A 4 hónapos csecsemő táplálása és a tejtermékek bevezetése

A baba születése utáni első heteket gyakran felváltja az aggodalom, különösen, ami a hozzátáplálást illeti. Számos hagyományos gyakorlat él a köztudatban, azonban a hozzátáplálás irányelvei az utóbbi években jelentős változáson estek át.

Anyatej vagy tápszer: a kezdetek

A legjobb és legfontosabb táplálék a babának az anyatej. Az élet első hat hónapjában a szervezet ellenálló képessége és bélrendszere is éretlen, ezért kizárólag az anyatej vagy az anyatej-helyettesítő tápszer ajánlható a folyadék- és tápanyagigény kielégítéséhez.

Ha a szoptatás valamilyen akadályba vagy nehézségbe ütközik, ideális esetben az édesanya - vagy egy másik szoptatós anyuka - lefejt tejével történik a pótlás, ezek hiányában jöhet szóba tápszer. Ha nem csak eseti pótlásról beszélünk, hanem átmeneti időszakra, de rendszeresen igényel pótlást a csecsemő, akkor ideális a szoptanít (avagy Mendela SNS eszköz) használata.

Kis mennyiségű átmeneti pótláshoz ideális az ujjetető is, melynek célja, hogy a babát rávezesse a megfelelő szopási technikára. Ilyenkor etetés közben a csecsemő a szülő ujján vákuumot képez, ezáltal szívóerőt fejt ki, így a másik kézzel adagolható számára a száj sarkába illesztve a tej egy vékony szilikoncső vagy fecskendő segítségével.

Előfordulhat, hogy a szoptatás valamilyen oknál fogva lehetetlenné válik, vagy az édesanya úgy dönt, hogy cumisüvegből szeretné táplálni gyermekét. A cumisüveg és az etetőcumi kiválasztásánál figyeljünk arra, hogy anatómiailag megfelelő kialakításúak legyenek a baba számára! Sokféle típus közül választhatunk: léteznek kifejezetten hasfájós babák számára kifejlesztett etetőcumik és cumisüvegek, valamint az anyamell bimbójához hasonlóan kialakított szívókák.

Anyatej hiányában a tápszerek biztosítják a folyékony, tejalapú táplálékot a kisbaba számára. Amennyiben nem elegendő az anyatej mennyisége, úgynevezett „anyatejpótló” tápszerre lesz szükség az első hat hónapban - ezek a különböző nevű készítmények „HA“, illetve „1“-es számmal jelzett típusai.

A csecsemőtápszerek összetétele szigorúan szabályozott, az egyes csoportokon belül. 6 hónapos kor után következnek az ún. „követő” vagy „elválasztó” tápszerek (a „2“-es típusúak), melyeket a gyümölcsök, főzelékek mellé kiegészítésként adhatunk, ha már nincs, vagy nem elegendő az anyatej. Egyéves kor után javasolják az ún. „junor” tápszereket.

A tápszer elkészítése előtt mossunk kezet, a fertőzés megelőzése érdekében valamennyi eszközt mosogassuk el, majd ezt követően sterilizáljuk is őket (forralással vagy sterilizáló berendezéssel). Porkészítmények felhasználásakor pontosan tartsuk be a csomagoláson leírt utasításokat! A tápszer adagolását bemutató táblázat kötelezően feltüntetendő a tápszer csomagolásán, olvassuk el figyelmesen, hogy pontosan mennyi tápszer kell a babának.

A tápszer elkészítéséhez használhatunk palackozott babavizet, mely felbontást követően azonnal felhasználható. Csapvíz használatánál mindig (kb. 5 percig) forralt, majd kb. 40 fokra lehűtött vizet használjunk. Az elkészített tápszert 24 órán belül, hűtőben tartva még felhasználhatjuk.

Hozzátáplálás: mikor és hogyan?

A hozzátáplálás csecsemőkorban 6 hónapos kortól kezdhető. Kizárólag szoptatott csecsemők esetén 6 hónapig kizárólagos anyatejes táplálást javasol a gyermek-gasztroenterológus, mivel ekkor a kizárólagos anyatejes táplálás már nem fedezi a gyermek igényeit. Amennyiben egy-két hónappal korábban, a szoptatások között egyes ízekkel (pl. gyümölcsök) megismerkedik a baba, nem rossz, de fontos, hogy a lényegi bevitelt az anyatej jelentse.

Érdemes mindig a csecsemő fejlettségét, érettségét szem előtt tartani a hozzátáplálás megkezdésének időzítésekor. Érettségre utal, ha egy csecsemő már stabilan ültethető, érdeklődik az ételek iránt, nyúl értük, szájához emel tárgyakat.

A jelenlegi táplálkozási ajánlás először a folyékony-pépes ételek bevezetését javasolja, majd következhetnek a darabos és szilárd ételek. A rágásra szoktatás általában 8-10 hónapos kor körül kezdődhet el. Nagyon fontos a csecsemő igényeit szem előtt tartani és sohasem erőltetni vagy tömni a gyermeket. Minden csecsemőnek egyéni elképzelése van a hozzátáplálásról, némelyikük a pépeset preferálja, vagy az összenyomott, de nem teljesen pépesített ételt, van, aki saját maga szeretné kezdetektől kóstolni a puha, de darabos, megragadható ételt.

Az új ételek bevezetésének alapelvei

Az új ízek bevezetésekor mind a mennyiséget, mind a minőséget illetően alapvető fontosságú a fokozatosság: egyenként, először csak kis mennyiséget adva vezessük be a gyermek étrendjébe az ismeretlen ízeket. Ha nem ízlik, ne erőltessük! A csecsemő elutasíthatja az új ízeket, előfordulhat, hogy csak több türelmes próbálkozás után fogadja el az újdonságot.

Egy-egy új ízt ajánlott legalább 3 nap elteltével kínálni, ez kifejezetten fontos a potenciálisan allergizáló ételeknél (földimogyoró, csonthéjasok, szezámmag, mustármag, tehéntej, tojás, hal, tenger gyümölcsei, szója, búza, zeller, farkasbab), ahol nagy segítség lehet, ha a panaszt tudjuk adott étel bevezetéséhez kötni.

Első alkalommal célszerű a délelőtti vagy a déli szoptatás/tápszer előtt próbálkozni, kb. 1-2 kávéskanálnyi mennyiséggel. Igény szerinti táplálásnál nem ütemtervhez kötött, hanem egy természetesen zajló folyamat a szoptatások hozzátáplálással történő leváltása. Amíg a csecsemő csak jelentéktelen mennyiséget fogad el, inkább csak ismerkedik az ízekkel, addig bátran szopizhat igény szerint a hozzátáplálás megkezdése előtt megszokott ritmus szerint.

Az egyes ételcsoportok bevezetése

• Gyümölcsök: Az ízekkel való ismerkedéshez nagyon jó lehetőséget biztosítanak a gyümölcsök. A bevezetés sorrendje lehet egyéni, érdemes az adott idénynek megfelelő, friss, hazai gyümölcsöt feldolgozni. Bőséges választék áll rendelkezésünkre almával, őszibarackkal, sárgadinnyével, meggyel, cseresznyével, szilvával, körtével, banánnal és naranccsal. Csecsemőkorban ne adjunk aprómagvas gyümölcsöket (eper, málna, szeder).
• Gabonafélék: A gabonaféléket hat hónapos kor alatt kerüljük, ezt követően szintén a fokozatosság szem előtt tartásával kínáljuk. Elsőként a zab, a rizs és a búza kerüljön be az étrendbe, majd 9-10 hónapos kortól megismertethetjük a babával a bulgurt, kuszkuszt, hajdinát is. A glutén bevezetése 6-12 hónapos kor között ajánlott, kezdetben szintén kis mennyiséggel.
• Zöldségek: A zöldségeket turmixolni, a héjasakat (pl. zöldborsó) pedig passzírozni ajánlott. Darabosan akkor adhatjuk, ha a gyermek már elég érett a biztonságos fogyasztásra, rágásra! Sűrítésnek használhatunk burgonyát, vagy később fokozatosan rizst, kukoricapelyhet is. Fontos, hogy az alapanyagok ellenőrzött helyekről származzanak, lehetőség szerint próbálkozzunk vegyszermentes zöldség-gyümölcs beszerzésével!
• Húsok, olajok, tojás: A főzelékek komplettálása alatt a hússal, növényi olajokkal, majd tojással történő kiegészítést értjük. A húsok közül először a baromfi-, majd a sertéshús javasolt, 6 hónapos kortól pedig elkezdhetjük bevezetni a halat is a gyermek étrendjébe (pl. pisztráng, lazac, tőkehal). Alapvető fontosságú az alapos hőkezelés (főzés, sütés)! Bár a korábbi ajánlás az allergének - köztük a tojás - bevezetését is csak 12 hónapos kor után javasolták, az új szemlélet szerint fontos, hogy a gyermek szervezete időben találkozzék ezekkel.

Tej és tejtermékek bevezetése

A tejtermékek bevezetése a kisbaba étrendjébe körültekintő szülői magatartást igényel. A táplálékallergiák, a laktózintolerancia, a kazein-, vagy más néven tejfehérje-allergia egyre több felnőttet érintenek. Mára számos hosszú távú kutatás eredménye bizonyítja, hogy az ételallergia hátterében az allergénnel való korai találkozás hiánya állhat.

A tej és tejtermékek napjainkban szinte közellenségnek számítanak, miközben ennek az ételcsoportnak a fogyasztása is számos előnnyel jár a kicsik és nagyok számára egyaránt. A tejtermékek bevezetésével a baba egyre többször eheti ugyanazt, amit a család többi tagja, így egyszerűsödik a menü tervezése és a napi logisztika is.

Mikor adható a tehéntej?

Fontos tudni, hogy a csecsemők egyéves koruk előtt is fogyaszthatnak szilárd táplálékként tejtermékeket, de nagyon fontos az adott tejtermék típusa és elkészítése. Az olyan tejtermékeket, mint a teljes zsírtartalmú joghurt, az alacsony sótartalmú sajtok, a kefír vagy a túró, de akár a vaj is adható 6 hónapos kor után 12 hónapos kor előtt, az életkornak megfelelő mennyiségben, jellemzően a húsok bevezetését követően.

Ha kis mennyiségű tejet tartalmaz egy főtt étel, abból is kaphat a baba, de semmilyen körülmények között sem helyettesítheti az anyatej- vagy tápszerbevitelt.

Mivel a tehéntejet mint italt sokkal nagyobb mennyiségben fogyasztjuk, és gyakran részben, vagy teljesen helyettesítheti az anyatej- és tápszerbevitelt, 11-12 hónapos kor előtt történő bevezetése olyan problémákhoz vezethet, mint a vashiányos vérszegénység és egyéb bélrendszeri zavarok. Ennek oka, hogy a tehéntej táplálkozási szempontból hiányos, alacsony vastartalmú, és nehezen emészthető fehérjéket tartalmaz.

A legtöbb gyermekorvosi szervezet azt javasolja világszerte, hogy a tehéntej italként való bevezetésével várjunk a baba első születésnapjáig, mivel a csecsemők emésztőrendszere nem tolerálja jól a tehéntejfehérjét nagy mennyiségben. Az olyan tejtermékek, mint a joghurt és a sajt azonban már 6 hónapos korban bevezethetők. A tiszta tehéntejet 1 éves kor előtt nem javasolt adni.

„A tej bevezetését a kicsik táplálkozásába a tejtermékek adásával lehet kezdeni és ezt is inkább csak egyéves kort követően javasoljuk. Például joghurt, kevés reszelt sajt, majd a későbbiekben a túró adását is lehet választani. Csecsemőkorban a tehéntej bevitele nem ajánlott. A tehéntej magas nátrium- és fehérjetartalma megterheli a babák emésztőrendszerét, haspuffadást, hasmenést, vérszékelést vagy esetenként székrekedést okozhat. A többletben bevitt nátrium terheli a kisbaba veseműködését, víz- és sóháztartását, ekkora fehérjebevitel is szükségtelen, terhelő.”

Nemzetközi statisztikai adatok szerint az egyéves kor alatti gyermekek 25%-ban számítani lehet tejallergia kialakulására. Az allergia kialakulásában örökletes tényezők is szerepet játszanak. Ha a családban mindkét szülő allergiás, akkor 60%, ha csak az egyik, akkor 30% az esélye a gyermeknek az allergiás betegség kialakulására.

A tejtermékek bevezetési sorrendje és módja

A natúr, cukormentes és gyümölcsmentes joghurt az első olyan tejtermék, amit biztonsággal bevezethetünk a baba étrendjébe már a hatodik-hetedik hónapban. Kezdjük kis mennyiségekkel! A joghurthoz hasonlóan a kefir bevezetése is a hatodik és nyolcadik hónap közötti időszakban, hasonló módon történhet. A savanyított tejtermékeket (túró, pasztörizált sajtok, joghurt, kefir, vaj) 6 hónapos kortól fokozatosan bevezethetjük az étrendbe.

A túró és a tejföl bevezetése a baba étrendjébe a kilenc-tizedik hónap környékén, elsősorban közvetett módon, hőkezelve ajánlott. A sajtok elkészítésének alapja ugyan a folyékony tej, a hosszadalmas és sok lépésből álló előállítási folyamat következtében azonban a késztermék már a hozzátáplálás korai szakaszában is biztonsággal adható. A tej, a tejszín és a kemény sajtok bevezetése először hőkezelve, ételekhez adagolva a tizenegyedik-tizenkettedik hónap környékén esedékes.

Fontos tudnivalók a tejtermékek bevezetésénél:

• Különbség a közvetett és közvetlen kóstolás között: Az új ételcsoportok bevezetésénél mindig figyeljünk arra, hogy az újdonságot elsőként kis mennyiségben, közvetett módon, akár hőkezelve kínáljuk a babának. A joghurtból például először egy kiskanálnyi mennyiséget keverjünk el a már megszokott délelőtti gyümölcspürében vagy kásában. Figyeljük a reakciókat! Ha a kicsinél nem jelentkezik bőrtünet, nyugtalanság vagy emésztési panasz, folytathatjuk az allergén bevezetését és idővel már akár közvetlen módon, kis étkezésre fogyasztott natúr joghurttal is próbálkozhatunk.
• Fokozatosan növeljük az új étel mennyiségét: Egy-egy új allergén bevezetésére minimum két-három hetet szoktunk javasolni, mert ennyi időre van szükség ahhoz, hogy a fokozatosság elvét követve szoktassuk hozzá a kicsit az új ízhez, illetve állaghoz, alapanyaghoz. Legyen szó natúr joghurtról, kefirről vagy éppen túróról, sajtról, fontos, hogy elsőként mokkáskanálnyi vagy kiskanálnyi mennyiséggel indítsunk és lassan jussunk el a teljes étkezés adott alapanyaggal történő kiváltásáig. Így biztosíthatjuk, hogy gyermekünk szervezete adaptálódik az allergénhez és az ételcsoport a továbbiakban sem okoz problémát.
• Egyszerre csak egy újdonságot vezessünk be: Természetes, hogy szülőként a legjobb minőségű, változatos étrendet szeretnénk biztosítani gyermekünknek. Fontos tudnunk azonban, hogy a hozzátáplálás szabályainak áthágása problémát okozhat. A gond sokkal inkább az, hogy ha egyszerre több különféle alapanyaggal is kísérletezünk, egy esetleges allergiás reakció esetén nem tudjuk majd, pontosan melyik allergén ludas a tünetekért.
• Rögzítsük az elfogyasztott mennyiségeket és a baba esetleges reakcióit: Sokat segíthetünk önmagunknak - és allergiás reakció esetén a babánknak, valamint a kezelőorvosnak -, ha a kicsi első életévében táplálkozási naplót vezetünk az általa elfogyasztott élelmiszerekről és azok tapasztalt hatásairól. Így mindig pontosan tudjuk majd, mely ételek, milyen mennyiségben és mértékben okoztak gondot a gyerekeknek.
• Próbáljunk ki többféle márkát, de törekedjünk a cukormentes, természetes alapanyagokból készült termékekre: Bár a babáknak is megvannak a maguk jellemzői - pl. hogy alapvetően előnyben részesítik az édes ízeket, szeretnének mindent taktilisan is érzékelni, vagy hogy evolúciós okokból bizalmatlanok az újdonságokkal szemben -, nem minden kisbaba egyforma. Épp ezért ha a kicsi elutasít egy-egy tejterméket, nem szabad azonnal feladni! Érdemes lehet néhány nappal, vagy héttel később újra próbálkozni az adott ételtípussal, de egy másik márka azonos terméke is jó választásnak bizonyulhat.

Speciális tejtermékek és növényi italok

Sokak édesanyában felmerül, hogy vajon szükség van-e a laktózmentes, bio-organikus, illetve zsírszegény tejtermékek előnyben részesítésére. Szakmai véleményünk szerint akkor indokolt ezeket a speciális élelmiszereket választani, ha a családban ismert allergia vagy ételérzékenység áll fenn és valamely családtag maga is ezeket fogyasztja.

A növényi tej népszerűsége egyre növekszik a fogyasztók körében, bár kevesen tudják azt, hogy tápanyag-összetétel szempontjából nem egyeznek a tejjel. Vannak édesített (pl. cukorral, édesítőszerekkel) és édesítetlen növényi tejitalok. A növényi tej azoknak a gyermekeknek ajánlott, akiknek alternatívákat szükséges adni a tehéntej helyett orvosi vagy speciális étrendi szükségletek miatt. Ezen gyermekek, ha 1-5 éves korban kizárólag növényi eredetű italokat fogyasztanak, gondos figyelmet kell fordítani az étrendre, hogy biztosítva legyenek számukra a megfelelő, kieső tápanyagok. Ebben tanácsot ad a dietetikus. Ha növényi alapú italokra lenne szükség, a szakértői testület javasolja, hogy a kizárólag édesítetlen fajtákat fogyasszák a gyermekek (ajánlott a kalciummal, B12-vel dúsítottakat kínálni, ne a házi készítésűt).

Rengeteg gyermek teljesen feleslegesen diétázik tejfehérjére. Érdemes megtudni, valóban szükséges-e a diéta, vannak-e olyan tünetei a gyermeknek, ahol ez kell. Ha igen, meddig, és mi a visszaterhelés módja, addig pedig a kalcium utánpótlásról kifejezetten fontos gondoskodni. Ma már minimális tüneteknél nem diétáztatnak, érdemes olyan szakembert keresni, aki ismeri az új ajánlásokat, és nem tart(at) felesleges diétát (pl. enyhe ekcéma esetén). A felesleges diéta káros!

Az italfogyasztás a csecsemőkorban és kisgyermekkorban

Az italok kritikus szerepet játszanak a kisgyermekek egészségében. A statisztikák szerint az italfogyasztás továbbra is eltér az ajánlásoktól és különbségeket mutat különösen a faji/etnikai és jövedelmi csoportok között. Fontos ez a kritikus, korai időszakot kihasználni arra, hogy a gyermek a megfelelő italokat fogyassza és kedvelje meg. Így egész élete során magas színvonalú, egészséges mintákat, magatartásokat sajátíthat el.

Elég nagy mennyiséget tehet ki az az ital, amit ebben az életkorban a gyermek elfogyaszt, ezért nagyon nem mindegy: milyen a kalóriaértéke, a cukortartalma, tápanyagtartalma.

A víz

A víz nélkülözhetetlen az élethez. A gyermekeket ösztönözzük arra, hogy sima, ízesítetlen vizet igyanak. Csecsemők számára 0-6 hónapos korban kizárólag az anyatej vagy az anyatej-helyettesítő tápszer ajánlható a folyadék- és tápanyagigény kielégítéséhez. Az AAP megjegyezte, hogy ha az emberi tej vagy tápszer bevitel megfelelő, egészséges csecsemőknek nincs szükségük további vízre, kivéve talán, amikor a környezeti hőmérséklet rendkívül magas.

Amikor a csecsemő hozzátáplálása elkezdődik (általában 6 hónap körül), kezdjünk egy kis mennyiségű vizet kínálni számára. Ennek az a célja, hogy a baba megismerje a vizet, valamint elősegítse az ivás készségeit, amelyek fejlesztése időbe telik. Álljon rendelkezésre egész nap tiszta víz felnőtt-, és gyermekkorban egyaránt.

Ivóedények

A cumisüveg nem megfelelő, ahogyan azok a kulacsok sem, amelyek elősegítik, hogy például gyümölcslé fogyasztásakor fogszuvasodás következzen be (a kariogén baktériumok miatt), illetve a nyelvre mintegy ráfeküdjön, így lefogva azt. Szívből ajánlom inkább a szívószálhasznos itatókulacsot, mely segítségével a gyermek nyelve aktívan mozoghat, megfelelően nyelhet. A kisgyermekeket egy éves korig mindenképpen kezdjék el itatni, de semmiképp ne fekve.

Az italok bevezetése kor szerint:

Gyümölcslé

Gyakori, folyamatos gyümölcslé fogyasztása (pl. étkezésen és étkezésen kívül) meghosszabbítja a fogak expozícióját, növeli a fogszuvasodás kockázatát. A szakértői testület nem azonosított adatokat a korai gyermekkorban a 100% gyümölcslé fogyasztásáról a korai gyermekkori cukorbetegséggel kapcsolatban.

A 100% gyümölcslé fogyasztását nem szabad üvegben vagy könnyen adagolható, hordozható, fedett kulacsban kínálni, amely megkönnyíti a folyamatos fogyasztást egész nap. Számos 100%-os gyümölcslé választható. Tápanyagtartalmuk eltérő, és egyesek dúsítottak vitaminokkal és ásványi anyagokkal. Kaphatóak olyan gyümölcslé-termékek, amelyeket más folyadékokkal hígítanak, például tisztított vízzel vagy kókuszdió vízzel. A hozzáadott cukrokkal ellátott gyümölcslé nem 100%-ban gyümölcslé, és SSB besorolású. Lehet más szó a termékre írva: gyümölcsital, koktél, gyümölcslé ital, stb. A csomagoláson fel van tüntetve a hozzáadott cukrok jelenléte az összetevők listáján. ARFID evészavaros gyermekeknél építünk a gyümölcslé fogyasztásra is, nekik nem vesszük ezt túl rugalmatlanul, sok múlik ezen. Ők egész ételcsoportokat utasíthatnak el, sokuk pl. semmilyen gyümölcsöt-zöldséget nem fogyaszt, ezért marad a gyümölcslé, bizonyos módon.

Ízesített tej és cukorpótlós italok

„Az ízesített tej sok-sok kalóriát tartalmaz, ezért 2 évesnél fiatalabb gyermekek számára a hozzáadott cukrok elkerülése érdekében kerüljék kínálását.” Az idősebb gyermekek (2 és 5 év közötti), a szakértői testület ajánlja az ízesített tejek, italok elkerülését a hozzáadott cukrok minimalizálása és a hozzászokás elkerülése érdekében.

Számos termék hozzáadott kalóriát tartalmaz (édesítés), a legtöbb kukoricaszirupot vagy más hozzáadott édesítőszert és növényi olajat is. Három fontosabb kutatást mutatnak be ebben az ajánlásban, melyek között egyetértés van: nincs szükség ezen termékek rutinszerű használatára a kisgyermekek körében.

0-12 hónap: Kerülje a kiegészítést. Ezek a termékek általában cukorpótlókat vagy édesítőszereket tartalmaznak. A kisgyermekek LCS fogyasztására vonatkozó bizonyítékok/kutatások hiányosak egyelőre (pl. tápanyag-bevitel, anyagcsere-eredmények vagy egyéb egészségügyi vagy fejlődési állapot kimenetel). A gyerekek nyilván kisebbek mint egy felnőtt, gyorsan nőnek, fejlődik a szervezetük, és sajnos úgy tűnik, elég gyakran kapnak ilyen termékeket. Sok ilyen termékre rá van írva, hogy „valódi” vagy „természetes”, de figyelem: ez nem feltétlenül jelzi a biztonságosságot vagy a tápértékhez kapcsolódó előnyt.

Koffein

Jelenleg nincs mennyiségi ajánlás kisgyermekek koffeinbevitelére vonatkozóan, de ajánlások vannak. A bevitelt nehéz megmérni, hiszen ez nem feltétlen van a címkén feltüntetve. Ide tartozik a kávé/tea, kávés italok, kész teák.

tags: #4 #honapos #csecsemo #tejet #lehet #ujszulottnek