Csecsemőkori asztma: tünetek, okok és kezelési lehetőségek

Az asztma az egyik leggyakoribb krónikus betegség gyermekkorban, amely világszerte jelentős számú gyermeket érint. Az asztma előfordulása növekvő tendenciát mutat, és a gyermekpopuláció közel 8-10%-át érinti a fejlett országokban.

Sokan gondolják, hogy az asztma egy gyermekkori betegség, és az első tünetek jellemzően 5 éves kor előtt jelentkeznek. Sok gyermeknél az asztma tünetei már az első életévben megjelennek. Fontos tudni, hogy a betegségnek különböző súlyossági fokozatai vannak, ezért egyénileg, valamint életkoronként is változhatnak a panaszok. A csecsemőkorban kialakult betegség tünetei tehát különbözhetnek a nagyobb gyerekeknél megjelenő panaszoktól.

Miért nehéz felismerni a csecsemőkori asztmát?

A nagyobb gyermekeknél sem mindig egyszerű a szülőnek beazonosítani az asztma tüneteit, de honnan ismerhetjük fel a csecsemőkori asztmát? Csecsemőknél az asztmaszerű tünetek hátterében egyéb légúti betegségek is állhatnak.

Ebben az életkorban mindenképp ki kell zárni a fejlődési rendellenességeket, például hörgőszűkületet, porcgyengeséget, melyek asztmához hasonlóan sípoló légzést, kilégzési nehezítettséget tudnak okozni.

A gyakori refluxos panaszok, illetve az ebből adódó visszatérő bronchitisek hurutos köhögéssel összetéveszthetők asztmával, obstruktív bronchitis-el.

Csecsemőkori asztma tünetei

Az asztma a légúti nyálkahártyák érzékennyé válásával kezdődik. A gyermek szaporábban, mégis nehezen veszi a levegőt, a kilégzés ideje is megnő, zihál, sípol a tüdeje, köhög, mellkasi szorításra panaszkodik. Olykor roham nélkül is kialakulhat asztma.

Jellemző panaszok csecsemőknél:

• Ziháló légzés, a kilégzésben hallható sípoló légzési hang.
• Kis megerőltetésre száraz köhögés, például hétköznapi tevékenységeknél.
• Hajnalban jelentkező száraz köhögés, időnként nehézlégzésbe torkollva.
• Sírás közben nyögő légzés, hosszan préseli ki a levegőt, sírásának jellege megváltozik.
• Túlzott és szapora hasi légzés, a bordaalatti izmok behúzódása.
• Étvágytalanság, fáradtság, letargikus küllem.

Súlyosabb tünetek, amelyek azonnali orvosi beavatkozást igényelnek:

• A csecsemő zihál éjszaka.
• A csecsemő sápadt, ajkai és körmei kékes színezetűek - ez már oxigénhiányt jelez.
• A légzése nagyon gyors, erőltetett, a fokozott légzési munka miatt az orrszárnyak mozognak (orrszárnyi légzés).

Az asztma okai és rizikófaktorok

Az asztma hátterében a hörgők különböző okok miatt fellépő krónikus gyulladása áll. Számos ok húzódhat meg a hörgők krónikus gyulladásának hátterében:

• Genetikai faktorok: Az asztma magasabb kockázati csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akiknek a családjában egyik vagy mindkét szülő allergiás.
• Környezeti tényezők: Légúti fertőzések, dohányfüst és más légszennyezés.
• Allergia: Allergiát kiváltó anyagok, például pollen, poratka, penészgomba vagy ételallergia. Az allergiás menetelés gyakran ekcémával kezdődik csecsemőkorban, majd ételallergia, vírus indukálta asztma és allergiás asztma következhet.
• Fizikai és pszichés megterhelés: Szokottnál erősebb fizikai vagy pszichés stressz is kiválthatja a tüneteket.
• Koraszülöttség és dohányzó anya: Koraszülött gyerekek körében, vagy terhesség alatt dohányzó anya gyermekeinél nagyobb az asztma kialakulásának a kockázata.

Trigger faktorok (kiváltó okok):

A triggerek azok a kiváltó okok, amelyek miatt asztmás tünetek jelentkezhetnek. Ezek az asztma típusától függően lehetnek:

• Fizikai terhelés (pl. sportolás közben).
• Hideg, sokszor párás levegő.
• Allergének (pollen, poratka, penészgomba, állatszőr).
• Légúti betegségek, fertőzések.
• Dohányfüst és más légszennyezés.

Diagnózis és kivizsgálás

Az asztma kivizsgálásának menete függ a gyermek életkorától. Kisebbeknél a diagnosztikus vizsgálatok helyett a kórtörténetnek, a fizikális vizsgálatnak és a szülők beszámolója alapján megismert tüneteknek van inkább jelentősége.

Az asztma diagnózisának felállításához tüdőgyógyászati vizsgálat szükséges, melynek során részletesen kikérdezik a szülőket a gyermek betegségével kapcsolatban. Az általános, fizikális vizsgálat és a laboratóriumi vizsgálatok (vérkép, immunglobulin szintek, specifikus allergiás ellenanyagszintek meghatározása stb.) után sor kerülhet képalkotó vizsgálatokra (röntgen, ultrahang, mellkasi CT, MRI).

Ötéves kor felett a légzésfunkciós mérésre valamint allergiás bőrpróbára is. Ha szükségessé válnak, a további vizsgálatok kórházban végezhetők, például az altatásos hörgőtükrözés, az izotópos tüdővizsgálat, a terheléses légzésfunkciós teszt stb.

Asztma kezelése csecsemőknél és gyerekeknél

Az asztma kezelésének célja a légutak gyulladásának csökkentése és ezáltal a rohamok megelőzése. A kezelés célja, hogy a betegeknél tünetmentességet érjenek el, vagyis a kezeléssel egy olyan állapotot hozzanak létre tartósan, amelyben úgy élheti az életét, hogy a betegsége ne korlátozza.

A diagnózist követően a gyermek részére a tüdőgyógyász összeállítja a kezelési tervet, amivel a kis beteg tünetmentessé tehető. Ennek érdekében a felírt asztma gyógyszereket - fenntartó és rohamoldó készítményeket - az előírás szerint kell alkalmazni.

Gyógyszeres kezelés:

• Inhalációs készítmények: Biztonságosan alkalmazhatóak már csecsemő- és gyermekkorban is. A terápia beállítása minden esetben személyre szabottan történik.
• Rohamoldó hörgőtágítók: Asztmás roham esetén az első teendő a gyors hatású hörgőtágító alkalmazása.
• Allergénspecifikus immunterápia: Válogatott esetekben létezik egy oki kezelési lehetőség is, amely képes megváltoztatni az allergiás asztma természetes lefolyását, mivel nemcsak a tünetet kezeli, hanem az immunrendszer működését befolyásolja.

Életmódi tanácsok és kiegészítő terápiák:

• Kiváltó okok kerülése: Ha allergia igazolódott, az allergént lehetőség szerint el kell kerülni.
• Rendszeres sport: Nagyon fontos, hogy a gyermek sportoljon. Különösen jótékony hatású az úszás.
• Barlangkúrák és sóbarlang: A krónikus légúti gyulladás miatt jótékony hatásúak lehetnek a barlangkúrák, sóbarlang vagy sókamra.
• Folyadékpótlás: Nagyon fontos, hogy a gyermek sok folyadékot kapjon, mert a szapora légvételek során jóval több folyadékveszteség éri.

Teendők asztmás roham esetén

A legijesztőbb, ha a kicsinek asztmás rohama van. Ha ismert a betegség, akkor a szülők tudják, mi a teendő: ezekre az esetekre készülve tartani kell otthon a porlasztós, „puffer” gyógyszerből, és ezt minél előbb meg kell kapnia.

Sokat számít a szülők higgadt, megnyugtató viselkedése is, mert az idegesség, a stressz tovább súlyosbíthatja a rohamot. Ha az állapot nagyfokú légúti beszűkülés eredménye, akkor azonnal orvoshoz kell fordulni, vagy mentőt hívni.

Addig is célszerű a nagyobb gyermeket párnákkal megtámasztva úgynevezett félig ülőhelyzetben tartani, hogy légzési segédizmait minél hatékonyabban tudja használni. Csecsemők nem tudják légzési segédizmaikat hatékonyan igénybe venni, így őket nem kell „pozícionálni”.

Asztma akcióterv:

1. Jegyezzük fel, hogy korábban mitől rosszabbodtak a tünetei és változtassunk! (pl. dohányzás, háziállat).
2. Beszélgessünk a gyermekkel a betegségéről és a tüneteiről.
3. Vegyük át közösen az asztma akciótervet, amely tartalmazza a fenntartó és rohamoldó gyógyszerek alkalmazását.
4. Csúcsáramlás mérő készülék (peak flow meter) használatával előre jelezhető a roham, ennek használatát is vegyük át a kezelőorvossal.

tags: #4 #honapos #baba #asztma