Aggodalomra okot adó jel-e, ha egy 25 hónapos baba nem beszél?

A kisgyermekes anyukák egyik rémálma, hogy két év körüli csemetéjük még mindig nem szólal meg. Ilyenkor aggódva tekintünk saját gyermekünkre, hogy egy bizonyos korban még nem csinálja azt, amit a beszédfejlődés kapcsán kellene neki. Cikkünkben két logopédust kérdeztünk a témában: Németh Adriennt, illetve Szőke Ritát, a Dr. Logopédia szakembereit, hogy mikor kell elkezdeni a kicsinek beszélni, mikorra kell kimondani az első szót, mikor van lemaradva és mit tegyünk, ha egyáltalán nem beszél?

A beszédfejlődés szakaszai és üteme

A beszédfejlődés egy igen összetett folyamat, melynek szakaszai meghatározott sorrendben követik egymást, de az egyes szintek közötti eljutási időben nagy különbségek lehetnek. Egészséges gyermekek között is nagyon sok egyéni variáció lehetséges a különböző fejlődési szakaszok elsajátítási idejét tekintve.

Korai kommunikáció

• 3 hónapos korra: A kicsi felfedezi a saját hangját és lelkesen gyakorol. Ebben a korban még „nemzetközi” a beszéde, olyan hangzókat is mond, amik az anyanyelvén nem találhatóak meg.
• 6 hónapos kortól: Már csak a saját anyanyelvén „beszélget”, azaz csak a környezetében hallott hangzókat használja gügyörészése során.
• 8-12 hónapos kor között: Megjelenhetnek az első szavak, de jó értelmi és kommunikációs képességek mellett is előfordulhat, hogy egy gyermek 2 éves koráig alig szólal meg, legfeljebb néhány szava van.
• 1 éves korra: Már rengeteg mindent megért, de még csak 1-1 szót mond, azt se feltétlenül tisztán.

Szókincs bővülése és mondatok alkotása

• 1-2 éves kor között: Nagyjából 20-200 szót használnak a gyerekek, sokszor saját neveket adnak a tárgyaknak, cselekvéseknek és felcserélnek szótagokat. Az első szavak általában főnevek.
• Másfél éves korra: A baba már képes megmutogatni bizonyos tárgyakat, állatokat, formákat a mesekönyvben, és amit mondunk neki, tökéletesen megérti.
• Két éves korra: A kicsik már sok tárgyat és alapszót megtanulnak kimondani. A leggyakrabban a szülők megnevezésével (pl. apa, anya), illetve a testvér nevének kimondásával kísérleteznek, de az alapvető fogalmakat is már tudják. Szokás azt mondani, hogy egy két évesnek nagyjából 50 szót „kell” tudni jól használni, amikből akár rövid mondatokat is alkothat.
• Kétéves kor után: A gyerekek már egyre több értelmes szót ki tudnak mondani, sőt, megjelennek az első tőmondatok is. Két értelmes szó összerakásával kisebb mondatokat képesek alkotni.
• Három éves korra: Az egyszerűbb kis mondatokat felváltják a hosszabbak, és a gyerekek már ekkor majdnem 900 szót is ismerhetnek.

Mikor kell aggódni, és mikor forduljunk szakemberhez?

A kisgyermekek beszédfejlődése hatalmas egyéni eltéréseket mutathat. Fontos tudni, hogy a beszédfejlődés ütemében nagy szerepet játszik a környezet, a gyerekek ugyanis utánzással tanulnak.

Aggodalomra okot adó jelek

Gondra leginkább akkor gyanakodhatunk, ha egyáltalán nem reagál a környezetére, nem figyel, sőt, nem veszi jó néven a közeledést, a kommunikációt. A pszichológus szerint nem az a fontos, hogy mit mond már a baba, hanem az, hogy szülő és a gyermek megértik-e egymást, szavakkal vagy szavak nélkül.

• Ha a baba 1 éves korában még egyáltalán nem szólal meg (nem ad ki hangokat, se babanyelven, se gügyögve).
• Ha a gyermek 2,5 évesen egyáltalán nem szólal meg (se babanyelven, se szókezdeményekkel nem próbálja kifejezni magát).
• Ha úgy látjuk, nem fejlődik, nehézséget okoz számára a hangképzés, furán képzi a hangokat (torokhangok, visítás stb.) vagy hónapok óta nem fejlődik a beszéde.
• Ha a gyermek nem próbál utánzással tanulni (pl. tapsolás, integetés).
• Ha a gyermek alig beszél 2 évesen, vagy egy 3 éves kisgyermek még nem alkot rövid mondatokat.
• Ha a baba csak mutogat, nem hallatja a hangját, a nevén szólítva őt nem figyel ránk, 3 éves korára nem kommunikál érthetően vagy a megtanult pár szó után nem mond új kifejezéseket.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Szakemberhez fordulni már viszonylag korán - 18 hónapos kortól - javasolt, ha késnek a szavak, illetve nem szaporodik megfelelően a szókincs. Németh Adrienn lányoknál a két-, fiúknál a két és fél éves kort említi, mint azt az időpontot, ameddig elvárható a mások által érthető beszéd, de hozzáteszi, valójában nem lehet ilyen éles határt húzni.

• Gyermekpszichiáter vagy logopédus vizsgálata is elegendő annak eldöntésére, hogy szükséges-e terápia, és ha igen, melyik fajtája segíthet.
• Hivatalosan a területileg illetékes korai fejlesztő központba érdemes menni, ahol felmerülő probléma esetén terápiát is kaphat a gyermek.
• Ha a gyermek 18 hónapos (fiúk 2 éves) koráig nem szólal meg, akkor mindenképpen kivizsgálás javasolt!
• Ha a gyermek 2 éves korára egyáltalán nem beszél, akkor először a hallást érdemes vizsgálni.
• Ha 3 éves kor alatti gyermek beszédfejlődését szeretnénk szakemberrel segíteni, speciálisan olyan logopédust kell keresni, aki 3 év alatti gyermekekkel is foglalkozik.

A megkésett beszédfejlődés lehetséges okai

A megkésett vagy akadályozott beszédfejlődésnek többféle formája is lehet: előfordulhat, hogy a kicsi az életkorához képest kevés szót használ, vagy csak a közeli családtagok számára érthető, amit mond. A "Még nem beszél" mögötti jelenség mögött számos tényező rejtőzhet, s szükség esetén azokat egymással összefüggésben kell megvizsgálni és értelmezni.

Gyakori okok

• Hallásproblémák: A leggyakoribb oka a megkésett beszédfejlődésnek. Ha a gyermek nem hall jól (pl. gyakori fülgyulladás, nagy orrmandula), a beszédfejlődés akadályozott lehet.
• Autizmus: Ha a gyermek 1-1,5 éves kor után még egyáltalán nem vagy csak néhány szóval beszél, ha valamit szeretne, akkor inkább kézenfog és odavezet, a te kezeddel rámutat a kívánt tárgyra.
• Izomfejlődési problémák: Ha a kicsi korábban hipotón volt vagy oxigénhiányosan született, gyengébb lehet az arcizomzata, ami miatt késhet a beszédfejlődés.
• Idegrendszeri fejlődéssel kapcsolatos problémák: Ezt a legnehezebb észrevenni, mert nem feltétlenül vannak specifikus tünetei.
• Környezeti tényezők: Ha a gyermek kevés élő beszédet hall, például túl sok időt tölt képernyő előtt, az hátráltathatja a beszédfejlődést. Főként első gyerekeknél gyakori ez, illetve, ha a gyerek mindig az anyjával kettesben van, nem jár közösségbe, nem találkozik más gyerekekkel.
• Örökletesség: Némi örökletesség is lehet a beszédfejlődési metodikában, hiszen, ha az egyik szülő az átlagosnál korábban vagy éppen később kezdett el beszélni, az kihathat a gyermek fejlődésére is.
• Nem: Bár kutatások igazolják, hogy a lányok előbb elkezdenek beszélni, mint a fiúk, a legújabb bizonyítékok szerint ez a különbség korántsem olyan nagy, mint régebben gondolták: valójában mindössze 1-2 hónap.

A beszédfejlődés támogatása otthon és szakember segítségével

A szülőknek nem szabad semmit sem siettetni, mindent a maga idejében kell elkezdeni, és hagyni kell, hogy a gyerek a saját növekedési ütemében fejlődjön. Azonban sokat tehetnek azért, hogy a folyamat zökkenőmentes legyen.

Amit a szülő tehet

• Beszélgetés és mondókázás: Lényeges, hogy a babához kezdettől fogva beszéljünk, énekeljünk, mondókázzunk. Biztosítsuk be a jó beszédpéldát.
• Értelmes kommunikáció: Avassuk be a gyermeket abba, amit csinálunk, hiszen, ha látja, hogy mivel foglalatoskodunk, az egyes cselekedeteket könnyebben tudja a szavakhoz kötni.
• Közösség: Amennyiben a mozgás-összerendezés, a kifejező játék hiánya okozza a beszédkésést, először ajánlott az életkori közösség segítségét kipróbálni - bölcsődei, óvodai gondozás.
• Olvasás: Ha sokat mesélünk, olvasunk és mutogatunk neki mesekönyvekből, hamar hozzásegíthetjük, hogy szókincse megfelelően gyarapodjon és beinduljon a beszédfejlődési folyamat.
• Türelmes és figyelmes kommunikáció: A szülőknek nem akkor kell felhívni magukra a figyelmet, amikor a gyermek éppen el van foglalva, elmélyülten játszik, vagy amikor fáradt. A legalkalmasabb pillanatok a „párbeszédre” a pólyázó mellett eltöltött percek, a fürdetés, az etetés időszaka.

Szakmai segítségnyújtás

Ha a probléma oka kommunikációs vagy beszédértési zavar, a lehető leghamarabb javasolt elkezdeni a terápiát. Logopédiai terápia szükséges, amely minden esetben a gyermek fejlettségi szintjéhez - nem pedig az életkorához - igazodik.

• Logopédiai terápia: A terápia során fejlődnek a beszédszervek, a szókincs, kiépül a gyermek nyelvi rendszere.
• Korai fejlesztés: Szakorvosi támogatásként fejlesztő pedagógusok, logopédusok, TSTM torna és még sok lehetőség áll rendelkezésre.
• Gyógypedagógus: A gyógypedagógus a szakember, aki arra hivatott, hogy a kicsi gyermek beszédfejlődését időben elhelyezze a többi fejlődő funkció közé.

Beszédhibák és kezelésük

A beszédhibák a beszédfejlődés velejárói: általában az „r” hangzó okozza a legtöbb gondot a beszédben, ez legkésőbb 5 éves korra ki szokott alakulni. Egyes beszédhibák, mint a pöszeség, vagy dadogás egy ideig élettanilag tekinthetők, melynek hátterében a beszédszervek átmeneti gyengesége, beszédkészségnél gyorsabb gondolkodás és nem eléggé fejlett hallási megkülönböztető képesség áll.

A beszédhibáknál kiemelten fontos, hogy ne javítgassuk folyton a gyermeket, mert még frusztráltabbá, gátlásosabbá válnak, ha beszédről van szó és még a terápiás együttműködésük is megszűnhet.

tags: #25 #honapos #baba #nem #beszel #aggodni