A védőoltások a modern orvostudomány legnagyobb vívmányai közé tartoznak. Magyarországon a XX. század elején a csecsemőhalandóság 226 ezrelék volt, azaz ezer élve született csecsemőből 226 halt meg, mielőtt betöltötte volna az első életévét. Napjainkban ugyanez a szám 4 ezrelék körül mozog. A csecsemőhalálozás igen érzékenyen tükrözi az adott országban elérhető egészségügyi ellátás színvonalát, és a javuló tendencia egyik legnagyobb oka a csecsemőkori fertőző betegségek drasztikus csökkenése. A védőoltások bevezetésével egy folyamatosan alakuló és tökéletesedő rendszerben gondoskodunk a gyermekek kötelező oltásaival a nyájimmunitás létrejöttéről és fennmaradásáról. A nyájimmunitás a lakosság 95% feletti átoltottsága esetén tartható fenn biztonsággal, ami azt jelenti, hogy az oltások által védett népességben a kórokozó nem tud tömeges terjedést, járványokat létrehozni.
Különösen fontos az agyhártyagyulladás elleni védőoltások mielőbbi beadása, mivel a bakteriális (gennyes) agyhártyagyulladás egy szörnyű betegség, mely kezeletlen esetben gyakorlatilag 100%-ban halálhoz vezet. Még korai felismerés és adekvát kezelés esetében is 10% körüli a halálozás. A túlélők 20%-ának súlyos, 30%-ának enyhe maradványtünetei lesznek (pl. látás- vagy halláskárosodás). Ennek a betegségnek az előfordulása az életkorral fordítottan arányos, tehát minél fiatalabb az újszülött/csecsemő, annál nagyobb az esély rá. Ennek megvan a maga oka: az újszülött agyában lévő vérerek születés körül még “éretlenek”, nem működik tökéletesen a “vér-agy gát”. Egy 2-3 hónapos csecsemőnél jóval nagyobb eséllyel alakul ki egy egyszerű fertőzésből életveszélyes agyhártyagyulladás, mint egy 4-5 hónaposnál.
A Meningococcus elleni védőoltás fontossága
A Meningococcus baktériumnak több fajtája van, ezek mindegyike felelős lehet a hirtelen kialakuló, súlyos lefolyású, sokszor halált okozó fertőzésért. A kórokozó jellemzően agyhártyagyulladást és vérmérgezést okoz. A baktériumot átmenetileg tünetmentesen hordozhatjuk a torkunkban is, de ha a szervezetünk immunvédekezése legyengül - például valamilyen betegség következtében -, akkor a baktérium a vérbe kerülhet és fertőzést okozhat. A baktérium cseppfertőzéssel terjed emberről emberre. A fertőzés néhány napos lappangás után okoz tüneteket, magas lázzal, fejfájással, hányással, nagyon rossz közérzettel kezdődik, jellemző a fénykerülés, tarkómerevség, eszméletvesztés. Vérmérgezés esetén a bőrön testszerte bevérzések jelennek meg. A rohamos állapotromlás miatt nem ritka a súlyos, maradandó károsodás, vagy a halálos szövődmények kialakulása.
A baktérium bárkit megbetegíthet, de a jellemzően érintett korosztályba a csecsemők, az 1-3 éves kisgyermekek, valamint a fiatal felnőttek tartoznak. A fertőzés terjedése a zárt közösségekben gyorsabb, ezért is kiemelt jelentőségű a kollégiumban élő serdülők, fiatal felnőttek oltása. A veszélyeztetettek körébe tartoznak még az immunhiánnyal élők, illetve az egészségügyben dolgozók.
A Meningococcusnak többféle szerotípusa ismert, ezek közül hazánkban a leggyakrabban a B- és a C-típus okoz megbetegedést. A C-típus ellen már régóta létezik védőoltás (Neisvac-C, Menjugate), ugyanígy a ritkábban előforduló A-, C-, W-, Y- szerotípusok ellen is (Nimenrix, Menveo). A B-típus elleni oltás (Bexsero) 2014 óta érhető el hazánkban. Mivel a Meningococcus fertőzés egyik legveszélyeztetettebb csoportja a csecsemők, ezért kiemelten fontos az oltások mielőbbi beadása. A Meningococcus C- és B-típusa elleni védőoltás már 2 hónapos kortól adható, célszerű a kötelező oltásokkal egyidőben elkezdeni az oltási sorozatot.
Az oltások kapcsán az arányok nagyon fontosak: az előnye, hogy kivédi az adott fertőzést, 90% felett van (az ismételt oltások ezt tovább növelik 100% közelébe), a hátránya, hogy esetleg valamilyen mellékhatás jelentkezik, 1% alatti. Ez alapján egyértelműen javasolt a védőoltások beadása.
Oltási séma és ajánlások
A legújabb ajánlás szerint a meningitis elleni védekezést kifejezetten javasolt korábban, már 2 hónapos korban elkezdeni. Az oltási séma, vagyis, hogy hány oltás szükséges a védettséghez és azokat milyen időközökkel szükséges beadni, az életkortól függően változik. Javasolt a 2-3 hónapos korban beadott első oltás, utána 2 hónap múlva szükséges az első ismétlés, majd egy éves kor körül újabb oltás következik. Serdülőkorban emlékeztető oltás adása szükséges. A legújabb ajánlás szerint Bexsero esetén is csak 2+1, azaz összesen 3 oltás szükséges az első évben. A Meningococcus C elleni oltóanyagok egyike (Neisvac-C) 2 éves korig, vény ellenében 300 forintos dobozárért szerezhető be a patikákban.
Az Országos Védőoltás Továbbképző Tanfolyamon minden évben tájékoztatták az orvosokat, hogy a védőoltásokat továbbra is minél hamarabb, és minél jobban csoportosítva javasolt beadni. Egyszerre akár 4 védőoltást is be lehet adni. Ha mind a négy izomba adandó, akkor a combizomba lehet 2-2-t beadni, két oldalra, csecsemőknél. Gyermekeknél 3 év felett mind a négy végtag alkalmas erre.
Bizonyos védőoltásokat csak vagy egyszerre, vagy 4 hét különbséggel lehet beadni (pl. élővírus vakciák, mint a Rotarix, Rotateq, Priorix, Varilrix, Varivax). Vannak bonyolultabb esetek is, de ez a hétköznapi háziorvosi ellátást nem érinti. Az oltóanyagok többsége azonban (meningitis ellenes vakcinák, influenza ellenes, kullancs encephalitis ellenes, 2-3-4-12-18 hós kötelező oltás) inaktivált oltóanyag, amelyek beadásakor nem szükséges intervallumot tartani. Ez azt jelenti, hogy az oltások akár egyszerre, akár pár napos vagy 1-2 hetes eltolással is, egymástól függetlenül bármikor beadhatóak.
A gyermekoltások fontossága
Gyakori kérdések és tévhitek az oltásokról
Mellékhatások és láz
A leggyakoribb mellékhatások az oltást követő 3 napban jelentkező hőemelkedés, láz. Ritkábban előfordulhat nyűgösség, étvágytalanság, hányinger, hányás, hasmenés, influenza szerű tünetek, vagy fájdalom vagy duzzanat az oltás beadásának helyén. Nem kell félni a láztól! A láz a szervezet normális reakciója, mely ebben az esetben az oltóanyagra válaszképp alakul ki, és a védekező rendszer aktiválódását jelzi. Az oltás következtében kialakult láz a gyermekre semmilyen életkorban nem veszélyes; rövid ideig tart, lázcsillapítóval jól csillapítható. Ha választani kell a láz és a gennyes agyhártyagyulladás közt, nos inkább az előbbi, mint az utóbbi. A tapasztalatok szerint az oltások együtt adásakor láz gyakrabban fordult elő, de ez nem volt magas, és lázcsillapítóval jól csillapítható volt.
Fájdalomcsillapítás oltáskor
Elméleti síkon alkalmazhatóak különböző bőrre felvihető fájdalomcsillapító krémek, de ezekkel több probléma is van a gyakorlatban. Az egyik, hogy behatási ideje ezeknek általában kb. fél óra, és a bekent felületet műanyag fóliával lezárt kötéssel kell ellátni a megfelelő hatás kialakulása érdekében. Ennek kivitelezését megfelelően csak egészségügyi személyzet tudja elvégezni. Rendelői körülmények közt ez legalábbis nehézkes, a végén pedig nem éri meg, mert sajnos nem érhető el olyan mértékű fájdalomcsillapítás, hogy a gyermek ne érezzen semmit és ne sírjon. Ez ugyanis csak a bőrt érzésteleníti egy kicsit, az izmot, ahova a szuri megy, azt nem. Ami azonban meglepően jól működik, az a Védőoltás Tanfolyamon ajánlott Shotblocker műanyag “süni”. Ez a fájdalom kapu-elméletét használja ki, azaz a környező terület nyomásérző idegvégződéseit stimulálva a gerincvelőben gátolni tudja az éles fájdalom érzékelést felfelé szállító idegpályákat. Nagyon sokat számít ugyanis a pszichológiai rákészülés - a szülő részéről. A gyermekek elsődleges forrása a külvilágot illetően a szülő. Fokozottan igaz ez a csecsemőkre. Ha a szülő feszült, ideges, fél, a baba megérzi és ő is “rossz előérzettel”, sírva készül az eseményre. Ezzel szemben nem egyszer láttuk azt, hogy ha a szülő kedvesen, megnyugtatóan viselkedik és beszél oltás előtt és közben a csecsemővel, az esetenként egyáltalán nem sír, vagy ha sír is, két hüppögés után egyből megnyugszik, amint felveszi a szülő.
Technikai szempontok az oltás beadásakor
Nem könnyű feladat persze szülőként lazítani, amikor a gyereket oltják, de rendkívül hasznos a babának, ha sikerül. Van, akinek be lehet adni úgy is az oltást, hogy a baba a szülő ölében ül. Ez is nagyon jó lehetőség egyes esetekben. A legfontosabb azonban, hogy az oltás technikailag jól kivitelezhető legyen. Ehhez 1 év alatt legcélszerűbb a fekve rögzített helyzet. Nem kell a gyereket “leszorítani”. Azt a végtagot azonban érdemes megfelelően rögzíteni, ahova az oltás kerül. Egy agysebész esetében például megkérnénk, hogy a nekünk kényelmes pozitúrában dolgozzon, vagy inkább úgy dolgozzon, ahogyan a legbiztonságosabban el tudja végezni a dolgát?
Nyirokcsomó duzzanat az oltás után
Az oltást követően a nyirokcsomók megduzzadhatnak, ez normális jelenség, és az immunrendszer aktiválódását jelzi. Például, ha a kisfiam bal combjába kapta az MMR oltást 15 hónaposan, utána 10 nappal később egy dudor jelent meg a bal ágyékában, ahol reaktív nyirokcsomót állapítottak meg. Az oltás és az ágyéki nyirokcsomó megjelenése közötti idő alapján nagyon valószínű, hogy annak a megjelenését valóban az oltás váltotta ki. Amennyiben más tünete nincs és egy napon belül megszűnik a láz, akkor lehet ez az oltás következménye. Egyébként orvosi vizsgálat szükséges.
Oltások és immunrendszer
Az immunrendszer változása oltások kapcsán nem egyszerű. Mivel direkt kórokozókat, vagy azok elölt részeit kapja az illető, az immunrendszer "dolgozik", ellenanyagot termel. Tehát nem gyengül az immunitás, hanem éppen erősödik. Ennek ellenére vannak olyan betegségek (pl. kanyaró, bárányhimlő), aminek az átvészelése után a védekezőképesség 2-3 hétre csökken.
Ajánlott, nem kötelező gyermekkori oltások
A nem kötelező, hanem csak ajánlott oltások ugyan nem szerepelnek a mindenki számára egyformán elérhető, ingyenes oltások között, de háziorvosi javaslatra vagy a szülő kérésére a gyermekorvos felírja, és természetesen be is adja ezeket a gyereknek. Az, hogy milyen védőoltás kerül az ajánlott védőoltások listájára, sok mindentől függ. A védőoltások forgalomba kerülésére a végső engedélyt az EU-ban az Európai Gyógyszerügynökség és más hatóságok, szabályozó szervek, az USA-ban pedig az amerikai Center for Disease Control (Járványügyi Központ) adja meg.
Influenza elleni védőoltás
Az influenza elleni védőoltásról minden évben sok szó esik. A szakemberek egyértelmű véleménye, hogy az oltás minden évben mindenki számára ajánlott. Az oltást azért szükséges évről évre ismételni, mert a vírus nagyon változékony, így az előző évben kapott oltás vagy lezajlott betegség nem jelent védelmet a következő évben megjelenő vírussal szemben. Az oltóanyag összetételét évről-évre a WHO határozza meg az előző évi járványban izolált vírusok adatai alapján. A vírus okozta betegséget mindannyian ismerjük, a fertőzés szövődménymentes esetben is egy hétig tart, általában, magas lázzal, torok- és fejfájással, végtag- és ízületi fájdalmakkal, rossz közérzettel, gyengeséggel jár. Az igazi veszélyt azonban az olyan szövődmények jelentik, mint az akár életet is veszélyeztető tüdőgyulladás. Az oltást ősszel, még a szezon kezdete előtt érdemes beadni, mert a védettség kialakulásához néhány hétre van szükség. Hazánkban kétféle oltóanyag van forgalomban, az egyik inaktivált vírust tartalmaz, a másik pedig a vírus bizonyos részleteit, ez az úgynevezett splitvakcina (Vaxigrip). Az oltás fél éves kortól adható. Kiemelten fontos időskorban, krónikus betegséggel élőknek, rendszeresen közösségbe járóknak, az egészségügyben dolgozóknak, illetve a fél évesnél fiatalabb csecsemők családtagjainak.
Rotavírus elleni védőoltás
A Rotavírus jellemzően gyomor-bélrendszeri fertőzéseket okoz, jellemző tünetcsoport a láz, hányás, hasmenés. A kockázatot a fokozott folyadékveszteség, valamint a hányás miatt nem elegendő folyadékpótlás miatt kialakuló kiszáradás jelenti, ami csecsemők és kisdedek esetében különösen, de a későbbi életkorban is olyan szintet érhet el, hogy kórházi kezelésre lehet szükség. Fontos tudni, hogy a Rotavírus elleni oltást csak csecsemőknek lehet beadni. A vírusnak egyébként sokféle típusa van, ezért ismételten megfertőződhetünk vele. Létezik ugyan ellene védőoltás, de ez sem ad védelmet az összes típus ellen. Az oltás nem injekció, hanem szájon át beadandó folyadék. A Rotavírus ellen kétféle oltóanyag létezik (Rotarix, Rotateq). A védettséget az oltóanyagtól függően 2, illetve 3 oltás adásával lehet elérni, az oltások között kb. 4 hétnek kell eltelnie.
Kullancsencephalitis elleni védőoltás
A kullancsok által terjesztett fertőzések közül ez az oltás a kullancsencephalitis vírus okozta agyvelőgyulladás ellen véd. A vírust a fertőzött kullancs csípésével kaphatjuk el. A betegség gyakran súlyos lefolyású, halált is okozhat, sokszor pedig maradandó agyi károsodás alakul ki. A kullancsencephalitis vírusfertőzés ellen kétféle oltóanyag érhető el (FSME-Immun, Encepur), mindkettőből más-más készítmény van a gyermekek (Junior) és a felnőttek számára. Az alapimmunizálás 3 oltás beadását jelenti az első évben, utána 3-5 évente szükséges emlékeztető oltások adása a védettség folyamatos fenntartásához.
A védőoltások működési elvei
A gyermekkori kötelező és választható védőoltások három fő csoportba sorolhatók működési elvük alapján:
- Élő, gyengített kórokozót tartalmazó oltások: melyek súlyos betegséget nem okoznak, de a gyengített kórokozó a kívánt immunválaszt kiváltja.
- A kórokozó valamely alkotórészét (tehát nem a teljes vírust vagy baktériumot) magában foglaló oltások: az immunizálásra a kórokozó valamely immunválaszt kialakító komponensét alkalmazzák. Ez lehet például a baktérium vagy vírus burkának egy darabja, hordozófehérje, stb. Ilyen például a Meningococcus C, B, ACWY szerotípusa elleni védőoltás.
- Elölt, inaktivált kórokozót egészben vagy hasítva felhasználó vakcinák: az elpusztított, nem életképes kórokozó immunreakciót okozó hatását használják ki ezekkel az oltásokkal.
A különböző elven működő oltóanyagok végső közös hatása, hogy a szervezet immunreakcióval reagál a kórokozó egy részére vagy egészére, hiszen azt idegenként ismeri fel. Ezzel egy esetleges fertőzés esetén lépéselőnyben vagyunk a betegséggel szemben. Vagyis, ha a fertőzés létre is jön, sokkal enyhébb betegség lefolyásra számíthatunk, a szövődmények jó eséllyel nem alakulnak ki.
Fészekimmunizáció
A fészekimmunizáció a köznyelvben kevésbé ismert fogalom. A fiatal, még nem, vagy csak részben oltott csecsemőt védhetjük meg a kórokozóktól, ha a közvetlen családtagokat (különös tekintettel a bölcsődei vagy egészségügyi dolgozókra) ismételten beoltjuk szamárköhögés ellen. Jelen pandémiás helyzetben a fészekimmunitás oltásai közül a koronavírus elleni vakcina sem maradhat ki, érdemes az egész családot beoltatni. Az édesanya a várandósság betöltött 12. hetétől kérheti a COVID elleni védőoltást.
tags: #2 #honapos #oltas #velemenyek