A gyermekek, a családok és a társadalmak szempontjából is fontos kérdés, hogy a szülő(k) gyermekük születését követően milyen feltételek mellett maradhat(nak) otthon nevelni gyermeküket és mikor térnek vissza a munkaerőpiacra. E tanulmány az említett érintettek szemszögéből vizsgálja meg a gyermekgondozás világ körüli tendenciáit. Európa és Magyarország idősödő társadalmainak szempontjából a munkaerőhiány kezelésének egyik módja a kisgyermekek mellől visszatérő szülő(k) segítése. Ugyanakkor sem a gyermekek, sem a szülőknek nem mindegy az intézményi gyermekellátás elérhetősége, megfizethetősége és minősége. Milyen hosszú szabadságokra jogosultak a szülők gyermekük születését követően a világ egyes országaiban? Hogyan támogatják az egyes országok a szülők visszatérését a munkába? Milyen költségeket ró az államokra és a családokra a gyermekek gondozás? Hol áll mindezen kérdésében Magyarország?
A koronavírus-járvány utáni gazdasági újraindulással párhuzamosan a munkaerőhiány is újból felütötte a fejét Európában és Magyarországon egyaránt, melyre az idősödő társadalom egyébként is folyamatosan ráerősít. A hiányzó munkaerő pótlása érdekében a kisgyermeket nevelő, munkába visszatérni szándékozó szülő(k) támogatása munkáltatói és nemzetgazdasági szinten is fontos feladat. Alapvető e tekintetben a gyermekek napközbeni felügyelete, életkori sajátosságuk szerinti nevelése-fejlesztése.
A gyermekek születését követően a nők és a férfiak által igénybe vehető szabadságok világ körüli összehasonlítása mellett elemzésünkben bemutatjuk a kisgyermekek intézményi ellátásának sajátosságait a világ számos magas jövedelmű országában. Továbbá górcső alá vesszük a gyermekellátással kapcsolatos feladatok finanszírozását, mind állami, mind családi szinten.
Több korábbi elemzésünkben is megemlítettük az európai és hazai munkaerőhiányt mint a jelenlegi gazdaság-társadalom egyik fontos és orvosolandó jelenségét. A koronavírus-járványt és az azzal járó lezárások feloldását követően a gazdasági visszapattanás és fellendülés időszaka következett. Magas volt a kereslet az áruk és szolgáltatások iránt a nyitást követően, a gazdasági tevékenység és termelés új lendületet kapott, mely felszívta a járvány során munkahelyüket elvesztett álláskeresőket. 2022-re Magyarországon megközelítettük a teljes foglalkoztatást és felütötte ismét a fejét a munkaerőhiány. A járványt követő gazdasági fellendülés mellett Európa és Magyarország idősödő társadalma is hozzájárul a munkaerőhiány növekedéséhez.
A jelenséget jól szemlélteti a medián életkor eltolódása az utóbbi évtizedekben. A medián életkor a vizsgált népesség azon tagjának életkora, akinél idősebbek és fiatalabbak egyenlő számban fordulnak elő az adott csoportban. Az Európai Unió egészét vizsgálva 2002-ben a medián életkor 38,7 év, 2012-ben már 41,9 év, míg 2022-ben 44,4 év volt. Ez azt jelenti, hogy az EU lakosságának fele 44,4 évnél idősebb, míg a másik fele fiatalabb volt 2022-ben, míg 2002-ben a „középső érték” még csak 38,7 év volt. Amikor egy társadalom idősödik, alacsonyabb a születések száma, így egyre kevesebb fiatal lép be a munkaerőpiacra a korábbi évekhez képest, akik pedig egyre kevésbé tudják pótolni a munkában a nyugdíjba menőket.
Egy harmadik, munkaerőhiányt kiváltó jelenségre az ING hívta fel a figyelmet elemzésében, mégpedig arra, hogy csökkent az egy foglalkoztatottra jutó ledolgozott munkaórák átlagos száma a koronavírus-járványt követően. Az egy foglalkoztatottra jutó átlagos munkaórák száma 2,2%-kal alacsonyabb, mint a járvány előtti években. Ezáltal több munkavállalóra van szükség hasonló mennyiségű munka elvégzésére.
A munkaerőhiány kezelésének egyik módja a munkaerőpiac peremén lévő potenciális munkaerő mobilizálása, bevonása a munka világába. Ilyen csoportok a fiatalok (15-24 évesek) és a nyugdíjas korúak (65 éves vagy afeletti korosztály), akiknek a helyzetéről korábbi elemzésünk során már írtunk.
A gyermekgondozási támogatások nemzetközi áttekintése
Egy gyermek születését követő első hetek és hónapok kulcsfontosságúak az újszülött és szülei szempontjából, mely időszakot az államok és a munkáltatók szabadságok kiadásával segíthetik. A szülési szabadság a szülés körüli (vagy egyes országokban az örökbefogadás) időszakra járó, munkahelyvédelemmel egybekötött juttatás az anya részére. 2022-ben Bulgáriában (59 hét) és Görögországban (43 hét) volt a leghosszabb a nőknek járó szülési szabadság, míg az USA-ban magánfeladatnak tekinthetik a gyermekgondozást, mivel nem jár fizetett szülési szabadság. Magyarországon 24 hét a szabadság, ezzel a rangsor első negyedében vagyunk.
Magyarországon a szülési szabadságot (CSED), vagyis 24 hét 100%-os juttatást követően gyermekgondozási szabadság jár (GYED) a gyermek 2 éves koráig a szülő jövedelmének 70%-áig, majd gyermekgondozást segítő ellátást (GYES) igényelhetnek a gyermek 3. életévének betöltéséig.
A gyermek születését követően az apáknak is jár szabadság Magyarországon, illetve több országban is a világon, bár ezt nemzetközi egyezmény nem írja elő. Időtartama a nőknek járó szülési szabadságnál általában sokkal rövidebb, viszont teljes fizetést kapnak alatta a legtöbb esetben. A legnagyobb akadályt a szabadság igénybevétele jelenti, mivel a dolgozó apák jellemzően szakmai és kulturális akadályokba ütköznek, amelyek megakadályozzák őket a szabadság igénybevételében. Az összehasonlítható adatokkal rendelkező 18 OECD-országban az igénybevétel átlagosan 57%-os. Izrael, Új-Zéland és az Egyesült Államok egyáltalán nem biztosít fizetett apa-specifikus szabadságot, 16 OECD által vizsgált ország pedig legfeljebb két hetet. A skála másik végén tizenkét OECD-ország három hónap (13 hét) vagy annál több fizetett szabadságot tart fenn kizárólag az apák számára. A két kelet-ázsiai OECD-ország - Japán és Korea - biztosítja a leghosszabb, 12 hónapos (52 és 54 hetes) részben fizetett apa-specifikus szabadságot az OECD-országok közül.
A szülői szabadság a legtöbb ország esetében kiegészíti a szülési és apasági szabadságot, és gyakran - de nem minden országban - a szülési szabadságot követi. Maga a szülői szabadságra való jogosultság gyakran egyéni (azaz minden szülőnek megvan a saját jogosultsága), de a szülői szabadság ideje alatt az állami jövedelemtámogatásra való jogosultság gyakran családi alapú, ami azt jelenti, hogy egyszerre csak az egyik szülő igényelhet jövedelemtámogatást.
Végezetül a gyermekgondozási vagy gyermeknevelési szabadságok szintén munkaviszonnyal védett szabadságok, amelyek gyakran a szülői szabadságot követik. E típusú szabadságok általában lehetővé teszik, hogy legalább az egyik szülő otthon maradjon a gyermek két-három éves koráig. Az otthoni ápolási szabadságok kevésbé elterjedtek, és csak az OECD-országok kisebb részében találhatóak meg. Gyakran fizetés nélküliek is.
Magyarországon a gyermekgondozást segítő ellátás, vagyis a GYES a gyermek 3. életévének betöltéséig jár a gyermekgondozási díj lejártát követően. A GYES havi összege 28 500 forint, amelyből 10% nyugdíjjárulékot vonnak.
Az OECD adatai együtt jelenítik meg a nőknek járó szülői szabadságokat és a gyermekgondozási típusú szabadságokat. Időtartamukat tekintve a magyar anyáknak járó 136 hét szülői és gyermekgondozási szabadság az élmezőnyben, a finn 143,5 hét után következik.
Az anyáknak járó juttatások terén a szülői és gyermekgondozási szabadságuk alatt jelentős a szórás az országok között. 17 országban, köztük Magyarországon is, a szülési szabadság ideje alatt teljes fizetést kapnak a nők, azonban csak három országban - Chilében, Észtországban és Szlovéniában - kapnak ezt követően is teljes bért. Ugyanakkor ebben a három országban jóval rövidebb (12-68 hét) a szülői és gyermekgondozási szabadság ideje, mint hazánkban (136 hét). Továbbá több országban nem is jár szülői vagy gyermekgondozási szabadság az anyáknak.
Összességében az látható, hogy a legtöbb OECD által vizsgált ország közvetlenül a gyermek születése után rövidebb időre szóló, de jelentős összegű fizetett szabadságot biztosít a nőknek. Ezt követően viszont vagy hosszabb ideig tartó, részben fizetett szabadság jár az anyáknak gyermekgondozásra, vagy rövidebb időtartamú, de magasabb arányban fizetett távollét.
Magyarországon több speciális típusú gyermekgondozási lehetőség létezik. Az egyik a nagyszülői GYED. Eszerint 2020. január 1-jétől a még nem nyugdíjas, biztosított nagyszülő is jogosulttá válhat gyermekgondozási díjra. További lehetőség a nevelőszülői GYED, mely a gyermek nevelésbe vételének napjától a gyermek 2 éves koráig jár. Harmadrészt az ún. diplomás GYED, ahol államilag elismert felsőoktatási intézményben teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. Ráadásul a diplomás GYED után sem kell személyi jövedelemadót fizetniük a 25 év alatti fiataloknak 2022-től.
A szabadság hossza tehát nem minden esetben mutat teljes képet az adott ország „szabadság-politikáját” illetően, mivel nagyon eltérő mértékben fizethetnek juttatást a szabadság ideje alatt az egyes országok az anyáknak (és az apáknak). Ezért a teljes fizetésnek megfelelő, szabadságon töltött hetek összege mutatja meg leginkább a jogosultság nagyvonalúságát (szabadság hetei szorozva a kifizetési rátával). Például, ha egy nő 10 hét szabadságra jogosult a szokásos fizetésének 50%-áért, akkor a teljes fizetéssel egyenértékű szabadsága 5 hét. Ilyen módon számolva a legbőkezűbb szabadságot Románia (92 hét), Észtország (82 hét) és Magyarország (közel 80 hét) kínálja a nőknek.
A szülési és szülői szabadságra fordított közkiadások is jelentős szórást mutatnak az OECD által vizsgált országokban (2019-es adatok). Születendő gyermekenként a legtöbbet, 76 334 dollárt (vásárlóerő-paritáson számolva) Luxemburgban költöttek, míg legkevesebbet Törökországban (612 dollár/születendő gyermek). Az OECD-átlag 16 600 dollár volt 2019-ben.
Ahol rendelkezésre állnak ilyen jellegű adatok, ott a szülési szabadságot az OECD által vizsgált országokban jól használják ki. 2021-ben átlagosan 68 fizetett szülési szabadságot igénybe vevő személy jutott 100 élveszületésre; más szóval minden három megszületett gyermek után több mint két anya igényelt állami anyasági ellátást vagy vett igénybe állami szülési szabadságot. Néhány országban a szülési szabadság/kedvezmények igénybevétele különösen magas, sőt 100 megszületett gyermekre 100 vagy annál több jogosult jutott (pl. Bulgária, Litvánia, Portugália, Horvátország). Ennek oka lehet a szülési szabadságra való széles körű vagy általános jogosultság, valamint a hosszú szabadságjogosultság, így a szülési szabadságon lévő anyák két különböző évben is számításba vehetők jogosultként. Például, ha egy szülés az év végén történik, előfordulhat, hogy az anyák decemberben és januárban is szülési szabadságon vannak, így a statisztikák külön években szerepelnek.
A korai gyermekgondozás fontossága és a rendszerek összehasonlítása
Az előző részben bemutatott, gyermek születése után járó szabadságok igénybevételét követően a szülők - rövidebb-hosszabb kihagyást követően - általában visszatérnek a munkaerőpiacra. Mindeközben a kisgyermek ellátásáról is gondoskodniuk kell. A gyermekek fejlődését nézve, a korai gyermekkorba, különösen hároméves kor előtti gondozási-nevelési befektetések különösen értékesek lehetnek, mivel ekkor van az agy fejlődésének legkritikusabb szakaszában. A készségek elsajátítása dinamikus és öngerjesztő folyamat: minél korábban szerzik meg azokat a kisgyermekek, annál könnyebb lesz a további, finomabb készségeket elsajátítaniuk. Az óvodai nevelésben-fejlesztésben a gyermekek fejlesztik nyelvhasználatukat és szociális készségeiket, elkezdik fejleszteni logikai és érvelési készségeiket, illetve arra ösztönzik őket, hogy fedezzék fel az őket körülvevő világot és környezetet. Az általános iskolába lépés előtti életkorban a gyermekek életük legformálóbb éveit élik, ahol az egész életen át tartó szokások és minták alapjait rakják le, megalapozzák az egész életen át tartó tanulást.
Az oktatás korai szakaszába történő beruházások térülnek meg a legnagyobb mértékben, különösen a hátrányos helyzetű gyermekek esetében (Infojegyzet, 2021/46.). Az egyetemes gyermekgondozás továbbá elősegítheti az esélyegyenlőség előmozdítását, társadalmi-gazdasági háttérből fakadó egyenlőtlenség csökkentését.
Korábbi elemzésünkben részletesen megvizsgáltuk Európa országaiban a bölcsődei és óvodai ellátást, annak elérhetőségét, finanszírozását, családi költségeit. Az elemzés további részében egy újfajta megközelítés alapján mutatjuk be a gyermekgondozást a világ körül. Az UNICEF 2021-ben adott ki egy jelentést „Where Do Rich Countries Stand on Childcare?” címmel (magyarul: Hol állnak a magas jövedelmű országok a gyermekgondozás terén?). A 41 ország a szülői szabadság és a szervezett gyermekgondozás különböző kombinációit alkalmazza a szülők gyermekgondozásának elősegítésére. A rangsor az egyes országokat nyolc mutató alapján rangsorolja, amelyek négy dimenzióba vannak csoportosítva: szabadságolás, a gyermekgondozás hozzáférhetősége, minősége és megfizethetősége.
A rangsor legfontosabb üzenetei: Luxemburg, Izland és Svédország kínálja az UNICEF értékelése alapján a legjobb gyermekgondozási politikát. Ugyanakkor egyik ország sem vezet mind a négy vizsgált területen, ami arra utal, hogy még a jobban család-barátnak minősülő országok között is van még fejlődési mozgástér. Továbbá Szlovákia, az Egyesült Államok és Ciprus a ranglista utolsó helyeit foglalja el.
tags: #gyermekagyi #segely #angolul