A hagyatéki eljárás egy jogi folyamat, amelynek célja az elhunyt személy vagyonának rendezése és elosztása a jogos örökösök között. Az eljárás lefolytatása joghatóságtól és az öröklés módjától (törvényes vagy végrendeleti) függően változhat.
A hagyatéki eljárás jogi keretei
Hagyatéki eljárással történő öröklés esetén a hagyaték megnyíltának helye szerinti települések közjegyzői 2013. szeptember 2. óta jogosultak hagyatéki eljárás lefolytatására. A közjegyző által lefolytatandó hagyatéki eljárás egy nemperes eljárás, amelynek során a közjegyző a bíróságéhoz hasonló funkciót gyakorol, és eljárásának eredményeként formális határozatot (ún. öröklési határozatot) hoz.
In the event of a contested inheritance, civil-law notaries in municipalities in which successions are opened have been competent to conduct probate proceedings since 2 September 2013. On completion of the probate proceedings, the court or the notary public will render a decision on succession.
A bírósági biztos a bírósági hagyatéki eljárás keretében azonosítja az örökösöket (az Osztrák Polgári Törvénykönyv 797. cikke). The court commissioner identifies the heirs as part of the judicial probate proceedings (Section 797 of the Austrian General Civil Code).
Az öröklésre alkalmazandó jog nem akadályozza a vagyontárgy elhelyezkedése szerinti állam jogának alkalmazását, amennyiben az örökség vagy hagyaték elfogadása vagy az arról való lemondás esetén az öröklésre alkalmazandó jog által előírtakhoz képest további alaki követelményeket ír elő. The law applicable to the succession shall be no obstacle to the application of the law of the State in which the property is located where, for the purposes of acceptance or waiver of the succession or a legacy, it stipulates formalities subsequent to those laid down in the law applicable to the succession.
Az EK 56. cikk és az EK 58. cikk együttes rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes a tagállamban fekvő ingatlan után esedékes vagyonátruházási és öröklési illeték kiszámítására vonatkozó olyan tagállami szabályozás, mint amilyen az alapügyben szerepel, amely nem rendelkezik az ezen ingatlant terhelő tartozások levonhatóságáról, amennyiben az örökhagyó a halálának időpontjában nem ebben az államban, hanem más tagállamban rendelkezett illetőséggel, ugyanakkor biztosítja e levonhatóságot, ha e személy ugyanezen időpontban a hivatkozott, hagyaték részét képező ingatlan fekvése szerinti államban rendelkezett illetőséggel. The combined provisions of Articles 56 EC and 58 EC must be interpreted as precluding national legislation, such as that at issue in the main proceedings, concerning the assessment of inheritance and transfer duties payable in respect of an immovable property situated in a Member State, which makes no provision for the deductibility of debts secured on such property where the person whose estate is being administered was residing, at the time of death, not in that State but in another Member State, whereas provision is made for such deductibility where that person was, at that time, residing in the firstmentioned Member State, in which the immovable property included in the estate is situated.
Tekintettel az európai polgárok növekvő mobilitására, továbbá az igazságszolgáltatás Európai Unión belüli megfelelő igazgatásának elősegítése, valamint az öröklés és a joghatóságot gyakorló tagállam közötti tényleges kapcsolat biztosítása érdekében ennek a rendeletnek a hagyaték egészére elő kell írnia az elhunyt utolsó szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bíróságainak joghatóságát. In view of the increasing mobility of European citizens and in order to encourage good administration of justice within the European Union and to ensure that a genuine connecting factor exists between the succession and the Member State exercising jurisdiction, this Regulation should provide for the competence of the courts of the Member State of the last habitual residence of the deceased for the whole of the succession.
Az öröklés módjai és a kapcsolódó dokumentumok
A portugál jog kétfajta öröklésről rendelkezik. Az egyik a végintézkedésen alapuló öröklés, amely végrendeletnél vagy szerződésnél fogva áll be; ez a kérdés ezzel az esettel foglalkozik. A törvényes öröklés rendjét jogszabály határozza meg. Kötelező öröklésként (sucessão legitimária) is ismert, amennyiben közvetlenül a törvényből ered, és azt az örökhagyó akarata nem írhatja felül. Léteznek ugyanakkor különböző jogi rendelkezésekben szereplő kivételek.
A végintézkedésnek két formája lehet: i. végrendelet; ii. öröklési szerződés. A végrendelet egyetlen személy szándéknyilatkozata, amelyet nem kell egy adott személynek címezni vagy azt adott személy tudomására hozni. A titkos végrendeletet az örökhagyó, vagy kérésére más személy készíti el és az örökhagyó írja alá, de ezt közjegyzőnek jóvá kell hagynia. A végrendeletet megőrizheti az örökhagyó, harmadik személy, továbbá az közjegyzőhöz is benyújtható. A jog a következő különleges végrendeleti formákat ismeri: katonai végrendelet, továbbá hajón, repülőn vagy katasztrófa idején tett végrendeletek. Végrendeletet csak akkor lehet ilyen különleges formában tenni, ha a jogszabály által előírt kivételes körülmény beáll. A portugál jogszabályok a portugál állampolgár által külföldi jog alapján tett végrendelet különös formájáról is rendelkeznek.
Öröklési szerződésre sor kerülhet öröklési szerződés vagy házassági szándékkal adott ajándék alapján, amely az ajándékozó halálával válik hatályossá. Főszabály szerint azonban a szerződésen alapuló öröklés nem megengedett. Az öröklési szerződés így elvben tilos, létrejötte esetén érvénytelen. Az érvényes öröklési szerződés csak az örökhagyó halálával lép hatályba. Az a) pontban említett szerződést ugyanakkor annak elfogadása után nem lehet egyoldalúan visszavonni, továbbá az örökhagyó még életében nem károsíthatja meg a kedvezményezettet ingyenes végintézkedésekkel. E kétfajta öröklési szerződésen felül a jog elfogadja a halál esetére szóló, házassági szándékkal adott ajándékot. Ezeket a házastársak egyike vagy harmadik személy adja a másik házastársnak a házasság szándékával.
A portugál jogszabályok a kötelesrész korlátozza a végintézkedési szabadságot. A kötelesrész az a vagyonrész, amelyről az örökhagyó nem rendelkezhet, mert azt a jogszabály a kötelesrészre jogosult örökösök (herdeiros legitimários) számára rendeli. Amennyiben az elhunyt a vagyonáról (vagy annak egy részéről) nem tett érvényes és hatályos végintézkedést a halála esetére, akkor örökösként a törvényes örökösöket (herdeiros legítimos) jelölik ki. Kötelesrészre jogosult a házastárs, a leszármazók és a felmenők. Az örökösök első csoportját a házastárs és a leszármazók alkotják. Nem lehet a teljes örökséget olyan személyre hagyni, aki nem törvényes örökös, még végrendelet útján sem (a Polgári Törvénykönyv 2156. cikke).
Dokumentumok és eljárások a hagyatéki ügyekben
Az illetékes bíróságnak a hagyatéki leltári eljárásban kialakított hagyatéki felosztást jóváhagyó ítélete. Az ítélet meghatározza, hogy az örökrészeket miként elégítik ki (azaz az egyes örökösök vagy hagyományosok által örökölt vagyontárgyakat). Hitelesített magánokirat, amelyet ügyvéd vagy jogtanácsos készít, és amely megállapítja az örökrészek kielégítését. A nyilvántartó előtti egyszerűsített hagyatéki eljárásban alkalmazott felosztást rögzítő dokumentum. A felosztásról készült közjegyzői okirat.
A hagyatéki eljárás végén a bíróság vagy a közjegyző határozatot hoz az öröklésről. The court or the notary public will render a decision on succession.
A hagyatéki eljárás végén a hagyatéki gondnok zárójelentést nyújt be a kedvezményezetteknek, a bíróság pedig dönt a hagyatéki gondnok díjáról és költségtérítéséről, amelyeket a hagyatékot megszerző kedvezményezett fizet ki. At the end of the succession proceedings he submits a final report to the beneficiaries and the court decides on his fee plus reimbursement of costs, which are payable by the beneficiary receiving the estate.
A rendőrség írásban tájékoztatja a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőt a lőfegyver, lőszer feltalálási helyéről, valamint kéri a hagyatéki eljárás befejezését követően a jogerős hagyatékátadó végzés megküldését. The police will inform the notary public conducting the probate proceeding in writing of where the firearms and ammunition are located and request the final grant of probate to be forwarded to them after the probate proceeding has been closed.
A kedvezményezett kérésére a közjegyző a hagyatéki eljárás során igazolást állíthat ki az örökösök egyes csoportjai számára. At a beneficiary’s request, the notary can issue a Certificate of the Group of Beneficiaries during the succession proceedings.
Ennélfogva az öröklésről szóló határozat, amelyben a bíróság a hagyatéki eljárás végén az örökösök személyét rögzíti, csak deklaratív jellegű. The decision on inheritance by which the court announces the heirs following the end of the probate proceedings is therefore of a declaratory nature only.
A hagyatéki eljárás menete - 2015.12.17. - tv2.hu/mokka
Amennyiben nem kerül sor hagyatéki eljárásra, a közjegyzők, a nyilvántartók és a földhivatalok rendelkeznek hatáskörrel, illetékességi szabályok nélkül. Hasonlóképpen és a fent említettek szerint, hagyatéki eljárás nélküli öröklés esetén a hagyaték az adott országban bármely ügyvéd vagy jogtanácsos előtt felosztható, feltéve, hogy őket a leírtak szerint erre felhatalmazták (pl. A hagyatéki eljárás célja: a hagyaték felosztása és közös tulajdonának megszüntetése; a hagyatéki vagyontárgyak leltárba vétele, amennyiben nem kell azokat felosztani; szükség esetén a hagyaték felszámolása (a polgári perrendtartás 1082. Ha a hagyatéki leltározást bíróság végzi, arra a polgári perrendtartás V. könyvének XVI. címében szabályozott bírósági hagyatéki leltározás formájában kerül sor (1082-1129. cikk). A nemzeti bíróságok illetékességét a polgári perrendtartás 72A.
Ha a hagyatéki leltározást közjegyzői iroda végzi, arra a 2019. szeptember 13-i 117/2019. sz. A 117/2019. sz. törvény mellékletének 1-5. cikkével összhangban: a portugál közjegyzők szövetsége a weboldalán (portugál közjegyzők) közzéteszi azon közjegyzők listáját, akik hagyatéki leltárt készíthetnek (www.notarios.pt); a közjegyző által készített hagyatéki leltár esetén a szükséges intézkedések megtétele a közjegyző feladata, a jóváhagyó határozatot ugyanakkor minden esetben az e célból megkeresett bíróság hozza meg, ami nem érinti azokat a kérdéseket, amelyekkel a közjegyző döntéshozatal céljából esetlegesen a bíróhoz fordul; a közjegyzői hagyatéki leltározás során benyújtott fellebbezéseket a bíróság bírálja el; a felek szabadon kiválaszthatják a hagyatéki leltárt készítő közjegyzői irodát, feltéve, hogy megállapítható az örökléssel fennálló kapcsolat (pl.
Hagyatéki eljárás esetén a közjegyzők és a bíróságok rendelkeznek hatáskörrel. A polgári perrendtartás 1083. cikkének (1) bekezdésében írt esetekben (pl. ismeretlen helyen tartózkodó örökösök, cselekvőképtelen örökösök, az ügyészség által előírt hagyatéki leltározás esetében) a hagyatéki leltározást bíróság előtt kell lefolytatni. Ha nem kerül sor hagyatéki eljárásra, a közjegyzők és a nyilvántartók (Conservatórias dos Registos) szintén eljárhatnak. Hagyatéki eljárással történő öröklés esetén a hagyatéki eljárás lefolytatására a polgári perrendtartás 1083.
A hagyaték egyszerű elfogadása esetén nincs szükség hagyatéki leltári eljárásra (processo de inventário). Amennyiben nem kerül sor hagyatéki eljárásra, a közjegyzők és a nyilvántartók (Conservatórias dos Registos) szintén eljárhatnak. Hagyatéki eljárás nélküli öröklés esetén a hagyaték az adott országban bármely ügyvéd vagy jogtanácsos előtt felosztható, feltéve, hogy az érintett személyt arra előzőleg felhatalmazták (pl.
A nyugvó hagyaték jogi személyiséggel rendelkező vagyonnak minősül. A hagyaték tehát pert indíthat és perelhető. Nyugvó hagyaték esetén az öröklés elfogadása vagy visszautasítása előtt bármely örökös sürgős adminisztratív intézkedést tehet. A nyugvó hagyaték gondnokát a bíróság is kijelölheti. A gondnok felel a szükséges előzetes eljárásokért és olyan keresetek megindításáért, amelyeket haladéktalanul le kell folytatni annak érdekében, hogy az örökléssel összefüggő érdekek ne szenvedjenek sérelmet. A gondnok képviseli a hagyatékot a hagyaték ellen indított valamennyi eljárásban. A gondnoknak bírói engedélyre van szüksége az ingatlan vagyon, az értéktárgyak, értékpapírok, kereskedelmi vállalkozások és bármely olyan vagyontárgy értékesítéséhez és megterheléséhez, amelynek értékesítése vagy megterhelése nem közigazgatási aktus keretében történik.
A vagyonkezelői jogviszony alapítása vagy a vagyonkezelői megbízatás az örökhagyó azon rendelkezése, amelyben a kijelölt örökösre bízza az örökség megőrzésének feladatát annak érdekében, hogy az örökhagyó halálát követően az örökség átszállhasson. Az e feladatot ellátó örökös a vagyonkezelő. Az alapítás kedvezményezettje a vagyonkezelő örökös. A hagyatéki gondnok felkérheti az örökösöket vagy harmadik személyt, hogy az általa kezelendő, de ez utóbbiak birtokában lévő vagyont adják át a számára.
