Súlygyarapodás a 30. terhességi hét után: Mire számíthat a baba és az anyuka?

A terhesség alatti súlygyarapodás természetes és elengedhetetlen folyamat a baba egészséges fejlődéséhez. Azonban fontos odafigyelni a mértékére és minőségére, hiszen mind az alul-, mind a túlzott súlygyarapodás kockázatokkal járhat.

A várandósság 30. hete a nyolcadik hónap közepe, és egyben a terhesség harmadik, utolsó trimesztere. Ebben az időszakban a baba és az anya testében is jelentős változások zajlanak.

A baba fejlődése és súlygyarapodása a 30. héttől

A magzat egyre többet hízik, amelynek köszönhetően tömörebbé válik a teste. Az átlagos súlygyarapodás a 30. terhességi hét körül heti 400-450 gramm. Ez az érték egyénenként nagyon eltérő lehet, attól függően, hogy mennyi volt a kismama induló súlya, hajlamos-e vízvisszatartásra, és mekkora a babája. Ezekre a zsírtartalékokra születés után szüksége lesz a hőszabályozáshoz, valamint a túléléshez, amíg a zsírban gazdag, érett anyatej a rendelkezésére nem áll.

A magzat bőre alatt nemcsak zsírpárnák vannak, hanem már a kapillárisok (hajszálerek) is kialakultak, amelyek a bőr vérkeringését és a tápanyagokat biztosítják. Az emésztőrendszer fejlődése is nagyrészt befejeződött, minden a helyén van, amire később szüksége lesz a táplálék megemésztéséhez. A magzat megissza, lenyeli, megemészti és újra kiválasztja a magzatvizet. Ez a képesség fontos előfeltétele az anyaméhen kívüli életének, amikor már anyatejjel táplálkozik. A bélrendszere azonban még újszülöttkorban sem teljesen fejlett. Különösen az élet első három-négy hónapjában fordulnak elő gyakran emésztési panaszok, például puffadás és hasfájás.

A várandósság 30. hetétől a lanugo fokozatosan eltűnik, és csak pelyhes szőrzet marad a magzat testén, mire megszületik. Hosszú évek cáfolata után tudományosan bizonyították, hogy ettől a héttől kezdve a magzat képes fájdalmat érezni. A bal- vagy jobbkezességre való hajlam már az anyaméhben kialakul.

A magzatvíz mennyisége a magzat növekedéséhez igazodva csökken, így több hely keletkezik a növekedéshez. A méhben egyre kevesebb hely áll rendelkezésre, ezért már nem tud kinyújtózni, így ún. magzatpózt vesz fel: a lábát a testéhez húzza fel. Később az újszülött körülbelül három hétig megtartja ezt a pózt, csak utána nyújtózkodik ki az ágyában. A magzatpóz lehetővé teszi az újszülött számára, hogy megőrizze testhőjét. Emiatt kialakult az a gyakorlat, hogy az újszülötteket bebugyolálják babaoverálba, amely tartja a testhőt és emlékeztet az anyaméhben megszokott környezetre. Ez megnyugtatja az újszülöttet és megkönnyíti az alkalmazkodást a kinti világhoz.

Az anya súlygyarapodása és a terhességi tünetek

A terhesség súlygyarapodással jár, ami elengedhetetlen a baba egészséges fejlődéséhez. Azzal, hogy egy magzat növekszik a testedben, elkerülhetetlen a hízás. Az orvosod a várandósság során néha ellenőrzi a súlyodat, de nem kell, hogy emiatt aggályaid legyenek a testeddel kapcsolatban. Ez csak és kizárólag a kockázatok megelőzéséről szól.

A harmadik trimeszterben heti 0,3-0,5 kg súlygyarapodást tartanak ideálisnak, de általában elmondható, hogy az utolsó hónapban a legtöbb anyuka súlygyarapodása megáll, vagy akár minimális súlycsökkenés is előfordulhat.

A baba súlya (kb. 3,5 kg), a méhlepény (0,5-1 kg), a magzatvíz (0,8-1 kg), a mellek (0,5-1 kg), a méh (1 kg), a megnövekedett vérvolumen (1,2-1,5 kg) és a testnedvek (1,2-1,5 kg) mind hozzájárulnak a terhesség alatti súlygyarapodáshoz. Ez összesen kb. 9 kg, amelyhez hozzájön még a terhesség alatti zsírtartalék (2-4 kg), mely a magzat fejlődéséhez és a szoptatáshoz szükséges. Az ideális súlygyarapodás minden nőnél eltérő lehet, és számos tényezőtől függ.

Az ideális súlygyarapodás a terhesség alatt:

A 30. héten a kismama arra törekszik, hogy enyhítse vagy megelőzze a hát- és lábfájást. Egyre nehezebben mozog, a lépcsőzésnél légszomj léphet fel. A méh, valamint a kismama sokkal nagyobb súlyt cipel, mint korábban, ezért gyorsabban kifullad. Az alvás egyre több kismamának okoz nehézséget, mert útban van a pocakja, fáj a medencéje vagy a dereka. A gyomorégés, a légszomj és a vízvisszatartás is sok nőt kínoz a 3. trimeszterben.

A Braxton-Hicks-kontrakciók (jóslófájások) egyre gyakoribbak - a méhizomzat felkészül a szülésre. Összehúzódások előfordulhatnak fizikai megerőltetés vagy szex után, illetve vízhiányos állapot következtében. Ha óránként 4-nél több méhösszehúzódásod van, vagy ezek rendszeresebbé és/vagy hosszabbá válnak, a biztonság kedvéért konzultálj az orvosoddal.

A kismama bőre néha viszket a bőr tágulása miatt. A striák kialakulásának megelőzése érdekében minden nap használjon várandósok számára kifejlesztett bőrápoló termékeket, elsősorban azokon a területeken, amelyek a várandósság miatt különösen érintettek. A terhességi csíkok így kisebb méretben és kevésbé mélyen jelennek meg a bőrön. A krémezés azonban nem garancia arra, hogy a striák nem jelennek meg. A striák megjelenését a bőrtípus és a genetikai hajlam is befolyásolja. A mellbimbó körüli terület sötétebb lehet, valamint a köldök és a szeméremcsont között már megjelenhetett a terhességi vonal (linea nigra). A hormonok miatt változó mértékben szőrösödés fordulhat elő a pocakon. Valószínűleg a kisfiúval várandós nők gyakrabban és intenzívebben érintettek, mivel a tesztoszteron, a férfi nemi hormon szőrnövekedést okoz. Egy másik elmélet szerint a szőr azért nő, mert a pocaknak további védelemre van szüksége.

Egészséges életmód a harmadik trimeszterben

Az biztos, hogy nem kell kettő helyett enned, de az is biztos, hogy ez az időszak nem a kalóriaszámolgatásé. Sokkal fontosabb, hogy milyen tápanyagokat viszel be, mozogsz-e eleget, jó-e az általános közérzeted.

Étkezés:Az étrend minősége és mennyisége kulcsfontosságú. A kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag étkezés segít elkerülni a túlzott súlygyarapodást, míg a magas kalóriatartalmú, egészségtelen étkezések hozzájárulhatnak a gyorsabb hízáshoz. A magzat a szénhidrátokat, zsírokat és vitaminokat az anya tartalékaiból is pótolni tudja, de fehérjét kizárólag az elfogyasztott táplálékon keresztül képes felépíteni. Ezért az alacsony vagy túl magas kalóriabevitel egyaránt veszélyes lehet, különösen a fehérjebevitel tekintetében.

A harmadik trimeszterben plusz két kisétkezés és egy gyümölcs fogyasztása javasolt. Természetesen mindig hallgass a tested jelzéseire, ha több ételre van szükséged az éhség vagy hányinger csillapításához, akkor étkezz gyakrabban! Ha egy kiló édességet falnál fel legszívesebben, érdemes inkább valami táplálóbb alternatívát választani.

Közben a baba csontjai egyre erősödnek - ez azt jelenti, hogy megnő a kalciumszükségleted. Ez most kb. 1200 mg/nap. A megfelelő mennyiségű kalcium beviteléhez hasonlóan fontos, hogy lemondj az úgynevezett „kalciumrablók” fogyasztásáról. Ezek az élelmiszerek gátolják a kalciumfelvételt, vagy fokozzák a szervezet kalciumkiválasztását. Az egyik ilyen kalciumrabló a foszfát, amely az olyan széles körben fogyasztott élelmiszerekben található meg, mint például a gyorsételek, a chipsek, a kolbászfélék, a készételek, valamint az italok közül a kóla és az egyéb szénsavas üdítők. A fekete tea és a búzakorpa oxálsavat tartalmaz, amely szintén gátolja a kalciumfelvételt. Végül egy jó hír a kávékedvelőknek: a népszerű élénkítő italt (már) nem tekintik kalciumrablónak.

Mozgás:A rendszeres mozgás, mint például a séta, a kismama torna, kismama jóga segíthet kontrollálni a súlygyarapodást és fenntartani az egészséges testsúlyt.

Orvosi ellenőrzés:A terhesség alatti rendszeres vizsgálatok jó alkalmat adnak az egészségmegőrző szokások kialakítására, különösen akkor, ha a kiinduló testsúly nem ideális, vagy alapbetegségek állnak fenn. Az orvos az ultrahangfelvétel segítségével meghatározza a méhlepény helyzetét a méhben. Elöl fekvő méhlepény (placenta praevia) esetén a méhlepény részben vagy teljesen fedi a méhszájat (a hüvely bejáratát), ennek fennállása esetén császármetszés várható. A szülés előtti utolsó hasi ultrahangvizsgálat során megállapítják a placenta pontos pozícióját. Ez fontos a szülés lefolyása szempontjából. Az orvos könnyen észleli, amennyiben a méhlepény rendellenes helyen tapad. Normál esetben a méhben magasan, a mellső vagy hátsó falon tapad, azonban a várandósság során előfordulhat, hogy a méhlepény nem megfelelő helyen fejlődik ki. Elöl fekvő lepény (placenta praevia) esetén a természetes szülés nem javallott.

A terhesség során a hormonális változások hatással vannak az anyagcserére és a test víz- és sóháztartására. A terhesség alatt jelentkező egészségi problémák, mint például a terhességi cukorbetegség, a preeclampsia (terhességi magas vérnyomás) vagy a szív- és érrendszeri problémák, befolyásolhatják a súlygyarapodást.

A túlzott súlygyarapodás kockázatai

A terhesség alatti túlsúly vagy a nem megfelelő mértékű hízás növelheti a fertőzések és a koraszülés kockázatát. A rövid időn belüli nagy súlygyarapodás a preeklampszia jele is lehet, így erre is érdemes odafigyelni. A túlzott súlygyarapodás a terhesség alatt nem csak azért kedvezőtlen, mert szülés után sokkal nehezebb lesz megszabadulni a túlsúlytól, de azért is, mert egészségügyi kockázatokkal jár. Kialakulhat terhességi cukorbetegség, terhességi magas vérnyomás, vagy visszérgyulladás és a baba is átlag feletti súllyal jöhet a világra.

Egy amerikai tanulmány szerint "koherens összefüggést" mutattak ki a terhesség alatti súlygyarapodás és a gyermek születési súlya között: a kismama minden egyes többletkilója 7,35 grammal növelte az újszülött súlyát. Azok az újszülöttek, akiknek anyja több mint 24 kilót hízott a várandósság alatt, körülbelül 150 grammal nyomtak többet, mint azok a társaik, akiknek anyja csak 8-10 kilóval gyarapodott. A 24 kilónál többet hízó nők kétszer nagyobb valószínűséggel hoztak világra 4 kilós vagy még nagyobb súlyú gyermeket, mint azok, akik mindössze 8-10 kilóval lettek kövérebbek. "Mivel a nagy születési súly előrejelzi a jövőbeli testtömegindexet (BMI), ezek az eredmények arra engednek következtetni, hogy a terhesség alatti túlzott súlygyarapodás hosszú távon növelheti a gyermek elhízással összefüggő betegségeinek kockázatát" - vonták le a következtetést a tanulmány szerzői, az asztmát, a különféle allergiákat és a daganatos betegségeket említve a várható egészségügyi problémák között.

A baba súlya a születés után és az első hónapokban

A világra jövő újszülöttek születési súlya több tényezőtől függhet, de az egészséges, időre született (37-41. terhességi hét között) babák átlagos születési súlya jellemzően 2500 és 4000 gramm között mozog. A leggyakrabban tapasztalt érték egyébként 3000-3500 gramm között van. A 36. hétnél előbb született babákat már koraszülöttként tartják számon.

Általánosan elfogadott, hogy az újszülöttek a születési súlyuk 5-10%-át elveszíthetik életük első három-öt napjában. Ez teljesen normális, és a legtöbb esetben nem ad okot aggodalomra. Ha azonban a súlyvesztés meghaladja a 10%-ot, az orvosok fokozott figyelemmel követik a baba állapotát.

Az egészséges újszülöttek az első hónapban hetente átlagosan 150-200 grammot gyarapodnak. Két és hat hónapos kor között a babák súlya folyamatosan és ütemesen gyarapodik. Ebben az időszakban az egészséges csecsemők hetente átlagosan 120-200 grammot híznak, bár az egyéni eltérések teljesen természetesek. A legtöbb baba a születési súlyát nagyjából megduplázza öt-hat hónapos korára.

Hat hónapos kortól a babák súlygyarapodása valamelyest lassul a korábbi időszakhoz képest, hiszen egyre aktívabbak, többet mozognak, és megkezdődik a hozzátáplálás is. A születési súlyukat a legtöbb baba már megduplázta féléves korára, és körülbelül egyéves korukra megháromszorozzák azt. Fontos tudni, hogy a hozzátáplálás bevezetésekor a súlygyarapodás üteme időnként ingadozhat: előfordulhat, hogy az új ízek és állagok miatt ideiglenesen kevesebbet eszik a baba. Ez teljesen normális, amíg összességében jól fejlődik, aktív marad, és érdeklődik az ételek iránt.

A baba súlygyarapodása akkor tekinthető megfelelőnek, ha a növekedése folyamatos, és nagyjából az életkorának megfelelő ütemet követi. Aggodalomra adhat okot, ha a súlygyarapodás hosszabb időn át elmarad az elvárható mértéktől, ha a baba hirtelen fogyásnak indul, vagy ha egyéb, a fejlődés megtorpanására utaló jelek is megjelennek, például étvágytalanság, gyengeség, levertség. Szintén figyelmeztető jel, ha a baba nem éri el a születési súlyát két héttel a születése után, vagy ha a hozzátáplálás időszakában sem mutat egyenletes növekedést.

Hogyan mérjük a baba súlyát?

A baba súlyának mérése fontos része az egészséges fejlődés nyomon követésének, de nem kell, hogy ez folyamatos aggodalom forrása legyen. A legtöbb esetben a rendszeres ellenőrzést a védőnői látogatások, valamint a gyermekorvosi vizsgálatok során végzik. Az első hetekben a védőnő általában hetente, később pedig ritkábban méri a babát, és figyeli, hogy a súlygyarapodás megfelelő ütemű-e.

Sokan otthon is szeretnék nyomon követni a baba súlyát, ehhez pedig babamérleget használnak. Ha otthon mérjük a babát, fontos, hogy lehetőség szerint mindig ugyanazon a mérlegen, nagyjából azonos napszakban, és lehetőleg azonos körülmények között történjen a mérés - például tiszta pelenkában vagy pelenka nélkül. Így elkerülhetőek a nagyobb eltérések, és pontosabb képet kapunk a súlyváltozásról. Bár az otthoni mérlegelés sok szülőnek adhat megnyugvást, fontos, hogy ne essünk túlzásba: napi vagy túl gyakori mérés helyett elegendő hetente egyszer mérni a babát, hacsak orvosi javaslatra nincs szükség gyakoribb ellenőrzésre.

tags: #30 #terhessegi #het #utani #sulygyarapodas #a