A hőemelkedés a testhőmérséklet kismértékű megemelkedése. A pontos meghatározás szerint, akkor beszélünk hőemelkedésről, ha a testhőmérséklet magasabb 37,2 foknál, de alacsonyabb 38 fokosnál. A normális testhőmérséklet felső határa 37,2 fok, efölött hőemelkedésről beszélünk. Az állapot felső határa 38 fok, efölött már nem hőemelkedésről, hanem lázról van szó. A hőemelkedés sokkal gyakoribb, mint ahány érintettről az orvosok tudhatnak, hiszen ez a probléma sokszor ki sem derül.
A hőemelkedés amiatt lehet zavaró, mert rossz közérzetet, melegségérzetet, gyengeséget és fáradékonyságot okozhat. Ezek az általános tünetek nagyon gyakoriak. Mellettük jelentkezhet borzongás, fejfájás, aluszékonyság, hidegségérzés, hideg verejtékezés, émelygés is. A testhőmérsékletnek átlagosan 0,5 °C-os napszaki ingadozása van.
A hőmérséklet mérésének több lehetséges helye van. A hónaljban vagy fülben mért testhőmérséklethez képest a végbélben (rektális) mért érték 0,5 °C-al magasabb, - mert közelebb áll a centrális testhőmérséklethez, - ezért a különböző helyen mért értékek összehasonlíthatósága végett a végbélben mértből 0,5 °C-ot le kell vonni. Lázmérésnél ügyelni kell arra is, hogy néhány tized fokkal emelheti a testhőmérsékletet mindaz ami hőtermelést, hőbevitelt eredményez a gyermeki szervezetben (pl. a mérés előtti étkezés, a folyadékbevitel, a meleg fürdő, vagy a gyulladt területek közelsége a lázmérés helyéhez, stb.). A mérés közben mozgó csecsemő (1 évesnél fiatalabb gyermek) hőmérsékletét a végbélben kell mérni, mert ott viseli el a legjobban. Ajánlott a hőmérő végét kissé bekrémezni, elősegítve ezzel a könnyű behelyezést. Ugyancsak a végbélben célszerű végezni a 3 éves kor alatti kisgyermekek hőmérését, de náluk már a hónaljban mérés is megengedett.
A hőemelkedés lehetséges okai
Hőemelkedést minden olyan betegség okozhat, amely lázat is. Klasszikusan ilyenek a bakteriális és a vírusos fertőzések. Jelezhet a hőemelkedés lappangó, amúgy még tünetmentes tuberkulózist is. Központi idegrendszeri megbetegedés önmagában is okozhat hőemelkedést, ahogyan a "köztiagy" sérülése, bevérzése is. Az agyalapi magvak jelátviteli zavarai szintén lehetnek ritka kiváltó okok. Meghúzódhatnak a hátterében hormonális betegségek, így például a pajzsmirigy túlműködése. Immunbetegség és autoimmun kórkép is okozhat hőemelkedést. Az autoimmun betegségek közül főképp a szisztémásak - ilyen például a sokízületi gyulladás, a kevert kötőszöveti betegség vagy a lupus - járnak hőemelkedéssel. Eredményezhetnek emelkedett testhőmérsékletet nem immunológiai eredetű gyulladásos betegségek is, de kiválthat hőemelkedést mérgezés vagy speciális allergia is.
A szervezet reagálhat hőemelkedéssel káros anyagok belégzésére (porártalomra), hidegre és melegre is. A testhő gyakorlatilag minden olyan hatás következtében megemelkedhet, amely a szervezetet károsíthatja. Ilyen esetekben a hőemelkedés a szervezet szisztémás reakciójának első jele. Emiatt van az, hogy kevés az olyan betegség, amely valamilyen formában ne okozhatna hőemelkedést. Okozhat hőemelkedést az izgalom és a feszültség, a vizsgadrukk és a lámpaláz is.
A láz mint a szervezet védekező mechanizmusa
A láz maga nem betegség, hanem csak betegségre utaló tünet. A kialakult lázas állapot hátterében az említetteken túl állhatnak mérgezések, egyes vegyi anyagok, hormonális elváltozások. A láz jelentkezése hasznos, mert a láz gyorsítja az anyagcserét, fokozza az oxigénigényt, metabolizmust, lázas állapotban fokozódik a szervezet védelmét ellátó immunrendszer működése, szaporodik az immunanyagok termelése. A láz emelkedésével csökken a kórokozók szaporodási lehetősége, növekszik a fehér vérsejtek mozgása, éppen ezért nem cél a teljes láztalanság elérése, a lázat csak annyira kell csillapítani, hogy javuljon a gyermek közérzete.
A láz a szervezet jelzése: arra figyelmeztet, hogy éppen egy fertőzéssel küzd. A láz tehát összességében egy olyan tünet, ami segít leküzdeni a testünkben lévő kórokozókat. A láz önmagában nem veszélyes - hiszen ahogyan már említettük -, a szervezet ilyenkor küzdi le a fertőzéseket. Ebből következik, hogy nem minden esetben van értelme a lázcsillapításnak, pláne nem akkor, hogyha a gyerek elég folyadékot iszik, energikus, és általában jól érzi magát.
A lázas állapot értékelése és a teendők
A legtöbb akkutan zajló, gyermekkori megbetegedés első tünete a láz. Erre utaló figyelemfelkeltő jel lehet az, hogy a gyermek csendessé, bágyadttá válik vagy éppen ellenkezőleg szokatlanul, nyűgösen viselkedik. Esetleg fázik, reszket vagy csak kipirul. A lázas állapot az esetek többségében otthoni ápolás mellett is gyorsan és problémamentesen megoldódik, nem igényel kórházi felvételt, kivizsgálást, a szülőnek legfeljebb tanácsra, esetenként orvosi ellenőrzésre van szüksége az otthoni ápoláshoz. Fontos a gyermekorvosnak jelezni, ha nem megoldható az otthoni ápolás. Ha a gyermek láza nem megy le, lázas marad, annak okát ki kell deríteni. Ez a gyermekorvos feladata. De az orvosi vizsgálat megtörténtéig, a lázat a szülőnek már otthon el kell kezdeni csillapítani, mert a lázas gyereket sokkal nehezebb megvizsgálni.
A gyermekorvosi vizsgálat célja a láz okának kiderítése, a súlyosabb fertőzések, betegségek kizárása és annak eldöntése, hogy mik a további teendők. Ehhez a vizsgálatot végző gyermekorvosnak szüksége van a szülőtől bizonyos fontos információkra, mint az észlelt tünetekre, a lázmenetre, ezért a láz időbeli alakulását (mérési időpontok és a mért lázértékek) otthon fel kell jegyezni. A vizsgálatot végző gyermekorvosnak szüksége lehet egyéb diagnosztikus vizsgálatokra is, mint a vérvétel, vizelet vizsgálat, röntgen. Súlyos esetekben előfordulhat, hogy azonnal kórházba utalja a gyermeket.
A csecsemő lázának mérésekor az a legfontosabb, hogy pontosan tudd, mikortól számít lázasnak a baba. Szerencsére túl sok plusz információt nem kell megjegyezni, ugyanis minden pont úgy zajlik, ahogyan a felnőtteknél: a baba és a gyermek is akkor lázas, ha a hőmérő 38°C fölötti értéket mutat. Fontos, hogy egyik esetén sem szabad szalicilát-tartalmú lázcsillapítókat adni (ilyen például az Aspirin vagy Kalmopiryn). A gyógyszerek mellett viszont segíthet a hűtött fürdővíz is. Fontos, hogy itt kerüljük el a didergést. Hűtőborogatás használata esetén szobahőmérsékletű, kb. 20-25 Celsius-fokos vizet használjunk. A láz komoly tünet a kisbabáknál, így azonnali odafigyelést igényel.
Hogyan mérjük meg az újszülött végbélhőmérsékletét?
Lázgörcs csecsemőknél és kisgyermekeknél
Csecsemőknél és kisgyerekeknél a hirtelen felszökő lázhoz izomgörcsök társulhatnak, úgynevezett lázgörcs léphet fel, - akár már 38°C alatt is, - amely eszméletvesztéssel, az arc ellilulásával vagy elszürkülésével (mivel a légzőszervi izmok is görcsben vannak), a szem fennakadásával, és általában a végtagok remegésével jár. Habár a lázgörcs ijesztő látványt nyújt a szülő számára, de néhány percen belül magától megszűnik és nem okoz agysérülést, de nem növeli az epilepszia kialakulásának veszélyét sem. Kialakulásában elsősorban bizonyos vírusfertőzések és a gyermek egyéni érzékenysége játszanak szerepet. A 3 hónapos - 5 éves korcsoportba tartozó gyermekek 2-4 %-ánál fordul elő. A lázgörcs ismétlődésének 1 éves kor alatt nagyobb a valószínűsége.
Az arra hajlamos gyerekeknél lázgörcs léphet fel, ha gyorsan lázasodnak be. Ilyenkor a test megmerevedik, a végtagokban izomrángás jelentkezik, és rövid ideig akár eszméletvesztés is bekövetkezik. Ezek a rohamok ugyan nem veszélyesek, egy-két percig tartanak csupán, de ettől még ijesztően hatnak. Ha nyugodt tudsz maradni, a gyerek is hamarabb lehiggad, ezért azt javasoljuk, hogy mindvégig legyél a közelében, de végtagjait semmiképp ne szorítsd le!
A hőemelkedés kezelése
A hőemelkedést alapesetben nem szükséges kezelni, általában magától elmúlik. Ha tartós vagy panaszokat okoz, akkor enyhe lázcsillapításra és gyulladáscsökkentésre lehet szükség. Ez általában nem szteroid gyulladáscsökkentővel történik. Ha a hőemelkedés hátterében idegrendszeri okok, például feszültség áll, akkor a probléma enyhe nyugtatóval is megszüntethető. Segít az életmódváltás, a megfelelő stresszkezelés, a figyelem lekötése és a sportolás is.
A hőemelkedést nem szükséges csillapítani. A 38 °C-os láz (ez hónaljban értendő) eléréséig csak akkor javasolt a gyógyszeres lázcsillapítás, ha egyéb kockázati tényező is felmerül (hasmenés, hányás, kiszáradás, korábbi lázgörcs, szívbetegség stb.). A lázcsillapítást csak a 38 °C-os láz felett kell elkezdeni, de csak ha a gyermek közérzete rossz, szenved a láztól. Makacs vírusfertőzéseknél (pl. Influenza, Mononucleosis stb.) nem mindig sikerül már az első nap láztalanná tenni a gyermeket. De ez nem jelenti biztosan egy súlyos kórkép jelenlétét.
Magas láz esetén (csecsemők és kisgyermekek esetén ez 39 °C-osnál magasabbat jelent) a gyógyszeres lázcsillapítás mellett rögtön, - nem megvárva a gyógyszer hatását - kezdje el a fizikális lázcsillapítást is.(Hűtőfürdő, hűtőborogatás) A gyógyszeres és fizikális lázcsillapítást együtt, kombináltan alkalmazva a legtöbb makacs láz csillapítható.
A gyermekek lázcsillapítására használt leggyakoribb gyógyszerek hatóanyaga: a paracetamol, az ibuprofen és az amidazophen. Nagyon fontos, hogy egyiket sem szabad 4-6 órás időköznél gyakrabban ismételten használni, de egymást váltogatva igen. Így elérhető, hogy a nehezen csillapítható lázra 3 óránként van lehetőségünk más hatóanyagtartalmú gyógyszert adni. Különbség közöttük a lázcsillapító hatás kialakulásának gyorsaságában és a mellékhatások gyakoriságában van. A paracetamol tartalmú lázcsillapítók hatásának megjelenése lassú, akár 1-1,5 órát is várni kell rá, de előnye az, hogy a gyermekek jobban tűrik. Csak 3 hónapos kortól kezdve és 6 kg-os testtömeg felett adható. Legalább 4 órának el kell telnie két adag bevétele között. Az ibuprofen és amidazophen tartalmú lázcsillapítók gyorsabban hatnak. Az ibuprofen tartalmú szuszpenzió 30 percen belül csillapítja a lázat és 8 órán át tartó lázcsillapító hatással rendelkezik, de csak 3 hónapos kortól és 5 kg-os testtömeg felett alkalmazható. A 3 - 6 hónaposoknak napi kétszer, a 6 - 12 hónaposoknak napi háromszor adható.
Régi, mellékhatás nélküli testhőmérséklet csökkentési módszer. Elve a testfelületről történő hőelvonás. Hatékonysága a hűtött felület nagyságától, a hűtőközeg hőmérsékletétől és a hűtés idejétől függ. A fizikális hűtést akkor kell elkezdeni, amikor a láz már elérte a tetőpontját és a bőrerek már kitágultak, ezért gyermekünk végtagjait meleg tapintásúnak érezzük. A fizikális lázcsillapítás hátránya, hogy a hőelvonás után gyorsan visszaáll a korábbi lázas állapot, mert ez a módszer - szemben a gyógyszeres lázcsillapítással, - nincs kihatással a test hőközpontjának beállítására. Éppen ezért a fizikális lázcsillapítás önmagában - gyógyszeres nélkül, - csak a hőemelkedés, illetve a 38 °C körüli láz csillapítására alkalmas. Önmagában ezenkívül csak akkor alkalmazzuk, ha lázcsillapító gyógyszer adása nem javasolt (pl. gyógyszerallergia esetén) vagy végrehajthatatlan (pl. egyidejű hasmenés - hányás miatt). Törekedjünk a gyermek által jól tűrthető kíméletes hűtésre.
Bőségesen itasson folyadékot gyermekével, egyszerre mindig kis mennyiséget, kortyonként! Szoptatott csecsemővel anyatejet, tápszerrel táplált csecsemővel duplájára higított tápszert, nagyobb csecsemővel híg zöldség- és gyümölcslevet, nagyobb gyermekekkel szénsavmentes ásványvizet, langyos teát, limonádét vagy rostos gyümölcslevet. Lázas állapotú csecsemő esetén a szoptatás magában nem elegendő, szükség van további folyadékpótlásra. A lázas állapot, a verejtékezés erősödése fokozott folyadékveszteséget okoz gyermekünk szervezetében (1 °C-os testhőmérséklet emelkedés kb. 10%-al fokozza az anyagcserét, s növeli a folyadékigényt), amit pótolni szükséges a kiszáradás elkerülésére, de a beadott lázcsillapítók is csak kellő folyadékellátottság mellett fejtik ki hatásukat.
Fektesse gyermekét biztonságos, puha helyre, hogy ne szenvedjen sérülést! Csillapítsa gyermeke lázát végbélkúppal! 6 hónaposnál fiatalabb és láz lép fel nála, mert az ilyen fiatal csecsemőnél ritkán jelentkezik láz. Ha mégis, azt komolyan kell venni, mert ez akár súlyosabb betegség kísérője is lehet. Láz előfordulhat az ebben az életkorban adott kötelező és ajánlott védőoltások mellékhatásaként is, az oltást követő néhány napban.
Fontos, hogy még véletlenül se helyezzük kisbabánkat hideg vízbe. Vannak helyzetek, amikor nincs mire várni és azonnal érdemes orvost felkeresni. Valószínűleg, amikor segítséget fogunk kérni ebben a helyzetben nagy stressz alatt leszünk.
A hőemelkedés önmagában gyakran nem veszélyes, de mindig a gyermek általános állapota a legfontosabb. Ha a gyermeked általános közérzete rossz, és a lázcsillapító sem segít, még aznap fordulj orvoshoz! Ha a láz oka nem ismert, antibiotikumot nem helyes adni!
tags: #4 #honapos #baba #hoemelkedes