A 3 hónapos baba hiszti okai és kezelési módszerei

Hiába a gondoskodás, a szeretet, a tökéletes nevelés, a babák olykor hisztiznek. Fontos megérteni, hogy a csecsemők sírása és a későbbiekben megjelenő hiszti nem feltétlenül azonos, és különböző okokra vezethető vissza a gyermek fejlődésének különböző szakaszaiban.

A csecsemőkori "hiszti" értelmezése

A baba élete első félévében még nem hisztizik a szó szoros értelmében. A valódi hisztéria ugyanis az akarat érvényesítéséről szól, a néhány hónapos csecsemő pedig nem képes ilyen szintű tudatosságra, sőt, voltaképpen akarata sincs. Minden baba hajlamos különösebb ok nélkül sírni, de ez inkább distressz típusú jelzés, mintsem manipuláció. Ilyenkor a gyermek valóban segítségre szorul, valamilyen valós érzelmen megy keresztül, csalódott, fél, vagy diszkomfort érzésre reagál, pl. éhes vagy fáradt. Ebben a helyzetben a gyermek a hisztivel levezeti a feszültségét, frusztrációját. Maradjunk nyugodtak! Az ilyen típusú hisztinél nem segít, ha kiabálni kezdünk a gyerekkel, vagy nem is veszünk tudomást róla, és rázárjuk az ajtót, mert ekkor a gyerek még nagyobb kínokat él át.

Mi okozhat "hisztit" egy 3 hónapos babánál?

• Lehetséges, hogy csak az a baja, hogy nem a megfelelő testhelyzetben fekszik a kiságyban, és rossz szögben van a dereka vagy a gerince.
• Elképzelhető, hogy séta közben a babakocsi mozgásával járó zötykölődés zavarja.
• Netán kifelé néz a kocsi, és mivel nem lát téged, elveszíti a biztonságérzetét.
• Nem zárható ki az sem, hogy, bár alvásidő van, ő még nem elég álmos, és a számára korai lefektetés ellen tiltakozik egy kis hasogató sírással.
• Lehet, hogy csak éhes, vagy fáradt és ezért tört elő belőle a "hiszti".

A csecsemők már négy-hat hetes korukban más és más módon jelzik különböző problémáikat. Figyeld meg jól a gyereket, és tapasztalni fogod, hogy egyre többször érted meg, mit akar közölni veled a maga nyelvén, így mindenkori gondját is könnyebben orvosolhatod. Mindez nemcsak a rövid távú nyugalmatokat biztosítja, hanem a későbbi kiegyensúlyozott, bensőséges anya-gyerek viszony egyik alappillére is.

A kezdeti "hiszti" kezelése

Ha a 3 hónapos gyermek hisztizik, először is próbáljuk megnyugtatni őt, és biztosítsuk számára a biztonságos környezetet. Kommunikáljunk vele megértéssel, és próbáljuk kideríteni az okokat, amiért hisztizik. Semmiképp ne értékeld le a viselkedése miatt és ne ezt emeld ki. Ez nem jellemvonás, hanem reakció. A babahiszti kezelése talán a legnehezebb feladat, hisz fogalmunk sincs, hogy mit tehetnénk. Először is fontos, hogy a szülő megőrizze hidegvérét, hogy nyugodt maradjon, hisz egy dühös szülő hisztiző gyermeke nem fog megnyugodni. Egy nyugodt szülő viszont meg tudja nyugtatni a gyermekét. A hiszti oka is fontos, néha csak arra van szükség, hogy megnyugtassuk a gyermeket. Ha pedig úgy érezzük, hogy közeleg a hiszti, akkor próbáljuk meg elterelni csemeténk figyelmét. Indítsunk új tevékenységet, vigyük el az adott helyszínről egy másik szobába például. Adj neki egy új játékot, de az is elég, ha egy olyan holmit veszel elő, amit már egy-két napja nem látott. Ha végképp nem találod a probléma okát, és a sírás jellege sem utal valódi bajra, lásd be, hogy ezúttal nem tudsz változtatni a helyzeten. Ne érezz lelkiismeret-furdalást, hiszen nem arról van szó, hogy segíthetnél a kicsin, ám nem teszed meg.

A hiszti és a dackorszak

A hiszti formája és oka folyamatosan változik a gyermek fejlődésével. A hisztik általában 1 és 3 éves kor között a legintenzívebbek, ez a hírhedt dackorszak. Ebben az időszakban a napi szintű dührohamok is teljesen normálisnak tekinthetők. 4-5 éves korra a legtöbb gyereknél a hisztik gyakorisága és intenzitása jelentősen csökken, ahogy az idegrendszerük érik és megtanulják más módokon kifejezni az akaratukat. A dühkitörés vagy hiszti alatt a gyerekek általában többféle érzelmi állapoton mennek át. A megnyugváshoz való eljutáshoz legtöbbször mindegyik fázis megélésére szükségük van. Ha a szülőként érted, hogy mi zajlik a gyermekben, akkor jobban tudod a gyermeket a megnyugvás felé segíteni. A hiszti nem egy tudatos manipulációs eszköz, amivel téged akarna bosszantani. Sokkal inkább egy fejlődésbeli sajátosság. A kisgyermek agyának a gondolkodásért és az indulatok szabályozásáért felelős része még nagyon éretlen. Amikor a gyermeket egy erős érzelem - például frusztráció, düh vagy csalódottság - éri, az érzelmi központja azonnal riadót fúj, de az agyának még nincs meg a képessége, hogy ezt szavakba öntse vagy kezelje. A racionális gondolkodás ilyenkor egyszerűen „kikapcsol". A hiszti nem rosszaság és nem manipuláció, hanem idegrendszeri túlterhelés.

A hiszti 4 fő fázisa a dackorszakban

1. Frusztráció: A hiszti általában valamilyen frusztrációból indul. Ez az alap élmény, amivel a gyerek nehezen birkózik meg. Az éntudata kezd kialakulni, akaratának próbálgatásán keresztül egyre inkább szeretné magát különálló, a másiktól különböző lénynek tapasztalni. Ennek egyik eszköze a nemet mondás.
2. Harag: Ezen a ponton a gyermek óriási energiával küzd. Látszólag olykor ellened. Valójában azonban a saját frusztrációjával. Kognitív belátási képessége teljesen kikapcsol. Hiábavaló ész érveket mondani neki.
3. Szomorúság és sírás: Ha szülőként a harag fázisában jelen tudunk lenni a gyermek számára, akkor haragja lassanként szomorúságba és sírásba megy át. Átélheti a veszteséget, amit vágya és akarata be nem teljesedése miatt érez. Ebben az állapotban valószínűleg nyitottabbá válik a vigasztalásodra és a megnyugtató testkontaktusra.
4. Megnyugvás: A szomorúság után lassan megnyugszik. Ez az az állapot, amiben a „küzdj vagy menekülj” reakció lecsendesül, a gyermek újra biztonságban érzi magát. Elfogadja a határt, élvezi a szülői közelséget. Ekkor nyitott a tőled érkező verbális információk befogadására, a tanulásra.

A hiszti megelőzése és kezelése a dackorszakban

A leghatékonyabb hisztikezelés a megelőzés. A legfontosabb a megelőzés, hisz a legjobb, ha elő sem fordul. Hogy ezt hogy lehet elérni? Pozitív figyelemmel, dicsérettel, jutalmakkal. Próbáljuk erősíteni benne a pozitív viselkedést, és adjunk neki valamiben szabadságot is, hisz a pici gyerekeknek is szükségük van arra, hogy bizonyos dolgokat ők kontrolláljanak. Ha a gyermeknek rengeteg figyelemre van szüksége. Ha ezt nem gyűjti be pozitív figyelemből, azaz pozitív kapcsolódások útján, akkor provokál. Sokszor a babák azért hisztiznek, hogy magukra vonják a figyelmet, ez az egyik legjobb módszerük erre. Ha viszont máshogy is megkapják, akkor nem szorulnak erre a megoldásra, fontos tehát a megelőzéskor az, hogy adjuk meg a szükséges figyelmet a babának. A hisztik annál gyakoribbak és hosszabbak, minél megterheltebb a gyermek idegrendszere.

Okok, melyek növelhetik a hiszti előfordulását

• Éhség és fáradtság: Ha a gyerekek éhesek vagy fáradtak, nehezebben irányítják az érzéseiket. Egy kisgyermek számára a fizikai állapot nagymértékben befolyásolhatja az érzelmi reakcióit.
• Szenzoros túlterhelés: Egy zsúfolt bevásárlóközpont, egy hangos családi esemény vagy túl sok új élmény egyszerre könnyen túlterhelheti a kisgyermek még fejletlen idegrendszerét.
• Kommunikációs nehézség: A kisgyermek gyakran pontosan tudja, mit szeretne, de még nem rendelkezik a megfelelő szókinccsel ahhoz, hogy ezt kifejezze.
• Kontroll és önállóság iránti vágy: A dackorszak idején a gyermek felfedezi saját akaratát. Teszteli a határokat, és minden helyzetben az önállóságát próbálja bizonyítani.
• Szeparációs szorongás: A csecsemő ráébred, hogy te és ő két különálló lény vagytok. Segíts neki, hogy megértse, akkor sem veszít el, ha éppen nem vagy a közvetlen közelében.
• Új helyzetek és változások: Egy költözés vagy az óvoda kezdete, megzavarhatják a gyerekeket. A változások kezelése nehéz lehet számukra, és gyakran a hiszti az egyetlen módjuk, hogy kifejezzék a zavart, amit éreznek.

Megelőzési stratégiák

• Kiszámítható napirend: A rutin biztonságot ad. Ha a gyermek tudja, mi következik, csökken a szorongása.
• Választási lehetőségek: Adj neki kontrollt, de csak olyan keretek között, ami neked is megfelel. Például, hogy milyen italt szeretne inni, mikor szeretne fürödni, fogat mosni. A piros vagy a sárga zoknit szeretnéd felvenni kérdés feltevése elveszi annak a kontrollvesztésnek az élményét, hogy zoknit mindenképp fel kell venni.
• Éhség és fáradtság megelőzése: Soha ne indulj el otthonról rágcsálnivaló és innivaló nélkül.
• Érzelmek megnevezése: Segíts neki szavakat találni az érzéseire. A tükrözés segíti a gyermeket saját érzéseinek a felismerésében és megnevezésében. Megtanítja, hogy szavakon keresztül hogyan oszthatóak meg az érzések.
• Minőségi együttlét: A napi osztatlan figyelem csodákra képes.
• Határok tartása: Fontos, hogy tartsuk elzárva a tiltott tárgyakat, így nem lesz kísérték és nem lesz hiszti. Fontos, hogy tiszta és következetes határokat tudj tartani neki. Érdemes számba venni, hogy mi az, amihez mindenképp ragaszkodsz és mi az, amiben engedni tudsz. A gyermek biztonságérzetét növeli, ha a te és az apukája a határokban közös megállapodásra juttok.

Hiszti kezelése, ha már kitört a vihar

1. Maradj nyugodt: Ez a legnehezebb, de a legfontosabb. A te nyugalmad a horgony a gyermeked számára az érzelmi viharban. Vegyél egy mély levegőt, és mondd magadnak: „Ez nem rólam szól."
2. Biztosítsd a biztonságot: Ha a gyermek dobálózik vagy magát bántja, teremts biztonságos környezetet. Szükség esetén indulat nélküli határozott mozdulattal érdemes őt megtartani, hogy ne sértse meg magát vagy mást.
3. Érvényesítsd az érzést, de ne a viselkedést: Ha hisztizik a gyerek, mert nem akar valamit megcsinálni, elpakolni, fogat mosni és így tovább, akkor várjuk meg, míg megnyugszik, és akkor kérjük meg, hogy fejezze be a feladatot. A hiszti nem lehet a megúszás szinonimája. Ha azért tör ki a hiszti, mert valamit nem kapott meg a gyerek - ilyet biztosan sokat láttunk már egy-egy játékboltban is -, ne kezdjünk el magyarázkodni, bocsánatot kérni. Tartsunk ki álláspontunk mellett és keressünk más tevékenységet.
4. Várd ki a végét: A vihar közepén felesleges érvelni, magyarázni vagy büntetni. Csak legyél jelen, csendben és türelmesen. A jelenléteddel közvetíted: „Itt vagyok."
5. Kapcsolódj újra: Amikor a sírás alábbhagy, öleld meg. Ez a „time-in", a közös megnyugvás pillanata. Ha a kapcsolódást megtapasztalja, az segít elfogadnia a veszteséget, a csalódást. A lényeg, hogy te érzelmileg és fizikailag is elérhető legyél a számára.

Gyakori hibák a hiszti kezelésében

Ösztönös reakcióink néha többet ártanak, mint használnak.

1. Ijesztgetés: „Hagyd abba, mert elvisz a krampusz.” Ez a módszer nem segít a gyermeknek megtanulni, hogyan kezelje helyesen az érzelmeit. Sőt, hosszú távon akár az érzelmeik elnyomásához is vezethet és megszűnik a szülő felé a bizalma.
2. Büntetés és megvonás: Ha elvesszük a gyermek játékát vagy külön ültetjük, az nem tanítja meg őket a helyes viselkedésre. Sőt, ez gyakran az ellenkező hatást váltja ki, és érzelmi eltávolodáshoz vezet.
3. Elkülönítés: A gyermek szobába küldése azt az üzenetet közvetíti a gyermek számára, hogy érzelmei nem elfogadhatók és egyedül kell megküzdeniük velük.
4. Fizikai büntetés: A kézre csapás nemcsak fájdalmat okoz, hanem azt az üzenetet is közvetíti, hogy az erőszak elfogadható konfliktuskezelési módszer.
5. Érzelmi manipuláció: Amikor a szülő nem szól a gyermekhez, ez azt az üzenetet közvetíti a gyermek felé, hogy csak akkor érdemel figyelmet, ha „jól” viselkedik.
6. Segítség megvonása: Ha azt mondjuk a gyermeknek, hogy „nem érdemli meg” a támogatást a hiszti miatt, az az érzelmi távolságot növeli a szülő és gyermek között, csökkentve a bizalmat.

A hiszti kimerítő, de a legtöbb esetben a fejlődés természetes része. Nem az a cél, hogy a gyerek soha ne legyen dühös vagy csalódott, hanem az, hogy idővel megtanulja egyre jobban kezelni ezeket az érzéseket.

tags: #3 #honapos #baba #hiszti