Mindenkinél kicsúszik egy-egy rossz szó, mindenki kiabál néha, vannak temperamentumos és kevésbé temperamentumos szülők és családok, minden családban vannak néha viták és mindenki felemeli néha a hangját. Mégis sokan aggódnak amiatt, hogyan hat mindez a gyermekre. Mit fog fel ő a kiabálásból? Károsodik tőle? Agresszív lesz? Szorongani fog? Vagy egyik sem?
Sok szülő fél a kiabálástól. „Csak ne a gyerek előtt” - mondják, és ha megvitatni-valójuk akad, akkor azt alvásidőben, zárt ajtók mögött teszik azt gondolva, hogy amit a gyerek nem lát, arról nem is tud. Csakhogy az aggodalmunk, a viták miatti félelmek, a nehéz élethelyzetek miatti stressz nem marad a zárt ajtók mögött. Már az egészen kis csecsemő is reagál az édesanyja feszültségére, érzi azt. Hiába vágsz mindig mosolygós arcot előtte, tudni fogja, ha rossz kedved van.
Nehéz helyzetekben, amikor feszültség, gondok vannak a családban nem eltitkolni kell azt a gyerek elől, hanem kezelni a saját feszültségünket: megbeszélni a problémákat egymással (a hallgatás mindig a legrosszabb taktika), kiadni a fájdalmat, a dühöt (sport, nagy séta a szabad levegőn - ez a babának is jót tesz), ha szükséges, akkor sírás, boxzsák (nagyon jó találmány és a gyerekek is szívesen püfölik), naplóírás (az egyik legjobb önismereti eszköz).
Bár a gyerekeink számára mindig sokkal jobb, gondoktól mentesebb életet szeretnénk, mint a magunké volt, nem tudjuk elkerülni, hogy néha szembesülnie kelljen az élet nehezebb oldalával is. Számára azonban az a fontos, hogy bármi is történjék, mellette legyünk, biztonságban érezhesse magát. Ha a veszekedés, kiabálás mindennapos egy családban az természetesen hatással van a kicsire. De nem a kiabálástól ijed meg a kicsi, hanem az ő helyzete bizonytalan ilyenkor, ha nem érzi biztonságban magát. Nem a kiabálás a rossz. A düh, az indulat természetes érzés, a visszafojtott düh sem jó, és az sem, ha elhallgatjuk a kicsi elől az érzéseinket.
A kicsi automatikusan megtanulja, másolja a környezetében látott düh-modellt. Ha a szülők temperamentumosabbak, ő is az lesz, ha a szülei szarkasztikusan közlik egymással az érzelmeiket, elvárásaikat, ők is így fogják, ha visszafojtják az érzelmeiket, ő is ezt fogja lemásolni. A másolás akkor is megtörténik, ha megjátsszuk magunkat. A kicsi figyeli az arcunkat, a mimikánkat. De változtathatunk a szülői mintán, ha jobban megismerjük magunkat. Ha nem mersz kiállni magadért, nem mered elmondani, mi bánt, ha magadba fojtod az indulataidat, megtanulhatod kiadni őket. Az indulat normális része az életnek. Szabad csalódottnak lenni, dühösnek lenni, haragudni néha. A gyermekednek is megtaníthatod azt, hogy kiadhatja a dühét. Persze a dackorszak időszakában először a maga módján fog próbálkozni. Verekszik majd, harap, odacsap (jellemzően a kifelé forduló gyerekek csinálják ezt), magát bántja (fejét csapkodja, fejét a földbe veri stb. A hiszti is az indulatkezelés része: még nem tudja, mit tegyen, amikor csalódott vagy dühös, ezért a teljes testével reagál rá. Ez a fajta hiszti, amit nem lehet szóval nyugtatni, amit a kicsi nem képes rászólásra, fegyelmezésre leállítani, az ún. distressz hiszti. Ilyenkor a kicsi a szó szoros értelmében „magán kívül” van. Ilyenkor azzal segítesz neki a legtöbbet, ha odamész hozzá és magadhoz öleled.
Kísérletek bizonyítják, hogy a gyerekek nem attól ijednek meg, ha a szülők kiabálnak, hanem attól, ha nem értik, mi történik és miért. Az ok nélküli dühkitörés az, ami félelemmel tölti el őket. Éppen ezért a megoldás nem az, ha egyáltalán nem emeled fel a hangodat a kicsi előtt, hanem az, ha elmondod neki, mit érzel (pl. „Most nagyon mérges vagyok, mert…”, „Csalódott vagyok, mert…”). Már az egészen kis csecsemő is reagál az édesanyja feszültségére, érzi azt.
Néha mindenkiből kicsúszik 1-2 keresetlen szó. Ilyeneket hall a kicsi otthon is, az óvodában is és ahogy kezd kinőni a dackorszakból, megtanulja kezelni az indulatait, megnyugtatni magát, megjelenik az indulatkezelés módszereként a káromkodás is. Más a helyzet, ha otthon is elhangzik néha 1-1 csúnya szó. A gyerekek ezeket szivacsként isszák magukba. Miért? Mert ezek erős érzelmi töltetű szavak. Hiába szólunk rá az ilyen szavak miatt, ha mi magunk is használjuk őket, mint ahogyan nem működik az sem, ha alternatívákat (pl. „a rézfánfütyülő rézangyalát”) kínálunk fel helyette. A rászólásból ráadásul sok kisgyerek játékot csinál, csakazértis mondja, mert tilos - és mert otthon is elhangzik néha.
A 2 hónapos baba fejlődése
2 hónapos korban hangokat formáz, gügyög, fejét rövid ideig tartja, a tárgyakat a szemével követi. Érzelmeket is mutat, látszik rajta, ha izgatott vagy jó kedve van. A csecsemők többsége már mosolyog, mozgásai finomabbá válnak. Elkezdi felfedezni a kezeit. Felállítva súlyát rövid ideig megtartja. Hason fekve fejét a másik oldalra átfordítja. Néhány másodpercig fejét emeli és megtartja, sőt a mellkasát is megemelheti. Ha kézben ülő helyzetben tartjuk, ügyesen megtartja a fejét. Rugdalódzik, egyik oldalról a másikra gördülhet. Ha beszélnek hozzá, megpróbál hangadással reagálni. Az anya közeledését több érdeklődéssel fogadja, mint más személyekét, hiszen vele a szopás miatt is sokkal bensőségesebb kapcsolatban van.
Érzelmeket is mutat, látszik rajta, ha izgatott vagy jó kedve van. Amennyiben személyre, arcra nem figyel, hangra nem fordul oda, mindenképpen gyermekorvosi, majd fülészeti és hallásvizsgálat szükséges.
Tedd babahordozó kendőbe, és vidd magaddal mindenhová. Kezded megszokni, hogy anyuka lettél és a csöppség gondozását is egyre növekvő magabiztossággal végzed. dr. Tajti Zsanett csecsemő és gyermekgyógyász, a tunderidoktorneni.hu weboldal létrehozója és tanácsadó orvosa segítségével körüljárjuk a 2 hónapos baba fejlődésének legfontosabb állomásait. Izgalmas időszak veszi kezdetét, picikéd, mint egy kis rózsabimbó, kezd kinyílni.
Alvás és etetés
Az alvása ennek megfelelően változik: éjszaka 12-14 órára van szüksége, nappal pedig 4 alkalommal pihen 1, esetleg 2 órát. Fontos kisbabád rendszeres átmozgatása, tornáztatása, lehetőség szerint meleg szobában, pelusra vetkőztetve.
Figyelj a babád jelzéseire! Cseppke tipp: Torna után csupán egy mozdulat ráadni a szundizsákot, így nem kell azon izgulnod, hogy fáradt picikéd nyűgös lesz az öltöztetés miatt.
A két hónapos csecsemő alvásigénye magas, így akár napi 14 vagy 17 órát is aludhat. Ez az idő magában foglalja a nappali és az éjszakai alvást is, és az alvás hossza változó lehet: előfordulhat, hogy a baba csak fél órát vagy akár öt órát is alszik egyhuzamban. Teljesen normális, hogy egyes azonos korú csecsemők éberebbek, mint mások. Fontos azonban, hogy figyelemmel kísérje a baba alvásigényét, és igyekezzen támogatni azt.
A baba alvási ritmusa két-három hónapos korában kezd stabilizálódni. A nappal és az éjszaka közötti különbség segít gyermekének megérteni a rendszeres napi ritmust és rutint. Ezért etesse rendszeresen a babát nappal, és lehetőleg csökkentse az éjszakai etetések számát. Győződjön meg róla, hogy a környezet megnyugtató és alkalmas a baba alvására. A sötét, csendes és viszonylag hűvös szoba elősegíti a jó minőségű alvást. Az olyan nyugtató szokások, mint az esti fürdetés vagy az esti mese segíthetnek a babának felkészülni az alvásra.
Az etetés és az alvás szorosan összefügg. A gyermek ebben a korban gyakran eszik, akár 2-4 óránként is. Ezenkívül gyakran elalszik evés után, ami közvetlenül befolyásolja az alvásritmust. Éjszaka a baba éhesen ébredhet, ezért fontos, hogy elalvás előtt eleget egyen. Általánosságban elmondható, hogy minél jobban eszik a baba napközben, annál jobban alszik éjszaka.
Az éjszakai ébredések kihívást jelenthetnek a szülők számára, ezért tudniuk kell, hogy ez a baba fejlődésének normális része. Ha a baba éjszaka felébred, lehet, hogy éhes vagy nedves a pelenkája. Az éjszakai ébredés különböző eszközökkel kezelhető. A különböző lefekvési rutinok hozzájárulnak a baba megnyugtatásához, a fürdetés egy jó megoldás. Az, hogy a baba hogyan érzi magát napközben, szintén hatással van az éjszakai alvására. Ezért napközben vegyen részt játékokban és élvezetes tevékenységekben, amelyek aztán elősegítik az éjszakai alvását.
Egyes csecsemőknél az éjszakai ébredés normális, akár hosszú ideig is. A szülőknek különböző véleménye van az alvásiskoláról. Egyesek már a korai szakaszban is kedvelik, mások úgy látják, hogy inkább csak az idősebb gyermekek számára alkalmas. Akár az előbbiekhez, akár az utóbbiakhoz tartozik, gondoljon arra, hogy egy kéthónapos baba még nagyon kicsi, és az éjszakai ébredés ebben a korban teljesen normális. Ezért sok szakértő azt javasolja, hogy az alvás igazi iskolája 4 és 6 hónap között kezdődjön. Azonban már két hónapos korban elkezdheti kialakítani a baba alvási szokásait. Végezhetnek együtt nyugtató vagy lefekvés előtti rituálékat, hogy megtanulja felismerni a nappal és az éjszaka közötti különbséget. De mindig tartsa szem előtt, hogy minden baba egyéniség.
A nappal és az éjszaka közötti különbség segít gyermekének megérteni a rendszeres napi ritmust és rutint. Ezért etesse rendszeresen a babát nappal, és lehetőleg csökkentse az éjszakai etetések számát. Győződjön meg róla, hogy a környezet megnyugtató és alkalmas a baba alvására. A sötét, csendes és viszonylag hűvös szoba elősegíti a jó minőségű alvást. Az olyan nyugtató szokások, mint az esti fürdetés vagy az esti mese segíthetnek a babának felkészülni az alvásra.
A hiperaktív baba végtelenül élénk, és sokáig akar fennmaradni. Az éjszakai ébredés normális a csecsemőknél, ha azonban elhúzódik, el kell gondolkodnia a lehetséges okokon. Az alvási apnoe ritkább, és tünetei közé tartozik az alvás közbeni szakaszos légzés. Ha azt gyanítja, hogy gyermeke ebben szenved, mindenképpen forduljon orvoshoz.
Hallásvédelem és környezeti hatások
A csecsemők és kisgyermekek fülei nagyon sebezhetőek. A születés utáni első néhány évben folyamatosan fejlődnek. A szülők gyakran teszik ki gyermekeiket túl hangos zajnak anélkül, hogy ennek tudatában lennének. Ez maradandó halláskárosodást eredményezhet már a korai fiatal korban. Német kutatások azt mutatják, hogy nyolcból egy gyermek szenved maradandó halláskárosodástól. A szakembereket is aggodalommal tölti el, hogy egyre nagyobb számban találkozni olyan gyermekekkel, akik halláskárosodással ülnek a várótermekben. Persze a legegyszerűbb megoldás elkerülni a hangos zajokat. De ez sajnos nem mindig lehetséges. Ezért nagyon fontos megvédeni a kisgyermekek hallását, ha zajos környezetben tartózkodunk velük. Hiszen füleikre egy egész életen át szükségük lesz.
Már 80 dB is káros lehet, ha 8 órán keresztül tesszük ki ennek a gyermeket. Ilyen hangerősség akár egy forgalmasabb úton is előfordulhat. Minden további 3 dB-es emelkedés felére csökkenti azt az időt, melyet még biztonságosan eltölthetünk az adott zajban. Például 83 dB-nek kitenni magunkat 4 órán keresztül túl sok, ezzel kockáztatjuk hallásunk épségét. 86 dB-nél már csak 2 óra, stb. Ha a hang meghaladja a 110 dB-t, azonnali károsodás alakulhat ki. Az elektromos szerszámok könnyen meghaladhatják ezt a határt.
A fő oka a kisgyermekek halláskárosodásának az őket körülvevő környezeti zajok és a játékok. Minden nap nagy hangerőnek vagyunk kitéve. Például az utcán az autók dudálása, a tömegközlekedés, a szirénák stb. A tanulmányok szerint a hangos játékok jelentik az egyik legismertebb veszélyt a kicsik hallására. A kutatók azt találták, hogy a játékok gyakran elérik a 100 dB-es hangot. Persze a gyerekek nagyon szeretik a zajos játékokat. Ezért közel is teszik őket a füleikhez. Erre vezethető vissza sok esetben a maradandó halláskárosodás kialakulása.
Egyre több fesztivál várja a családokat is. Természetesen jó dolog, hogy a gyerekeket sem kell otthon hagyni. Azonban gyakran túl hangos a zene ezeken a rendezvényeken. A fülek pedig túlzott zajhatásnak vannak kitéve hosszú órákon keresztül. Amikor nagyon zajos környezetbe visszük a gyermeket. Mint pl. Ha valamelyik családtag hangszeren játszik, sportversenyen vesz részt. Sok csecsemő és gyermek könnyen megijed a hangos zajoktól. Akár fülfájdalom is felléphet, hiszen a kicsik hallása érzékenyebb. Egyes babákat láthatóan zavarnak a hangok. Hallásvédővel azonban jobban érezheti magát és megnyugodhat.
Persze nem szabad hirtelen teljesen elvágni minden zajt. Létezik már csecsemők számára kifejlesztve hallásvédő, ez az Alpine Muffy Baby, mely az egyetlen biztonságos, CE jelölésű baba fülvédő Európában. A több rétegű hangtompító hab védi a füleket a káros zajoktól. A Muffy Baby zavartalan alvást biztosít a kicsinek zajos helyeken. Például utazáskor. Ha a gyermek érzékeny a hangokra, segíthet rajta a fülvédő.
Az Alpine Muffy Baby fültok könnyen állítható, jól illeszkedik minden baba és kisgyerek fejére. A puha, rugalmas fejpánt tépőzáras. Úgy fejlesztették ki, hogy ne korlátozza a picit semmiben, mégis határozottan üljön a füleken. A fültokok levehetőek a pántról, könnyen a megfelelő helyre illeszthetőek és rögzíthetőek. Az Alpine Muffy Baby fültok alkalmas 3-36 hónapos gyermekeknek. Idősebbek használhatják az Alpine Muffy-t vagy az Alpine Muffy Smile-t. Az Alpine Muffy Baby-t Hollandiában tervezték és fejlesztették ki, mint az Alpine termékcsalád tagját. A fülvédő CE jelöléssel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy megfelel minden EU országban hatályos törvényi előírásnak. A Muffy Baby fültok ezzel együtt aranyos és divatos is. A fehér, világosszürke fülvédők erős műanyagból készülnek, így jól ellenállnak a gyakori igénybevételnek. A zajcsökkentő hab felső rétege higiénikus, könnyen tisztítható. Csakúgy, mint a különálló pánt, mely szükség esetén mosógépben mosható. Kapható rózsaszín-fehér vagy kék-fehér csíkos pánttal.
Veszélyhelyzetek babáknál – teendők légzésleállás, roham esetén, vagy ha valamit félrenyelt a baba
A Muumi Baby pelenkákat úgy tervezték, hogy a babáknak egész éjszaka kényelmes legyen az alvásuk támogatása érdekében. Különösen jó választás a két hónapos csecsemők számára, akik még nem tudják kontrollálni az éjszakai szükségleteiket, és akiket a nedves pelenka felébreszthet. A Muumi Baby pelenkák puha és légáteresztő anyagokból készülnek, amelyek szárazon tartják a baba bőrét, és megelőzik a kiütéseket és más bőrproblémákat. Bőrgyógyászatilag teszteltek, és gyártásukhoz csak biztonságos és környezetbarát anyagokat használnak. Ez különösen fontos a két hónapos csecsemők számára, akik nagyon érzékenyek az allergénekre és a vegyi anyagokra.
Tudnivalók a fejlődési elmaradásokról
TSMT terapeuta szakértőnk Szabó Andrea, új cikkében részletesen bemutatja, hogy a gyermekek mozgásában és viselkedésében milyen tünetek esetén érdemes mindenképpen szakemberhez fordulni a szülőknek.Előző cikkemben felvezetőként írtam a magzati élet és a megszületéskori érési folyamatokról és a szenzoros felvevő szervek feldolgozásának nehézségeiről. Folytatásaként a teljesség igénye nélkül, részletesen érintjük a korosztályonkénti és a nagy területeket érintő árulkodó jeleket.
Újszülöttkori normál mozgásfejlődés jelei:
- fokozott izomtónus, végtagokon hajlított tartás, tónusos reflexek, csecsemő reflexek (szopó, nyelő,menekülő)
- éhségre, hidegre fájdalomra reagál, fényre, hangra nem
- tagolatlan tömegmozgások
Kóros tünetek:
- változó tónus, végtagokon nyújtott tartás
- az elemi mozgásminták és a csecsemő reflexek hiányoznak
2-3 hónapos korban a normális fejlődés jelei:
- izomtónus normalizálódik, hajlított testtartás csökken
- fényre, hangra, közeli mozgásra figyel
- kezét nézi, megfogott tárgyat szájához viszi
- hason és háton fekve fejét emeli, oldalra fordul
Kóros tünetek:
- fokozott tónus, aszimmetria
- háton fekve opisthotonus
- nem figyel, vagy mozgással nem tudja követni az ingerforrást
- táplálékfelvételnél zavarok
- nem emeli a fejét
A gyermekek nappali és éjszakai alvása között számos különbség van. A nappali alvás gyakran az alvás könnyített változata, az elalvás és az ébren maradás fázisaival. Az éjszakai alvás két hónapos korban kezd fokozatosan meghosszabbodni, és a baba kezdi megérteni a nappal és az éjszaka közötti különbséget. Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a nappali alvás minősége és hossza befolyásolhatja az éjszakai alvást. Azok a gyermekek, akik jól alszanak napközben, éjszaka jobban alszanak.
A két hónapos csecsemők leggyakoribb alvásproblémái az éjszakai felébredések, a nappali és az éjszakai alvásritmus keveredése és az elalvási nehézségek. Néha azonban az alvászavarokat fizikai tényezők, például az éhség, a nedves pelenka vagy a puffadás okozzák. Ha az alvászavarok hosszú ideig fennállnak, vagy befolyásolják a baba vagy a szülők jólétét, forduljon ápolónőhöz vagy orvoshoz. Egyéni útmutatást és tanácsot tudnak adni egy adott helyzethez.
Az előző cikkünkben olvashat a babák látás, hallás, mozgás, kommunikáció, szocializációs és tanulási képességeiről születésüktől 2 hónapos korukig. A 2-4. hónapokban izgalmas időszak kezdődik a gyermek életében. Elkezd rájönni arra, hogy amit csinál, azzal hatni tud a környezetére. Egyre több időt töltött éber állapotban, így több lehetőségünk van vele lenni, kommunikálni. Ráébred arra, hogy a kommunikációval befolyásolni tudja a szüleit, például oda tudja hívni őket magához. Összefüggéseket talál és ért meg, majd tudatosan cselekszik. Ez erős motiváció a számára, ami a fejlődés irányába hajtja őt.
Feje mozgatásával követi az előtte elhaladó tárgyakat. A „kéznézés” korszaka beköszönt, innen fogja összekapcsolni a kezei funkcióját a tárgyakkal, amiket meg akar fogni. Már közelebb látre és élesebben, a fókuszt is gyorsabban tudja váltogatni. A kontrasztos tárgyak még mindig feltűnőek számára. Most már örömmel nézegeti az ágyat fölé tehető figurás forgót. Szemei lassan párhuzamosan mozognak. Ha bármi szokatlant észlelünk, mindenképp járjunk utána a dolognak szakorvosnál.
Megtanulja azt, hogy az egyes hangok mit jelentenek, és kizárja a számára jelentékteleneket, viszont figyel az érdekesekre. Ezért jó ebben az életkorban énekelni neki, beszélni hozzá. Az emberi hang a legfontosabb számára. Mondjuk el, hogy épp mit csinálunk, reagáljunk a mosolyára, hangjára. Bizonyos jelzéseket is adhatunk, amit ő megtanul és érteni fog. Nagyon aranyosak tudnak lenni, amikor hangokat adnak ki: sikongatnak, magánhangzókat, furcsa szótagokat próbálgatnak kiejteni. Még nem tudom azt, hogy ezeket a hangokat ők maguk képezik, de élvezik a játékot. Ha a baba 3 hónapos korában nem reagál az anyja hangjára, és erősebb zajokra sem ijed meg, akkor szakorvoshoz kell vinni.
A végtagok hajlított tartása megszűnik. Mozgásuk szimmetrikussá és akaratlagossá válik. Térdeit fel tudja húzni háton fekve, hason viszont már nem húzza őket maga alá. Feje emelésével együtt fejlődik a kezeken való támaszkodás is. Kezdetben oldalt, szélesen támaszkodik, 4 hónaposan viszont már sikerül neki vállszélességig közelíteni a karjait. Ha a babát minden nap ébrenlétkor hasra fektetjük kis időre, akkor 4 hónapos korára szívesen fog ebben a teszthelyzetben időzni. Ez azért jó, mert ekkor már nyúlni fog a játékokért. 3-4 hónaposan már fekve is nyúlni tud a játékokért. A tekintet és a mozgás koordinációjának összekapcsolása egy fontos állomás, ez fejleszti ki a szem-kéz koordinációt. Ezzel tud játékokért nyúlni, megfogni őket, tartani. Ha valamihez hozzáér, megfigyeli azt. Tapint. Így ismerkedik az egyes felületekkel, a takarójával, a keményebb csörgővel, puha ruhácskájával, édesanyja bőrével. Jó, ha különböző érzetű kis játékokat adunk a kezébe, örömmel fedezi fel őket.
A 2 hónapos kora végén egy igazi kommunikációs jelzés érkezik a babától szülei felé, a szociális mosoly. Ez egy öröm jelzés, tudatos és direkt, és fontos tartalma van. A gőgicsélés elindul, ennek fontos szerepe van a későbbi beszéd kialakulásában. Már most begyakorolja azokat a mozgásokat, hangokat, kiejtéseket, melyekből majd a beszéd fog felépülni. Kezdetben a legkönnyebben kiejthető, alaphangokat használjon. Ehhez hangképző szervei már kellően megerősödtek a szopás során. Utánozza a felnőttek hangadását, sőt, saját magát is. A gyakran hallott emberi - anya, apa, nagymama, testvérke - hangokat meg tudja különböztetni. 3 hónapos kora körül már jelezte szüleinek hangokkal, sikításokkal, hogy jöjjenek oda hozzá, mert szeretnek lenni. A mosoly is remek eszköze, hiszen ki tudna neki ellenállni? Akkor is mosolyog, ha beszélnek hozzá, vagy ha kedvesen néznek rá. A szavainkat még nem érti, de a mondatok kiejtését hallja, érzik a dallamot és ritmust, a benne lévő érzelmi elemeket, a figyelmet, odafordulást.
Bár nagyon fontos az emberek jelenléte, a babának arra is van szüksége, hogy egyedül legyen időnként. A bejövő ingerek egyre fontosabbak a kicsi számára, figyelme egyre élénkebb. Szereti a fényeket, hangokat és a mozgást. Lehetőleg minél természetesebb játékokkal vegyük körbe, és kerüljük a túl erős, éles hangokat kiadó, több színben villogó játékokat. Ne vegyük körbe túl sok játékkal. Ideális, ha mindkét oldalon talál érdekességet, a kiságy fölé lógatott forgót szoktak szeretni. Azonban ő már érinteni akar, ezért frusztráló lehet a számára, ha a fentről csüngő játékokat nem tudja elérni. A játszószőnyegek épp ezt a problémát küszöbölik ki, hiszen úgy tehetjük le a babát, ahogyan ő legkönnyebben meg tudja fogni a figurákat.
Tanítsuk meg neki azt is, hogy az egyes tevékenységeknek más-más helyszínük van. A pelenkázás például a pelenkázó komódon történik, a szoptatás a fotelban, a játszás a játszószőnyegen, az alvás a kis ágyban. Ez nagy segítségünkre lehet egy olyan helyzetben, amikor például nyűgösebb a gyermek. Mert ahogyan felismeri a helyet, tudni fogja, hogy mi következik.
Azért nagyon fontos megmegjegyezni, hogy egy tünet még nem tünet, viszont sok apró tünet lehet intő jel arra nézve, hogy van valamilyen feldolgozási nehézsége a gyermeknek, valamelyik nagy területet érintve, és ezért érdemes szakemberhez fordulni. A környezeti tényezők nagyban befolyásolják ezeknek a tüneteknek a megjelenését, ezért mi a SzeretetERŐD Terápiás Központban holisztikusan nézzük a gyermeknél megjelenő tünetek összességét. Fent említett tünetek jelzés értékűek lehetnek a szülők számára, melyek azt mutatják, hogy a gyermek nagy valószínűséggel eltérően fejlődik.