A várandós nők munkavállalási jogai és a munkahelyi kockázatok

A terhesség különleges időszak egy nő életében, amikor a gyermekvárás öröme és gondjai mellett a kismamának a régi élete, tevékenysége is folytatódik. A legtöbben szeretnének várandósan is dolgozni, de bizonyos helyzetekben, munkakörökben ez nem ajánlott. Bár gyakran halljuk, hogy „a terhesség nem betegség”, ez csak részben igaz. Ahány terhesség, annyiféle: van, akinél semmilyen egészségi gondot nem okoz, ragyogó közérzettel és energiával éli végig, másnál pedig a kilenc hónapot szinte végigkísérik a hormonális változások okozta panaszok, tünetek.

A várandósság alatti fizikai és pszichés változások

Az első hetek réme az émelygés, a terhességi hányinger, ami nemcsak ébredés után, hanem bármelyik napszakban, a legváratlanabb pillanatban jelentkezhet, és szédülés is kísérheti. A várandósság, a növekvő magzat élettani igénye megterheli a kismamák szervezetét, ezért hamarabb kimerülnek, fizikai teljesítőképességük csökken, jellemző a fáradékonyság, amit nem ritkán a terhességi vérszegénység fokoz. Nemegyszer az alvásigényük nő, miközben alvásproblémáik is adódhatnak, az alváshiány miatt figyelemzavar, a koncentráló képesség romlása is előfordulhat.

Veszélyes munkakörülmények és a munkáltató kötelezettségei

Vannak olyan tevékenységek, munkakörülmények, amelyek a várandósság alatt veszélyeztetik a kismama és a gyermek egészségét, fokozzák az esetleges magzati ártalmak, illetve a terhességi komplikációk, a koraszülés, vetélés kockázatát. Ilyen például, ha a terhes nő a munkavégzés során vegyszerekkel, káros anyagokkal érintkezik, ezek ártalmainak van kitéve. Ugyanígy árthat a túl hosszú munkaidő (kismama nem kötelezhető túlmunkára), az éjszakázás, a tartós stressz, a folyamatos állómunka, a nehéz fizikai munka, például a súlyos tárgyak emelése, a zaj, illetve a nehézgépek okozta rezgés is. Ha a várandós nő munkakörére a felsoroltak valamelyike jellemző, akkor a terhesség bejelentése után a munkaadónak gondoskodni kell arról, hogy másik pozícióban dolgozhasson a várandósság ideje alatt.

Az áthelyezés orvosi javaslatra és a munkavállaló beleegyezésével történik, a korábbi munkabér megtartása mellett. Ha a munkáltató nem tud megfelelő munkakörülményeket biztosítani, akkor fel kell mentenie a kismamát a munkavégzés alól. Fontos tudni, hogy a Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem jár.

Az EU tagállamainak tájékoztatniuk kell a munkáltatókat és a női munkavállalókat az Európai Bizottságnak a munkavállalók biztonsága és egészsége szempontjából veszélyesnek tekintett anyagokról és ipari eljárásokról szóló iránymutatásairól. Kockázatok azonosítása esetén a munkáltatók kötelesek lépéseket tenni az érintett női munkavállalók védelmére, például más munkakörbe való áthelyezéssel vagy szabadság biztosításával. Szabadság biztosítása esetén a munkaadónak munkavállalói jogokat és megfelelő ellátást kell garantálnia a bevételkiesés kompenzálása érdekében.

A terhesség bejelentése és a felmondási védelem

Alapesetben a meghirdetett állásokra jelentkező személyeket az állásinterjú során nem lehet a várandósságra, családtervezésre vonatkozóan válaszadásra kötelezni, hiszen ez jogellenesnek minősülhet, kivéve, ha a magzat egészségének védelme érdekében a kérdések feltevése indokolt. Nincs tehát arra vonatkozó konkrét jogszabály, hogy a munkavállaló mikor köteles jelezni várandósságának tényét a munkáltató felé. A munkaviszony tartama alatt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt.”) mind a munkáltató, mind a munkavállaló részéről kölcsönös tájékoztatási kötelezettséget ír elő, melyet az előbb említett két résztvevő, illetve harmadik személy (esetünkben a születendő gyermek) érdekei is indokolnak. A tájékoztatás elengedhetetlen egyes jogok gyakorlásához, illetve kötelezettségek teljesítéséhez.

A felmondási védelem azt jelenti, hogy a munkaviszony jogszerűen nem szüntethető meg felmondással, illetve a kismama a szülési szabadságot követően azonos, vagy azonos értékű beosztásba térhet vissza úgy, hogy a munkaviszonyból származó jogosultságai nem sérülnek. A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt többek között a várandósság, a szülési szabadság, vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetési szabadság tartalma alatt. Ennek ellenére lehetséges a várandósság alatti azonnali hatályú felmondás szigorú ismérvek teljesülése esetén, „rendes” felmondással azonban nem.

Ha a munkavállaló a felmondási idő alatt esik teherbe, az Mt. alapján főszabály szerint nem részesül védelemben. A felmondás a címzettel való közléssel válik hatályossá, tehát a felmondás közlése előbb valósul meg, mint a teherbe esés. Elképzelhető olyan precedens, hogy a munkavállaló a felmondás közlésekor már várandós volt, azonban nem tudott a terhességről. A bírói gyakorlat alapján a munkavállaló ebben az esetben is hivatkozhat a felmondás jogellenességére, hiszen felmondási tilalom áll fenn az ő tekintetében. A munkavállalónak joga van a várandósság utólagos bejelentésére, de feltétel, hogy tudja igazolni, hogy a felmondás közlésekor a terhesség már fennállt. Ilyenkor a munkáltatónak a már ismertetett eljárás áll rendelkezésére: 15 napja van a nyilatkozat visszavonására.

Munkajogi kedvezmények és juttatások

A munkavállalót a gyermekvállalással összefüggésben alkalmazandó munkajogi kedvezmények várandóssága megállapításától kezdve illetik meg. Az Mt. alapján ugyanis a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségére hátrányos következményekkel nem jár. Egészségi állapot változására tekintettel a munkafeltételeket és munkaidő-beosztást kötelező módosítani. A várandósság megállapításától a gyermek egy éves koráig, ha eredeti munkakörében e feltételek nem módosíthatóak, a munkavállalónak egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani. Ha nincs ilyen munkakör, akkor a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni. A felmentés idejére a munkavállalót megilleti az alapbére, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.

Orvosi vizsgálatok és távollét

Más okból és időtartamban, de szintén a munkavégzés alóli mentesülés jár a munkavállalónak a várandós állapotra tekintettel előírt orvosi vizsgálat tartamára. Főszabály szerint ez a mentesség kizárólag a vizsgálat időtartamára korlátozódik és csak akkor, ha a vizsgálaton való megjelenés csak munkaidőben lehetséges. A munkáltató nem kötelezheti a munkavállalót arra, hogy az orvosi vizsgálattal érintett napot szabadságként vegye ki.

Szabadságok és pénzbeli ellátások

Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, melyből két hetet köteles igénybe venni. Ennek kiadása során kötelező, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. Ezt követően kezdődik el a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, amely a gyermek hároméves koráig jár. A szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság munkában töltött időnek minősül, melyeket a végkielégítésre való jogosultság szempontjából is figyelembe kell venni. Veszélyeztetett terhesség esetén a munkavállaló nem betegszabadságra, hanem táppénzre lesz jogosult. Főszabály szerint a táppénz összege a jövedelem 60 százaléka, de a napi összeg nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét.

A csecsemőgondozási díj (CSED) összege a naptári napi jövedelem 70%-a, 2021 júliusától ez az összeg 100%-ra emelkedik. A gyermekgondozási díj (GYED) a gyermek 2. életévének, ikrek esetén a 3. életév betöltéséig jár. A GYED összege a jövedelem 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2021-ben bruttó 234.360,-Ft). Biztosítotti jogviszony hiányában az alanyi jogon járó állami támogatásokra lesz jogosult a várandós nő. Ilyenek például: családi pótlék, GYES, anyasági támogatás, babakötvény, gyermeknevelési támogatás.

A munkavállaló kérésére a munkáltató a gyermek négyéves koráig, három, több gyermek nevelése esetén a gyermek hatéves koráig köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő időtartamú részmunkaidőre módosítani. A szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól.

Az anyaság védelme tekintetében a munkajogi szabályozás tekintettel van az érzékeny munkavállalói csoportok sajátos igényeire. A várandósság alatti és utáni megváltozott fizikai, pszichés állapotot fokozott védelemmel kell felruházni a legtöbb jogrendszerben, köztük a magyarban is. A védelem elsődleges oka, a munkaviszonyból származó kötelezettség időleges elvégzésének ellehetetlenülése ne okozza a munkavállaló számára munkájának elvesztését és az ehhez kapcsolódó félelem ne befolyásolja őket a gyermekvállalásban.

Gyakorlati tippek várandósoknak munka közben

1. A terhességi émelygést csökkentheti, ha megfigyeli annak kiváltó okait és igyekszik elkerülni. Lehet, hogy egy ideig tanácsosabb lemondani a munkatársakkal közös kávézásról, ebédről, hogy minél kevesebb provokáló hatás (pl. kávé- vagy ételszag) érje. Igyon sok folyadékot, szénsavmentes ásványvizet vagy kihűtött teát apró kortyokban, és tartson az asztalán valami rágcsálnivalót.
2. Lassítson!
3. A keringésének, testi-lelki állapotának egyaránt jót tesz a rendszeres mozgás, például kiadós séta, lehetőleg friss levegőn.
4. Pihenjen sokat, szánjon átlag napi nyolc órát alvásra!
5. Keresse fel rendszeresen orvosát!
6. Legkorábban négy héttel a szülés előtt hagyhatja abba a munkát, kivéve, ha az orvosa szükségesnek tartja a fokozott kíméletet: veszélyeztetett terhesként azonnal betegállományba mehet.

tags: #30 #hetesen #halalra #dolgoztatnak