A csecsemőköhögés hátterében rendszerint megfázás áll, de komolyabb oka is lehet, ezért érdemes komolyan venni. A köhögés sok betegség szimptómája lehet, például gégegyulladás, hörghurut, tüdőgyulladás, arcüreggyulladás, idegentest, félrenyelés, asztma, allergia, valamilyen tüdőbetegség, reflux stb., de az esetek többségében a megfázások miatt jelenik meg. A köhögés jellege (ugató, száraz vagy váladékos köhögés) speciális okokra utalhat.
Mindig ajánlott orvoshoz fordulni gyermekünkkel, de emellett a szülők is hozzájárulhatnak gyermekük mielőbbi felépüléséhez. A szezon első náthája szinte egyet jelent a gyermek mellett átvirrasztott éjszakákkal, ami senki számára nem könnyű időszak. Érintett vagy a témában? Náthás és köhög a baba? Nem tudod mitévő legyél?
Mi okozza a csecsemőknél a megfázást és a köhögést?
Hosszú távon lehetetlen megúszni a náthát, mert nagyon gyorsan terjed, és állandóan jelen van a gyerekek környezetében. De nem is érdemes mindenáron törni magad azért, hogy elkerüld, hiszen a baba immunrendszere a leküzdött betegségek révén erősödik. Persze, ettől még a helyzet nem lesz kellemesebb, és nem is lehet félvállról venni. A csecsemő- és kisdedkorban a nátha a leggyakoribb betegség. A hat év alatti gyermekek évente átlagosan hat-nyolc megfázást szenvednek el (havonta legfeljebb egyet, szeptembertől áprilisig), főleg akkor, ha bölcsődébe, óvodába is járnak. Ebben az életszakaszban ez egy teljesen “természetes” folyamat. Az esetek többségében vírusok okozzák (több mint 100-féle), amelyek a hideg idő érkeztével és zárt közösségekben gyorsabban terjednek. A nátha csecsemőkre nézve komoly betegséget jelenthet, ami orvosi kezelést igényel!
A nátha leginkább az első napokban fertőz - terjedhet például cseppfertőzéssel, tüsszentéssel vagy köhögéssel, de sokszor az is elég, hogy a gyerek a szájába vegye a kezét, esetleg megvakarja a szemét, miután hozzányúlt a játékaihoz vagy a náthás kispajtása kezéhez.
A nátha tünetei csecsemőknél
Általánosságban elmondható, hogy leggyakrabban ősszel és télen (beltérben tartózkodnak a kicsik, ahol a csökkent páratartalom miatt nő a fertőzés kockázata) jelentkeznek a panaszok. A tünetek átlagosan 7-14 napig tartanak. Mivel a vírusok többnyire közvetlen érintkezés vagy cseppfertőzés útján terjednek, az újszülöttek, kisgyermekek vannak kitéve leginkább ezen betegségnek. A nátha az első 2-4 napban a legfertőzőbb. A megfázás jelei és tünetei általában egy-két nappal a “megfertőződés” után jelentkeznek.
- Orrdugulás, orrfolyás és tüsszögés: Ezek nemcsak nappal jelentenek problémát, hanem a nyugodt alvást is megzavarhatják. A csecsemők szinte kizárólag az orrukon át lélegeznek, ezért az orrdugulás náluk igen komoly probléma. Oda vezethet, hogy a kisbaba megtagadhatja az evést és általános egészségi állapota jelentősen romolhat.
- Láz: A klinikai gyakorlatban az tapasztalható, hogy leginkább az első három napban gyakori a láz előfordulása is. A csecsemők normál hőmérséklete 36,5-37 °C körül van. A hőemelkedés 37-38 °C. Megfázáskor a csecsemők gyakran lázasak, ami 38 °C feletti értéket jelent. Az olyan tünetek azonban, mint a láz, az étvágytalanság és az ingerlékenység, más betegségekre is utalhatnak. Ez lehet például a háromnapos láz vagy a fogak növekedése.
- Köhögés: A nátha egyik leggyakoribb tünete a köhögés, ami a test egyik legfontosabb védelmi mechanizmusa. Gyakorlatilag, hogyha köhög a csecsemő, részben meg is nyugodhatsz, ugyanis ez annyit jelent, hogy a köhögési reflexe megfelelően működik, és hogy a szervezete igyekszik megszabadulni a légúti akadályoktól. A gyerekek és a babák általában éjszaka és álmukban köhögnek, mert fekvő helyzetben jobban megduzzad az orr nyálkahártyája.
- Egyéb tünetek: Torokfájás, hidegrázás, izomfájdalom, csont- és ízületi fájdalom, fejfájás, kimerültség, ingerlékenység, alvási nehézség és csökkent étvágy. Az orrnyálkahártya kipirosodhat és megduzzadhat, a nyak nyirokcsomói pedig kissé megnagyobbodhatnak.
A köhögés típusai és lehetséges okai
Ugató köhögés (krupp)
Anatómiailag még a felső légutakhoz tartozik a hangszalagokat is magába foglaló gége. Ezen régió leggyakrabban vírus okozta fertőzése a gégegyulladás (laringitisz, krupp). Jellemzően az idősebb csecsemőkor és a kisdedkor betegsége, de láttunk már néhány hetes csecsemőnél és nagykamasznál egyaránt. Különös ismertetőjele, hogy éjszaka vagy a délutáni alvás közben jelentkezik, akár derült égből a villámcsapás. Csecsemőknél inkább az éjszaka első felében, nagyobbaknál pedig hajnaltájt mutatkozhatnak a tünetek. Esetenként enyhe hurutos jelek, minimális orrfolyás megelőzheti, ezt követően néhány órán belül tapasztalhatjuk a sokszor ijesztő tüneteket: az akár némaságig fokozódó rekedtséget, rekedt/kutyaugatáshoz hasonlatos köhögést és nehezített, hangos, olykor „húzó jellegű” belégzést, amikor a gyermek erőltetve küzd a levegőért, fokozott légzési munkát végezve, légzési segédizmait is használva. Ilyenkor a bordák között, a bordaívek alatt, a mellcsonton és a kulcscsontok felett a belégzéssel összefüggő behúzódások láthatók. Sok esetben azonban a krupp a vírusfertőzés első tüneteként jelentkezik, megelőző jelek nélkül és sok esetben láz sem kíséri. Előfordul, hogy az első éjszaka után a második-harmadik éjszakán is számíthatunk még a tünetek visszatérésére, felerősödésére. Amikor az ugató köhögés produktív, hurutos köhögésbe megy át, afféle „jó jelnek” tekinthető, utána a nehézlégzés már várhatóan nem tér vissza. Mivel a felső légúti megbetegedésekben ludas vírusoknak köszönhető ez a betegség, sajnos nem ritka, és az arra hajlamos gyerekeknél többször ismétlődhet is. Azért a csecsemő- és kisdedkorban találkozunk vele elsősorban, mert a gége náluk még kisebb átmérőjű, így a gyulladással együtt járó nyálkahártya-duzzanat jelentősebb légúti szűkületet hozhat létre.
Száraz köhögés
A kimerítő száraz köhögést mindenképpen csillapítani kell. A száraz köhögés utalhat kezdeti megfázásra, de akár asztmára vagy allergiára is. Ha a megfázás után sok idő elteltével is hörög és köhög a baba, akkor bizony más kiváltó okok után kell nézni. A legtöbb kicsi még egy ideig köhög a megfázást követően, de ha egy ponton túl úgy érzed, hogy már rég javulnia kellett volna a helyzetnek, és még sincs változás, akkor lehetséges, hogy asztmáról van szó. Ilyenkor gyakori a váladékos köhögés és a nehézlégzés, ritkább esetekben pedig fáradtság és erőtlenség is jelentkezhet. Ha a gyermekednél pont ezeket a tüneteket veszed észre, akkor mindenképp fordulj orvoshoz, és kérj kivizsgálást!
Váladékos köhögés (hörghurut)
Nem ritka, hogy a légúti fertőzés nem áll meg a felső légutakban, hanem szövődményként az alsó légutak gyulladását váltja ki, de az is lehet, hogy eleve az alsó légutak betegednek meg. Ha a hörgők nyálkahártyáján alakul ki ez a gyulladás, hörghurutról, vagyis bronchitisről beszélünk. Ezt csecsemő- és kisdedkorban leggyakrabban légúti vírusfertőzések váltják ki, megjelenése és a tünetek hasonlósága miatt pedig asztmatikus hörghurutként is említjük. A vírusfertőzés általában náthával, felső légúti tünetekkel indul, majd néhány órán/egy-két napon belül jelentkeznek a jellegzetes tünetek, melyek súlyosabb esetben szabad szemmel és füllel, enyhébb formájában hallgatóval észlelhetők. Izgatott, száraz köhögés mellett változó jelleggel megnyúlt kilégzési idő, zihálás, kilégzésben szabad füllel is hallható sípolások, szörtyögések, kilégzési nehezítettség mutatkozhat. Súlyos esetben az alsó légutakban rekedt levegő miatt felfújt mellkas, a lenyomódott rekeszizom és a lenyelt levegő miatt puffadt has is észlelhető, ilyenkor az ún. légzési segédizmok is erőltetett munkában vannak. A köhögés rohamokban is jelentkezhet, ez olykor öklendezésig, hányásig fokozódhat. A csecsemő- és kisdedkori asztmatikus hörghurut az arra hajlamos gyerekeknél többször is ismétlődhet. Lényeges, hogy három vagy annál többszöri ilyen jellegű megbetegedés esetén járjunk utána, nem áll-e egyéb ok a hörghurutok hátterében.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A legtöbb náthás gyermeknél nem alakulnak ki szövődmények. Az újszülöttek és kisgyermekek immunrendszere azonban még gyenge, fejletlen, ezért egy egyszerűnek tűnő náthának is súlyos szövődményei lehetnek. Mindenképp orvoshoz kell fordulni, ha a csecsemőnek magas, 38,5oC feletti láza van, és a folyadékot sem fogadja el, nem iszik. Ha a megfázás tünetei 10 nap után is fennállnak, és ahelyett, hogy javulnának, rosszabbodnak, vagy még több tünet jelenik meg, mindenképpen ideje személyesen felkeresni a gyermekorvost.
- Ha egy kisgyermeknél a nátha tüneteinek első három napja után láz (38,0 C° felett) jelentkezik, gondolni kell fülészeti szövődményre is.
- Hosszabb ideig (10 nap) fennálló orrdugulás esetén keressük fel házi gyermekorvosunkat - orrmelléküreg-gyulladás is fenntarthatja az állapotot.
- A nátha tüneteinek első három napja után lázas gyermekek bakteriális tüdőgyulladásban is szenvedhetnek, különösen akkor, ha köhögnek és szaporán veszik a levegőt.
- Amennyiben magatartásbeli változásokat (ingerlékenység, letargia), légzési nehézséget, nehézlégzést, szapora légzést tapasztal, azonnal forduljon orvoshoz!
Kiemelendő, hogy sajnos, gyermekeknél a COVID-19 által okozott megfázás úgy néz ki, mint bármely más vírus által okozott megfázás, és csak teszttel lehet diagnosztizálni. Általában négy-hat nappal az expozíció (vírusoknak való kitettség) után kezdődik, de akár 14 nappal az expozíció után is előfordulhat. A legtöbb gyermeknél a tünetek közé tartozik a láz és a nem produktív köhögés, bár orrfolyás, hasi fájdalom, hányás vagy hasmenés is előfordulhat. A gyermekek COVID-19 fertőzése általában enyhe, sőt tünetmentes is lehet. Ennél a betegségnél a súlyos fertőzés, a kórházi kezelés és a halálozás ritkábban fordul elő gyermekeknél, mint felnőtteknél.
8 legjobb otthoni gyógymód csecsemők lázára
Házi praktikák és orvosi kezelések
A náthás csecsemő orra bedugul, ilyenkor az alvás és az evés is nehezen megy. A csecsemő közérzete rosszabb, nyűgösebb. Az eldugult orr nemcsak kellemetlen, de megnehezíti az alvást is. Az orrfolyás, az eldugult orr és a tüsszögés különösen nagy kellemetlenséget jelent a csecsemők és a kisgyermekek számára. A kisbabák orrjáratai még nagyon aprók és szűkek, így légúti fertőzések következtében nagyon gyakran eldugul a kicsik orra. A csecsemők szinte kizárólag az orrukon át lélegeznek, ezért az orrdugulás náluk igen komoly probléma. Oda vezethet, hogy a kisbaba megtagadhatja az evést és általános egészségi állapota jelentősen romolhat.
A nátha kezelése
A közönséges nátha oki terápiát nem igényel, csupán tüneti kezelést, azonban a náthás csecsemő vagy kisgyermek más ellátást igényelhet a felnőtteknél. A kezelési lehetőségek arra összpontosítanak, hogy segítsenek enyhíteni a gyermek tüneteit, amíg a betegség el nem múlik.
- Folyadékpótlás: Adjon gyermekének sok folyadékot, például vizet, elektrolitoldatot, almalevet, meleg levest. Ez segít megelőzni a folyadékvesztést. Anyatejes babákat igény szerint tápláljunk nátha esetén is. Tápszeres kicsiket babavízzel vagy forralt és lehűtött vízzel kínáljunk. Ha a baba két hónaposnál idősebb, fontold meg a szobahőmérsékletű teát is. A csecsemőknek édeskömény, kamilla, csipkebogyó, hibiszkusz, ánizs vagy rooibos teát is lehet adni.
- Orrtisztítás és párásítás: Fontos a gondos orrszívás, orrát effektíven fújni nem tudó gyermekeknél orrszívó-porszívó használatával, nagyobb gyermeket biztassuk gyakori orrfújásra, valamint használjunk napi 5x2-2 csepp orrcseppet (természetesen olyat, ami gyermekeknél alkalmazható). Amennyiben az említett szerek nem jöhetnek szóba, akkor tengervizes, illetve sós vizes orrspray-k, orröblögető oldatok alkalmazhatók. A párásabb levegőnek köszönhetően a baba könnyebben lélegzik, a váladék is könnyebben távozik. Használjon párásító készüléket a gyermek szobájában éjszaka.
- Lázcsillapítás: Láz jelentkezése esetén lázcsillapító gyógyszer adása indokolt. Soha ne adjon aszpirint 18 éves vagy annál fiatalabb gyermeknek, mivel egy ritka, de súlyos állapotot is előidézhet (Reye-szindróma).
- Alvás és pihenés: Alvás közben, a fekvő testhelyzet miatt az orr még könnyebben eldugul. Ezt megelőzendő, emeljük meg kicsit az ágy fejvégi részét. Az ágyrács és a matrac közé helyezzünk néhány könyvet, egy párnát vagy törölközőt. Fontos még a sok pihenés, gyakori szellőztetés a szobában, ahol a gyermek tartózkodik.
A köhögés kezelése
Gégegyulladás esetében figyelni kell a lakás megfelelő párásítására, gyakran kell szellőztetni. Amennyiben nincs akadálya az inhalálásnak, alkalmazzuk naponta kétszer-háromszor. A rendszeres folyadékbevitelre is fontos. Száraz köhögés esetén a kimerítő száraz köhögést mindenképpen csillapítani kell. A méz hasznos lehet 12 hónaposnál idősebb gyermekeknél az éjszakai köhögés csillapításában. Egy évesnél fiatalabb gyermeknek azonban nem szabad mézet adni!
Hörghurut kezelésében elsődleges helye van a hörgőtágítóknak. Ez elérhető oldat és spray formájában is, az utóbbi előnye, hogy célzottan, inhalált formában juttathatjuk a légutakba, így jobban hasznosul, mint a szájon át alkalmazott oldat. Fontos azonban tudni, hogy ezt csak az életkornak megfelelő toldalék eszközzel és ezek szakszerű használatával érhetjük el (pl. babyhaler, nebuhaler), melyhez mindenképpen a szülő „betanítására” van szükség. Esetenként szükség lehet gyulladáscsökkentő alkalmazására is. Amikor pedig a köhögés hurutossá, „produktívvá” válik, váladékoldók is alkalmazhatók. Fontos a megfelelő folyadékbevitel, ami szintén szerepet játszik a légúti váladék higításában, feloldásában. Ha lehetőség van rá, jó szolgálatot tehet a váladékoldásban például az élettani sóoldattal történő inhalálás is. Csecsemőkorban a köhögési mechanizmus még nem olyan hatékony, mint a nagyobbaknál. Ezért nekik (de akár a nagyobbacskáknak is) segíthetünk úgy, hogy mellkasukat összezárt ujjainkkal finoman, ritmusosan ütögetjük.