A kancsalság, vagyis a strabizmus, a gyermekek körülbelül 4 százalékát érinti. Ez az állapot akkor alakul ki, amikor a két szem összehangolt együttes működése sérül, a szemtengelyek keresztezik egymást, és az ideghártya különböző pontjaira vetül a kép. A szemek eltérő képet közvetítenek az agy felé, ami kettőzött látást eredményezhet. A gyermekek agya ezt a zavart kiküszöbölendő "letiltja" az egyik szem felől érkező információt, elnyomja az egyik szemen keresztül érkező képet. Ennek következtében az egyik szemmel a látás nem fejlődik megfelelően, tompalátás (amblyopia) alakul ki, ami a gyermekkori kancsalság leggyakoribb következménye. Ezen felül gyengül a térlátás, és a szemek fáradékonyabbá válnak, további panaszokat okozva.
A kancsalság felismerése kiemelten fontos, mivel a probléma korai felismerés esetén legtöbbször korrigálható, de nem nőhető ki, kezeletlen esetben pedig tartóssá válhat. A kisgyermekkorban kialakuló kancsalságnál 6-8 éves kor után már korlátozottan eredményes a kezelés, felnőttkorban pedig már nem várható érdemi javulás. Mindez gondot okozhat a gyermek önértékelésében, iskolai teljesítményében, pártalálásában és munkavállalásában is.
Mikor jelentkezhet a kancsalság?
A kancsalság leggyakrabban három hónapos kortól ötéves korig jelentkezik. Az újszülöttek és csecsemők szemei kezdetben nem mozognak mindig tökéletes összhangban, ami teljesen normális jelenség az első fél évben. Pár hónapos korra azonban kialakul a koordinált szemmozgás. Azonban, ha hat hónapos kor után a baba szemei nem néznek ugyanabba az irányba, vagy a kancsalság fixálódik, mindenképpen szemész szakorvoshoz kell fordulni.
A kancsalság lehetséges okai
Leggyakrabban fénytörési hiba, általában távollátás (hypermetropia) okozza. Az akkomodatív esotropia esetén a túlzott alkalmazkodás vezet a kancsalság kialakulásához. Emellett a szem izmainak és idegeinek éretlensége is állhat a háttérben, különösen koraszülött babáknál. Öröklött hajlam, azaz kancsalság vagy szemüvegesség előfordulása a családban szintén növeli a kockázatot.
Bár legtöbbször nem áll komoly szemészeti betegség a hátterében, kisgyermekkorban a kancsalság egyéb látást károsító betegség legfontosabb, néha egyetlen tünete is lehet. Ilyen lehet például szaruhártyaheg, ideghártyaheg, veleszületett szürke hályog, látóideg-károsodás és -tumor. Ezért is rendkívül fontos a korai felismerés és kivizsgálás.
Hogyan ismerhető fel a kancsalság?
Több jel is utalhat kancsalságra. A gyermek sokat dörzsölheti a szemét, hunyoroghat, bántja a fény. A legfontosabb ellenőrizendő tünet, hogy szemből nézve nem párhuzamosak a szemtengelyek. Fontos, hogy szemből ellenőrizzük, mert oldalról nézve - a szemrés alakja, szemhéj íve miatt - nem ítélhető meg pontosan a kancsalság.
Vannak esetek, amikor a gyermek arcszerkezete, például mandulavágású szemek vagy széles, lapos orrgyök esetén, gyakran tűnhet kancsalnak a kicsi, különösen csecsemőkorban, ám ez nem feltétlenül jelent valódi szemtengelyferdülést. Az is előfordulhat ugyanakkor, hogy a szemtengelyferdülés fennállása ellenére a kancsalítás sokszor nem kifejezett, nehezen felismerhető.
Otthon is ellenőrizhető a kancsalság gyanúja. Egy vakuval készült fényképen meg lehet nézni, hogy a gyermek mindkét szemének a középpontjában van-e a fény tükörképe. Egészséges szemeknél a szaruhártyán megfigyelhető fényreflexek szimmetrikus helyre esnek. A gyermekorvosnál vagy szemésznél elvégezhető a takarásos teszt: a gyermek egy tárgyra néz, és a szemeket felváltva eltakarjuk. Egészséges szemeknél a szemek párhuzamosak, felváltva takarva nem változik a helyzetük. Ha a takarás után a szem beállító mozgást végez, az kancsalságra utalhat.
A kancsalság típusai
Számos kancsalságtípus létezik, melyek életkorok szerint is eltérhetnek:
- Csecsemőkori kancsalság: Hat hónapos kor előtt jelentkezik. Nagy a kancsalsági szög, de szerencsére mindkét szemüket egyformán használják, így kevésbé kell a tompalátástól tartani. Megoldást a szemizmokon végzett műtét jelenthet.
- Befelé kancsalítás (esotropia): Gyakran 2-3 éves korban jelentkezik, oka leggyakrabban távollátás (+3,0D és +8,0D közötti). A fénytörési hiba szemüveggel történő korrigálása párhuzamos szemtengelyállást eredményezhet.
- Átmeneti kifelé kancsalítás (exotropia): A leggyakoribb kancsalság típus, általában 4 éves korig jelenik meg. Elsősorban akkor észlelhető, ha a gyerek fáradtabb, távolba réved, nem koncentrál vagy beteg. Közelre nézéskor nincs panasz.
- Összenézési (konvergencia) gyengeség: Általában 10 éves kor után jelentkezik. Távolra párhuzamos a két szemtengely, de közelre nem tudja megfelelően összetéríteni. Jellegzetes panasz az olvasáskor jelentkező homályos látás, fejfájás. Kezelése rendszeres szemtorna gyakorlatokkal történhet, vagy dioptria nélküli prizmás szemüveg alkalmazható.
- Bénulásos kancsalság: Oka a szemizmokat ellátó idegköteg sérülése. Kezelés ez esetben is a tompalátás kivédése és szemizom műtét.
Szemészeti vizsgálatok és diagnózis
A kivizsgálás első lépéseként a szemész kérdéseket tesz fel a gyermek kancsalításával kapcsolatban. Érdemes felkészülni a következőkre:
- Mikor kezdődött?
- Folyamatosan fenn áll vagy csak időnként jelentkezik?
- Melyik szem kancsalít és milyen irányba?
- Születési adatok: mennyi súllyal, mennyi időre született?
- Volt-e sérülés, baleset?
- A családban ismert kancsal, tompalátó, szemüveges?
- Egyéb betegség ismert-e (pajzsmirigy vagy idegrendszeri betegség)?
Ezeken felül számos szemészeti vizsgálatra kerülhet sor:
- Látásélesség vizsgálata, a tompalátás ellenőrzése.
- Váltott szemtakarással annak eldöntése, melyik szem kancsalít és milyen irányba tér ki.
- A kancsalsági szög mérése szemüveg nélkül és szemüveggel, közelre és távolra (5 m).
- Pupillatágításban fénytörés mérés, szemfenéki vizsgálat.
A kancsalság kezelése
A kezelés első lépése a tompalátás kezelése, a nem megfelelően használt szem "megtanítása". Ez még akkor is szükséges, ha műtétre kerül sor, mert gyenge látás esetén műtétet követően a két szemet nem tudja párhuzamosan tartani a gyermek, és vissza fog térni a kancsalság.
Ennek érdekében látáskorrekció (szemüveg, kontaktlencse) szükséges. Bizonyos esetekben már ez is megszünteti a kancsalságot, ám amennyiben mégsem, akkor is hasznos és szükséges a viselése. Fontos az aktív szemizom torna, a két szem együttes használatának gyakorlata (fúziós gyakorlat).
Amint a kancsalító, gyengébb szem látása javul, a két szem versengeni kezd egymással. Az esetek nagy részében műtéti korrekció szükséges, ezt indokolja a jelentős kancsalsági szög, illetve ha az egyéb kezelési módok nem szüntették meg a problémát. Az ideális kor a műtéthez az 5-6 éves életkor. A maximálisan feljavult látásélességű szem kancsalsági szögének lemérése után megtervezik a szemizom műtétet, különböző jellegű kancsalítások esetén különböző műtéti megoldások javasoltak. A műtétet gyermekeknél altatásban végzik.
Ceruza fekvőtámasz szemgyakorlatok és látásterápia | Szemorvos megmutatja, hogyan
Szemműtét után antibiotikumot és gyulladáscsökkentő cseppeket használnak, és az első kontrollig a jó szemet egész napra el kell takarni. A kötőhártya sebét felszívódó varrat zárja, ami később magától kiesik. A műtét után azonban nem dőlhetünk hátra, szemész szakorvos segítségével folytatni kell a kezelést szemtakarással, látáskorrekcióval és szemtornával, mivel az új helyzethez még hozzá kell szoktatni az agyat.
Fontos hangsúlyozni, hogy a kancsalság nem kinőhető. A megelőzés és a korai szűrés óvodás kor előtt a leghatékonyabb. A korai szűrés azért is fontos, mert a kancsalság esetenként súlyos szembetegségre utalhat.
