A terhesség nem csupán fizikai, hanem lelki változásokkal is jár. A várandósság három fő részre, azaz trimeszterre van felosztva, és mindegyik időszaknak megvannak a maga érzelmi és pszichológiai sajátosságai. A gyermekvállalás - legyen szó várt vagy „becsúszott” terhességről - sok nehézséggel járhat a párok számára a családdá válás során. Kevesen tudják, hogy akár párkapcsolati problémákat is okozhat a terhesség maga és a gyermekszületés is.
A terhesség trimeszterei és a lelki változások
Az első trimeszter: hormonális vihar és emlékbetörések
Az első időszakra jellemzően az érzelmi változások nem csupán a hormonális ingadozások következményei. Nagyban múlik azon is, hogy a kismamának milyen önismerete, tapasztalatai, milyen élettörténete van. Ebben az időszakban a tudatos és a tudattalan elmosódása figyelhető meg: félelmek (akár a vetéléstől), furcsa álmok, emlékbetörések, gyerekkori emlékek felszakadása nagyon sokak számára jellemzővé válnak. Éppen ezért a hangulatingadozás nagyon jellemző erre az időszakra: az egyik pillanatban kitörő öröm, a másikban sírás, a racionális és az ösztönös érzékelés váltakozása, boldogság és félelem. A fáradékonyság és aluszékonyság is a terhesség korai tünetei közé tartozik a megnövekedett progeszteron szint miatt. Szédülés és fejfájás is jelentkezhet, mivel a terhesség alatt körülbelül 1-1,5 literrel több a keringő vérmennyiség. Az émelygés, undorodás bizonyos ételektől a mai napig sem tisztázott pontosan, mi okozza, de valószínűleg egy védekező mechanizmus áll a háttérben, amely a magzat egészségét szolgálja azáltal, hogy az anyát távol tartja a potenciálisan veszélyes táplálékoktól. A reggeli rosszullét a legismertebb terhességi jel, de ez a nap bármelyik szakaszában jelentkezhet. Gyomorégés is gyakori, a sósav mennyiségének emelkedése és a progeszteron hatására lazábbá váló gyomorszáj miatt. Hányás is előfordulhat a nyelőcső záróizmának kevésbé hatékony működése és hormonális hatások miatt. A mellek is változnak: a mellbimbó megnő, bebarnul, az erek kék hálója erősebben előtűnik. Alhasi szúrkálódás, a méhszalagok nyúlását jelzi, ami teljesen természetes tünet. A terhesek 30-50%-ánál fogínygyulladás is jelentkezhet genetikai hajlam miatt. Sok nő tapasztal már a terhesség kezdetétől fokozott hüvelyi folyást. Lábikragörcs is gyakori tünet a kismamák körében a magnéziumhiányos állapot miatt. Ebben az állapotban az anya számos dolgot átértékel, hiszen tudatosul benne, hogy most már felelősséggel tartozik egy másik életért. Ez egyszerre csodálatos és nagyon ijesztő is, hiszen félre kell tenni az eddigi önző vágyakat, megváltozik a fontossági sorrend.
A második trimeszter: a felhőtlen időszak
A második trimesztert szokás lelki szempontból a legkönnyebb, legboldogabb, felhőtlen időszaknak nevezni. A magzat állapotáról már nagyon sok mindent tud az anya, sőt, már határozottan érzi is a jelenlétét. Párkapcsolati szinten megkezdődik az az időszak, amikor már valóban közösen élhetik meg a babavárást: a magzat mozgását már nem csak a kismama, hanem párja is érzékeli, beszélhet is a magzathoz. A külvilág számára is egyértelmű, hogy a nő gyereket vár. Előzékeny idegenekkel, gondoskodó ismeretlenekkel találkozhat a kismama, akikkel beszélgetésekbe elegyedik, gratulációkat fogad és tényleg úgy tűnhet, hogy nem csak a közvetlen környezet, de mindenki örül annak, hogy babát vár. A legtöbben ettől kivirulnak, és jól érzik magukat a bőrükben a második trimeszter alatt.
A harmadik trimeszter: felkészülés az új kezdetre
A harmadik trimeszterben leginkább a szülés közeledtével újulnak ki a félelmek. Ez az időszak valaminek a végét és egyben a kezdetét is jelenti. Ez az elengedés időszaka is: elengedni korábbi életünket, korábbi énünket és teljes szívvel várni és belevetni magunkat valami ismeretlenbe, újba. A terhesség vége felé nem csupán a szülésre érdemes készülni, hanem az utána következő első időkre is: a gyermekágyra, a szoptatásra. Ebben az időszakban ödéma is jelentkezhet, mivel a női hormonok a megtermékenyítés pillanatától működésbe lépnek és a sejtek közötti tér egyre gazdagabb lesz vízben. A folyamat lelassítja a nyirokkeringést, amitől megváltozik az anya vízháztartása. Fontos a napi minimum 2-3 liter folyadék elfogyasztása. Ha az ödéma pihenéstől sem múlik el, vizelet- és vérvizsgálat indokolt. Visszér is kialakulhat, mivel a testben extra mennyiségű vér termelődik a mama és a baba támogatása, táplálása céljából, ami plusz nyomást jelent az erekre. Aranyér is előfordulhat a növekvő méh és magzat miatt, ami fokozott nyomást gyakorol az érpárnákra. A viszketés, ami epepangás mellékhatása lehet, szintén gyakori tünet. Nehézlégzés is jelentkezhet, mert a méh mérete megnő, nekinyomódik a rekeszizomnak és a tüdőnek. Elnehezülés és ügyetlen mozgás is jellemző az utolsó harmadban az egyensúlyzavar miatt. Alvászavar és álmatlanság is gyakori a terhesség végén, de fontos a megfelelő pihenés. Kutatások igazolják, hogy akik átlagban 6 óránál kevesebbet töltenek alvással, jóval hosszabb vajúdásra számíthatnak, sőt 4,5-szer nagyobb esélyük van a császármetszésre is, mint azoknak, akik 7 vagy annál több órát töltenek zavartalan pihenéssel az éjszaka folyamán.
Párkapcsolati dinamika a terhesség alatt
Egyfelől a párkapcsolatban a kettőből három lesz, a szerelmespár családdá válik és ez még akkor is járhat nehézségekkel, ha várt babáról beszélünk. Pszichológusok úgy szoktak fogalmazni, hogy a párnak be kell engedniük maguk közé a babát, ami valakinek könnyebben, míg másnak nehezebben megy. Ez még akkor is okozhat problémát, ha a párkapcsolat egyébként kiegyensúlyozott és tervezett a terhesség. A férfi nehezebben érti meg, mi is történik az anyában. Kapcsolati síkon nem csupán a párkapcsolati változások jellemzőek, hanem a kismama és az anyja kapcsolata is változik. Az anya lánya várandóságakor a saját terhességét is újra élheti, feltörhetnek benne emlékek, a terhes kismamában pedig gyakran rég elfelejtett gyerekkori emlékek törnek a felszínre.
Sokat olvasni arról, hogy hogyan fejlődik a magzat az anyja hasában, vagy hogy a nők milyen változásokon esnek át miközben a gyermeküket várják, a férfiakról azonban szinte szó sem esik. Sok esetben a fogantatás után hosszú hónapokig, sőt évekig háttérbe szorulnak, hiszen ilyenkor gyakran a tágabb család és a környezet is a születendő gyermekre fókuszál. Sok férfi számára nehéz ezt a helyén kezelni. Ha korábban vágyott is a gyermekáldásra, negatívan érintheti, hogy kikerül a figyelem középpontjából. Fontos kérdés, melyik fél mennyire akarta valójában a gyermekvállalást, milyen előzetes tapasztalatai, elvárásai vannak ezzel kapcsolatban. Milyen a leendő apuka és anyuka viszonya a saját felmenőivel, milyen gyermekkori emlékeik vannak. Az előzetes félelmek, vagy a terhesség, illetve a szülés során fellépő komplikációk akadályozhatják a gyermekhez való kapcsolódást. Gondoljunk csak bele: ha az orvos azt mondja, hogy probléma van a babával, egész máshogyan kötődünk hozzá (hiszen érezzük, bármikor elveszíthetjük), mintha biztosak lehetnénk a család bővülésében. A pszichoanalitikus elmélet szerint a terhesség időszakában jellemezheti a kispapákat a magzattal való rivalizálás, hiszen míg korábban megkapták párjuk teljes figyelmét, mostantól ezen osztozniuk kell a magzattal. Az analitikus elméletalkotók abban is nehézséget láttak, hogy a férfi tudattalanul rivalizál az anya teremtő erejével, hiszen ő hordozza a magzatot.
Tippek várandós apáknak – Tanácsok várandós apáknak | Apa Egyetem
További nehézség, hogy kultúránk korábban nem tanította a férfiaknak az érzelmekről való kommunikációt. Ebben az életszakaszban az apák ráadásul még nehezebben fejezhetik ki emócióikat, melyek gyakran ambivalensek: az öröm mellett féltékenységet is megélhetnek. Nem mindegy, hogy párkapcsolatunk hogyan működik, amikor gyermekvállalásra adjuk a fejünket. Mennyire köteleződtünk el a párunk iránt (ezt jó döntésnek érezzük-e), teljesen leváltunk-e a szüleinkről. Könnyű szívvel mondunk-e le más nők vagy férfiak társágáról. Őszintén terveztük-e a gyermekvállalást, vagy a véletlen alakította így. Ha átgondoljuk az ezzel kapcsolatos „hozományunkat”, az sokat segíthet a nehéz helyzetek megoldásában. Egy Stern nevű amerikai csecsemőkutató szerint a terhességgel a pár közti távolság nő. Ennek oka, hogy a házasságba belép „egy harmadik” fél, ami lelki értelemben sok konfliktus forrása, ugyanis korábbi meg nem oldott feszültségeket robbanthat be. Például féltékenységet, bizalmi válságot, vagy érzelmi elhidegülést okozhat.
Az apa szerepe és kihívásai
Az apa először az anyán keresztül kerül kapcsolatba a gyermekével (amíg a nő hasában van), sőt a szülés után is. Az anyának biológiai értelemben sokkal szorosabb a kapcsolata a gyermekkel és ez az érzelmi kötődést is segíti. Az apák szerepe sokkal nehezebb, hiszen nekik sokkal több szempontból önmaguknak (és a párjuk segítségével) kell ezt megteremteniük. Ahogy korábban írtuk, a szülés egy fontos esemény, ami a kispapát is érheti traumaként, sőt, benne is feltéphet korábbi, be nem gyógyult lelki sebeket. Hiszen ő is kiszolgáltatva érezheti magát a szülőszobán. Hiába akar, csak korlátozott mértékben tud segíteni a nőnek a vajúdásban.
A szülés után is adódhatnak nehézségek, hiszen míg az anyák számára viszonylag egyértelmű, hogy a gyermeküket táplálniuk, altatniuk, ölelniük kell, az apaszerep sokkal rugalmasabb, bizonytalanabb. Az apák vágyhatnak rá, hogy jobban kivegyék a részüket a csecsemő körüli teendőkből, de tarthatnak is ettől. A kezdetekben rendkívül szoros anya-gyermek kapcsolatot sok apuka (bevallva vagy sem) ambivalens érzésekkel szemléli. Az apává válás megváltoztatja az párkapcsolatot, sőt az egész életmódot is. Át kell gondolni az egyéni és a közös (párkapcsolati) értékeket, szükségleteket a gyermekével folyamatosan összehangolni. A gyermekszületés tehát komoly stresszforrás, ezért igénybe veszi mindkét szülő megküzdő képességeit, együttműködésük egy viszonylag magas szintjét. Ha ez megvan a gyermekvállalással, a genetikai kapcson túl, a férfi és nő közötti szövetség is megerősödhet. A szülő szerep azonban a házassággal ellentétben egy eltéphetetlen köteléket jelent. Fontos, hogy a gyermek születése utáni egy-másfél év után mindenképpen regenerálódjon a párkapcsolat, ismét nőként és férfiként (is) tekintsünk egymásra, mert különben a szerelmespár végleg eltávolodhat egymástól, könnyen beléphet egy harmadik fél a kapcsolatukba.
Nehéz helyzetek és megoldások
Akár várt, akár „becsúszott” terhességről van szó, a nő döntési lehetősége sokkal szűkebb, mint a férfié. Ha megtartja, ki kell hordania, fel kell nevelnie a gyereket. Ha elveteti, meg kell küzdenie a hiányával és a felelősséggel, hiszen még ha nagyon pici magzat korában történik is a műtét, a fantáziájában mindenképp „jelen van” a kisgyerek, akinek az élete az ő döntésétől függ. Ha örökbe adja, életfogytig él azzal a tudattal, hogy valahol a világban van egy lánya vagy fia, aki az ő testében nevelkedett, az ő tulajdonságait hordozza, és lehetett volna közös a sorsuk. A férfi ezzel szemben könnyebben kiléphet a helyzetből. A meghátráló férfi társadalmi megítélése is enyhébb. A nők ebben a helyzetben közvetlen környezetükre, szüleikre, barátaikra számíthatnak, sokat segíthetnek a sorstársak és az internetes fórumok. A nők közötti társas támasz ősidők óta fontos kapaszkodó, szerencsére ez a civilizációs viszonyok gyökeres változása ellenére sem gyengült, sőt az internet megjelenésével ki is szélesedett.
Egy olvasónk beszámolója egy bántalmazó kapcsolatról a terhesség idején rávilágít, hogy a pszichés függés intenzíven jelen lehet, és ilyenkor a lehető leghamarabb pszichológus segítségére van szükség. A területi SZTK-kban van lehetőség klinikai szakpszichológushoz menni, emellett a lelkisegélyszolgálat is sokat segíthet az állapoton. A környezet támogatása megerősítheti az önbizalmat, a környéken egy másik anyuka vagy régi barátnők, osztálytársak is szóba jöhetnek. Sajnos nem egyedi probléma, egy ilyen élethelyzetben családi támogatás nélkül, pici gyerekkel a válás hihetetlenül nehéz. Az is lehetséges, hogy nárcisztikus személyiségzavar is jelen lehet, mégpedig olyan formában, hogy a partner nem különálló személyként kezeli a másikat, hanem önmaga kiterjesztéseként gondol rá. A bántalmazó kapcsolat egyik jele, hogy ciklikus, a veszekedések, bántások után következik egy lecsillapodott, érzelmileg oldottabb időszak, amiben a bántó fél udvarlással, kedveskedésekkel közeledik. A bántalmazás azt jelenti, hogy szándékosan tesz valaki olyat, ami fáj, és nem érdekli, ha a partnere szenved mellette, sőt, az számára jó, hiszen az alá-fölé rendelt viszonyt még inkább fenn tudja tartani. A bántalmazott partnerben akaratlanul is kialakul az a tudat, hogy rajta múlik a kapcsolat, tehát ő a probléma forrása, ezért ha jól viselkedik, azaz nem teszi szóvá a többi nőt, ha nem akarja elhagyni a bántalmazót, ha befogja a száját és mos, főz, takarít, akkor a bántalmazó normálisabb lesz vele. A bántalmazó fél általában olyan rossz érzelmi állapotba kerül mindettől, hogy értéktelennek érzi magát, akin már úgyse lehet segíteni. Akinek nincs hova mennie, aki teljesen elveszíti az önérdeke érvényesítését.
tags: #elfeledett #szerelem #terhesseg