A várandósság kilenc hónapja a csodálatos várakozás időszaka, ám ezzel együtt járhat némi aggodalom is, különösen, ha a testünk olyan jeleket küld, amelyek szokatlanok vagy ijesztőek. A lenti tájékon érzett fájdalom, feszülés vagy diszkomfort szinte minden kismamát érint valamilyen formában. Ez az érzés a méh gyors növekedésének, a szalagok megnyúlásának, vagy épp a baba pozíciójának természetes következménye is lehet. De hogyan tudjuk megkülönböztetni a teljesen normális, ártalmatlan húzódást attól, ami azonnali orvosi figyelmet igényel? Jó hír, hogy gyakran fölösleges az aggodalom.
A terhesség alatti hasi fájdalmak típusai és okai
A méh növekedése és a szalagok feszülése
A várandósság korai szakaszában a méhben zajló változások még alig láthatóak kívülről, de odabent már forradalmi folyamatok zajlanak. A méh, amely normálisan egy kis körte nagyságú szerv, már a kezdetektől fogva növekedésnek indul, hogy helyet biztosítson a fejlődő embriónak. Ez a növekedés feszülést okozhat a környező szövetekben és szalagokban. Ilyenkor a fájdalom általában tompa, húzó jellegű. A hasfal középső részén futó egyenes hasizmok a terhesség előrehaladtával szétválnak, hogy helyet adjanak a méhnek. Ez a rectus diastasis néven ismert állapot feszülést és fájdalmat okozhat a has közepén. A fájdalom fokozódhat felüléskor vagy hirtelen mozdulatoknál.
A méhet a medencében szalagok függesztik fel, tartják a megfelelő pozícióban. Az úgynevezett kerek méhszalagok a méh felső-külső részéből indulnak és lefelé haladva kétoldalt az ágyékban végződnek. A várandósság 16-20. hete között szokott jelentkezni a feszüléssel kapcsolatos kellemetlen érzés, előfordulhat azonban, hogy csak a 28. és a 32. hét között, majd spontán megszűnik. A húzó, szúró jellegű fájdalom, amely a méh valamelyik oldalán érezhető, néha izomlázhoz vagy izomránduláshoz hasonló érzést okoz. Dr. Danielle Jones szülész-nőgyógyász szerint ez lényegében a kerek méhszalag miatti fájdalmat írja le. Ahogy a méh növekszik, az egy kis feszülést okozhat ezeknél a szalagoknál. Így a 12-22. hét körül elkezdhetik tapasztalni ezt az intenzív, éles fájdalmat. Ez valójában egy idegi fájdalom, az isiászhoz hasonlóan.
A második trimesztert sokan a várandósság aranykorának tartják. Ahogy a méh nő és emelkedik, a kerek méhszalag megfeszül. A fájdalom tipikusan hirtelen mozdulatok, tüsszentés, köhögés, vagy gyors helyzetváltoztatás (pl. felállás) közben jelentkezik. Ez egy éles, szúró érzés, ami az ágyék területéről indul és az alhasba sugárzik, általában az egyik oldalon hangsúlyosabban. A szalagfájdalom lehet tompa vagy éles, jellemzően a has egyik oldalán, de néha mindkét oldalon vagy az ágyék táján is jelentkezhet. Mary Lou Kopas vezető szülésznő, a Washingtoni Egyetem Orvosi Központjának professzora szerint a terhesség alatt a növekvő méh enyhe ödémát okoz az egész szervezetben. Ez nagyobb fokú nyomást gyakorol az idegekre - amikor ezek az idegek nem jutnak elegendő oxigénhez, az fájdalmat okoz.
Braxton-Hicks összehúzódások (jóslófájások)
A második trimeszter vége felé, de akár már a közepén is megjelenhetnek a Braxton-Hicks összehúzódások, vagy más néven jósló fájások. Ezek a méh izmainak edző gyakorlatai, amelyek felkészítik a szervet a szülésre. Egy tipikus Braxton Hicks összehúzódás során az alhas hirtelen megkeményedik, majd néhány másodperc vagy perc elteltével elernyed. A jóslófájások résen tartják a kismamát, feladatuk felkészíteni a testet a szülésre. Enyhe fájdalom és a has keményedése is kísérheti. A Braxton-Hicks-összehúzódások legfontosabb jellemzői: olyan méhösszehúzódások, melyek intenzitása és gyakorisága nem nő, rendszertelen méhösszehúzódások, inkább kellemetlenek, mint fájdalmasak, az összehúzódások a lágyéki területen, a test elülső részén jelentkeznek, nem hátul, sétálás vagy lefekvés hatására az összehúzódások csillapodnak, alábbhagynak. Már akár a 6. héten is jelentkezhetnek, de leginkább a második vagy harmadik trimeszterben jellemzőek. Ha a fájdalom enyhe és elmúlik, ha pozíciót váltunk, vagy iszunk egy pohár vizet, akkor valószínűleg ártalmatlan jósló fájásokról van szó.
Medenceövi fájdalom (PGP) és Symphysis Pubis Dysfunction (SPD)
A várandósság utolsó harmada a legnagyobb fizikai megterhelést jelenti. A méh hatalmasra nő, a baba súlya egyre nagyobb nyomást gyakorol a medencefenékre, a csípőízületekre és az idegekre. Talán az egyik leggyakoribb, de sokszor kezeletlen panasz a harmadik trimeszterben a medenceövi fájdalom (Pelvic Girdle Pain, PGP), különösen a szeméremcsont szétválása (Symphysis Pubis Dysfunction, SPD). A terhességi hormonok, különösen a relaxin, ellazítják a szalagokat, hogy a medence tágulni tudjon a szüléshez. Az SPD esetében éles, szúró fájdalom jelentkezik közvetlenül a szeméremcsont felett. Ez a fájdalom fokozódik mozgás közben, különösen, ha aszimmetrikus mozdulatot végzünk, például fordulunk az ágyban, lépcsőzünk, vagy ki-be szállunk az autóból. A PGP nem csak az SPD-t jelenti, hanem a sacroiliacalis ízületek instabilitását is. Ezek az ízületek kötik össze a keresztcsontot a medencecsonttal. Instabilitásuk esetén mély, tompa fájdalom jelentkezik a fenék területén, amely gyakran fokozódik egyik lábon állva, vagy lépcsőzéskor.
Terhesség alatti testi változások - 2. rész
Emésztőrendszeri panaszok és húgyúti fertőzések
Gyakran előfordul, hogy a kismamák méh eredetűnek gondolnak olyan fájdalmakat, amelyeket valójában az emésztőrendszer vagy a húgyutak okoznak. A progeszteron hormon ellazítja a simaizmokat, beleértve a bélfal izmait is. Ez lassítja a bélmozgást, ami székrekedéshez és fokozott gázképződéshez vezet. A felgyülemlett gázok okozta görcsök rendkívül fájdalmasak lehetnek, és az alhasban lokalizálódnak. A megnövekedett progeszteronszint és a méh nyomása miatt a húgyutak tágulnak, és a vizelet áramlása lelassul, ami kedvez a baktériumok elszaporodásának. Mivel a várandósság alatt a húgyúti fertőzések hajlamosak lehetnek tünetmentesen zajlani, vagy csak enyhe diszkomfortot okoz, minden rutinvizsgálat során ellenőrzik a vizeletet. A székrekedés vagy a felgyülemlett gázok szinte minden nőt megviselnek a terhesség alatt, és bár kellemetlen fájdalmat okoznak, sem a baba, sem az anya életét nem veszélyeztetik. A táguló méh összenyomja a beleket, és kitolja őket a helyükről. A puffadáshoz a lelassult bélmozgás is hozzájárul. A kellemetlen tünetek között megjelenhet a hányinger, teltségérzet és a hasi fájdalom. Többnapos székrekedés esetén a fájdalom a hátba is kisugárzik. A bélgörcsök általában hullámzó jellegűek, és gyakran társulnak puffadáshoz, gázokhoz, vagy székletürítési ingerekhez. A fájdalom helye változhat, és gyakran érezhető a has felsőbb régióiban is.
Isiász és farkcsontfájdalom
A súlygyarapodás, a megváltozott testtartás és a hormonális lazítás együttesen nagymértékben befolyásolják a gerincet és a medencét. A növekvő méh nyomást gyakorolhat az isiász idegre, amely a medencéből indul és a lábba fut le. Ez a nyomás éles, áramütésszerű fájdalmat okozhat a fenékben, amely sugározhat lefelé a láb hátsó részébe. A harmadik trimeszterben, ahogy a medence tágul és a baba nyomást gyakorol a területre, sok kismama tapasztal fájdalmat a farkcsont (coccyx) területén. Ez a fájdalom különösen üléskor, vagy felálláskor intenzív.
Méhszáj érzékenysége és fájdalma
A méhszáj (cervix) érzékenysége és fájdalma sokszor okoz pánikot a kismamáknál, mivel ez a terület kapcsolódik a szülés megindulásához és a koraszülés kockázatához. A méhszáj hossza és zártsága kulcsfontosságú. A harmadik trimeszterben a baba feje nyomást gyakorolhat erre a területre, ami szúró, éles fájdalmat okozhat, különösen járás közben. A méhszáj fájdalmához kapcsolódhat a nyákdugó távozása is, ami a terhesség utolsó heteiben a szülés közeledtét jelzi. A nyákdugó egy vastag, kocsonyás váladék, amely néha vércsíkokat is tartalmazhat.
Mikor jelez bajt a fájdalom odalent?
Bár a legtöbb alhasi diszkomfort a terhesség természetes velejárója, vannak olyan tünetek, amelyek azonnali orvosi beavatkozást igényelnek. Fontos, hogy a kismama képes legyen megkülönböztetni az ártalmatlan fájdalmat a vészjelzéstől.
- Erős, görcsös alhasi fájdalom hüvelyi vérzéssel: Ez a legijesztőbb és legveszélyesebb kombináció. Jelezhet vetélést (különösen az első és második trimeszterben) vagy, a harmadik trimeszterben, méhlepény-leválást (abruptio placentae). A méhlepény-leválás során a méhlepény részben vagy egészben elválik a méh falától a szülés előtt, ami életveszélyes állapotot jelent mind az anya, mind a magzat számára.
- Rendszeres, erősödő összehúzódások a 37. hét előtt: Ahogy már említettük, a jósló fájások normálisak. Azonban, ha a 37. hét előtt a méh összehúzódásai rendszeressé válnak (például 10 percenként 4 vagy több összehúzódás), erősek, és a pihenés sem enyhíti őket, ez koraszülés jele lehet. Amennyiben a méhszáj fájdalom rendszeres, és görcsös összehúzódások kísérik, ez a méhnyak rövidülését vagy korai tágulását jelezheti. Ilyen esetben az orvos hüvelyi ultrahanggal ellenőrzi a méhnyak hosszát. Ha a hossz kritikus érték alá csökken (általában 25 mm alatt), szigorú pihenés, gyógyszeres kezelés javasolt.
- Koncentrált, éles fájdalom a has egyik oldalán: Ez a tünet különösen az első trimeszterben kritikus. Ha a fájdalom a has egyik oldalán koncentrálódik, és éles, szinte elviselhetetlen, felmerül a méhen kívüli terhesség gyanúja.
- Fájdalom lázzal kísérve: Ha a fájdalom nem oldódik, és láz kíséri, ez fertőzésre utalhat. A húgyúti fertőzések (amelyek kezeletlenül vesemedence-gyulladáshoz vezethetnek) gyakoriak a várandósság alatt, és alhasi fájdalmat, gyakori vizelési ingert és lázat okozhatnak.
- A baba mozgásának jelentős csökkenése: A kevés mozgás a terhesség utolsó heteiben szokott még gondot okozni. Ilyenkor már kicsi a baba helye odabent, ezért élénk rugdalózás helyett inkább csak helyezkedik és egyre többet alszik. Alapszabály, hogy ha nem mozog, akkor 1 órán át figyeld meg a mozgását, hogy érzed-e. Ha nem, akkor mozogj egy kicsit, hátha az felébreszti. Ha továbbra sem érezhető mozgás, azonnal orvoshoz kell fordulni.
Megelőzés és kezelés
Életmódbeli változtatások
Bár sok fájdalom elkerülhetetlen a méh növekedése miatt, megfelelő életmóddal és odafigyeléssel jelentősen csökkenthetjük a kellemetlenségeket.
- Tudatos súlygyarapodás: A túl gyors vagy túl nagy súlygyarapodás extra terhet ró a medencére és a gerincre, súlyosbítva az SPD-t és az isiászt.
- Kismama vitaminok és ásványi anyagok: A megfelelő kalcium- és D-vitamin bevitel elengedhetetlen a csontok és ízületek támogatásához, míg a magnézium segíthet a méhizomzat ellazításában, csökkentve a Braxton Hicks összehúzódások gyakoriságát és intenzitását.
- Ergonomikus cipő és ruházat: Viseljünk kényelmes, lapos talpú cipőt, amely támogatja a lábboltozatot és segít fenntartani a helyes testtartást.
- Aktív életmód: Mary Lou Kopas szerint érdemes aktívnak maradni, mozogni, és a testtartást javító gyakorlatokat végezni, mint a nyújtás vagy a jóga. A hajlékonyság és a testmozgás segíthet enyhíteni az ödémát, ami az idegi fájdalmat okozhatja. Akár az is segíthet, ha több mozgásra nincs lehetőség, ha fel és le mozgatjuk a lábunkat, és óránként felállunk egy kicsit a számítógéptől.
- Megfelelő folyadékbevitel: A dehidratáció az egyik leggyakoribb oka a Braxton Hicks összehúzódásoknak. Gondoskodjunk a megfelelő folyadékbevitelről, különösen meleg időben vagy fizikai aktivitás után.
- Helyes testtartás: A növekvő has súlyponteltolódást okoz, ami túlterheli a hátat és a medencét. Ügyeljünk a helyes tartásra: ne homorítsunk túlzottan, és használjunk deréktámaszt a derékfájás ellen ülés közben. Pihenéskor feküdjünk az oldalunkra, a lábak közé helyezett kismama párnával.
- Meleg borogatás: A meleg segít ellazítani a feszült izmokat és szalagokat. Egy meleg fürdő (figyelem, ne legyen túl forró!) csodákat tehet a feszült alhasi izmok és a hátfájás enyhítésére. Ha a fájdalom lokalizált (pl. a kerek méhszalag fájdalma esetén), meleg borogatás is alkalmazható.
- Székrekedés megelőzése: A megelőzés kulcsfontosságú. Fogyasszunk sok rostot (zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák) és igyunk elegendő vizet.
- Stresszkezelés: A stressz és a szorongás jelentősen befolyásolhatja a fájdalomérzetet, csökkentve a fájdalomküszöböt. A tudatos relaxáció, a légzőgyakorlatok és a meditáció segíthetnek a stressz kezelésében, ezáltal közvetve csökkentve az észlelt fájdalom intenzitását.
Orvosi beavatkozás
A méhsüllyedés korai stádiumban még konzervatívan is jól kezelhető, míg kezelés nélkül előrehalad és egyre súlyosabb tüneteket okoz. A méhsüllyedés egy olyan állapot, amelyben a méh süllyedésnek indul a hüvely felé az őt támasztó szalagok gyengesége miatt. A medencében lévő izmokat, szalagokat és szöveteket medencefenéki izmoknak nevezzük. A medencefenéki izmok feladata, hogy kitámasszák és helyén tartsák a méhet, végbelet, hüvelyt, húgyhólyagot és más kismedencei szerveket. Akkor következik be méhsüllyedés, amikor ezek a méhet alátámasztó szalagok és izmok meggyengülnek, megnyúlnak, és nem tudják már a helyén tartani a méhet. Ennek következtében a méh a hüvelybe süllyedhet, sőt súlyos esetekben akár ki is bukkanhat a hüvelyen keresztül. A méhsüllyedés kezelése a tünetek súlyosságától függ. Enyhe esetekben elegendő lehet az életmódbeli változtatások bevezetése, mint például a medencefenék izmait erősítő gátizomtorna, a fogyás, a székrekedés megelőzése és a krónikus köhögés kezelése. Súlyosabb esetekben hüvelyi pesszárium behelyezése, méhgyűrű alkalmazása vagy műtéti beavatkozás is szükséges lehet. A méhsüllyedés azonosításához az orvos fizikális vizsgálatot végez, hogy felmérje a méh helyzetét. A vizsgálat során arra is megkérhetik a pácienst, hogy köhögjön, erőlködjön vagy tegyen úgy, mintha visszatartaná a vizeletét. A méhsüllyedés tünetei komolyan befolyásolhatják az életminőséget, ennek felméréséhez egy kérdőív kitöltésére is megkérhetik a pácienst. A vizeletinkontinencia kivizsgálása érdekében urodinamikai vizsgálatok is végezhetőek.
