Amikor egy kisbabáról beszélgetünk, az egyik első kérdés: no, és hány kiló? A testsúly többnyire évekig központi kérdés marad az anyukák számára. Általában nem kell aggódni, ha gömbölyű csecsemőből évek alatt vékony kiskamasz válik. Ha egy csecsemő nem gyarapszik, vagy csökken a súlya, az biztosan kóros. Az elégtelen súlygyarapodás az egyik leggyakoribb panasz, amivel a szülők a csecsemőgyógyászatban gyermekorvoshoz fordulnak.

A súlygyarapodás jelentősége
A súlygyarapodás a csecsemő egészségi állapotának és táplálkozásának legjobb objektív mérőszáma. Az első hat hónap különösen kritikus, mert ekkor zajlik a legintenzívebb fejlődés: az agy, a szervek és az immunrendszer robbanásszerűen növekszik. A csecsemők általában az első napokban veszítenek súlyukból (fiziológiás súlyesés), ami normális. Azonban az 5-10%-ot meghaladó súlyvesztés, vagy ha a baba a 10-14. napra sem éri el a születési súlyát, már figyelmet igényel. Az első 3-4 hónapban jó, ha a hízás minimuma heti 100 gramm körül alakul. A csecsemő fejlődése nem feltétlenül követi a Nagykönyvben megírtakat, bár a születés utáni első hat hónapban fontos, hogy folyamatosan hízzon a baba, de sokszor a jóllakott, elégedett csecsemők sem híznak úgy, ahogyan várnánk. Amíg a pici nem duplázza meg a születési súlyát (általában 4-6 hónapos kora körül), a minimális heti súlygyarapodás 100 gramm, ezt követően a heti 50 gramm is bőven elég, amikor pedig már kúszik-mászik, az sem gond, ha egy-egy héten nincs súlygyarapodás, persze havi szinten ilyenkor is kell valamennyit híznia (az ideális a 200-500 gramm körüli hízás havonta 1 éves korig).
Normális súlygyarapodásra utal, ha a csecsemő fél éves korra a születési súlyát megduplázza, egy éves korára pedig megháromszorozza. 2 évesen az átlagos testsúly 12, 3 évesen 13-14 kiló. Nagyjából 5 éves korig hasonlóan alakul a gyermekek súlyának alakulása, ezt követően már komoly eltérések lehetnek a fiúk és a lányok, valamint az egyes nemeken belül is.
Az elégtelen súlygyarapodás lehetséges okai életkor szerint
Születés előtti időszak
- Méhen belüli fejlődésbeli elmaradás
- Koraszülöttség
- Méhen belüli fertőzések
- Veleszületett szindrómák vagy teratogén hatások (alkohol, dohányzás, bizonyos gyógyszerek)
Születés és az azt követő 6 hónap
- Csecsemőnél szopási nehézség
- Anyai szoptatási problémák (pl. etetések száma nem megfelelő, anyatej mennyisége nem elegendő)
- Tejfehérje-intolerancia
- Veleszületett szívprobléma
- Reflux
- Cisztás fibrózis
- A gyermek elhanyagolása, szülői mentális problémák
- Rejtett fertőzések

7-12 hónap közötti időszak
- Etetési problémák (anatómiai rendellenesség, nem megfelelő hozzátáplálás, szilárd ételek bevezetésének késlekedése, új ételek elutasítása, a bevezetett étel nem megfelelő tápanyagtartalma)
- Gyomor-bélrendszeri és egyéb szervrendszert érintő fertőzések
- Ételallergiák
- Pszichoszociális okok
1 éves kor utáni időszak
Ebben az életkorban a legszélesebb a szóba jövő okok tárháza. Gondolhatunk gluténérzékenységre, rágási, nyelési problémákra, a gyermek válogatósságára, pszichés tényezőkre, szerzett megbetegedésekre.
Nagyjából akkortájt, amikor elkezd járni, sok baba hirtelen megváltoztatja az étkezési szokásait is: kevesebbet eszik, válogatós lesz, játszik az étellel. Ennek oka lehet az önállóvá válás, a változó étvágy vagy akár valamilyen hiányállapot.
Önállóvá válás
Amikor a baba elkezd járni, egyre önállóbb lesz, felfedezi önmagát és azt, hogy ő egy különálló személyiség, ezt pedig minden helyzetben, mindenféle módon ki is nyilvánítja. Ezen a helyzeten segíthet, ha hagyod, hogy ő válasszon ételt (ne azt kérdezd „Mit szeretnél enni?”, hanem azt: „Spenótot vagy tökfőzeléket kérsz?”), így bevonod őt is a folyamatba és teret engedsz az önállósági törekvéseinek. Emellett teret engedhetsz az ízlésének is, de csak korlátok között. Ne erőltesd!
Változó étvágy
Ebben az életkorban (1-3 éves kor között) jellemző, hogy a kicsinek egyik nap farkasétvágya van, a másik nap pedig csak eszeget. Ez összefügghet a fogzással, de növekedési ugrásokkal is. Lehetnek olyan időszakok is, amikor fokozottabban kíván bizonyos ételeket (pl. tejet, sajtot, húst, gyümölcsöt stb.), ez teljesen normális jelenség, ilyenkor általában a szervezetének szüksége van valamilyen tápanyagra, ezért kéri gyakrabban az adott ételt.
Válogatós a gyereked? Tedd ezt...
Orvosi kivizsgálás és kezelés
A súlyfejlődés elmaradása a legtöbb esetben problémára utal, amivel mindenképpen foglalkozni kell. Ha a gyermek nem hízik, a legelső lépés mindig a laktációs szaktanácsadó és a gyermekorvos együttes felkeresése. Az alapos anamnézis felvétele és a gondos fizikális vizsgálat után határozható meg, milyen célzott vizsgálatra van szükség. Lehet, hogy vérkép, vizelet és székletvizsgálatot kér, a hasi ultrahang vizsgálat is fontos lehet. Allergiateszt is várhat a gyerekre, de előfordulhat, hogy az emésztőrendszer belső részének vizsgálatára is szükség lesz, biopsziára kerül sor.
A kezelés a kiváltó ok megszüntetésével folytatódik, majd a táplálásterápia következik, melynek célja a „behozó” növekedés (catch-up growth) támogatása. Ha ez nem lenne elegendő, táplálék-kiegészítők és mesterséges táplálásra lehet szükség.
Gyakori kórképek, amelyek súlyfejlődési elmaradást okozhatnak
1. Ételallergia
Az esetek legnagyobb részében (90%) tejfehérje az allergén, ezt követi a tojásfehérje (5%) és az egyéb allergének (5%) jelenléte. Szoptatott csecsemők esetében az anyatejjel a csecsemőbe átjutott allergén okoz panaszt. Gondolni kell ételallergia fennállására, ha a következő panasz valamelyike vagy egyszerre több fennáll: ekcéma, véres széklet, hasmenés, hasi fájdalom. Egy éves kor alatt nem érdemes vérvizsgálatot végezni tejallergia tisztázására, mert ebben az életkorban az ellenanyag képződés még alacsony, és a tünetek alapján látjuk el a csecsemőket.
2. Gastrooesophagealis reflux (refluxbetegség)
Ez alatt azt az elváltozást értjük, amikor a gyomortartalom az alsó nyelőcső-záróizom elégtelen vagy éretlen működése következtében a gyomorból a nyelőcsőbe visszajut. Ez a csecsemők kb. 15-35%-ánál fordul elő, de maga a refluxbetegség csak pár százalékban felelős az elégtelen súlygyarapodásért. Ezekben az esetekben az lehet az ok, hogy a csecsemő fizikailag nem kap elegendő táplálékot, vagy a gyomortartalom visszajutása következtében kialakuló nyelőcsőgyulladás miatt étvágytalan a gyermek.
3. Lisztérzékenység (cöliákia)
Nagy jelentőségű, ám csecsemőkorban igen ritkán előforduló, az egész szervezetet érintő autoimmun betegség. Kiváltója a gabonafélékben (búza, rozs, zab és árpa) lévő sikér (glutén) egyik fehérjecsoportja. Létrejöttének feltétele a több hónapos gluténexpozíció. A glutén bevezetésétől függetlenül kialakul a betegség azoknál, akiknél megvan az erre a betegségre való hajlam. Súlyvesztés hátterében a hozzátáplálás időszaka után cöliákia is állhat.
4. Fertőzések
Rejtett fertőzést mindig keresni kell az elégtelen súlyfejlődés hátterében. Lehet szó felső légúti hurutról, a mindennapi gyakorlatban legfontosabb húgyúti fertőzésről, fül-orr-gégégszeti vagy bélrendszeri fertőzésekről (utóbbi közül a leggyakoribb a Giardia lamblia fertőzés).
5. Krónikus betegségek
Lehet szó szív-tüdő-máj-vesebetegségről, de fennállhat endokrin probléma (pl. pajzsmirigy-alulműködés), immunhiányos állapot és daganatos kórkép is, ritkán anyagcsere-betegség vagy genetikai rendellenesség.
6. Pszichoszociális okok és evészavarok
Fontos újra megemlíteni, hogy az evészavarok, és így az elégtelen súlyfejlődés hátterében sokszor pszichoszociális ok áll a háttérben, mely elkülönítése a szervi okoktól nem egyszerű, ám annál fontosabb feladat. Akár már kicsi korban is kialakulhat táplálkozási zavar a kisgyermek szorongása, félelme miatt. Azzal, hogy a „nem evő” gyereket noszogatják, hogy folyton cirkusz van az asztalnál, hogy megpróbálják zsarolni, vagy éppen jutalmazással evésre ösztönözni, nem fog megoldódni a probléma. Fontos szakorvosi kivizsgálást indítani, és pszichológust keresni. Kiskamaszok, kamaszok, fiatal felnőttek körében sem ritka a táplálkozási zavar, de itt már általában a felnőtt léttel való szembenézés terhei, és a testkép zavara okoz gondot.
Teendők és tanácsok
Szoptatás esetén
- A helyes szopási technika biztosítása: Ha a baba nem kapja be rendesen a mellbimbót és az areola nagy részét, nem tud hatékonyan tejet kivonni. Egy tapasztalt laktációs szaktanácsadó segíthet a helyes pozíció megtalálásában.
- Mellkompresszió: Amikor a baba lassít a szopásban, az anya finoman összenyomja a mellet, ezzel segítve a tej áramlását.
- Váltott szoptatás: Miután a baba lelassult az első mellnél, válts át a másikra, és ismételd meg a folyamatot.
- Gyakori és igény szerinti etetés: Ébresszük fel a babát, ha 3 óránál tovább alszik, különösen nappal. Az újszülöttek hajlamosak túl sokat aludni, különösen, ha alacsony a kalóriabevitelük.
- Éjszakai etetés: Az éjszaka folyamán (hajnali 1 és 5 óra között) a prolaktin (tejelválasztó hormon) szintje a legmagasabb.
- Pumpálás: Minden szoptatás után 10-15 percig tartó pumpálás (mindkét mellen egyszerre, dupla mellszívóval) segít „jelezni” a szervezetnek, hogy több tejre van szükség.
- Galaktagógok és étrend: Bizonyos ételek és gyógynövények (pl. görögszéna, édeskömény) segíthetnek a tejtermelés serkentésében.
- Hagyjuk, hogy a baba „befejezze” az egyik mellet, mielőtt a másikat kínáljuk, hogy hozzájusson a zsírosabb hátsó tejhez.

Tápszeres etetés esetén
- A tápszer pontos elkészítése: A gyártó által előírt víz-tápszer arány betartása létfontosságú. Ha túl híg a tápszer, a baba nem jut elegendő kalóriához; ha túl sűrű, az megterheli a veséket és emésztési problémákat okozhat.
- Megfelelő cumifej kiválasztása: Ha a baba túl lassan eszik, vagy etetés közben elfárad, lehet, hogy a cumifej lyuka túl kicsi. Ha túl gyorsan eszik, sok levegőt nyelhet, ami refluxot és rossz közérzetet okoz.
- Kalóriatartalom növelése orvosi felügyelettel: Súlyos esetekben, orvosi felügyelet mellett, a gyermekorvos javasolhatja a tápszer kalóriatartalmának növelését.
Kiegészítő táplálás
Ha a baba súlya gyors beavatkozást igényel, a szakemberek gyakran javasolják az anyatej vagy a tápszer ideiglenes kiegészítését. Szoptatás közbeni kiegészítés (SNS - Supplemental Nursing System): Ez egy speciális eszköz, amely egy vékony csövön keresztül juttatja a kiegészítést (lefejt anyatej vagy tápszer) a baba szájába, miközben az a mellen szopik.
Ha a lassú hízás a 6. hónap után is fennáll, a hozzátáplálás során is oda kell figyelni az étrend kalóriatartalmára. A baba étrendjének kalóriatartalmát nem a mennyiség, hanem a minőség határozza meg. Kerüljük a híg, nagy víztartalmú ételeket (pl. sok zöldséglé).
Gyakran figyelmen kívül hagyott tényezők
- Hőmérséklet: Ha a baba túl hideg környezetben van, a szervezetének extra energiát kell mozgósítania a melegítésre, elvonva azt a növekedéstől.
- Környezeti ingerek: Egy zajos, fényes környezetben a baba idegrendszere folyamatosan dolgozik, ami megnöveli az energiafelhasználást.
- Víz vagy tea adása: Az első 6 hónapban a babának nincs szüksége vízre vagy teára, mivel ez csak feleslegesen megtölti a gyomrát, csökkenti a kalóriadús anyatej vagy tápszer iránti étvágyát, és tovább lassítja a súlygyarapodást.
- Hozzátáplálás 6 hónapos kor előtt: A WHO ajánlása szerint a hozzátáplálást 6 hónapos kor előtt nem szabad elkezdeni. Bár csábító lehet a szilárd ételek korábbi bevezetése a hízás reményében, a baba emésztőrendszere még nem áll készen rá, és a szilárd ételek valójában kevesebb kalóriát tartalmazhatnak, mint az anyatej vagy a tápszer.
Mit tegyünk, ha a gyermek válogatós?
Ha a gyermeked csak néhány-féle ételt eszik meg, válogat, az új ételekkel elutasító, hisztit rendez, ha mással szeretnéd megetetni, akkor többféle lehetőséged van erre. Fontos tudnod, hogy ebben a korban sok kicsi elutasító az új ételekkel szemben, ezért minden új ételt (akár már kóstolta korábban, kisebb korában, de aztán leszokott róla, akár valóban új ételről van szó) legalább 15 alkalommal kell megmutatni neki (ez nem légbőlkapott szám, a Pennsylvania University 2010-es kutatásában áll).
- Kezdd kicsiben!
- Játsszatok konyhásat! Ha van egy nagyobb testvér, akivel lehet ebédet játszani, az még jobb: a nagyobb felszolgálhatja a kicsinek az ételt, megetethetik egymást stb.
- Akkor etesd, amikor éhes! Sok anyuka szigorúan ragaszkodik a megszokott etetési időpontokhoz, pedig lehet, hogy a kicsi akkor még nem is éhes. Viszont ebben a korban már el tudja mondani, mikor éhes, tehát meg is kérdezheted tőle!
- Tartsatok nyugodt, rutinszerű étkezéseket. Kerüld a tévét, a telefont, és koncentrálj a babára.