A KRESZ szerint, ha a járművel részt szeretnénk venni a közlekedésben, akkor a telephelyről való elindulás előtt kötelező ellenőrizni a jármű állapotát és megfelelő működését. Ezt hívjuk gyakran a napi első elindulás előtti ellenőrzésnek. A jármű vezetője, mielőtt a járművel a telephelyről elindul, köteles a kormányberendezés, a fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a kötelezően előírt világító- és fényjelző berendezések állapotát (működését), továbbá a hatósági jelzés(ek) (rendszámtábla(ák)) meglétét, állapotát - az adott körülmények között indokolt módon - ellenőrizni.
Mondjuk ki őszintén: a legtöbb autóvezető a jogosítvány megszerzése után azonnal elkezdi hanyagolni a vezetés előtti ellenőrzés lépéseit. Mindig siet az ember, nem szán rá időt, ha pedig a folyamat nem válik automatizmussá, egy idő után teljesen eltűnhet a napi rutinból. Pedig az ellenőrzés fontos, hiszen csakis az átvizsgált autó kormánya mögött érezheti magát biztonságban egy sofőr. A napi elindulás előtti ellenőrzési feladatokat kötelező végrehajtani, ha ezt elmulasztja valaki, és annak baleset lesz a vége, megütheti a bokáját.
Az elindulás előtti ellenőrzéskor 5 dolgot kell vizsgálnunk az autón:
- gumiabroncsok
- rendszámtáblák (hatósági jelzések)
- világító- és fényjelző berendezések
- kormányberendezés
- fékberendezés

1. Gumiabroncsok ellenőrzése
Az autó gumiabroncsait szemrevételezéssel ellenőrizhetjük. Nem kell megfogni, megrugdosni az abroncsokat. Járd körbe az autót, és mind a négy gumin ellenőrizd az alábbiakat:
- Nem laposak. Szemmel látható, ha egy vagy több gumi lapos, ilyenkor vagy saját otthonunkban fújjunk bele, vagy menjünk a legközelebbi benzinkúthoz, ahol pillanatok alatt elvégezhető a művelet. A gumik feltölthetőségének adatai általában a vezető ajtajánál, a tartóoszlopon találhatók.
- Nincs rajtuk sérülés, szakadás, repedés, vágás, dudor. Ha sérült a gumi, repedezett, vagy helyenként kidudorodik, nincs mire várni, ki kell cserélni. Az ilyen abroncs időzített bombának tekinthető.
- Az abroncs nem kopott, a bordamélység több mint 1,6 mm. Ha „csak” kopott, eltűnt róla a mintázat, akkor menni még lehet vele - megállni kevésbé. A fékezésnél egy sima felületű gumi semmit nem ér, ilyen esetben is cseréljünk mihamarabb.
- Mind a négy keréken azonos szerkezetű (radial/diagonal) és méretű, tengelyenként egyforma mintázatú gumi van.

2. Rendszámtábla ellenőrzése (hatósági jelzések)
Ellenőrizd az autó elülső és hátsó rendszámtábláját. Győződj meg róla, hogy:
- megvannak
- megfelelően rögzítettek
- nem szennyezettek
- jól olvashatóak
Ellenőrizd a hátsó rendszámtábla megvilágítását is, ha rendelkezik ilyennel. (A rendszámtábla világítása csak a gyújtás ráadása után kapcsolódik fel.)
3. Világító- és fényjelző berendezések ellenőrzése
Ide tartozik a világítás átvizsgálása, minden lámpa kipróbálása. Ha hibás az index, a féklámpa vagy a helyzetjelző, az veszélyes helyzetet teremthet az utakon, ilyenkor ne induljunk neki égőcsere nélkül.
- A világító berendezések ellenőrzéséhez elsőként gyújtást kell kapcsolnod a járművön, majd felkapcsolni a helyzetjelző lámpát. Ezután az autót körbejárva ellenőrizd le elől és hátul is a helyzetjelző fények működését.
- Második lépésként kapcsold fel a tompított fényszórókat, és ellenőrizd a jármű elejénél, hogy működnek-e. Majd nézd meg a távolsági fényszórókat is.
- Ezután külön-külön ellenőrizd le a járművön az irányjelzők működését elöl és hátul is.
- Utolsóként ellenőrizned kell a féklámpákat, és a tolatólámpákat. Ehhez a feladathoz kérd meg az oktatódat, hogy segítsen! Elsőként nyomja le a fékpedált, míg te ellenőrzöd az autó hátuljánál a féklámpák működését, majd tegye az autót hátramenetbe, így ellenőrizheted a tolatólámpákat.

Alakuló frakcióülés – sajtótájékoztató
4. Kormányberendezés ellenőrzése
A kormányra is szánjunk időt: tekerjük el előbb az egyik, majd a másik irányba, teszteljük, működik-e a szervó. Próbáld megmozgatni a kormányt, és ellenőrizd, hogy könnyen mozdul-e! Figyeld meg, hogy nincs-e recsegés, ropogás, szorulás vagy akadás a kormány mozgatása során!
Ellenőrizd a kormány holtjátékát is, amelynek nem szabad túl nagynak lennie (2-4 cm, járművenként eltérő). A holtjátékot a jármű mellet állva, az egyik kezeddel a kormányt jobbra balra mozgatva, a másik kezeddel a bal első kereket figyelve ellenőrizheted.

5. Fékberendezés ellenőrzése
Ellenőrizd az üzemi (láb)fék és a kézifék működését. Ahogy elindulunk, ellenőrizzük, próbáljuk ki a fékrendszert. A fékpedál benyomásával kezdjük, és figyeljük, hogy az autó úgy viselkedik-e, mint máskor. Ha tél van, és jeges az út, teszteljük, mennyire okoz ez problémát.
Üzemi fék
Nyomd be a fékpedált a lábaddal az álló járműben. A lábfék esetében a fékpedál benyomásakor azt kell tapasztalnod, hogy a pedál felkeményedik és nem nyomható be teljesen.
Kézifék
Nézzük meg a kéziféket, hogy továbbra is stabil-e: ha a felhúzás közben három-hat alkalommal kattanást hallunk, akkor alkalmas a rendszer a közlekedésre. A kézifék ellenőrzéséhez engedd azt ki és húzd be újra. A kéziféknek stabilan kell tartania az autót, és körülbelül 45 fokos szögben (4-8 kattanás, járművenként eltérő) kell állnia behúzott állapotban. Ha automata kézifék van az autóban, azt is oldd ki, majd rögzítsd vele újra a járművet, és ellenőrizd, hogy megfelelően ellátja-e a feladatát!

Indulás utáni fékpróba
Miután készen vagy a jármű ellenőrzésével és nem találtál hibát, akkor jelezd a vizsgabiztosnak, hogy az autóval mindent rendben találtál, és készen áll az indulásra. Ezután fontos, hogy a forgalmi vizsgán amikor elindulsz a gépjárművel, akkor végre kell hajtanod a fékpróbát. A fékpróba végrehajtásához lassan gurulj az autóval egy pár métert, majd fékezd az autót álló helyzetbe. A manővert lehetőség szerint még a vizsgaközpont területén belül végezd el. Tájékoztasd a vizsgabiztost arról, hogy a fék megfelelően működik.
A tachográf ellenőrzése és használata
Az elindulás előtt itt is mint a C-nél az indulás előtti ellenőrzéssel kezdünk, azaz motor beindít, lámpák felkapcsol, majd kiszáll és körbeellenőriz mindent (kerekek, pót, rendszámtábla, világítóberendezések). A tachográfot be kell üzemelni, hiszen részt veszünk a forgalomban, ami esetünkben egy még analóg, azaz korongos készüléket jelent.
- Kötelessége meggyőződni arról, hogy a menetíró készülék megfelelően működik, nem sérült-e, működőképes és megfelelően van beszerelve, valamint az illesztettsége a járműhöz megfelelő. Ez abban az esetben is indokolt lehet, ha „frissen” hozza ki a tachográf műhelyből a nemrég hitelesített tachográffal felszerelt járművet.
- Az adott vezetési tevékenység megkezdése előtt tisztában kell lennie azzal, hogy egyáltalán kell-e használni a tachográfot a járműben? (Mert pl. mentes tevékenységek.)
- Amennyiben az adott tevékenység során NEM kell használni a menetíró készüléket a járműben, úgy kötelessége gondoskodni az egyéb, megfelelő igazolásokról 28 napra visszamenőlegesen.
- Saját számlás szállítás végzése során köteles meggyőződni arról, hogy 7,5 tonna feletti jármű esetén a járműre kiváltott közúti áruszállítási igazolvány a járműben van-e.
- Köteles meggyőződni arról, hogy van-e bármilyen korlátozás a közlekedésre vagy az áru szállítására vonatkozóan (pl. hétvégi kamionstop vagy hűtött áru szállítása).
- Minden vezetési napra köteles korongot kitölteni (vagy a digitális kártyát üzembe helyezni) és azt eseményszerűen - azaz az aktuális eseménynek megfelelően - használni.
Figyelem! Itt ismét szeretném kihangsúlyozni, hogy a tachográf használati kötelezettség még fuvarozási tevékenység esetén is csak a közúton történő közlekedés esetén áll fenn. A menetíró szépen rajzolja a vezetési időt. A nehézség azzal kezdődik, amikor megérkezel az elzárt területre. Itt megszűnik a tachográf használatára vonatkozó kötelezettség, de még nem ért véget a napi munkaidőd. Emiatt a jogszabályi pontból következően nem veheted ki a korongot a tachográfból. Nap közben ekkor az történik, hogy mozogsz az autóval, megállsz, rakodsz, szállítasz, stb., és ennek megfelelőn a tachográf rögzíti az eseményeket a korongra. Tehát, elvileg egy csomó vezetési időd lesz a korongon. Csakhogy ez NEM így van, mert a mentesség azt jelenti, hogy „felmentés az 561/2006/EK rendelet vagy az AETR szabályozás hatálya alól”. Más szavakkal: nem vonatkozik rá az 561-es Rendelet előírása. Tehát, hiába rajzol a menetíró sok-sok óra vezetési időt az elzárt területen belül, ezeket ebben az esetben figyelmen kívül kell hagyni, és az egész munkával töltött időszakot egyéb munkaként kell elszámolni. Nem baj, ha a korongon mindenféle jelek lesznek! Figyelmen kívül kell hagyni, mivel NEM vonatkozik rád ebben az esetben az 561/2006/EK rendelet előírása.

Súlyhatárok és tengelyterhelés ellenőrzése
Ha most kezded a kamionozást, van néhány téma, amit már az első fuvarok előtt érdemes rendbe tenni a fejedben. Ezek közül az egyik legfontosabb a súlyhatárok, a tengelyterhelés, és a helyes kamion súlyelosztás. Nem túlzás: sok kezdő sofőr első nagy „pofonja” egy túlsúlymérésnél jön, amikor a hatóság megállítja, ráállítják a mérlegre, és kiderül, hogy „papíron minden oké”, a valóságban viszont valamelyik tengely túlterhelt. A tengelyterhelés (tengelynyomás) azt jelenti, hogy a jármű egy adott tengelyére mekkora tömeg jut a teljes össztömegből. A kezdők tipikus tévedése, hogy azt hiszik: ha a jármű össztömege nem haladja meg a maximumot, akkor minden rendben. Lehetsz 40 tonna alatt összességében, de ha a „hajtott tengely szelete” túl nagy, máris baj van.
Miért veszélyes a rossz súlyelosztás?
- Út- és hídkímélés: Az utak és hidak terhelhetőségét sok esetben tengelyterhelésre méretezik. Nem mindegy, hogy a 40 tonna hogyan oszlik el.
- Gumi- és futómű élettartam: Túlterhelésnél gyorsabban kopik a gumi, melegszik a fék, terhelődik a csapágy, a légrugó, a futómű.
- Büntetés és állásidő: A kamion túlsúly bírság mellett az egyik legfájdalmasabb költség az állásidő. Ha átrakodásra köteleznek, az nem 10 perc.
- Biztonsági kockázat: A túlsúly nem véletlenül tiltott.
Raklapos árut kapsz, a felrakó targoncás gyorsan felcsapja az első 8-10 raklapot a pótkocsi elejére, mert úgy a legegyszerűbb. Te örülsz, hogy „haladunk”. Elindulsz, 20 km múlva ellenőrzés. A mérleg azt mutatja: a hajtott tengely túlterhelt, mert a súlypont túlságosan előre került, túl sok terhelést kapott a nyereg / vontató hátsó tengelye. A raklapos áru a leggyakoribb - és mégis rengeteg kezdő itt rontja el. Miért? Persze a valóságban nem minden raklap ugyanolyan. Ha a pótkocsi elején túl sok a nehéz raklap, a nyereg környékén megnő a terhelés, ami ráül a vontató hátsó tengelyére. Ilyenkor lehet, hogy az össztömeg rendben van, de a hajtott tengely túlterhelt. A másik véglet: a rakodó mindent hátra pakol, mert ott „kényelmesebb” a targoncának fordulni. Ekkor a pótkocsi tengelycsoportja (tandem/tridem) kap túl sokat. Keresztirányban is egyenlíts! Fékezésnél, gyorsításnál, emelkedőn/lejtőn az anyag hajlamos elmozdulni. Kezdőként ömlesztettnél legyél extra óvatos, és inkább indulás előtt ellenőrizz mérlegen. Ilyenkor a kamion súlyelosztás folyamatosan változik. Ha gyanús, menj mérlegre. A valóság az, hogy a hatóság előtt sokszor a sofőr áll, nem a rakodó. Udvariasan, határozottan jelezd, hogy tengelyterhelés-probléma lehet. Ha nagyon durva a helyzet, és a rakodó nem hajlandó változtatni, jelezd a diszpécsernek írásban (üzenetben).
