A fertőzéseket kiváltó kórokozók, köztük a vírusok és a baktériumok okozta fertőzések ellen védőoltásokkal lehet a leghatékonyabban védekezni. A járványok terjedése tömeges oltással és megfelelő óvintézkedésekkel lassítható vagy megelőzhető. A védőoltás lényege, hogy a szervezetben immunválaszt vált ki a kórokozó ellen, és ezzel alakítja ki a védettséget. A vakcinák által kialakult immunitással, ha valaki el is kapja a fertőzést, a betegség könnyebben leküzdhető, kevésbé súlyos lefolyású.
A védőoltások célja, hogy a járványokat okozó, gyakran súlyos, esetenként akár halállal végződő fertőző betegségektől gyermekeinket megóvjuk. Vannak-e a védőoltásoknak veszélyei, mellékhatásai? Az oltóanyagokat nagyon szigorúan vizsgálják, tesztelik, mielőtt engedélyezik használatukat. Ezután is folyamatosan ellenőrzik összetételüket, figyelik az esetleg kialakuló oltási reakciókat, mellékhatásokat. Így az engedélyezett oltóanyagok használata biztonságos, s hatékony az oltott személy védettségének kialakítására! Mint minden orvosi beavatkozásnak, a védőoltásoknak is lehetnek mellékhatásai, melyek egyrészt a beadás módjából (injekció), másrészt az oltóanyag jellegéből adódhatnak. Ezek a mellékhatások azonban sokkal enyhébbek, mint az oltással megelőzendő betegségek! Egyes védőoltások beadását követően előfordulhatnak enyhe oltási reakciók: általános tünetek, mint rossz közérzet, bágyadtság, étvágytalanság, hőemelkedés, esetleg láz; valamint az oltás helyén kialakuló duzzanat, bőrpír, fájdalom. A láz- és fájdalomcsillapításra lázcsillapító kúpot adhatunk a gyermeknek. Helyi duzzanat, fájdalom csökkentésére vizes borogatást tehetünk az oltás helyére. Rendkívül ritkán előfordulhat a fenti tüneteknél súlyosabb, az egyes oltásokra jellemző oltási szövődmény, mely általában az oltott személy eltérő reakciókészségére vezethető vissza. Ilyenkor az oltottat kórházba kell utalni, az esetet pedig az oltó orvos írásban köteles jelenteni. Az oltási szövődmények azonban a fertőző betegségek szövődményeinek kockázatával szemben extrém ritkák (100.000 - 1millió oltásból 1-1 eset)! A legújabb nemzetközi tudományos vizsgálatok alapján a szülők megnyugtatására elmondhatjuk, hogy: - sem az MMR (kanyaró/mumpsz/rubeola) oltás, sem a higanyvegyületet tartalmazó vakcinák nem hozhatók összefüggésbe az autizmussal; - a higanyalapú tartósítószert tartalmazó oltóanyagok nem okoznak az idegrendszer fejlődését érintő megbetegedéseket.
Vannak-e a védőoltásoknak ellenjavallatai? Ritka az a betegség vagy állapot, mely a kötelező védőoltások abszolút ellenjavallatát képezi. A védőoltások beadása, valamint az ellenjavallatok mérlegelése orvosi feladat. Az életkorhoz kötött, folyamatos oltások esetében lehetőség van arra, hogy átmeneti ellenjavallatok miatt az oltásokat későbbre halasszuk, s a gyermeket a lehető legjobb egészségi állapotban oltsuk be. Általános ellenjavallatok, melyeket a járványügyi helyzetnek, s a védőoltással kivédhető betegség veszélyességének megfelelően, egyénileg kell mérlegelni: Akut lázas betegség. A védőoltás bármely összetevőjével szembeni túlérzékenység. Immunhiányos állapot esetén élő kórokozót tartalmazó oltás nem adható. Ilyenkor indirekt védelemként javasolt a családtagok oltása az elérhető és ajánlott oltásokkal. Korábbi oltás során előfordult súlyos oltási szövődmény esetén ugyanazt az oltóanyagot az illető személynél nem szabad újra alkalmazni. Terhesség alatt élő vírust tartalmazó oltóanyag alkalmazása ellenjavallt. Terhes nőknek védőoltás csak a legindokoltabb esetben, a haszon/kockázat mérlegelése után adható. Élő, gyengített kórokozót tartalmazó védőoltások beadása között 4 hét várakozás javasolt. Immunglobulin, vagy teljes vér adása esetén élő, gyengített kórokozót tartalmazó oltás legfeljebb 3 hónap múlva adható. Tervezett műtétek, altatással járó beavatkozások esetén nem élő kórokozót tartalmazó oltás után 3-5 nap, élő kórokozót tartalmazó oltás után 2 hét várakozás javasolt a műtét elvégzéséig. Műtét után, hazabocsátást követően az oltás elvégezhető.
Az elmaradt oltások pótlásának rendjében, az ellenjavallatokkal kapcsolatos kérdésekben, s egyéb védőoltásokkal kapcsolatos kérdésekben az oltásokat végző orvosok (háziorvos, házi gyermekorvos, iskolaorvos) munkáját segíti a Klinikai Védőoltási Szaktanácsadó Szolgálat, mely Budapesten a Szent László Kórházban, vidéken pedig a megyei kórházakban működik. Az elmaradt kötelező oltásokat az átmeneti ellenjavallat megszűnése után a legrövidebb időn belül pótolni kell. Egyrészt ugyanis azokat a gyermekeket, akik valamilyen ok miatt az egyes védőoltásokat nem kaphatják meg, környezetük, az oltott népesség ún. kollektív immunitása védi meg a megelőző fertőző betegségek ellen. Másrészt gyermekközösségekbe, valamint oktatási intézményekbe és egyes kollégiumokba csak az előírt védőoltásokkal rendelkező gyermekek vehetők fel.
Szükség van-e továbbra is védőoltásokra?
Sokan felteszik a kérdést, hogy ha egyszer a védőoltásokkal sikerült szinte teljesen megszüntetni bizonyos fertőző betegségeket, miért szükséges, hogy gyermekeinket olyan betegségek ellen oltassuk be, melyek gyakorlatilag már nem is léteznek?! A válasz pedig igen egyszerű. Annak ellenére, hogy a védőoltásokkal megelőző fertőző betegségek ma már igen kis számban fordulnak elő a fejlett országokban, a kórokozók, melyek ezeket a betegségeket okozzák, még mindig jelen vannak világban. A védőoltásban nem részesült gyermekek továbbra is jelentős veszélynek vannak kitéve e komoly, nem ritkán halálos kimenetelű betegségek által. Mindössze egy repülőútnyi távolságra élünk olyan országoktól, ahol e fertőző betegségek a mai napig számos áldozatot követelnek, s ahol a védőoltások nem mindenki számára elérhetők. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy elengedjük e ránk vigyázó testőröket!
Forrás: GyógyHírek - A Heim Pál Gyermekkórház és a Madarász u. Gyermekkórház Gyógyászati havilapja XXI. évfolyam 2009/2.
Gyakorlati teendők a védőoltás előtt
Mivel készüljön? Az oltás előtt, ha lehet, gondolja végig, hogy: van-e olyan krónikus betegsége, amiről az oltóorvosnak mindenképpen tudnia kell; a közelmúltban volt-e bármilyen súlyos betegsége (különösen az elmúlt 3 hónapban); az elmúlt 2 hétben volt-e, vagy jelenleg van-e olyan akut megbetegedése, ami lázas vagy heveny panaszokkal jár(t). Ha igen, akkor ezekről, kérjük, mindenképpen tájékoztassa az oltóorvost! Ha nem háziorvosa adja be az oltást, úgy érdemes lehet összeírnia, hogy milyen gyógyszereket szed. Amennyiben a közelmúltban immunrendszert gyengítő kezelésben részesült (pl. nagy dózisú kortikoszteroidot, immunszuppresszív gyógyszert vagy daganatellenes készítményt szed/szedett/kapott), az erre vonatkozó dokumentációját is vigye el az oltásra magával. Vigye magával személyazonosító iratait (személyigazolvány vagy jogosítvány, lakcímkártya) és TAJ kártyáját!
A védőoltás napján
A védőoltás előtt - a szokásos napi ritmusának megfelelően - fogyasszon megfelelő mennyiségű ételt és italt. Az oltás helyszínére lehetőleg olyan öltözékben érkezzen, amiben könnyen szabaddá tudja tenni a felkarját (praktikus megoldás lehet a rövid ujjú póló és a réteges öltözködés).
Oltás utáni tudnivalók
A szervezet reakciója a kórokozóra, ahogy az oltásra is, egyénenként változó lehet. Az oltás utáni napokra ne tervezzen különösen megerőltető tevékenységeket, lehetőleg pihenjen. Közvetlenül az oltás után, az oltás helyszínén 15-30 percig megfigyelés alatt tartják majd, ezen időszak elteltével súlyos allergiás reakció (anafilaxia) kialakulásának esélye minimális. A beadást követően (a vakcinát a kar deltaizmába adják) rövid időn belül helyi reakció előfordulhat: bőrpír, duzzanat, izomfájdalom - emiatt nem javasolt az oltást követő napokban a megerőltető fizikai tevékenység. Az oltás utáni napokban jelentkezhetnek enyhe tünetek (lásd még: Oltási reakciók). Ezek miatt viszont nem kell aggódni, mert jelentkezésük természetes: a szervezet immunválaszát jelzik. Az esetleges átmeneti tünetek enyhítésére (pl. paracetamol-, ibuprofen-, metamizoltartalmú) fájdalom- és lázcsillapító gyógyszer alkalmazható.
Óvintézkedések az oltás után
Az oltás nem jelent 100%-os védelmet a megfertőződéssel szemben, ezért tünetmentes oltott személy esetében sem lehetetlen, hogy hordozza a fertőzést. A higiénés szabályok betartása továbbra is elengedhetetlen a vírus terjedésének megfékezése céljából!
Emlékeztető oltások
Sok oltóanyag esetében az alapimmunizáció több dózisból áll. Bizonyos betegségeknél a védettség idővel csökkenhet, ezért emlékeztető oltás javasolt.
Altatási nehézségek és az oltások
Láthatóan fáradt a babád. Nyűgös, kimerült, sírdogál, mégsem tudod elaltatni. Mi okozza ezt? Mit lehet tenni ilyenkor? A túlfáradás a fáradtság és a kimerültség közötti állapot. A túlfáradt baba túl fáradt ahhoz, hogy elaludjon (tudom, ez ellentmondás) és pörögni, nyüzsögni kezd. Ha mégis sikerül elaludnia, hamarosan felébred és ismét nehezen alszik el. Minél fáradtabb a baba annál nehezebben alszik el. A túlfáradás leggyakrabban előforduló oka pontosan a túl kevés alvás. Ez így egy saját farkába harapó kígyó: a baba nem alszik eleget, ezért fáradt, ezért még kevesebbet tud aludni. De mennyi is a túl kevés? Számtalan táblázat van a baba alvásigényéről, de természetesen nagy egyéni eltérések lehetnek ezzel kapcsolatban. A legtöbbet az segíthet, ha megfigyeled, hogy a babánál nagyjából milyen hosszú az az idő, amennyit ébren tud lenni anélkül, hogy az álmosság első jeleit mutatná. Újszülöttkorban ez az evést követően még nagyjából 45-60 perc, fél éves korban kb. 2-3 óra, 1 éves kor körül nagyjából 5 óra, 2 éves korra 6-7 óra. Sokan azt hiszik, az ásítás, a fül- és orrdörzsölés az álmosság legfőbb jelei, de sok baba ezeket nem csinálja vagy már jóval korábban mutatja, mint ahogyan elálmosodna. Biztosabb jel az, hogy ahogyan a baba elálmosodik, egyre nyűgösebb lesz. A korábbi tevékenységei már nem kötik le, kézben tartva is nyűgösködik, már te sem tudod lekötni se figyelemeltereléssel, sem játékkal. Nem látod a kicsi alvásában a rendszert? Ha ilyenkor magában sírni hagyják a babát - ahogyan sajnos a mai napig több könyv és gyakran még szakemberek is javasolják - még több kortizol termelődik és a baba további stresszt él át. Nem tud enni: ha szoptatod, nehezen harap rá a mellre, forgolódik rajta, nem találja a helyét (túl fáradt enni, hiszen a szopizáshoz nagy energia kell különösen újszülöttkorban).
A Ferber-módszer használata alvástréninghez | Útmutató szülőknek | Szülők
Ezt a problémát nem lehet egy lépésben megoldani és ne is akard erőltetni, hogy mostantól mindenképpen egyedül és minden segítség nélkül aludjon el. 1. Figyeld ki, mikor álmosodik el (a fenti jelek segítenek) és amikor ezt látod rajta, kezdd el az altatást! A szobáját sötétítsd be, csökkentsd le a külső ingerek számát (ne szóljon a tévé, ne menjen a számítógép a szobájában, ne akard játékokkal szórakoztatni stb.). Az elalvás előtti időszakban lehetőség szerint már ne legyen olyan aktív a kicsi környezete. Ne szóljon a tévé, ne nézzen mesét, ne legyen elől ezer féle játék! Altatás előtt lehet egy kis lazulós idő, „csendespihenő”, ami segíti a váltás az aktív játék és az elalvás-altatás időszaka között. Ilyenkor játszhattok ölbéli játékokat, nézegethettek mesekönyvet, olvashatsz neki mesét, lefekhettek a nagyágyra és beszélgethetsz vele vagy mondhatsz neki mondókákat. Érdemes kifigyelni, hogyan szeret aludni a baba. Sok baba jobban alszik, ha hason alhat, így ugyanis kevesebbet lát, könnyebb kizárnia a fölösleges ingereket és a saját mozgása is zavarja. A hanyattfekve altatott babákat általában a saját mozgásuk tartja ébren, egészen fél éves korig az akaratlan karmozgásaiktól (még nem tudják kontrollálni) ijednek meg és erre félálomból újra meg újra felriadnak. Az ellazulásban segíthet a fehér zaj is. Ez gyakorlatilag bármilyen zúgás lehet (pl. Vannak babák, akik könnyebben megnyugszanak testközelben (kis dédelgetés, hordozókendő, esetleg szopi stb.), ez is lehet az ellazulás eszköze. 2. Az első időszakban (ha már régóta húzódik az álmos, de nem alszik el - probléma, adj ennek mondjuk egy hetet) ne akard, hogy mindenképpen könnyen és gyorsan aludjon el, vagy úgy, ahogyan neked a legkényelmesebb, inkább arra törekedj, hogy el tudjon aludni, amikor álmos és kipihenje magát. 3. Ha kipihente magát és kifigyelted, hogyan tud a legkönnyebben ellazulni, kezdd el kialakítani az elalvási rutint. 1. A baba el tud lazulni (tehát a rutin olyan dolgokból álljon össze, amik őt lelassítják, ellazítják, pl. 2. 4. Mire az ember kialakít egy-egy ilyen szokást, a baba már tovább is lép egy másik fejlődési szakaszba, ez természetes. Az ébrenléti időszakok megnyúlásával a 4-5szöri nappali alvásból idővel 3, majd 2 nappali alvás lesz, 1-2 éves kor között valamikor pedig lassan áttér az egyszeri nappali alvásra.
Egy kismama tapasztalata szerint az MMR oltás után nehézkessé vált az elalvás és az éjszakai nyugodt alvás. A gyermek, bár fáradt, nehezen merül álomba, és gyakran felriad éjszaka. Ez a jelenség az oltás utáni napokban jelentkező enyhe tünetek közé tartozhat, melyek a szervezet immunválaszát jelzik. Ilyen esetekben is javasolt a gyermekorvossal vagy védőnővel konzultálni a felmerülő panaszokról.
A Tiomerzálról: Tiomerzálnak nevezik azt a szerves vegyületet, amely etil-higanyt tartalmaz, és 1930 óta használják igen kis mennyiségben bizonyos oltóanyagok bakteriális és gombás fertőződésének megelőzésére vagyis tartósítására. 1999-ben merült fel a gyanú, hogy ez az anyag esetleg autizmust vagy más károsodást okozhat az oltott gyerekekben - olvashatjuk az ÁNTSZ tájékoztatójában. A tiomerzál és az autizmus közötti kapcsolatot ugyan nem sikerült bizonyítani, de a gyártók a vakcinák jelentős részét már nem tiomerzállal tartósítják, a kötelező oltásokban például egyáltalán nincsen. Az Egészségügyi Világszervezet Oltóanyag-biztonsági Tanácsadó Testülete szerint jelenleg nincs bizonyíték a tiomerzál-tartalmú oltóanyagok mérgező hatására. Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatása szerint csupán néhány influenza elleni oltóanyagban található alacsony mennyiségben ez a szerves higanyvegyület. Több vizsgálat is történt, amely meghatározta a higanykoncentrációt a csecsemők és kisgyerekek vérében tiomerzál-tartalmú oltóanyag beadását követően, de az eredmények szerint a vér higany szintje nem haladta meg az ajánlott határértéket.
A BCG-oltásról: A tuberkulózis (tbc, gümőkór) elleni oltóanyag a BCG (Bacille Calmette-Guérin). A BCG-oltást még az újszülöttosztályon megkapják a csecsemők, és ez véd a fertőzés legsúlyosabb formájától (agyhártyagyulladás és a szervezetben történő szóródás). Arra azonban nem alkalmas, hogy megelőzze a fertőzés terjedését és a felnőttkori tbc-t. Gennyes seb képződhetett a kisbabám vállán a BCG-oltás helyén. Ha „megfogant” az oltás, a beadás helyén négy-hat hét múlva kicsi piros duzzanat jön létre. A duzzanat elfehéredhet, alatta genny képződhet, ami kifakadhat és hegesen gyógyulhat. A hónalji, ritkábban a nyaki nyirokcsomók is enyhén duzzadtak lehetnek. Ha nincs látható nyom, megismétlik az oltást. 2002 óta egyéves kor után már nem kapnak BCG-oltást a gyerekek. Ha az oltás helyén kialakuló bőrtünetek vagy a nyirokcsomó-duzzanat fél évnél is tovább tart, a szakemberek fokozott reakcióról beszélnek.
