A terhesség 23. hete különleges időszak, amikor a kismama és a magzat teste is jelentős változásokon megy keresztül. Ebben a szakaszban a baba már jelentős méretet és súlyt ér el, és szervei is folyamatosan fejlődnek. Bár a koraszülés mindig aggasztó, a modern orvostudomány fejlődésének köszönhetően egyre több, extrém koraszülött baba életét sikerül megmenteni.
A terhesség 23. hete: a baba fejlődése
A várandósság 23. hetére a kisbaba lába már 4,5-5 cm hosszúságú és körülbelül 450-500 gramm. Testhossza nagyjából 28-29 cm. Már csak 17 hét van hátra a terminusig.
A magzat neme és szervei
- A magzat neme már abszolút felismerhető.
- Amennyiben lány babát vársz, a petefészkei már pár hete kifejlődtek, illetve a vagina vájata is megjelent.
- Ha pedig kisfiút vársz, a pénisze és a prosztatája már kialakult.
- Habár a herék már a második hónapban kifejlődtek, azok egyelőre a hasüregben találhatóak.
Légzés és alvás
Mivel a tüdeje egyre inkább fejlődik, próbálgatja a légzést, a magzatvizet szívja be apró tüdejébe. Ebből kifolyólag elég sokat csuklik ebben az időszakban. Már nála is megfigyelhető alvás közben az úgynevezett REM fázis, amikor is - akár a felnőtteknél is - gyorsan mozog a szeme. Az alvásritmus is tovább fejlődik, és talán a tiedhez igazodik. Előfordulhat azonban, hogy a babád pont akkor válik nagyon aktívvá, amikor lefekszel. Sok kicsi azonban újra elalszik, mihelyt nyugalmat érez maga körül.
A terhesség 23. hete: az anyuka teste
A várandósság megterhelő lehet az anyai test számára, és bizonyos esetekben terhességi cukorbetegséget is előidézhet. A súlygyarapodás átlagosan fél kiló hetente. A testednek körülbelül napi 500 kalóriával többre van szüksége kettőtök táplálásához. Ez nem sok, ha édességben számolunk - de gyümölcsben és zöldségben számolva rengeteg! Ha ezeket sovány fehérjével és teljes kiőrlésű termékekkel kombinálod, sokat tehetsz a magad és a babád egészséges táplálásáért.
Terhességi cukorbetegség
Amennyiben a terhesség előtt minden rendben volt a vércukroddal és csak most, a várandósság ideje alatt alakult ki ez az állapot, úgy azt terhességi cukorbetegségnek hívjuk. Ez általában a második, vagy harmadik trimeszterben jelentkezhet. A terhességi cukorbetegség lényege, hogy az inzulin nevű hormon nem működik megfelelően és ezáltal nem tudja ellátni feladatát, ami a véráramból a cukor sejtekbe való szállítása és ezáltal a szervezet energiával való ellátása lenne. Ez a típusú cukorbetegség rendszerint elmúlik magától a gyermek megszületése után. Emiatt elmondható, hogy a terhesség okozta megváltozott hormonműködés miatt következhet be ez az állapot. A következő hetekben (a 24-28. hét között) vár rád egy terheléses vércukorvizsgálat annak érdekében, hogy kiderüljön, ha esetleg fennáll a cukorbetegség. Ne ijedj meg, ha esetleg beigazolódik nálad ez az állapot! Ez az anyagcsere állapot kezelhető diétával, mozgással és - ha szükséges - gyógyszeres (inzulin pótlás) kezeléssel. Orvosaid testre szabott kezelési tervet fognak felállítani.
Táplálkozás és ásványi anyagok
Kiemelkedően jó tápanyagprofillal rendelkeznek a hüvelyesek, mert összetett szénhidrátokat, fehérjét, sok másodlagos növényi anyagot és nagyon kevés zsírt tartalmaznak. Ugyanakkor azonban puffadást okozhatnak, ami különösen a székrekedésre hajlamos kismamák számára lehet kellemetlen.
Fontossá válik a kalcium bevitele is a szervezetbe, a magzat egészséges csontfejlődéséhez és az izomrendszer kialakulásához elengedhetetlen. Mivel a születendő gyermek ezt is édesanyja szervezetéből vonja el, így érdemes rendszeresen kalciumban gazdag ételt fogyasztani.
Vashiány és fáradtság
Ha a kismama gyakran érzi magát fáradtnak abban az esetben is, ha nem erőltette meg magát, az utalhat vashiányra. A fáradékonyság mellett jellemző a sápadt bőr és a pihenés után sem múló fáradtság. A vashiányt vasban gazdag étrenddel vagy étrend-kiegészítő készítménnyel lehet pótolni, például HiPP Natal Étrend-kiegészítővel. A vashiány kezelése fontos, hogy a magzat továbbra is elegendő oxigénhez jusson. A vérnyomás miatt is előfordulhat, hogy kevésbé érzi magát energikusnak a kismama. Az orvos vagy a védőnő rendszeresen ellenőrzi a kismama vérnyomását.
Aranyér és emésztés
Aranyere egyébként minden embernek van - ez az érköteg szokásos esetben a végbélben található, és a záróizmokkal együtt a végbél záródásáért felelős. A panaszok akkor jelentkeznek, amikor az érköteg megnagyobbodik. A betegségnek különböző fokozatai ismertek. Az 1. fokú aranyér kitágult, de még a végbélben helyezkedik el, a 2. fokozatnál nyomás hatására kitüremkedik a végbélből, a 3. Ha az aranyér kellemetlenné válik, viszketést és/vagy égő érzést okoz, az orvos kenőcsöt is felírhat. A kismamák többségénél szülés után magától visszahúzódik a megnagyobbodott aranyér. Sok folyadékkal támogathatod a keringésedet és az emésztésedet a nehéz munkában. A mozgás is segít bélrenyheség esetén.
Gyakori vizelési inger
A kismama már nem bírja ki hosszú ideig pisilés nélkül. A méh súlya nyomja a húgyhólyagot, ami csökkenti annak térfogatát. Ennek következtében gyakrabban kell mosdóba mennie. Fogyasszon sok folyadékot, ne csökkentse a folyadékbevitelt.
Szülésfelkészítés
Annak érdekében, hogy minél inkább bevond párodat a várandósságba, illetve egyre inkább közeledik a terhesség vége is, jelentkezzetek szülésfelkészítőre vagy a szülésznőhöz egy beszélgetésre. Ha megtehetitek, járjatok együtt szülésfelkészítő tanfolyamra. A lényeg, hogy minőségi időt tudjatok szánni erre a témára, mielőtt a baba megérkezik.
A koraszülés és az extrém koraszülöttség
A terhesség normális esetben 40 hétig tart. Koraszülésről akkor beszélünk, ha az újszülött a betöltött 24. és 36. terhességi hét között születik, vagy a 2500 grammos születési súlyt nem éri el, de már meghaladja az 500 grammot, vagy életjelenséget mutat a magzat a világra jöttekor (WHO 1961.). A modern koraszülöttgyógyászat fejlődésével ezeket a határokat már túlléptük. Már több eset is volt, ahol 500 gramm alatti vagy 24. hétnél fiatalabb terhességből született koraszülöttet sikerült megmenteni.
Koraszülés, okok, jelek és tünetek, diagnózis és kezelés.
Statisztikák és esélyek
Európában a koraszülés aránya kicsit kisebb, az összes szülés mintegy 6 %-a, ami így is mintegy 460 ezer újszülöttet jelent évente (Magyarországon kb 7-9%). Szerencsére a legtöbb koraszülés a 34-36 terhességi héten történik (a koraszülések 60%-a), amikor a magzat életkilátásai csaknem megegyeznek a terminusra született babákéval. A koraszülések további 20%-a a 32-33. terhességi héten, 15%-a a 28-31. héten történik. Az extrém koraszülöttség, ami a 23-27. terhességi hét között történik, az összes koraszülés mindössze 5%-a.
Túlélési esélyre többféle adatot lehet találni, attól függően, mikori felmérést idéznek, illetve melyik stádiumban vizsgálják a túlélést. Egy 2006-ban kezdődött (és még nem lezárult) vizsgálat szerint az elmúlt évtizedek orvostechnikai fejlődése azt eredményezte, hogy pl a 24. terhességi héten született babák túlélési esélye 20%-ról 30%-ra nőtt. Ennél érettebb magzatok túlélési esélye még ennél is jobban javult, a 25. héten születettek 50% -os esélye pl 67%-ra nőtt. A tanulmány eredményei arra is rámutattak, hogy viszont a 24. terhességi hét előtt született magzatok esélyei nem változtak, és ezeknek a babáknak 75%-a még a szülőszobán vagy a kórházi tartózkodás alatt meghal és nagyon súlyos komplikációk léptek fel nagy részüknél. Az általam fellelt Magyar adatok nem ilyen részletesek ugyan, de hasonló adatokkal szolgálnak. Vagyis a jelenlegi szabályozás, ami szerint a 24. terhességi héttől ajánlják a koraszülöttek mentését, valószínűleg összhangba van az orvostudomány mai állásával és legtöbb esetben a babák érdekével.
Egy újszülött minél kisebb súllyal születik a világra, annál rosszabbul tud alkalmazkodni a méhen kívüli élethez. A 12. hétig minden szervük kialakul, de még éretlen. A szervek telepeiben lévő szöveteknek érnie, differenciálódnia kell. Vannak szervek, amelyek elég korán elérik a méhen kívüli élethez szükséges mértéket. Azonban az egész szervezet összehangolt működéséhez legalább a 34. hetet el kell érnie egy magzatnak. Ha a 34. hét előtt születik a magzat, akkor is van esélye a fejlődésre, de annál több segítségre szorul.
A koraszülött babák hosszú távú kilátásai
A legtöbb koraszülött szülőt, ha már az első nehézségeken túl vannak és otthon van a baba, az foglalkoztatja leginkább, hogy vajon hosszú távon milyen káros hatással lett a koraszülés a gyermekre. Erre a kérdésre sajnos egyetlen felmérés sem tud válaszolni, hiszen minden baba, minden szülés más, és a nagy átlagból levont következtetésekből nem lehet megjósolni, hogy egy adott koraszülött babára mi vár. De, a statisztikák erőssége is ez a gyengéjük: a nagy számok alapján szolgálhat reménykeltőként is. Hiszen mindannyian hallottuk, hogy igen, a volt koraszülöttek között gyakoribb az ismert légzőrendszeri problémákon (asztma, súlyos alsó légúti fertőzésekre való hajlam) túl egy sor, főleg idegrendszeri betegség, mint pl autizmus, epilepszia, cerebrál parézis. Eme nagyon ijesztő betegségek azonban korántsem érintik a koraszülöttek nagy részét szerencsére, és inkább az extrém koraszülöttek (a 28. hét előtt születettek) körében fordulnak elő gyakrabban.
Az extrém koraszülöttek statisztikái
Először nézzük meg a legsérülékenyebb csoportot, születéskor a legéretlenebb 22-26 hetes koraszülöttek statisztikáit. Készült egy átfogó angol felmérés 1995-ös születésű extrém koraszülöttek körében, akik 23-26 hét között születtek Angliában (ez volt az un. EPICURE tanulmány). Ezeket a gyerekeket 11 éves korukig kísérték figyelemmel, vagyis 2006-ig. Az 1995-ben született koraszülöttek körében (23-26. terhességi hét között született gyerekekről van szó) készült felmérés során megvizsgálták a volt koraszülötteket 2,5 éves korukban, hogy megállapítsák milyen az általános egészségi állapotuk. Mint az alábbi ábrán látható, ebben a csoportban a gyerekek fele (49%) teljesen egészséges, 24% -uk kis fogyatékkal él (pl. tanulási nehézség), 27% -uknál közepes vagy súlyos fogyatékosságot állapítottak meg.
A fenti vizsgálatot megismételték ugyanezen angol gyerekeken 6 és 10 évesen, amikor a gyerekek már iskolába jártak, így mind a fizikális mind mentális képességeik jobban mérhetők mint a kisgyerekeknél. Mint az alábbi ábra mutatja, a gyerekek több mint a fele teljesen egészséges vagy maximum szemüveges vagy enyhén nagyothalló (65% összesen), mintegy negyedüknél tapasztaltak továbbra is súlyos vagy közepesen súlyos fogyatékosságot.
Az extrém koraszülöttek kilátásai életkor szerint
Hogy még extrémebb példát vizsgáljunk, kiemelve a 23. és 24. terhességi héten születettek adatait, az alábbi táblázatban látható, milyen eséllyel lesznek súlyosan fogyatékosak az extrém koraszülöttek:
| Terhességi hét | Súlyos fogyatékosság esélye (%) |
|---|---|
| 23. | 50-60 |
| 24. | 40-50 |
| 25. | 30-40 |
| 26. | 20-30 |
Amint a fenti táblázatból látható, az olyan extrém koraszülöttek esetén, akik a 23. vagy a 24. terhességi héten születnek, a súlyos fogyatékosság kockázata jelentősen magasabb.
Általában elmondható, hogy közvetlen összefüggés van a koraszülött baba születéskori kora, súlya és hosszútávú kilátásai között, minél korábban és kisebb súllyal született annál nagyobb valószínűséggel lesznek később problémák. Vagyis, a fentiekben vázolt esélyek nagyjából a legpesszimistább kilátásokat tartalmazzák, az érettebb koraszülöttek ennél jóval rózsásabbak a kilátásaik. Azonban legalább ilyen fontos tényező a közvetlen születés utáni hetekben fellépő komplikációk és súlyosságuk. Például egy 8-900 g-os, 28. hétre született babának, akinél nem léptek fel komplikációk jobbak lehetnek a kilátásai, mint egy esetleg későbbi héten, nagyobb testsúllyal született babának, akit újra kellett éleszteni, súlyos agyvérzésen esett át, hosszas lélegeztetésre szorult.
Kognitív és szociális fejlődés
A hosszútávú következmények közül a kognitív (tanulási) képességeket illetően általában koraszülöttekre (25-32 hétre születettek) azt találták, hogy még a középsúlyos koraszülöttek körében is gyakoribbak a tanulási és koncentrálóképességgel kapcsolatos problémák gyermekkorban. Az agy szociális, intellektuális funkciót ellátó részei a 28-31. hét között fejlődnek ki a legintenzívebben. Minden szülő fejében megfordul az a kérdés is, vajon mit várhat majdan felnövő egykori koraszülöttjétől, milyen élete lesz? Volt koraszülöttek között gyakoribb volt, hogy nem fejezték be tanulmányaikat, mint nem koraszülötteknél. Érdekes szociológiai- társadalmi összefüggést is találtak: volt koraszülött férfiaknak 3 szor, nőknek kétszer akkora valószínűséggel nem lett gyermekük, mint az átlag populációban. Mindez utalhat társadalmi beilleszkedési, kapcsolatteremtő problémákra is.
A koraszülöttellátás kihívásai és költségei
A szülések 5-10%-a fenti definíció szerint koraszülés a fejlett országokban. Magyarországon évek óta 8% körüli az arány, nagyjából változatlan mértékű. Tapasztalatok szerint a megelőzésre nem túl sok figyelmet fordítanak, valamint a fenyegető és megindult koraszülés esetén a terápia nem elég hatékony. Vannak olyan egyetemi klinikák, ahol a leghatékonyabb gyógyszereket nem is alkalmazzák, mert drága, illetve a szülészeti részleg finanszírozásába nem fér bele.
Egy fenyegető koraszüléssel felvett várandóssal kapcsolatban az alábbi költségek merülnek fel: Kórházi ápolás és ellátás költségei egy hétre kb. 100-200 ezer forint. A koraszülött részleg (PIC- perinatális intenzív centrum, vagy NIC - neonatológiai intenzív centrum), mint a nevéből is kitűnik, egy intenzív osztály. Itt 24 órás folyamatos munka folyik a legmagasabb szinten. A koraszülötteknek folyamatosan speciális eszközök (inkubátor, infúziók, intravénás és szájon át adott tápszerek, hypersteril körülmények) szükségesek. Egyes gyógyszereket, mint a légzést segítő ún. surfactant felületaktív anyagot aranyárban mérik. Még a ragtapasz is különleges, kifejezetten a koraszülöttek pergamen vékonyságú bőréhez készített. A személyzet magasan képzett, a nővérek szakápolói végezettségűek, és több orvos is 24 órás szolgálatot ad. A lélegeztetett kis pácienseknek rendszeres és költséges vizsgálatok szükségesek. A koraszülöttek néha hónapokig ezen az osztályon tartózkodnak, míg el nem érik azt az érettséget, amivel hazaadhatók, vagy normál gyermekosztályra helyezhetők. A költségek a születési súllyal fordítottan arányosak. Akkor nem értjük, hogy mit spórol meg tulajdonképpen a tokolytikumokkal az Egészségbiztosítási Pénztár, vagy a magyar gazdaság??? Semmit! Természetesen ez nem azt jelenti, hogy semmit nem költenek, csak nem a hatékony gyógyszereket használják. Egyes klinikákon csak magnézium infúziót, antibiotikumot és szteroid profilaxist kapnak a várandósok. Sok kórház szülészeti osztályán úgy működik egy fenyegető koraszülés menedzselése, hogy mindenféle elsődleges ellátás nélkül, vagy maximum magnézium infúzióval mentővel áthelyezik olyan központokba a várandóst, ahol van koraszülött ellátás (ha a koraszülés lezajlása előtt történik, ezt nevezzük in utero szállításnak). Sajnos ez néha több órát is igénybe vehet, miközben a terhes nem kap megfelelő gyógyszert. Ha a folyamat egy bizonyos ponton túlhalad, akkor már a leggondosabb kezelés sem segít leállítani a koraszülést. És még nem is számoltuk az utókezelések, a rehabilitáció költségeit, az emberi oldaláról nem is beszélve (szülők táppénze, gondozási segélyek, fogyatékkal élők támogatásának költségei). Egy koraszülött nem kis anyagi és embertpróbáló teher egy család számára, mégha a végeredmény legtöbbször kárpótolja is a szülőket.
A megelőzés fontossága
Mint minden betegség, a koraszülés is előfordulhat jelentősebb kiváltó ok nélkül. Ugyanakkor megfelelő szűrések, rendszeres orvosi vizsgálatok segítenek kivédeni a koraszülést kiváltó tényezőket. A praxisban az elmúlt években (2010-2013) alkalmazott módszerekkel sikerült a koraszülés átlagos előfordulását 66%-kal csökkenteni, valamint ismételt koraszülés vagy második trimeszteri újbóli magzati veszteség „csak” 10%-ban fordult elő olyan várandósoknál, akiknek már volt ilyen szomorú eset az előzményükben.