A terhességi toxémia, másnéven preeklampszia, az anya olyan általános megbetegedését értjük, amely kizárólag terhességhez kötött és a terhesség második felében alakul ki. A toxémia, mint az egyik legsúlyosabb, akár halálos kimenetellel is fenyegető várandóssági komplikáció jelentős egészségügyi kockázatokat jelent az anya és a magzat számára is.
Általában a 20. hét után jelentkezik előzmények nélkül, és az először szülő kismamák 2-6%-át érinti. A súlyosbodása az anya és a magzat életét veszélyezteti. A terhességi toxémia a leggyakoribb anyai halálokok közé tartozik.

A terhességi toxémia kialakulásának okai
A terhességi toxémia hátterében számos ok felmerül, kialakulásának kockázatát több tényező is növelheti. Sajnos a kutatások ellenére sem ismerjük pontosan a preeclampsia közvetlen okát. Végső oka maga a terhesség.
Általánosságban azt mondhatjuk, hogy az anyai szervezet alkalmazkodásának - a terhesség okozta változásokkal szemben fellépő - zavara vagy hiánya lehet a magyarázat.
Főbb kiváltó tényezők:
- Az anya betegségei: Magasvérnyomás-betegség, idült vesebetegségek, cukorbetegség, autoimmun betegség vagy általános érkárosodással járó betegségek. Ezekben az esetekben a toxémia már "csak" rárakódik az előzetes betegségre, szervkárosodásra.
- A környezeti hatások: Nem megfelelő táplálkozás (túl egysíkú, nagymennyiségű, só-, fűszer- és zsírdús táplálék), nagyfokú fizikai igénybevétel, pihenés, fekvés hiánya, tartós álló- vagy ülőmunka. A klímaviszonyok változásának, időjárási frontoknak, továbbá az idegrendszeri túlterhelésnek, pszichés traumáknak is nagy a jelentőségük.
- A terhes méh és a méhlepény közötti kedvezőtlen vérkeringés: Egészséges terhesség esetén a méhlepény erei kitágult állapotban vannak, segítve ezzel a megfelelő vérátáramlást, míg a toxémiás terhesekben ezek az erek összehúzódott állapotban találhatók. Olyan terheseknél is fokozott a kockázat, akiknek alapbetegsége (pl. cukorbetegség) miatt károsodhat a méhlepény érrendszere. A kórkép kialakulásában szerepet játszó egyik legjelentősebb tényező a méhlepény keringésének beszűkülése, melyből lepényi elégtelenség következhet.
További kockázati tényezők:
- Korábbi terhességnél előfordult terhességi toxémia.
- A családban (testvér, szülő) előfordult terhességi toxémia.
- Első terhesség.
- Ikerterhesség vagy igen sok magzatvíz, ahol a méhfal túlfeszülése rontja a vérkeringést.
- Túlsúly (30 vagy annál magasabb értékű BMI index).
- 40 éves vagy annál idősebb, illetve 18 év alatti életkor.
- 10 év vagy annál több idő eltelte a korábbi terhesség óta.
- Mesterséges megtermékenyítés.
A méhlepényt ellátó erek nem fejlődnek megfelelően, ami magával a méhlepénnyel kapcsolatos problémákhoz vezet. A tünetekért és a betegség lefolyásáért alapvetően két, a méhlepény keringését szabályzó hormon egyensúlyának megbomlása felelős. A tünetek a tromboxán hatásaiból adódnak: az érfal átjárhatóságának növekedése testszerte vizenyőben és fehérjevizelésben mutatkozik meg. Az érösszehúzódás miatt magas vérnyomás alakul ki.
A terhességi toxémia tünetei
A terhességi toxémiának három alaptünete van:
- Magas vérnyomás (hypertonia): A leggyakoribb és legfőbb tünete a toxémiának. Erről akkor beszélünk, ha a vérnyomás értéke 135/85 Hgmm fölé emelkedik. Az emelkedése a betegség súlyosbodásának jele.
- Fehérje a vizeletben (proteinuria): A vese érrendszerének zavarára utal, fokozódása szintén a betegség súlyosbodásának jele.
- Vizenyő (ödéma): A terhességi vizenyő az arc, a kezek, a lábak, esetleg más testrészek hirtelen duzzanatát, puffadását okozza, azonban ezt már nem tekintik napjainkban elengedhetetlen kritériumnak a diagnózis megállapításában.
A terhességi toxémia jelentkezhet enyhe, középsúlyos és súlyos formában is. Az esetek többségében a betegség enyhe lefolyású, tünet- és panaszmentes.
Enyhe terhességi toxémia:
- A vérnyomás 140/90 Hgmm-nél magasabb a terhesség 20. hete után olyan kismamánál, akinél korábban nem volt vérnyomáseltérés.
- A vizeletben található fehérje mértéke eléri vagy meghaladja a 300 mg-t a 24 órás gyűjtött vizeletben.
Súlyos terhességi toxémia:
- A vérnyomás 160/110 Hgmm-nél magasabb két független alkalommal, ágynyugalomban mérve.
- A vizeletben található fehérje mértéke eléri vagy meghaladja az 500 mg-t a 24 órás gyűjtött vizeletben.
Súlyos terhességi toxémia további tünetei:
- Erőteljes fejfájás, ami nem múlik el fájdalomcsillapítókkal.
- Látási problémák (homályosodás, foltlátás, villogó fények látása, fényérzékenység), kettős látás, látótérkiesés.
- Súlyos fájdalom a has felső részén (közvetlenül a bordák alatt, májtájéki fájdalom).
- Gyomorégés.
- Hirtelen hányinger és hányás.
- Túlzott súlygyarapodás.
- Általános rossz közérzet, fülzúgás.
- Súlyos esetekben megjelenhetnek a különböző szervek (máj, vese) elégtelenségének a tünetei is.
- A legsúlyosabb formában a fő tünetekhez görcsroham társul, ami azonnali, halaszthatatlan orvosi beavatkozást igényel.

Ha a magas vérnyomás ödémával, másnéven vizesedéssel jár, akkor az fokozott kockázatot jelent. A kismamák panaszai közül rosszabbodásra utal a fokozódó végtag ödéma, akár teljes testre, arcra terjedő vizesedéssel. Szintén nem jó jel, ha gyomortáji panaszok vagy influenzaszerű tünetek indulnak. A terhességi toxémia nem terhességi toxémia, ha a tünetek külön-külön jelentkeznek. Gyakori például a lábdagadás. Ezt a keringés lassulása, vagy némi súlytöbblet okozhatja. Fehérjevizelés előfordulhat húgyúti fertőzés nyomán. Az életmód okozta elhízás, helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód vagy túlzott stressz pedig magas vérnyomással járhat együtt.
Mikor forduljon orvoshoz?
Azonnal forduljon szülész-nőgyógyász szakorvoshoz, ha gyermeket vár, és súlyos hasi fájdalmai, fejfájása, szédülése, látási problémái vannak, ha görcsrohama, hányingere van vagy hány, ha hirtelen duzzanatot tapasztal a kezén vagy az arcán, ha beszédzavara van, ha hirtelen és gyors súlygyarapodást tapasztal.
A várandósság 20. hete után kialakuló, fehérjevizeléssel és ödémával társuló vérnyomás-emelkedés a legsúlyosabb esetekben az anya és a magzat életét is veszélyeztetheti, ezért fontos a kórkép mielőbbi diagnosztizálása.

A terhességi toxémia diagnosztizálása
A terhességi toxémia felismerése kulcsfontosságú a későbbi szövődmények megelőzése érdekében, ezért hazánkban a terhesgondozás során minden kismamát ellenőriznek az első vizittől a várandósság teljes időtartama alatt. A korai terhességi toxémia szűrése már a várandósság 11. és 14. hete között lehetséges, még a klinikai tünetek megjelenése előtt.
A betegség a vérnyomás és a vizeletben lévő fehérje ellenőrzésével diagnosztizálható. Ha felmerül a terhességi toxémia gyanúja, akkor a szülész-nőgyógyász beutalhatja kórházba a további kivizsgálás és kezelés érdekében. Gyanús esetekben vérvétellel kell a kivizsgálást kiegészíteni.
A vérnyomás és testsúly mérésével, a vizeletfehérje rendszeres meghatározásával a betegség hatékonyan szűrhető, a terhesgondozásnak ma ez a legfontosabb feladata. A magzat állapotának vizsgálata ultrahang és kardiotokográfia (magzati szívműködés és a méhtevékenység egyidejű vizsgálata) segítségével lehetséges.
A legkönnyebben diagnosztizálható eltérés a vérnyomásértékek megemelkedése (ezért terhességi magas vérnyomásként is említik), azonban a kórképhez valamely szerv vagy szervek (leginkább a veseérintettség a jellemző) működési zavara is hozzátartozik. A tünetekhez vagy azok valamelyikéhez súlyos esetekben görcsroham és kóma is társulhat.
A terhességi toxémia lehetséges szövődményei
A kezeletlen terhességi toxémia növelheti a stroke, a vese- és májkárosodás, valamint véralvadási problémák kialakulásának kockázatát, görcsrohamokat okozhat. Fokozottan fennáll a méhlepény leválásának a veszélye is.
A terhességi toxémia következtében csökken a véráramlás az anya szervezetéből a méhlepény felé, ami a magzat elégtelen oxigén- és tápanyagellátását, illetve lassú növekedését eredményezi. Ennek következtében számos magzati szövődmény is kialakulhat: kevés magzatvíz, koraszülés, krónikus méhen belüli oxigénhiányos állapot, méhen belüli sorvadás. Legsúlyosabb magzati következmény a méhen belüli elhalás, amelynek oka legtöbbször a lepény működésének elégtelensége.
Az eklampszia a súlyos, kezeletlen terhességi toxémia követő eszméletvesztéssel járó görcsös állapot, mely sürgősségi ellátást tesz szükségessé.
A terhességi toxémia egy másik szövődménye a HELLP szindróma, ami a három fő tünet angol rövidítése: vörösvértestek szétesése (hemolízis), emelkedett májenzimek (Elevated Liver enzymes), alacsony vérlemezkeszám (Low Platelet count). Ez az állapot gyors beavatkozást igényel, mert májrepedéshez, vérzékenységhez és életveszélyes állapothoz vezethet. A HELLP-szindróma az esetek mintegy 0,5-0,9%-ában fordul elő, de a súlyos preeclampsiás esetek 10-20%-ában jelen lehet.
Ha előrehozott szülésre/császármetszésre kerül sor, akkor a babánál a koraszülésből adódóan fejlődési problémák is léphetnek fel, valamint fokozott az IRDS (a magzat éretlen tüdeje miatt kialakult állapot) kialakulásának a kockázata. A magzat és a méhlepény megnövekedett szükségletei nagyobb terhet rónak a májra, hogy növelje a vérmennyiséget, amely ezt nem tudja megtenni megfelelő táplálék nélkül.
A terhességi toxémiát átélt nők esetében a szülés utáni hetekben továbbra is szükség van a vérnyomás, veseműködés és egyéb létfontosságú funkciók rendszeres monitorozására. Az sem elhanyagolható, hogy a magas kockázatú terhességen átesett nők körében gyakoribb a posztnatális depresszió és szorongás megjelenése.

Preeclampsia - terhességi toxémia rövid és hosszútávú következményei
A terhességi toxémia kezelése
A kezelés magában foglalhatja a vérnyomás szabályozását gyógyszeresen, a fehérjeszint csökkentésére irányuló kezeléseket, valamint az állapot szoros monitorozását. Időben történő, gondos orvosi kezeléssel a tünetek kezelhetők, megakadályozva ezzel akár az anya, akár a magzat súlyos károsodását, nemritkán halálos szövődmény kialakulását.
Enyhébb esetekben:
A kezelés otthoni pihenéssel történhet. A kismamának oda kell figyelnie a bőséges folyadékbevitelre (annyi italt kell fogyasztani, hogy a vizelet halványsárga színű maradjon), illetve mellőznie kell az alkoholfogyasztást, a dohányzást. Segíthet a rendszeres, de nem megerőltető testmozgás, vagy ülő helyzetben a lábak felemelése. Az enyhe terhességi toxémia kezelése a várandós gondozás feladata. Hetenkénti, rendszeres vérnyomás és testsúlyméréssel, vizeletvizsgálattal ellenőrzik a terhes állapotát, diétás rendszabályokat vezetnek be, és pihenést javasolnak.
Súlyosabb esetekben:
A kismama kezelése kórházi körülmények között történik. Elengedhetetlen az ágynyugalom, a bőséges folyadékfogyasztás, és a sószegény-fehérjegazdag diéta. Toxaemia esetén akár néhány óra alatt is hirtelen állapotromlás állhat be, amely a szülésindítást vagy császármetszést tehet indokolttá. Súlyos terhességi toxémia esetén a baba megszületésére azért lehet szükség, mert a kezelésre nem reagáló, súlyos toxémia az anyánál agyvérzést, görcsrohamot, májbetegséget, leeső vérlemezke szám mellett vérzékenységet okozhat.
A szülés alatt a betegség talaján gyakran alakul ki fájásgyengeség, a szülés elhúzódása, műtétes szülés, atónias vérzés.
A preeklampszia egyetlen “gyógymódja” a baba megszületése. Ha Önnek preeklampsziája van, orvosa általában azt fogja javasolni, hogy a terhesség 37. hetében hozza világra gyermekét, hogy csökkentse a szövődmények kockázatát. A szülés lehet megindított szülés vagy császármetszés.
Előfordul, hogy a babát a 37. hét előtt kell világra hozni (koraszülés). Ez akkor javasolt, ha a preeklampszia kockázatot jelent az anyára vagy a babára nézve. Ha szükség van a baba koraszülésére, gyakran adnak kortikoszteroid gyógyszereket az anyának a szülés előtt, hogy segítsék a baba tüdejének érését.
A vérnyomás csökkentése az orvos elsődleges feladatai közé tartozik. Ehhez még mai is elsőként az alfa-metil-DOPA hatóanyagot szokás választani. Szintén a választható gyógyszerek közé tartoznak a dihidralazinok és a szívre szelektíven ható béta-blokkoló gyógyszerek (metoprolol, atenolol, stb.). Az Egyesült Államokban a kalciumcsatorna blokkoló nifedipinnel értek el jó eredményeket.
Ma már tilos a folyadék- és sómegvonás, hiszen a beteg vértérfogata éppenséggel kisebb a normálisnál. Fontos a magzat állapotának folyamatos nyomon követése kardiotokográfiával és ultrahang segítségével.
Az eklampszia kezelése a világ legtöbb helyén az Egyesült Államokban kidolgozott Pritchard-séma szerint történik, melynek legfontosabb gyógyszere a vénás és izomban, valamint infúzióban adott magnézium-szulfát.

Diétás javaslatok:
A sószegény-fehérjegazdag diéta alapvető fontosságú. A nyersanyagokban természetes állapotban is megtalálható bizonyos mennyiségű Na, azonban ennél jóval magasabb az élelmiszerek feldolgozása során hozzáadott só mennyisége, így a feldolgozott élelmiszereink Na tartalma már igen jelentőssé válik. Só egyáltalán nem használható az ételkészítés során, esetleg minimális mennyiségű csökkentett Na-tartalmú só (40% -kal kevesebb a Na-tartalma).
A konyhatechnikai eljárások közül azokat kell előnyben részesíteni, amelyek sütés-főzés közben a legjobban felszínre hozzák az élelmiszerek természetes zamatát, új ízekkel gazdagítják az étrendet.
Fedezzük fel a nyersanyagok természetes ízét, és ne rontsuk el felesleges sózással (paprika, paradicsom, retek, uborka, újhagyma). Főzéssel inkább só igényes ételeket készítünk, só nélküli főzéssel jellegtelen ízű ételeket kapunk (pl. csontleves, húsleves). Ezeket célszerű kihagyni az étrendből. Ha a beteg még is kéri feltétlenül sok zöldséggel, zöldborsóval, petrezselyemzölddel kiegészítve tálaljuk.
A diéta elkészítése során alkalmazható eljárások:
- Gőzölés: Elsősorban zöldségfélék készítésekor használható. Ez őrzi meg legjobban az élelmiszerek természetes ásványianyag-tartalmát.
- Párolás: Alkalmazásával változatossá tehetjük a sótlan étrendet is. Jellegzetes ízű alapanyagok választása fontos: sárgarépa, zeller, karalábé, vöröshagyma, zöldpaprika, paradicsom, gomba (erdei ízletesebb- szárított formában is kapható). Az aromás párolással készített zöldségek alkalmasak köretként. Többféle zöldség együtt párolásával kedvezőbb ízhatás érhető el.
- Pirítás: Az élelmiszer külső rétegén a pirítás zamatanyagokat termel, és kellemes ízanyagok mellett színt is ad az ételnek. Piríthatunk zsiradékban vagy szárazon. Nemcsak húsoknál alkalmazható, hanem cereáliáknál és zöldségféléknél is.
- Sütés: Minden változata jól ízesít, mivel pörzsanyag képződéssel jár. Roston sütés, grillsütés, teflonban, sütőben, kevés folyadékon és bő zsiradékban sütés.
- Burkolás: Például: rántott sertés és borjú vagy burgonya, karfiol, párizsias sertés, burgonya, palacsintatésztába mártott szilva, alma stb.
- Töltés: Levélbe - kelkáposzta, saláta, szőlőlevél, zöldségbe - paprika, paradicsom, karalábé, burgonya.
- Rétegezés: Rakott zöldségek (kelkáposzta, zöldbab, karfiol stb.), rakott burgonya (nem kolbásszal, hanem tojással, szelethússal rétegezve), rakott tészták édesen, zöldséggel, hússal.
- Tűzdelés: Sütéssel kombinálva alkalmazzuk.
- Fűszeres pácolás: Ugyancsak jó zamatosító eljárás. A páclébe is lehet fűszernövényeket, szárazfűszereket tenni, gyümölcsecettel, citrommal savanyítani.
A Brewer-diéta:
Tom Brewer kutatásai alapján összeállított egy egyszerű sémát, amely röviden Brewer-diéta néven terjedt el. Ez egy tápanyagcsoportokat tartalmazó lista, melyet a várandós viszonylag egyszerűen tud követni, mivel az ételek könnyen beoszthatók az egyes csoportokba és méricskélni sem kell semmit. Az adagok az ételre jellemző egység értendők, pl. egy pohár tej, egy tojás, egy szelet kenyér.
| Tápanyagcsoport | Minimális napi adag |
|---|---|
| Fehérje (tojás, sajt, hús, hal, tej, joghurt, túró) | 10-12 adag |
| Teljes kiőrlésű gabonafélék (kenyér, tészta, rizs, zab) | 5-6 adag |
| Gyümölcsök és zöldségek (friss, fagyasztott, konzervált) | 5-6 adag |
| Zsírok (vaj, olaj, avokádó, diófélék) | 3-4 adag |
| Vitaminok és ásványi anyagok (pl. kalcium, D-vitamin) | Az orvos által javasolt mennyiségben |
A várandósság alatti étrend sarkalatos pontjai tehát a fehérje (az albuminszintézis és az általa elősegített vízháztartási egyensúly miatt), az elegendő kalória (a megnövekedett energiaigény biztosítására, illetve azért, hogy a szervezet ne kezdjen az értékes fehérje elégetésébe energianyerés céljából), a megfelelő folyadékbevitel (a megnövekedett vérmennyiség folyadékigényének kielégítésére) és az ízlés szerinti sófogyasztás (az anyagcsere nátriumegyensúlyának fenntartására).
Terhességi toxémia megelőzése
Jelenleg nincsenek megbízható módszerek a terhességi toxémia teljes körű megelőzésére. Azonban az egészséges életmód fenntartása különösen fontos, a magas vérnyomás kezelése, miként az is, hogy már a terhesség korai szakaszától kezdve a várandós nők rendszeresen részt vegyenek orvosi vizsgálatokon. Ez segít időben azonosítani a potenciális problémákat és megkezdeni a szükséges intézkedéseket. Mind a terhességet megelőző, mind a terhesség alatt kialakuló magas vérnyomás veszélyes lehet. A terhesgondozás során rendszeres vérnyomás ellenőrzés kötelező.
A védőnőnél is célszerű a vérnyomást ellenőriztetni, de a legjobb, ha a terhesség idejére beszerzünk egy saját vérnyomásmérő készüléket. Erre az elektromos készülékek a legjobbak, mert használatuk egyszerű. Terhesség előtt fennálló, kezelt magas vérnyomást már a teherbe esés előtt célszerű olyan gyógyszeres kezelésre átállítani, amely a magzatot nem károsítja.
A só megvonás, vízhajtás, folyadékbevitel csökkentése kifejezetten ellenjavallt. Prevenciós beavatkozásként ajánljuk az alacsonydózisú Aspirin, 1000mg-os C vitamin, 400IU E vitamin szedését, és a 20. hét után a kalcium bevitel csökkentését.
Az alacsony dózisú aszpirin profilaktikus alkalmazása bizonyos magas kockázatú csoportokban - például krónikus hipertóniában vagy cukorbetegségben - csökkentheti a preeclampsia kialakulásának esélyét. Az USPSTF ajánlása szerint a 12-28. hét között elkezdett, napi 75-150 mg aszpirin mérsékelheti a súlyos szövődmények előfordulását. Természetesen ezt kizárólag kezelőorvosa javaslatára szabad alkalmazni.
A WHO ajánlása szerint a túlzott sófogyasztás kerülése, valamint a feldolgozott élelmiszerek visszaszorítása segíthet a kardiovaszkuláris kockázat csökkentésében.
A pszichológiai támogatás és a családi háttér szerepe felbecsülhetetlen. A kutatások szerint a krónikus stressz önmagában is ronthatja a vérnyomáskontrollt, így a relaxációs technikák és a támogató közeg valódi fiziológiai előnyökkel járhatnak.
Amennyiben terhességi toxémia állapotot diagnosztizálnak, a kezelésnek személyre szabottnak és átfogónak kell lennie, az anya és a magzat állapotától függően. Ha bármilyen kétsége, kérdése van a terhességi toxémiáról, várandósságáról, forduljon bizalommal az Oktogon Medical Center szakorvosaihoz - a felkészült szakembereink várják, hogy a lehető legjobb ellátást nyújthassák önnek.
tags: #toxaemia #eseten #termeszetes #szules