A harmincas évei második felében járó nők teherbe esési képessége évről évre csökken. A tudományos világban áttörést jelentő eredményt értek el kutatók, akiknek először sikerült „megfiatalítaniuk” emberi petesejteket. Az új módszer, amely egy kulcsfontosságú fehérje mikroinjekcióját alkalmazza, jelentősen csökkentheti az idősebb nők lombikkezeléseinek kudarcát, és mérsékelheti a kromoszóma-rendellenességek kockázatát.
Életkorunk előrehaladtával testünk elkerülhetetlenül változásokon esik át. A termékenység is változik az életkorral, különösen nők esetében. Habár napjainkban már egyre többen vállalnak 35, vagy akár 40 év felett is gyereket, a 35 sokak számára még mindig egyfajta „bűvös korhatár”, amitől rettegni kell. A legtermékenyebb éveik alatt a nők rendszeresen, havonta menstruálnak, mivel testükben havi rendszerességgel bekövetkezik az ovuláció (peteérés). A petesejtek folyadékkal és hormontermelő sejtekkel teli gömbökben, úgynevezett „tüszőkben” érnek meg.
Az ovulációban az életkor előrehaladtával változások jelentkezhetnek. Általánosságban elmondható, hogy a rendszeres ovuláció egészen a 30-as évek végéig vagy a 40-es évek elejéig fennmarad. Ugyanakkor előfordulhat, hogy egyes nők ebben az időszakban vagy ezen időszak felé közeledve már ovulációs és termékenységi problémákat tapasztalnak. Az életkorral összefüggő termékenységcsökkenés leggyakoribb oka a kevésbé rendszeres ovuláció. 35 éves kortól kezdve egyre jellemzőbb, hogy egy-egy ciklusban nem következik be az ovuláció. Emellett másik fontos tény, hogy az életkor előrehaladtával a petesejtek száma és minősége is törvényszerűen hanyatlásnak indul.
A petesejtek minőségének csökkenése és a lombikeljárások kihívásai
A kutatás középpontjában a petesejtek minőségének romlása áll, amely az idősebb nők esetében a lombikkezelések alacsony sikerességi arányának és a vetélések egyik fő oka. A petesejtekben a kromoszómák helytelen elrendeződése gyakran vezet genetikai hibákhoz, például a Down-szindrómához. A kutatók megállapították, hogy a kromoszómapárok összetartásáért felelős Shugoshin 1 fehérje az életkor előrehaladtával csökken. A kutatók szerint ez a módszer közel felére csökkentheti a rendellenes kromoszómákkal rendelkező petesejtek számát, ami „nagyon jelentős előrelépés”.
A lombikbébi-kezeléseken résztvevő nők kb. fele 40 év feletti. Nagyon sokféle oka lehet annak, hogy a gyermekvállalás ebbe a későbbi életkorba tolódik - a karrier, a tökéletes pár megtalálása vagy az anyagi biztonság elérése is gyakori magyarázat erre. A spontán fogantatás valószínűsége sajnos 35 éves kor után számottevően csökken, de a lombikprogram (IVF) kellő tudatossággal, elszántsággal és profi szakemberekkel kombinálva a legtöbb 40-en túli nő számára elhozza a kívánt gyermekáldást.
Normál körülmények között egy 40 éves nőnek minden hónapban körülbelül 4-5% esélye van a természetes fogantatásra. Sajnos ez a szám az életkor előrehaladtával, a 40-es évekre csak tovább zuhan, 45 évesen már csak körülbelül 1%. Összehasonlításképp egy 30 éves nőnek minden egyes hónapban nagyjából 20% az esélye a teherbeesésre. A petefészek-tartalék, azaz a petefészekben lévő éretlen petesejtek száma az életkor előrehaladtával elkerülhetetlenül csökken. A tudomány jelenlegi állása szerint minden nő adott számú petesejttel jön a világra, és ezek előbb-utóbb elfogynak. Amint elkezdődik a menstruáció, havonta kb. 1000 éretlen petesejttel csökken a tartalék - de minden hónapban csak egyetlen egy petesejt érik meg.
A petesejt minőségének rendkívül fontos szerepe van abban, hogy saját petesejttel teherbe tud-e esni egy nő 40 éves kor felett. Jelenleg a petesejtek minőségének legjobb jelzője az életkor. A kor előrehaladtával növekszik a genetikailag rendellenes petesejtek aránya, melyek kisebb eséllyel termékenyülnek meg vagy ágyazódnak be, és ha beágyazódnak, akkor is nagyobb a vetélés esélye. Bár minden nőnek, még a 20-as éveikben lévőknek is, vannak genetikailag rendellenes petesejtjei, ezeknek az aránya sajnos 35 és 45 éves kor között rendkívüli mértékben megugrik. 25-30 évesen a petesejtek kb. 75%-a, 40 éves korra kb. 40%-a, míg 44 éves korra akár csak 10-20%-a egészséges.
A petefészek nincs rosszabb állapotban 40 év felett, mint előtte. A petefészek életkora nincs hatással a beágyazódási rátára - ezt kutatások és a donor petesejtekkel végzett lombikbébi-kezelések kiváló eredményei is igazolják. A petesejtek számát és minőségét érintő kihívások viszont sajnos mesterséges megtermékenyítésnél is ugyanúgy érvényesek (ha saját petesejtről van szó). A lombikbébi-kezelés (IVF) sikerességét sok tényező befolyásolja, az életkor ezek közül kiemelten fontosnak számít, de közel sem ez az egyetlen tényező. Akárhogy is, megkerülhetetlen tény, hogy a statisztikai adatok alapján 40 év felett nehezebb sikert elérni.
A 35-37 év alatt a saját petesejttel történő kezelés az esetek 40-50%-ában sikeres (ez az élveszülések aránya). 38-40 év között ez az arány már inkább 25%-hoz közeli, 40 évesen kb. 25%, 41-42 évesen kb. 15%, 43 évesen és afelett pedig már 5% alá esik. 45 éves kor felett a lombikbébi-kezelést nem javasolják és Magyarországon is csak 45 éves korig finanszírozza az állam a beültetést.
Az új kutatási eredmények és a jövőbeli kilátások
A harmincas évei második felében járó nők teherbe esési képessége évről évre csökken, ám egy új kutatási eredmény alkalmazása reményeket hozhat a jövőben a gyermekvállalás terén. Az Ovo Labs kutatócsoportja donoroktól származó petesejteken dolgozott, amelyekbe mikroinjekcióval egy Shugoshin 1 nevű fehérjét juttattak be. Ahhoz, hogy a megtermékenyítés sikeres legyen, a petesejtnek pontosan a megfelelő számú kromoszómát kell továbbadnia az embriónak. A kutatócsoport azt találta, hogy egy Shugoshin 1 nevű fehérje pótlása segít megoldani ezt a problémát.
A kutatók szerint ez a módszer közel felére csökkentheti a rendellenes kromoszómákkal rendelkező petesejtek számát, ami „nagyon jelentős előrelépés”. Az eljárás különösen fontos lehet, mivel a meddőségi kezelést először megkezdő nők átlagéletkora az Egyesült Királyságban már meghaladja a 35 évet, és a 40 év körüli nők petesejtjeinek szinte mindegyikében helytelen kromoszómaszám figyelhető meg. A harminc év fölötti életkorban való gyermekvállalás Magyarországon is tendencia, ahogy Európa számos országában.
A kutatók a cambridge-i Bourn Hall meddőségi klinika páciensei által adományozott petesejteken végezték el a kísérleteket. Az eljárás nem növeli a termékenységet a menopauza után, amikor a petesejttartalék kimerül, de az aktív petesejteknél jelentős javulást eredményezhet. Az új technika biztonságosságát és hatékonyságát még klinikai vizsgálatokkal kell megerősíteni, de a kutatók nem számítanak jelentős biztonsági problémákra. A kutatók most arra keresik a választ, hogy a petesejtek minőségének javulása valóban kevesebb genetikai hibával rendelkező embriókhoz vezet-e.
A petefészek funkció és a petesejt minőség javításának lépései
A petefészek funkció és a petesejt minőség javítását segíthetik az alábbi lépések:
- Ne dohányozz! A dohányzás tartósan felgyorsítja a petesejtek csökkenését a petefészkekben. A cigarettákban található káros anyagok DNS-mutációt idézhetnek elő a petesejtekben, amitől azok alkalmatlanná válhatnak a fogamzásra. A petesejtek jó egészségének fenntartása érdekében tartózkodj az aktív és passzív dohányzástól is!
- Kerüld a stresszt! A krónikus stressz hatására megemelkedik a szervezetben bizonyos hormonok szintje, például a kortizolé és a prolaktiné. Ezek a hormonok megzavarhatják vagy megakadályozhatják az ovulációt, ami a petesejt termelődést is negatívan befolyásolhatja. A stresszcsökkentést segítheted például jógával, meditációval, edzéssel vagy egy meleg fürdővel.
- Táplálkozz egészségesen! Ha helyesen táplálkozol, azzal egész szervezeted egészségét támogatod - ez azt jelenti, hogy petesejtjeid is egészségesek és jó minőségűek maradnak, illetve a termékenységed is javul. Fogyassz sok leveles zöldséget, teljes kiőrlésű gabonákat, olajos magvakat, friss zöldséget, és gyümölcsöt! Részesítsd előnyben a sovány húsokat és hidegvízi halakat! Kerüld el a transzzsírokat, finomított szénhidrátokat, feldolgozott élelmiszereket vagy húsokat, illetve a túlzott só- és cukorfogyasztást!
- Érd el normális testtömeg-indexet! Az elhízás összefüggésben áll a termékenység romlásával, az ovulációs meddőséggel, illetve a mitochondriális funkció károsodása és az oxidatív stressz miatt a petesejt minőség csökkenésével. A túlsúly a hormonháztartást is felborítja, megzavarva ezzel az ovulációt. 18,5 és 24,9 közötti testtömeg-index (BMI) javasolt a terhesség eléréséhez.
- Fokozd a petefészkek vérellátását! A jó petesejt egészséget támogatja az, hogy a petefészkek oxigénben gazdag vérrel vannak ellátva. A test vérellátása gyorsan lecsökkenhet dehidratáltság miatt, ezért fontos, hogy minden nap igyál legalább 1,8 liter tiszta vizet. A testmozgás is hatékony módszere a véráramlás javításának - különösen ajánlott a relaxáló és egészséges jóga.
- Támogasd a hormonegyensúlyt! A hormonegyensúly felborulása rendszertelen ovulációt vagy az ovuláció teljes hiányát is okozhatja. Csökkentsd a hormonromboló vegyi anyagokkal való érintkezést! Igyekezz természetes alapanyagú kozmetikumokat, tisztálkodási-, tisztító- és mosószereket választani! A felesleges hormonok és méreganyagok eltávolításában a máriatövis és az indol-3-karbinol is segíthet.
- Vess be étrend-kiegészítőket! Több olyan tápanyag is létezik, amiről tudományos vizsgálatok biztató eredményeket hoztak. A mio-inozitol segíthet javítani a petefészek funkciót, a petesejt minőséget és a peteérést, segíthet a normális ovulációs ciklus helyreállításában és fenntartásában. Gyakran kombinálják folsavval, ami szintén nélkülözhetetlen tápanyag a normál termékenység, sikeres fogamzás és egészséges terhesség szempontjából. A petefészek megfelelő működéséhez A-, C- és D-vitaminra, vasra, szelénre is szüksége van szervezetnek. Fontos ezért az antioxidánsok bevitele is, például B2-, C- és E-vitamin, cink, szelén, mangán, réz, koenzim Q10.
Kor és termékenység: Mi történik a petesejtjeiddel, ahogy öregszel?
A változókor minden nő életének természetes szakasza. Jellemzően a 40-es éveik végén vagy az 50-es éveik elején következik be. A perimenopauza a menopauzát megelőző időszak, amely gyakran a 40-es éveik közepén kezdődik. A menopauzába való átmenet során hormonális változások bontakoznak ki, amelyeket elsősorban a petefészkek ösztrogén- és progeszterontermelésének csökkenése jellemez. A jó hír az, hogy bár a menopauza önmagában egy elkerülhetetlen természetes folyamat a szervezetünkben, a modern termékenységi kezelések módot kínálnak arra, hogy ezt megkerüljük, így a terhesség még ebben a fázisban is elérhetővé válik.
A természetes terhesség technikailag még mindig lehetséges a perimenopauzában, de a hormonális ingadozások ebben az időszakban nagy kihívást jelenthetnek, főként azért, mert a peteérés nem garantált minden hónapban. Mivel a menopauza fázisában már nincs peteérésünk, a fogantatás egyetlen járható útja a donor petesejtekkel végzett mesterséges megtermékenyítés.
A 40 év feletti lombikbébi-kezelés esetén a szakmai protokoll szerint már eleve veszélyeztetett terhességről beszélünk. A belgyógyászati faktorok mellett a veleszületett rendellenességek kockázata is növekszik. 40 év után szép lassan elindul a hormonváltozás, elkezdenek fogyni a petesejtek és a megmaradó petesejtek minősége sem olyan, mint addig - egyre több a hibás petesejt. Az ebből származó kromoszóma-rendellenességek különböző genetikai betegségeket okozhatnak, ezek közül a legismertebb a Down-szindróma.
A genetikai kockázatok felmérése különböző prenatális szűrő- és diagnosztikai vizsgálatok segítségével történik, amelyeknek köszönhetően a magzati egészséget veszélyeztető rendellenességek még a méhen belül időben kiszűrhetők. Ide tartoznak például a terhesség alatt végzett ultrahangvizsgálatok. 35 éves kor felett mindenképp ajánlott a Down-szindróma kiszűrésére a 11-14. héten egy kombinált tesztet vagy egy PrenaTest-et is elvégezni. Amennyiben a vizsgálaton pozitív eredmény születik, úgy a 12-16. héten méhlepény, a 16-20. héten pedig magzatvíz mintavételre kerülhet sor.
Minden 37 év feletti terhesség esetén javasolni szoktuk a kismamáknak, hogy vegyenek részt genetikai tanácsadáson, ahol a genetikussal pontosan meg lehet beszélni a kockázatokat, illetve azt, hogy milyen genetikai vizsgálatok történjenek. A méhlepény, illetve a magzatvíz biopsziának, amelyek a has megszúrásával járó mintavételi eljárások, ma már léteznek kevésbé drasztikus, non-invazív alternatívái is.
Bár sok szó esett a nehézségekről és kockázatokról, fontos az elején leszögezni: a késői terhesség, valamint szülés sokkal biztonságosabb napjainkban, mint évtizedekkel ezelőtt volt. Negyven év felett többféle módon valósulhat meg a gyermekvállalás: a természetes fogantatás sem lehetetlen, illetve a mesterséges beavatkozásoknak is több alternatívája lehet.