Amikor egy csecsemő nem eszik, az életösztönök legmélyebb félelmeit ébresztheti fel a szülőkben. A táplálkozás az életben maradás alapja, és ha egy baba nem jut elegendő táplálékhoz, az befolyásolja a fejlődését, szélsőséges esetben pedig akár életveszélyes is lehet. Éppen ezért, az etetési nehézségek a legnehezebb érzéseket mozgatják meg az anyában: félelmet, tehetetlenséget, haragot és bűntudatot. A fizikai okok kizárása és annak megvizsgálása, hogy a gyermek optimális fejlődése veszélyben van-e, mindig elsődleges szempont.
Vizsgálatok szerint a csecsemők és totyogó korú gyerekek 20-25%-ánál van olyan evési probléma, aminek nincs organikus, fizikai oka. Ezek között a gyerekek között vannak, akik kifejezetten jól gyarapodnak, ám az evések rossz hangulatban, feszültséggel telien zajlanak, sokszor csak álmukban vagy figyelemeltereléssel etethetők meg. Emellett vannak gyerekek, akik nem is gyarapodnak megfelelően. Az evésproblémák közé soroljuk azokat az eseteket is, amikor a a szülő a saját szorongása miatt problémásnak érzékeli a gyerek evését, pedig objektíve a gyereknek nincs evésproblémája.
Fizikai okok a 4 hónapos baba étvágytalansága mögött
Már csecsemőkorban is találkozunk étvágytalan, nehezen evő gyermekkel. Az egészen pici baba, ha nem eszik egyáltalán, akkor biztosan valami komoly baja van, ő még ösztönösen kéri az ételt. Gyermekeknél különböző okok vezethetnek étvágytalansághoz. Van, akinél rövidebb ideig tart, míg más gyerekeknél elhúzódó jellegű a probléma.
Átmeneti problémák
- Megfázás vagy orrdugulás: Amikor az orrjáratok eldugulnak, a kicsi nehezen kap levegőt, ami gátolhatja az evést.
- Fogzás: A fogzás sokféle kellemetlenséget okozhat a babának, ami természetesen csökkenti az étvágyát. Ha azt tapasztaljuk, hogy a baba napok óta nem eszik, visszaesett az étvágya és elutasítja a kedvelt csemegéket is, érdemes gyors ellenőrzést tartani a szájüregben.
- Anyatej ízének változása: Kis csecsemőnél megfigyelhető, hogy a mama menzeszének megjövetele előtt pár nappal az anyatej íze megváltozik és az addig jól szopó gyermek átmenetileg étvágytalanabbá válik.
- Fáradtság: Előfordulhat, hogy a gyermek étvágytalansága egyszerűen csak annak a jele, hogy túl fáradt az evéshez. Fontos, hogy az étkezések ne menjenek a napirend rovására: ne áldozzuk fel az alvásidőt csak azért, hogy evésre kerüljön sor.
- Betegség: Ha a babád nincs jól, az evés valószínűleg az utolsó dolog, amihez kedve van. Ilyenkor kínáljunk kisebb adagokban olyasmit, amit szívesen szokott enni.
Tartós étvágytalanság okai
Van azonban, hogy az étvágytalanság tartósabban elhúzódik, ilyenkor mindenképpen utána kell járni annak, hogy mi is a probléma oka. Étvágytalanságot számos betegség okozhat, mint például:
- Vérszegénység
- Húgyúti fertőzés
- Elhúzódó fertőzéses betegség, különösen csecsemőkorban a látens középfülgyulladás
- Egyes krónikus betegségek (szívbetegség, vesebetegség)
- Bizonyos genetikai betegségek
- Ételallergia és ételintolerancia
Lelki okok az evés elutasítása mögött
Az evés és etetés érzelemmel telített folyamat, különösen az élet első éveiben. Ez azt jelenti, hogy az evést nem csak az éhség és jóllakás, hanem a közben megélt érzések is befolyásolják, sőt, az érzelmek sokszor képesek felülírni az éhséget is.
Az evés mint a világ befogadásának szimbóluma
A táplálkozás összetett, sok lépésből álló folyamat. Valójában a világot, annak egy részét vesszük magunkhoz és alakítjuk át a saját magunk számára az evések alkalmával. Ezt teszi a kisgyermek is, aki még ismerkedik önmagával és a világgal is, és akinek mindehhez az anyukájára van szüksége.
Az evés és etetés érzelemmel telített folyamat
Minél kisebb a gyermek, annál inkább az alapvető testi szükségleteinek kielégítése körül forognak a mindennapok: altatás, etetés, megnyugtatás. Ezekben a helyzetekben kapcsolódtok nap mint nap. A gyermek ezekben tapasztalja meg önmagát és a veled való kapcsolatát. Felnőtt világunkból gyakran nem is érezzük át ezeknek a helyzeteknek a fizikai gondoskodáson túlmutató, a gyermek érzelemszabályozását alakító erejét. A lényeg nem az egyszeri alkalmakban van, hanem azokban a kapcsolódási mintázatokban rejlik, amik naponta sokszor ismétlődnek heteken és hónapokon át.
Éhes és mégsem eszik?
A nehéz érzések elkerülésére való belső késztetés felülírhatja a gyermek táplálék iránti szükségletét. Bár táplálékra lenne szüksége, az evést kísérő nyomasztó érzéseket olyan mértékben szeretné elkerülni, hogy teljes idegrendszere készenléti állapotba, azaz stresszállapotba kerül, amiben stresszhormonok árasztják el a testét és ezek blokkolják az éhség testi érzetét. Tehát nem érez éhséget, hanem feszültséget.
’Emészthetetlen’ élmények a háttérben
Az evésproblémák okai gyakran a fogantatás-várandósság-szülés körüli időszakból erednek. Ez származhat az anya traumatikus élményeiből és az ezekből következő fokozott életféltésből. Ilyenkor a saját anyai kompetenciaérzeted inog meg, nem tudsz bízni a saját testedben, a baba jelzéseiben és a saját észlelésedben. Erős késztetést érzel, hogy külső kontrollba kapaszkodj. Vizsgálatok egyértelmű összefüggést mutatnak az anya érzelmi problémái, az anyai stressz, szorongás és depresszió és az evésproblémák kialakulása között. Mindez nem azt jelenti, hogy te vagy a hibás, hanem azt, hogy tudsz segíteni a gyerekednek. Ha te magadon dolgozol, azzal tudsz segíteni a gyerek evéssel kapcsolatos nehézségén.
Kötelék anya és baba között
Az evési nehézséget elmélyítő szülői reakciók
Az evés élet-halál kérdése. A felelősség az anyáé. Ha a megítélésed szerint nem eleget vesz magához, vagy nem megfelelő minőségűt, akkor a tehetetlenség és aggodalom erős hullámai áraszthatnak el téged. Amikor pedig a gyermeked életét félted, elbizonytalanodhatsz saját anyaságodban. Ilyenkor érthető, hogy nincs elég kapacitásod arra, hogy a gyermekben zajló érzésekre és szándékokra hangolódj. A félelemből származó anyai reakció pedig az erőltetés, a figyelemelterelés, a könyörgés és a büntetés bármilyen formája. A gyermek így magára marad a saját érzéseivel és az evést övező minden anyai érzéssel is. Mindez megterhelő és kezelhetetlen a gyermek számára, és gyakran az evési helyzet teljes vagy részleges elutasításához vezet a gyermek részéről.
Ne engedd, hogy a bűntudat árasszon el emiatt. Inkább használd arra a saját feszültségedet, hogy megértsd, a gyereked is hasonló érzéseket él át ilyenkor. Az első lépés az evési problémákkal kapcsolatosan mindig a te anyai érzéseidnek a feltárása és oldása.
Mit tegyünk, ha a 4 hónapos baba nem eszik?
Fizikai vizsgálatok és orvosi konzultáció
Ha azt tapasztaljuk, hogy a kicsi hosszabb ideje - néhány napja, két-három hete - látványosan kevesebbet eszik, érdemes konzultálni a gyermek háziorvosával. Számos oka lehet annak, hogy miért nem eszik a baba vagy a kisgyermek. Érdemes egy kivizsgálásra elvinni gyermekünket. Számos vizsgálat segíthet a probléma felgöngyölítésében. Bélférgesség, bakteriális fertőzés, gomba, széklet vér kimutatása, ételallergia, Helycobacter pylori baktérium (gyomorban előforduló kórokozó) vizsgálat már a háziorvosunk által megtörténhet. Ennek segítségével számos betegségre fény derülhet.
A kezelés lehetőségei
Ha a panaszok hátterében valamilyen betegség áll, akkor azt kell kezelni. Ha azonban nem igazolódott semmi, akkor egyfelől megnyugodhatunk, amit a gyermek azonnal érezni fog rajtunk és már ez eredményre vezethet, másfelől, akkor elgondolkozhatunk azon, hogy hogyan tovább.
Praktikus tanácsok az etetéshez
- Túl sok folyadék vagy nassolás: A csecsemők és kisgyermekek gyomorkapacitása jóval kisebb, mint a felnőtteké. Ha a gyermek túl sok folyadékot iszik vagy gyakran nassol, kevésbé lesz éhes a főétkezéseknél. Egy 9 hónapos baba esetében az ajánlott napi mennyiség kb. 500-600 ml anyatej vagy tápszer. Legyél következetes és ragaszkodj ahhoz, gyermeked kizárólag szénsav- és cukormentes vizet fogyasszon egész nap.
- Figyelemelterelés: Gyakran ott követjük el a hibát, hogy hagyjuk gyermekünket az asztalnál játszani vagy tv-t nézni. Ez eltereli a figyelmét az evésről. Ezzel nemcsak az ingergazdag környezetet kapcsoljuk ki, hanem az étkezések módját is megadjuk, azaz a kicsik figyelmét is az étkezésekre irányítjuk.
- Alvás közbeni etetés: Néhány szülő számára a félálomban etetés beválik. 4 hónaposan még elég sokat aludt, így napközben is próbáltam a szundításokra időzíteni az evéseket.
- Pozícióváltás: Próbáljuk meg nem az ölünkben etetni, hanem berakni az autós hordozóba, vagy más kényelmes, biztonságos pozícióba, ami megkönnyíti az evést.
- Engedjük, hogy a baba irányítson: Engedd meg, hogy a baba a saját étvágyának megfelelően egyen - nem kell minden alkalommal meginni a cumisüveg teljes tartalmát, elfogyasztani az összes pürét vagy falatkát amit elé teszel.
- Kisebb adagok, gyakrabban: Érdemes a gyermeket minél gyakrabban megkínálni ennivalóval, inkább kevesebb ételt elé tenni, de többször.
- Változatos étrend: Vitaminhiány esetén általában megoldja az étvágytalanságot, ha jobban odafigyelünk a változatos étrendre, és napjában többször kínáljuk gyermekünket zöldséggel és gyümölccsel. A C-vitamin, és a B-vitamin család köztudottan étvágyfokozó hatásúak.
- Közös étkezések: Az étkezések ideális esetben közösségi élményként vannak jelen a gyerekek életében. Jó, ha az étkezések nagyjából azonos időpontokban zajlanak. Adjuk meg rá a lehetőséget, hogy a gyermek társaságban egyen.
- A szülői hozzáállás: Fontos, hogy gyermekünknek sose mutassuk ki, hogy idegesek vagyunk amiatt, hogy ő nem akar enni. Ezzel csak fokoznánk a problémát, mivel úgy érezné, hogy minden az ő étkezése körül forog.
- Hozzátáplálás: Néhány esetben a hozzátáplálás megkezdése segíthet, de fontos, hogy ezt szakemberrel egyeztessük, és fokozatosan vezessük be. Érdemes a hozzátáplálást 6 hónapos kor után kezdeni.
Mit NE tegyél, ha nem eszik a gyerek?
- Ne erőltessük az ételt: Soha ne erőltessünk semmit csemeténkbe, mert megundorodhat tőle.
- Ne hagyjuk figyelmen kívül a gyermek tiltakozását: A gyermek tiltakozásának figyelmen kívül hagyása, vagy az attól való pánik, szorongás és harag, egy idő után valóban létrehozzák a gyerekben az evési helyzettel szembeni ellenállást, így magát az evésproblémát.
- Ne tömjük a gyereket: A sok fáradozás tulajdonképpen felesleges is, hiszen az éhes gyerek úgyis fog majd enni, amikor ő is úgy gondolja. Többnyire elegendő várni néhány órát és magától is megéhezik majd.
- Ne adjunk túl sok édes italt: A különféle édes itókákban található természetes és finomított cukrok elegendő szénhidrátot jelentenek a gyerekek számára, így ha gyermeked sok ilyet fogyaszt, szinte sosem lesz éhes.
- Ne tegyük az evést játékká: Ha a gyerek a játékra koncentrál, nem az evésre.
- Ne vigyük az ételt az asztaltól: Ha gyermeked feláll az asztaltól, ne vidd az ételt utána.
- Ne szégyenítsük meg a gyermeket: A bodyshaming és az étkezési zavarok kialakulása már jóval a kiskamaszkor előtt megkezdődik.