A macskák fertőző hashártyagyulladása (FIP): tünetek, diagnózis és a modern kezelési lehetőségek

A macskák fertőző hashártyagyulladása, röviden FIP (Feline Infectious Peritonitis), egy rettegett és korábban szinte minden esetben halálos kimenetelű betegség, amelyet a macska koronavírus (FCoV) mutálódott változata okoz. Bár az FCoV széles körben elterjedt a macskapopulációban, és gyakran csak enyhe, vagy akár tünetmentes hasmenést okoz, a vírus mutációja révén kialakuló FIP súlyos, szisztémás megbetegedéshez vezet. Az elmúlt évek kutatásai azonban áttörést hoztak, és ma már ígéretes kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre, amelyek magas gyógyulási arányt biztosítanak az időben felismert esetekben.

Mi is az a FIP pontosan?

A macskák fertőző hashártyagyulladását okozó vírus (FIPV - feline infectious peritonitis virus) a macska koronavírus (FCoV) egy mutálódott változata. Az FCoV nagyon gyakori, nagyobb állományokban akár 80-90%-os átfertőzöttséget is elérhet, de ez általában nem jelent problémát. Az esetek többségében ez a vírus csak enyhe hasmenést okoz, vagy éppen tünetmentesen zajlik a fertőzés. Fontos tudni, hogy az FCoV egy RNS vírus, így nagyon hajlamos a különböző mutációkra („hibákra”) a replikációja során. Sajnos néhány mutáció létrehozhatja a FIP vírust - ez az egész az állaton belül zajlik le. A fertőzést nagyon gyakran diagnosztizáljuk fajtatiszta, 2 évesnél fiatalabb állatokban.

Az FIPV már nem csak az emésztőrendszer sejtjeiben replikálódik (sőt, ott már alig található meg), hanem a monocytákban/macrophag sejtekben, így nagyobb számban jut a keringésbe. A fertőzés kapcsán a vérerek gyulladása jön létre, emiatt látható a FIP tüneteként hasüregi és/vagy mellüregi folyadékfelhalmozódás (ún. nedves forma) vagy különböző szervek elégtelen működése granulómaképződés miatt (ún. száraz forma). Általánosságban elmondható, hogy a FIP-nek nincsenek specifikus tünetei: jelentkezhet láz, étvágytalanság, levertség, fogyás, nedves forma esetén hasüregi és/vagy mellüregi folyadékgyülem, sárgaság, vagy a korábban említett szervi elégtelenségek.

A FIP formái és tünetei

A FIP két fő formáját különböztetjük meg, a nedves (exszudatív) és a száraz formát, de léteznek speciális megjelenési módok is, mint az ocularis (szemészeti) és neurológiai FIP.

Nedves FIP (Exszudatív forma)

• Ez a forma a legkönnyebben diagnosztizálható.
• Gyakran semmi más nem történik, „csak” megnő a cica hasa, hiszen megtelik vízzel.
• Kedve és étvágya kezdetben változatlan lehet, de hosszútávon halálos.
• Előfordulhat, hogy a cica bár eszik szépen, mégis súlyt veszít, láthatóan, a gerince tapinthatóvá válik, a gerinctartó izom eltűnik, csak a csontok maradnak. A folyamat nem egy-két nap alatt megy végbe.
• A mellkasban is felhalmozódhat folyadék, ami légzési nehézségeket okozhat.

Száraz FIP

• Ez a fajta a legnehezebben felismerhető, gyakran vált hetek, néha hónapok után nedves FIP-be.
• Amire figyelni kell: a cica bágyadt, lázas is lehet.
• Kedve nem jó, sokszor nem mosakszik, és nem is játszik.
• Bár eszik-eszeget, mégis folyamatosan fogy. A tekintete nem élénk.
• Szőre fokozatosan fakó és csomós lesz (a mosakodás hiányától).
• Néha, vagy rövid ideig - reagál a cicus az antibiotikumra/szteroidra, de hosszútávon nem gyógyul. Ekkor kell gondolni a FIP-re.
• Szervspecifikus tünetekkel jár, mint például máj- és veseproblémák, sárgaság, erős szomjúságérzet és májenzimek emelkedése.

Ocularis (szemészeti) FIP

• Jelentkezhet önmagában, ez esetben semmi más nem történik, megváltozik a cica szeme.
• Ez lehet opálos, tejszerű „fátyol” a cica szemén, de pontszerű vagy nagyobb kiterjedésű véres foltok is.
• Jelentkezhet mindkét szemen, de nem ritka az sem, hogy csak az egyiken.

Neurológiai FIP

• Ez jelentkezik talán önmagában a legritkábban, de ez a fajta FIP igényel a legnagyobb odafigyelést.
• Sokszor társul az ocularis FIP mellé, de a nedves vagy száraz FIP kísérője is lehet.
• A leggyakoribb tünete a hátsó lábak gyengesége, ami abban nyilvánul meg, hogy a cica nem tud rendesen menni, ágyra felugrani, illetve láthatóan „hátsó láb gyenge”.
• Gyakran okozhat a macskának görcsöket és koordinálatlan mozgást.

Összefoglalva, a FIP tünetei nagyon változatosak lehetnek, és más betegségekéhez hasonlóak, ami megnehezíti a diagnózist. A tartós, ismeretlen eredetű láz, a csendes visszahúzódás, az étvágytalanság és a fogyás mind figyelmeztető jelek lehetnek.

A FIP diagnózisa

A FIP diagnózisa egy többlépcsős folyamat, amely az állatorvosi vizsgálatok, laboratóriumi tesztek és képalkotó eljárások kombinációján alapul. Fontos tudni, hogy nincs egyetlen, egyértelmű teszt a FIP biztos diagnosztizálására; a diagnózis inkább egy kirakóshoz hasonlítható, amely sok apró jelből áll össze.

A vizsgálat mindig egy alapos fizikális vizsgálattal kezdődik, miközben kikérdezik a gazdit az állat kórelőzményi adatairól és tüneteiről. Ezek után a mondottak és a macska állapota alapján kerülnek szóba a különböző kiegészítő vizsgálatok.

Laboratóriumi vizsgálatok

• Vérkép és biokémiai vizsgálat: Az emelkedett globulinszint és az alacsony albuminszint gyakran észlelhető, így az A/G arány 0,6 alá csökken, ami gyanús. Az alacsony limfocitaszám és a fehérjevizelés is erősíti a betegség gyanúját.
• Koronavírus ellenanyag vizsgálat: Ez a vizsgálat kimutatja a macska vérében lévő ellenanyagokat, de önmagában nem elegendő a diagnózishoz. A pozitív eredmény nem árulja el, hogy az "ártalmatlanabb" vagy a mutálódott vírusforma van jelen az állat szervezetében, és akár tünetmentes fertőzést követően is tartósan jelen lehetnek az ellenanyagok.
• PCR vizsgálat: A vírus kimutatható a macska bélsarából. A FIP-re utaló tünetek mellett, a testüregekben felhalmozódott folyadékból (például hasi izzadmányból) és a szervekből vett biopsziás mintákból kimutatható lehet a mutálódott vírus. Az FCoV jelenléte önmagában nem elegendő a diagnózishoz, de a vírus és annak magas szintje a makrofágokban megerősítheti a gyanút.
• Rivalta-próba: A testüregekben felhalmozódott folyadék vizsgálata (például a Rivalta-próba) szintén utalhat a betegségre, de ez sem ad biztos diagnózist.

Képalkotó eljárások

• Hasi ultrahang vizsgálat: Folyadékot, megvastagodott bélfalat és megnagyobbodott nyirokcsomókat ábrázolhat, sőt, a máj és a lép érintettsége is előfordulhat.
• Röntgen: A mellkasi folyadékgyülem kimutatására alkalmas.

A diagnosztikai eredmények értelmezése átfogó megközelítést igényel. A FIP diagnózis felborítja a megszokott rendet, és a gazdi számára a támogatás elengedhetetlen. Rendszeresen tartani kell a kapcsolatot az állatorvossal, és közös naplót vezetni, hogy a részletek ne merüljenek feledésbe.

Kezelési lehetőségek: Van remény!

Korábban a FIP-et biztosan halálos ítéletnek tartották az érintett macskák számára. Azonban az elmúlt években a széleskörű hatóanyagkutatásoknak hála, fény derült egy szer (remdesivir) származékának kiváló hatására. Ez egy ún. nukleozid-analóg, és GS-441524 néven ismert jelenleg. A modern antivirális terápiák, mint például a GS-441524, javították a betegség kezelésének kilátásait.

Az időben felismert FIP ma már igen magas, 90%-os arányban gyógyítható. A korábban szinte biztos halál FIP esetén a kezelés hatására átfordult akár 80%-os túlélésre is. Leghatékonyabbnak a FIP nedves formájában bizonyult a szer, a száraz, és főleg az idegrendszeri formában kevésbé jók az eredmények. A GS a vírus szaporodását gátolja. A GS-441524 vagy a Remdesivir elég alacsony toxicitású ahhoz, hogy szükség esetén 84 napig vagy tovább biztonságosan alkalmazható legyen.

A GS-441524 kezelés

• A GS-441524 egyelőre nincs állatokra törzskönyvezve, de a kutatási eredmények rendkívül bíztatóak.
• A kezelés 84 napos (12 hetes) kúrát jelent, melynek során antivirális szerekkel támadják meg a vírust.
• A szert napi egyszer kell beadni bőr alá, vagy létezik tabletta formátumú GS is (pl. Mutian X, Lucky).
• Az adagolást a beteg súlya és a betegség formája határozza meg; bizonyos esetekben, úgymint neurológiai vagy szemészeti érintettség esetén, intenzívebb terápiát alkalmaznak (duplázzák az adagot).
• A kezelés megszakításának kockázata: ha az antivirális szer adagolása a szükségesnél rövidebb ideig történik, a vírus (a sejtek pusztulásával és újratermelődésével) újra erőre kaphat, ami visszaeséshez vezethet.

Kiegészítő terápiák és támogatás

• Adjuváns terápia: A gyulladás csökkentésére rövid távú prednisolon alkalmazása javasolt, ám a vírusellenes kezelés marad a fő cél.
• Fenntartó terápiák: Hydratáció, a máj és gyomor védelme, fájdalomcsillapítás és táplálék-kiegészítők.
• Folyadékgyülem eltávolítása: Nedves FIP esetén, főleg ha a mellkast érinti, az állatorvos dönthet a hasüregi folyadék eltávolítása mellett a nyomás csökkentése érdekében.
• Immunerősítés: Csendes környezet és szabályos életmód szükséges. A Feliway Classic párologtató, amely feromonokat juttat a levegőbe, növeli a biztonságérzetet.
• Táplálkozás: A FIP diéta célja a stabil energia- és tápanyagellátás biztosítása. Megnövekedett energia- és fehérjeigény jellemzi ezt az időszakot, miközben gyakori az étvágy ingadozása. Az omega-3 zsírsavak csökkenthetik a gyulladást.

Jelezheti a gyógyulást a testhőmérséklet normalizálódása, az étvágy javulása, testsúlygyarapodás és laborértékek helyreállása. A kezelési tervet állatorvossal, lehetőleg belgyógyász szakorvossal közösen kell megalkotni és minden egyes lépést dokumentálni kell.

Alternatív és nem javasolt kezelések

• EIDD2801 (Molnupiravir): A FIPMed EIDD2801 kapszulát olyan macskák számára kínálják, amelyeknél a GS441524-re rezisztencia alakult ki, és már nem használ. Azonban a molnupiravir (EIDD-2801) magas toxicitást mutat, így nem alkalmas a FIP kezelésében szükséges hosszú távú használatra. A hosszan tartó alkalmazás RNS-mutációkhoz vezethet, ami növeli a rák kockázatát. A Molnupiravirrel vagy EIDD2801-gyel kezelt FIP macskáknál megnőhet a rákos megbetegedések esélye 3 éven belül. A FIP EIDD2801-gyel történő kezelése nem ajánlott, különösen fiatal macskák esetében.
• Interferon-omega és L-lysine: Az interferon-omega és más immunmodulációra irányuló kezelések hatékonyságáról vegyesek az adatok; ezek önmagukban nem helyettesíthetik a fő terápiát. Az L-lysine kiegészítőt kifejezetten macskaherpesz esetében ajánlják, FIP kezelésére nem javasolt.

A megelőzés és a környezet szerepe

A FIP megelőzése összetett feladat, mivel a betegség kialakulásához elengedhetetlen a szervezeten belül történő FCoV mutáció. A megelőzési cél az FCoV-terhelés és a stressz minimálisra csökkentése.

Higiénia és környezeti menedzsment

• Alomtálca kezelése: Maradjunk a „egy tálca per macska, plusz egy” szabálynál. Tisztítsuk naponta, fertőtlenítsük hetente, és használjunk külön etető- és itatóedényeket.
• Túlzsúfoltság elkerülése: Többmacskás háztartásokban fontos a túlzsúfoltság elkerülése. Hozzunk létre kisebb, stabil csoportokat, kijelölve külön alom- és étkezőhelyeket.
• Karantén: Új macska érkezése esetén az izoláció legyen az első lépés. Tartsuk őt két-három hétig karanténban egy külön helyiségben. Végezzünk székletvizsgálatot, és csak ezután kezdjük el őt fokozatosan bevezetni a többi állathoz.
• Rendszeres tisztítás: A vírusok hosszú ideig túlélhetnek a környezetben, ezért nélkülözhetetlen a rendszeres nedves takarítás és a gyakori kézmosás. A cicák textíliáit magas hőfokon mossuk, elkülönítve a beteg állatokét.

Stressz minimalizálása és életmód

• Stresszmentes környezet: Próbáljuk minél stresszmentesebb környezetben és módon tartani a cicánkat. Hirtelen zajok és túlzott ingerlékenység negatívan befolyásolják a kortizolszintet.
• Környezeti gazdagítás: Ide tartoznak az ablakpárkányok, kaparófák, és kuckók, amelyek biztonságot és ingereket biztosítanak a macska számára.
• Minőségi táplálék: Adjuk neki minőségi, teljesértékű eledelt. Válasszunk könnyen emészthető, minőségi tápokat.
• Tiszta ivóvíz: Gondoskodjunk a folyamatosan rendelkezésre álló, tiszta ivóvízről, esetleg csobogó ivókúttal.

Oltás és egyéb beavatkozások

Lehetőség van arra, hogy macskáját a 16. élethetétől FIP ellen az orrnyálkahártyán keresztül beoltsák. Az oltás csak azoknál az állatoknál hasznos, amelyek még nem fertőződtek meg macska-koronavírussal. Emellett nem tisztázott, hogy az immunitás meddig tart. Fontos tudni, hogy az oltás, bódítás, ivartalanítás stb. nem „okozza” a FIP-et, hanem a stressz vagy az immunrendszer átmeneti gyengülése növelheti a valószínűségét, hogy feltűnnek a kezdeti tünetek.

FIP különböző életkorú macskákban és különleges esetek

Fiatal macskák (3 hónapos és 2 éves kor között)

A FIP leggyakrabban ebben a korosztályban jelentkezik, különösen a 6-24 hónapos korosztály esetében észlelhető nagyobb rizikó. Súlyosbodása gyors lehet. Kiemelt figyelmet kell fordítani a levertség, a fogyás és a hasi folyadékgyülem jelenségeire. Érzékeny emésztés esetén a hipoallergén, csirke- és búzaalkotóktól mentes eledel válhat be. Fontos a lassú élelmiszerváltás és a stressz csökkentése.

Idős macskák (14 év felett)

Idős macskák esetében a helyzet bonyolultabbá válhat, hiszen náluk a krónikus vese- és májbetegségek gyakoriak. Ezt figyelembe véve igazítjuk az adagolást, és óvatosan bánunk a több gyógyszert tartalmazó kezelésekkel. Krónikus betegek esetén a tünetek más betegségekkel is átfedésben lehetnek. Ezért fontos a pontos differenciáldiagnózis a lymphoma, a pancreatitis vagy a cardiomyopathia esetében.

Fajtatiszta macskák

A fajmacskák jóval érzékenyebbek a betegségre, és a fertőzést nagyon gyakran diagnosztizálják fajtatiszta, 2 évesnél fiatalabb állatban. Néhány macskafajtában genetikai hajlam is felfedezhető.

Tenyészetek és menhelyek

A betegség nagyon gyakran jelentkezik tenyészetekben, menhelyeken, kialakulásának kedvez az intenzív tartás. A megelőzésre a tenyészetekben lehet a legnagyobb hangsúlyt fektetni. Gyakori szűrésekkel, karanténozással és a pozitív egyedek kizárásával mentes tenyészet hozható létre. Ha egy időben több macskát tart a gazdi, akkor a túlzsúfoltság elkerülése és a szigorú higiénia kiemelten fontos.

Gyakori tévhitek a FIP-pel kapcsolatban

A FIP-et sokáig gyógyíthatatlannak tartották, de a modern antivirális medikációk hatékonysága megcáfolja ezeket a mítoszokat. Fontos tisztázni néhány gyakori tévhitet:

• Gyógyíthatatlanság: Ma már léteznek hatékony kezelési lehetőségek, mint a GS-441524, amelyek magas gyógyulási arányt biztosítanak.
• Antibiotikumok hatékonysága: Az antibiotikumok a másodlagos bakteriális fertőzések kezelésére szolgálnak, de a FIP vírusa ellen hatástalanok.
• Vakcina: Létezik FIP elleni vakcina, de hatékonysága megkérdőjelezhető, és sok szakértő nem javasolja rutinszerű alkalmazását.
• Fertőzőképesség: Bár a macskák között gyakori a FCoV, a FIP egy belső mutáció eredményeként alakul ki. A FIP vírusa nem, vagy csak nagyon nehezen terjed egyik állatról a másikra, ellentétben az FCoV-vel.
• Alternatív kezelések: Az alternatív kezelések és vitaminok segíthetnek a tünetek enyhítésében, de az antivirális kezelést nem helyettesítik.

tags: #3 #honapos #macska #fip