A gyermekvállalási kedv megnövekedése lehet az oka, hogy az utóbbi időben többen érdeklődnek a csecsemőgondozási díj (csed) szabályozása iránt. Fő kérdésük - az alapkérdéseken túl -, hogy lehet-e megbízási szerződéssel kereső tevékenységet folytatni a csed folyósítása alatt? Azt is szeretnék tudni, hogy egyáltalán mi az a „kereső tevékenység”? Ez a tájékoztató részletesen ismerteti a csecsemőgondozási díjra vonatkozó szabályokat, feltételeket, igénylési folyamatot és a keresőtevékenység engedélyezésének változásait.
A csecsemőgondozási díj (CSED) a szülési szabadság alatt biztosítja a pénzügyi támogatást a kismamáknak. Fontos, hogy ez az ellátás a gyermekgondozási díj (GYED) és a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) mellett az egyik fő anyagi támogatás, amely a gyereket nevelőknek jár. Ezek a támogatások nem egyszerre, hanem egymás után járnak, és az összegük egyre csökken, ahogy a gyerek nő.
Irányadó jogszabályi rendelkezések
A csed az Eb. tv.-ben szabályozott egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai közé tartozik. A csecsemőgondozási díjra vonatkozó legfontosabb jogszabályok a következők:
- A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Eb. tv.).
- A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.).
- A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII. 1.) Korm.-rendelet.
Ki jogosult csecsemőgondozási díjra?
Csecsemőgondozási díjra az a nő jogosult, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke:
- a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy
- a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.
A szülő nő csecsemőgondozási díjra való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg.
Fontos, hogy a két éven belüli 365 biztosított napnak nem folyamatosan kell fennállnia, hanem a biztosítási napokat összeadva. Tehát, ha például az elmúlt két évben kétszer fél évig volt munkád, az is számít.
A csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani:
- a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj - kivéve a 42/E. § alapján megállapított gyermekgondozási díj - folyósításának az idejét,
- köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
- a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.
Ha a szülést megelőző két évben nem volt munkád, vagy volt munkád, de nem voltál bejelentve, és nem fizette utánad a munkáltató a megfelelő járulékokat, akkor nem jár a CSED. Például, ha kiskorú vagy még, vagy ha nagykorúként továbbtanulsz, valószínűleg nem lehetsz jogosult CSED-re, mert ez az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaihoz tartozik. Az ilyen ellátások biztosítási jogviszonyhoz, hagyományosan munkaviszonyhoz kötöttek, aminek az a lényege, hogy részlegesen pótolja a kieső jövedelmet.
Kivételes esetek: Kik jogosultak még CSED-re?
A fenti általános feltételeken túlmenően, csecsemőgondozási díjra jogosultak még:
- az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette,
- az - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. § sz) pontja szerinti - családba fogadó gyám, aki a csecsemőt végleges döntés alapján gondozza,
- a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák,
- a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő meghal,
- az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák,
- az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal,
- az a férfi, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe,
- a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő szülői felügyeleti joga megszűnt.
Fontos tudni, hogy ha nem hagyományos munkahelyen dolgozol, hanem például egyéni vállalkozó, őstermelő, vagy megbízási jogviszonyban dolgozó vagy, akkor is jár a CSED, és ugyanúgy kell számolni a szülési szabadságot is. A Kúria 2024-ben kimondta, hogy nincs különbség az egyéni vállalkozás szüneteltetése és megszüntetése között, és a szüneteltetés esetén is jár a CSED.
A CSED időtartama
A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A munkatörvénykönyve szerint ez 168 naptári napig, körülbelül 5,5 hónapig tart. A szülési szabadságból legfeljebb négy hetet a szülés várható időpontja előtt kell kiadnia a munkáltatónak, ha a felek nem állapodnak meg másként.
A csecsemőgondozási díj legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár, kivéve a jogszabály szerint a koraszülött gyermekek esetében a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor. Koraszülött gyerekek esetén azonban tovább is járhat, ha csak később tudod hazavinni a kisbabádat a kórházból. Ilyenkor a szülési szabadságból fel nem használt napokat, a szülést követő egy év elteltéig igénybe veheted.
A CSED összege
A csecsemőgondozási díj összege az igénylő jövedelme alapján megállapított naptári napi alap 100%-a.
Kiszámításához a CSED folyósítását megelőző 3. hónap utolsó napjától visszafelé megnézik az elmúlt 180 napra jutó jövedelmedet, és ebből az egy napra jutó átlagkeresetet veszik alapul, abban az esetben, ha a biztosítási idő folyamatos volt. Tehát ha folyamatosan dolgoztál, és például december 1-től veszed ki a szülési szabadságot, akkor a szeptember 30-at megelőző félév keresetéből számítják ki az átlagjövedelmedet.
Kizárólag azt az összeget veszik alapul, amit a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához is figyelembe vesz a NAV, tehát, ami a bevallott jövedelmed. Ez az az összeg, ami a társadalombiztosítási járulékalapodat képezi. Ha az adott időszakban nincs 180 naptári napi jövedelmed, vagy a biztosítási jogviszonyod a számítás alapjául szolgáló időszakban megszakadt, akkor a számításra másféle szabály vonatkozik.
Fontos változás, hogy 2025. július 1-jétől teljes egészében mentesül a személyi jövedelemadó alól a csecsemőgondozási díj, így az ellátást semmilyen levonás nem terheli. Az intézkedés eredményeként az anyák a korábbi bruttó keresetüknek megfelelő összegű ellátást kapnak kézhez.
Keresőtevékenység a CSED folyósítása alatt
A szülési szabadság lényege, hogy a szülőnek ne kelljen dolgoznia, mégse járjon anyagilag rosszabbul. Ezért a CSED folyósítása mellett keresőtevékenységet alapvetően nem folytathatsz. Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja, vagy ha bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat. Ez azt jelenti, hogy nem dolgozhatsz munkaviszonyban, vállalkozásban és megbízással sem, különben nem jár a támogatás.
Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár csecsemőgondozási díj. Az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem - ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is - nem minősül keresőtevékenységnek, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.
Az Adózóna válaszol: változások a csed szabályaiban 2025. július 1-jétől
Mi minősül keresőtevékenységnek?
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII. 1.) Korm.-rendelet értelmező rendelkezései között a keresőtevékenységet a következőképpen határozza meg:
Keresőtevékenység: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység.
A Tbj. 5. § (1)-(3) bekezdése sorolja fel, ki minősül biztosítottnak. A felsorolásban az 5. § (1) bekezdés g. pontja nevesíti a megbízási szerződést is:
Biztosított az a személy: "aki a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével -, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét."
Különösen óvatosnak kell lenni, ha vállalkozásod van, vagy tulajdonosként saját cégben dolgozol és/vagy ügyvezetést látsz el, még akkor is, ha társas vállalkozóként a megbízási díjad 0 forint. Az ügyvezetés ellátása személyes közreműködésnek minősül, ami alapján felfüggeszthetik a CSED folyósítását, és visszafizetési kötelezettséget eredményezhetnek.
A CSED Extra: Változások 2025. július 1-től
Ami fontos változás, hogy 2025. július 1-től lehetőség van a CSED folyósítása alatt dolgozni, de csak a 91. naptól. A CSED Extra intézkedésnek köszönhetően az édesanya, a gyermeke születése utáni harmadik hónapot (90 napot) követően a CSED csökkentett összegű, 100% helyett 70%-os mértékű megtartása mellett vállalhat munkát.
Azonban rendkívül fontos tudni, hogy ha a kismama a CSED kezdő napját követő 90 napon belül kezd dolgozni, az jogosulatlan kifizetésnek minősül, és a teljes CSED-et vissza kell fizetni. Tehát, ha dolgozni szeretnél a 91. naptól, akkor a CSED összege 70%-ra csökken.
A CSED igénylése
A CSED-et a szülés várható időpontját megelőző negyedik héttől bármikor kérheted, de ezt előre jelezned kell a munkahelyeden. A CSED-et a szülés várható időpontja előtti 28 naptári napon belül, vagy a szülés napjától lehet igényelni.
Indulhat a CSED a szülést követően is, de ebben az esetben a CSED összegét a szülés napjához képest határozzák meg, illetve a CSED folyósítás időtartama a szülés napjától indul. Utóbbi azt jelenti, hogy ha például a szülést követő 31. naptári naptól igényled a CSED-et (nem a CSED igénylés benyújtása, hanem a CSED indulás kezdő napja lesz a szülést követő 31. naptári nap), akkor a CSED folyósítás 168 naptári nap - 30 naptári nap lesz, tehát ugyanúgy alakul a CSED folyósítás utolsó napja, mintha a szülés napjától elindult volna a folyósítás. Kivétel, ha koraszülés történik.
Ha minden szükséges iratot beadsz, nyolc nap alatt el kell bírálni a kérelmed, de ha valamit hiányosan adtál be, a határidő 60 napra nő. Fontos, hogy ezekkel a határidőkkel számolj attól függően, hogy mikortól szeretnéd kapni a CSED-et. A csecsemőgondozási díj visszamenőleg legfeljebb a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg, ha a jogosultság már ettől az időponttól kezdve fennáll.
Hol és hogyan igényelhető?
Az ellátás iránti kérelmet a biztosítottnak a foglalkoztatójához kell benyújtania a „Kérelem csecsemőgondozási díj iránt” elnevezésű nyomtatványon. A kitöltött kérelmet a munkáltatódnak kell benyújtanod. Azt, hogy ki a munkáltatód, a munkaszerződésedből tudod meg.
Ha az igénylő önfoglalkoztató (pl. egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, önálló orvosi, ügyvédi magánpraxist folytató személy), akkor a kérelmet a székhelye/lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalnál kell benyújtania. A CSED iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtanod, amit az Államkincstár oldalán találsz. Itt van külön nyilatkozat az alkalmazottként és a nem alkalmazottként dolgozó igénylők számára is.
Szükséges dokumentumok a CSED igényléséhez:
- Ha már a szülés előtti időszaktól igényled a CSED-et, csatolnod kell a terhesállományba vételt az orvosodtól. Ezen található a szülés várható időpontja.
- Ha nem vettek terhesállományba, akkor a várandósgondozási könyv másolatát kell csatolnod.
- Ha a szülés utántól igényled a CSED-et és társadalombiztosítási kifizetőhelynél dolgozol, a születési anyakönyvi kivonat másolatát el kell küldened munkáltatódnak a kérelemhez csatolva. (Társadalombiztosítási kifizetőhely az a munkahely, ahol egymást követő 6 hónapban meghaladja a 100 főt a dolgozók száma.)
CSED, GYED, GYES: Egyidejű igénybevétel és választás
Aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint - az e törvényben foglalt kivételekkel - csak az egyik ellátást veheti igénybe.
Aki ugyanazon gyermek jogán egyidejűleg gyermekgondozást segítő ellátásra, gyermeknevelési támogatásra és a fenti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás, illetve gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.
Ha a szülők a közös háztartásukban élő gyermekük után egyidejűleg jogosultak táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra, valamint gyermekgondozási támogatásra, választásuk szerint az ellátást csak az egyik szülő veheti igénybe.
Azonban a szülő a különböző korú gyermekei jogán a gyermekgondozást segítő ellátást és a fenti ellátásokat egyidejűleg is igénybe veheti. Ha a szülő különböző korú gyermekeire tekintettel az egyik gyermeke után jogosult csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra vagy gyermekgondozási díjra, akkor a másik gyermeke jogán járó csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat vagy gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti.
Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermekeik jogán egyidejűleg gyermekgondozási támogatásra, illetve a fenti ellátásokra is jogosultak, választásuk szerint a gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe. A közös háztartásban élő gyermek jogán - választásuk szerint - a szülők valamelyike gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot.