajánlott!
Kiknek javasolt a tüdőszűrés?
A tüdőszűrés elsősorban az alábbi csoportok számára javasolt:
- Dohányosoknak és volt dohányosoknak - A tüdőrák és a COPD kockázata magasabb náluk.
- 60 év felettieknek - A tüdőbetegségek gyakorisága az életkor előrehaladtával nő.
- Veszélyeztetett munkakörben dolgozóknak - Az azbesztnek, poros környezetnek vagy vegyi anyagoknak kitett személyeknek különösen fontos lehet a rendszeres szűrés.
- Tüdőbetegségben szenvedőknek vagy azoknak, akiknél családi halmozódás figyelhető meg - Akiknek a családjában előfordult tüdőrák vagy egyéb krónikus tüdőbetegség, érdemes időnként ellenőrzésre járni.
- Tünetekkel rendelkezőknek - Akik tartós köhögést, nehézlégzést, mellkasi fájdalmat vagy véres köpetet tapasztalnak, mielőbb orvoshoz kell fordulniuk.
A dohányzás jelentősen növeli a légzőszervi betegségek kialakulásának kockázatát. Sokan úgy gondolják, hogy ha leszoktak, rövid időn belül „tiszta lappal” indulnak. Rejtett elváltozások: a dohányfüst évtizedek alatt maradandó károsodást okozhatott a tüdőben, olyan eltéréseket, amelyek panasz nélkül, észrevétlenül is fennállhatnak (pl. hegesedés, tágulat, hörgőszűkület). Időben történő felismerés: a szűrés segíthet olyan állapotokat felfedezni, amelyek már panaszt okozhatnának később.
Magyarországon évente 6500-an veszítik életüket a tüdő rosszindulatú daganata miatt. 2014 és 2018 között a hódmezővásárhelyi járásban 483-an, a makóiban 335-en hunytak el ilyen betegségben. A Nemzeti Rákregiszter szerint Magyarországon évente 6-8 ezer között változik az újonnan megtalált tüdődaganatos páciensek száma.
A HUNCHEST II. tüdőszűrő program keretében alacsony dózisú CT-vizsgálattal (LDCT) szűrik az 50 évesnél idősebb férfiakat és nőket, akik megfelelnek az alábbi feltételeknek: nincs ismert daganatos betegségük; jelenleg dohányoznak; a dohányzásról 15 éven belül szoktak le, és életük során 25 évig átlagosan napi 1 csomag cigarettát elszívtak. A programban részvevő intézmények a szatmárnémeti Szatmári Irgalmas Nővérek Egyesülettel közösen nyert el 9266 millió euró pályázati forrást hatékony szűrési és prevenciós programok fejlesztésére és tesztelése.
Hogyan zajlik a tüdőszűrés?
A tüdőszűrés egy gyors és fájdalommentes röntgenvizsgálat, amely során a páciens mellkasáról röntgenfelvétel készül.
A vizsgálat során egy speciális röntgenfelvételt készítenek a mellkasról, így tüdőről és az azt körülvevő szervekről. A felvételt ezután megvizsgálják, és azon könnyen észrevehetnek olyan eltéréseket, melyek betegségekre utalhatnak.
A tüdőszűrés során a tüdőn, illetve az azt körülvevő szöveteken lévő elváltozások sokféle betegségre utalhatnak. A tüdőszűrés során az elváltozások típusa, illetve azok részletesebb elemzése hozzájárulhat a betegségek meghatározásához. A felvételen látható elváltozások ugyanis gyakran jól körülírható mintákat követnek, és ezek a minták egy-egy betegségre utalnak. A tüdőszűrés során a leggyakrabban a tuberkulózisra, illetve a tüdő daganatos megbetegedésére utaló jeleket keresnek, de természetesen ezek mellett sok másmilyen betegségre utaló jelek is lehetnek a felvételen.
A tüdőszűrés során alkalmazott röntgensugárzás dózisa alacsony, és a vizsgálatot biztonságosnak tartják.
A tüdőszűrés során a páciens egy röntgengép elé áll, miközben a radiológus szakember segít a megfelelő testtartás beállításában a pontos felvétel érdekében. A felvétel elkészítése előtt mély levegőt kell venni, majd néhány másodpercig visszatartani, hogy a tüdő megfelelően kitáguljon és a kép minősége optimális legyen. A teljes folyamat gyors és fájdalommentes.
A tüdőrákszűrés fontossága
Milyen gyakran érdemes elvégeztetni a tüdőszűrést?
- Egészséges felnőttek esetében: nem kötelező, de évente egyszer ajánlott lehet bizonyos kockázati csoportoknak.
- Dohányosok és veszélyeztetett személyek esetében: évente vagy az orvos ajánlása szerint.
- TBC-vel érintett területeken élőknek: az egészségügyi hatóságok ajánlásai alapján.
A tüdőszűrés szabályozása ezért megváltozott: a mellkasi szűrővizsgálatok általánosságban önkéntessé, és - részben az életkor, részben pedig a rizikótényezők alapján - célzottá váltak.
Kiknek kötelező a tüdőszűrés?
Az alábbi rizikócsoportokba tartozó személyek évente egy alkalommal kötelesek részt venni tüdőszűrő vizsgálaton (számukra életkortól függetlenül ingyenes a szűrés, de a jogosultságot beutalóval kell igazolni):
- hajléktalanok;
- hajléktalanok nappali melegedőjének és éjjeli menedékhelyének dolgozói;
- utcai szociális munkát végzők;
- népkonyha formájában nyújtott étkeztetésben foglalkoztatottak;
- önkéntes munkát végző személyek, ha hetente legalább összesen 16 órát hajléktalanokkal foglalkoznak;
- büntetés-végrehajtási intézetek fogvatartottakkal közvetlenül foglalkozó dolgozói;
- befogadóállomások és közösségi szállások dolgozói;
- rendőrségi fogdák és őrzött szállások dolgozói;
- egészségügyi intézmények patológiai és sürgősségi osztályainak egészségügyi dolgozói;
- egészségügyi szolgáltatók mikrobiológiai laboratóriumainak egészségügyi dolgozói;
- egészségügyi intézmények tüdőgyógyászati járó- és fekvőbeteg-szakellátást végző szervezeti egységeinek egészségügyi dolgozói.
A jogszabályváltozások és az újabb statisztikai adatok alapján aktualizálta: Tóth András újságíró.
A tüdőszűrés finanszírozása
A tüdőszűrés igénybevételéért a társadalombiztosítással rendelkező személynek is fizetnie kell, kivéve, ha a vizsgálatra:
- kötelezően elrendelt szűrővizsgálat keretében;
- korhoz kötött szűrővizsgálat keretében;
- szakképzési- és felsőoktatási intézményben tanulók szakmai alkalmassági vizsgálatai keretében kerül sor.
14-16 éves kor között iskolai alkalmassági vagy szakmai gyakorlaton való részvétel érdekében iskolaorvosi beutalóval és a szülő vagy gondviselő beleegyező nyilatkozatával lehet részt venni a szűrésen, térítésmentesen.
40 év alatti lakosok térítéssel vehetik igénybe a szűrést.
Az egyes foglalkozásoknál évente kötelező tüdőszűrés elvégzéséért 40 éves kor alatt jogszabályban meghatározott összeget kell fizetni, amelyet a kapott számla alapján a munkáltató megtérít a munkavállalónak.
40 év felettiek számára a vizsgálat évente egyszer ingyenes; a részvétel önkéntes alapú, beutaló nem szükséges.
Tbc vagy tüdőrák?
A tbc felismerésében kiemelkedő szerepe van a szűrővizsgálaton való rendszeres részvételnek. A röntgenátvilágítással a tüneteket még nem okozó, korai stádiumú tüdőrák felismerhető, így a kezelés korán elkezdődhet, ami a gyógyulás esélyét jelentősen megnöveli.
A tüdőszűrés korábban a tuberkulózis visszaszorításáért vívott harcban játszott fontos szerepet, jelenleg a tüdőt érintő főbb betegségek korai felismerését szolgálja inkább, ma már szerencsére ritkán fordul elő a tbc betegség.
A tüdőszűrés során nemcsak a tüdőről készítenek felvételt, hanem az azt körülvevő részekről, például a légcsőről, a bordákról, a szívről, a nagyerekről is, majd ezt a felvételt elemzik. Olyan, abnormális képződményeket keresnek a felvételen, mint a foltok és árnyékok, a bemélyedések, vagyis szövethiányok, felgyülemlett folyadék, a megnagyobbodások, a plakkok stb. Ezek az elváltozások többféle betegségre is utalhatnak, és bár a tüdőről készült felvételek nagyon hatékonyak ezeknek az elváltozásoknak az észrevételében, a diagnózis felállításához sokkal több vizsgálatra van szükség.
