A tőzsdei mutatók a vállalatok pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről és piaci értékéről adnak információkat. A befektetési döntések meghozatalánál érdemes szelektálni a tőzsdemutatók között, mivel a különböző szektorokat képviselő cégek esetében más-más indikátor használata lehet releváns. A legtöbb tőzsdei mutatóra igaz, hogy az azonos iparágban működő vállalatok összehasonlításánál, illetve egy vállalat teljesítményének időbeli vizsgálatára érdemes alkalmazni őket.
Alapvető eredmény- és értékelési mutatók
Egy vállalat eredménytermelő képességének fontos mutatója az egy részvényre jutó nyereség (EPS), ami egyúttal a részvény belső értékéről is információt ad. Az EPS megmutatja, hogy egy részvényre mekkora összeg jut a cég nyereségéből, illetve veszteségéből. Kiszámításához az adott időszakban megtermelt adózott eredményt el kell osztani a kibocsátott részvények számával.
A P/E mutató a részvény értékeltségének egyik leginfomratívabb mérőszáma. A részvény árát a vállalat részvényenkénti eredményéhez viszonyítja és azt mutatja meg, hogy az egységnyi eredmény hányszorosát kell kifizetni a részvényért. Minél magasabb a mutató értéke, annál drágább az értékpapír. A növekedési (growth) társaságok jellemzően magas P/E mutatóval rendelkeznek, mivel eredményük és eredménytermelő képességük még nem jelentős életciklusuk korai fázisában.
A P/B mutató a vállalat piaci értékét a könyv szerinti értékéhez viszonyítja. A P/E mutató alternatívájaként használják, különösen olyan szektorokban és vállalatoknál, melyek jelentős tárgyi eszközökkel rendelkeznek.
A relatív erősségi index (RSI) használata
Hatékonysági és pénzügyi mutatók
A vállalat hatékonyságát, tőkéjének jövedelmezőségét fejezi ki a sajáttőke-arányos megtérülés (ROE). Megmutatja, hogy egységnyi tőkére vetítve mekkora profittermelésre képes a vállalkozás. Az eszközarányos megtérülés (ROA) a ROE-hoz hasonló, azzal némileg korreláló teljesítménymutató, azzal a különbséggel, hogy a teljes vállalati vagyonhoz viszonyítja a társaság jövedelmezőségét.
A társaság eladósodottságának mértékéről árulkodik a D/E mutató, amit az összes adósság és a saját tőke hányadosaként kapunk meg. Az 1-es D/E mutató esetén a vállalat saját tőkéje és kötelezettségei egyensúlyban vannak.
A cash flow a vállalat készpénztermelő képességét mutatja, vagyis azt, hogy tevékenysége során mennyi pénzt termel. A cég likviditási helyzetének és működőképességének fontos pénzügyi mutatója. A hosszú távon negatív cash flow-t termelő vállalkozás nem életképes.
| Mutató | Mit fejez ki? |
|---|---|
| EPS | Egy részvényre jutó nyereség |
| P/E | Részvény értékeltsége (ár/nyereség) |
| P/B | Piaci érték a könyv szerinti értékhez képest |
| ROE | Sajáttőke-arányos megtérülés |
| D/E | Eladósodottság mértéke |
Technikai elemzés és piaci trendek
Technikai elemzés során a kereskedők különböző technikai indikátorok segítségével próbálják a részvény jövőbeni árát meghatározni. Ők inkább különböző grafikonok alapján olyan mintákat és trendeket próbálnak azonosítani, amelyek a részvények jövőbeli ármozgásáról árulkodhatnak.
A „Bikapiac” (Bull market) olyan piaci időszak, amelyet a tőzsdei árfolyamok tartós emelkedése jellemez. Ezzel szemben a „Medvepiac” (Bear market) olyan piaci időszak, amelyet a tőzsdei árfolyamok tartós csökkenése jellemez.
A befektetési döntéseknél érdemes szem előtt tartani, hogy a különböző árfolyamalakzatok a technikai elemzés eszközei közé tartoznak. Az árfolyamgörbe által kirajzolt alakzatokat árfolyamalakzatnak hívjuk, melyeket általában úgy kapunk meg, hogy az árfolyamgörbén kialakuló trend csúcs- és mélypontjait kötjük össze.