A szülői kérdőívek célja, hogy tájékoztassák a szülőket a gyermekfejlődés fontos tényezőiről, eszközt adjanak a szülőknek gyermekük fejlődésének követéséhez, és pontosabbá tegyék a gyermek fejlődésének megállapítását a szülők tapasztalatainak figyelembevételével. Segítik a gyermeket ellátó védőnő és háziorvos szűrővizsgálatának eredményességét.
A szülői kérdőív kérdéseinek őszinte megválaszolásával a szülők tájékozódhatnak arról, hogyan halad gyermekük a fejlődés útján, továbbá segíthetik gyermekük fejlődését a megfelelő környezet biztosításával, valamint időben felismerhetnek olyan tüneteket, fejlődésbeli elmaradást vagy elakadást, amelyek megfelelő fejlesztéssel, kezeléssel megszüntethetők, illetve súlyosabbá válásuk megelőzhető.
Miért fontos a szülők részvétele a kérdőív kitöltésében?
Mert a szülők ismerik a legjobban a gyermeküket! Ők töltik a legtöbb időt a gyermekükkel. Ők azok, akik nap mint nap jelen vannak gyermekük életében, a lehető legközelebbről kísérik figyelemmel a fejlődését, így ők tudják leghamarabb észlelni a pozitív és a negatív változásokat egyaránt.
Milyen életkorban vannak a szülői kérdőívek?
A gyermek 1 hónapos korától kezdve 6 éves koráig összesen 12 alkalommal szükséges a szülői kérdőívet kitölteni (1 hónapos, 2 hónapos, 4 hónapos, 6 hónapos, 9 hónapos, 12 hónapos, 18 hónapos, 2 éves, 3 éves, 4 éves, 5 éves, 6 éves korban). Ehhez kapcsolódhat még 2 kiegészítő szülői kérdőív 15 hónapos és 2,5 éves korban, abban az esetben, ha az azt megelőző vizsgálatkor fejlődésbeli eltérés, elakadás gyanúja merült fel.
A szülői kérdőívek listája:
- 1 hónapos kori szűrővizsgálat és szülői kérdőív
- 2 hónapos kori szülői kérdőív
- 3 hónapos kori szűrővizsgálat és szülői kérdőív
- 4 hónapos kori szülői kérdőív
- 6 hónapos kori szűrővizsgálat és szülői kérdőív
- 9 hónapos kori szülői kérdőív
- 1 éves kori szűrővizsgálat és szülői kérdőív
- 15 hónapos kori szülői kérdőív
- 18 hónapos kori szülői kérdőív
- 2 éves kori szülői kérdőív
- 2,5 éves kori szülői kérdőív
- 3 éves kori szűrővizsgálat és szülői kérdőív
- 4 éves kori szűrővizsgálat és szülői kérdőív
- 5 éves kori szűrővizsgálat és szülői kérdőív
- 6 éves kori szűrővizsgálat és szülői kérdőív
A 18 hónapos kori fejlődés sajátosságai
Bár csak három hónap telt el az előző vizsgálat óta, a jól fejlődő kisdednél nagy változásokat látunk. Ebben az életkorban még a lassabban fejlődő kisded is elkezd önállóan járni. Fejlődik az egyensúlyérzék és finomodik a mozgáskoordináció, amely az állásra és járásra is hatással van. Az önállóság minden területen növekedik. Látványos fejlődés van a szociális területen és a kommunikációban is.
Mozgásfejlődés 18 hónaposan
Előrelépéseket figyelhetünk meg mind a statikus (állás), mind a dinamikus egyensúly (járás) területén. Álló helyzetben egyre több mozgást képes egyensúlyvesztés nélkül kivitelezni (leguggolás, előrehajlás, labdadobás). Az önálló járás biztossá és összerendezetté válik, a kisded elindul, megáll, irányt és sebességet vált, céltudatosan járkál.
A járás harmonikus és összerendezett mozgás, ami ekkor már a járására jellemző. Gyorsabb lépésekből alakul ki. A kar és a jobb láb lendül előre egy időben. Két éves korra kialakul a kezdetleges talpgördítés, amikor először a sarok ér le, utána gördül rá a talpára, nem pedig a lábujjak először. A gyermek nem kerüli ki az akadályokat, hanem átlépi azokat.
A lépcsőn való közlekedés terén az önállóság még csak pillanatnyi, nagyon rövid ideig tart. Később szembefordulnak a lépcsővel, és egy kézzel kapaszkodva mennek, előre lépnek, és a másikkal mindig mellézárnak. A legbiztonságosabban kézfogással tudnak menni a gyermekek. Már egy kis doboz, segítség nélkül is gyakorolja ezt.
Az ugrás csak a levegőbe emelkedési kísérletből áll, és egyszerre ér földet. A helyben ugrást vagy a leugrást a gyermekek általában előbb tanulják meg. Fontos a megfelelő mozgástér és a szabadban való mozgás. Ebben az életkorban már érdemes elkezdeni tanítani a labdadobást is.
18 hónapos gyermeked: A normális fejlődés megértése és a segítségkérés jelei
Szociális és kommunikációs fejlődés
A kommunikáció nemcsak az információ közlését, hanem annak cseréjét is jelenti a nyelv és a gesztusok útján. A szókincs robbanásszerűen gyarapszik, és a gyermek már kezdeményezi is a „beszélgetést”, játékot. A gyerekek szeretnek mindent kipróbálni, ami a felnőttek világába tartozik. Ilyenkor a környező tárgyakkal utánozzák a látottakat, így újabb mozdulatokat sajátítanak el.
Ebben az időszakban megjelenik egy új képesség, a késleltetett utánzás. Ez azt jelenti, hogy a gyermek az emlékezetében „elraktározza” a látottakat, és egy megfelelő helyzetben felhasználja. Ezáltal képessé válik, hogy vigasztaljon másokat. A legtöbb gyermek esetében robbanásszerűen gyarapszik a szókincs. Már megérti az egyszerűbb utasításokat, és állandósult szókapcsolatokat is kimond (pl. „itt van”).
A tudásvágy bámulatos, ahogyan a kisded mindenre rákérdez. Már válogatnak a játékok közül is. Segítsünk neki a kommunikáció fejlődésében azzal, hogy mi is sok szót használunk, hagyjuk, hogy gesztusok kísérjék a beszédet, és sokat meséljünk. Fontos a passzív és aktív szókincs gyarapodásának támogatása. Szeret „cipekedni” (pl. egy-egy tárggyal, játékkal), vagy képeskönyvben, újságban ismerős tárgyakra rámutat.
A gyerekek már értik és megtapasztalják, hogy a tárgyak akkor is léteznek, amikor nem látják őket. Ez fontos ahhoz, hogy gondolkodni tudjon róluk. Már tudják mutatni magukon a főbb testrészeket. A szülőkkel való szerepcserére egyszerű játékokban (pl. "ham-ham", "Bogi iszik") és a szülő egyszerű háztartási cselekvéseinek (pl. főzés) utánzására is képesek.
A korai gyermekkor.hu portálon a szülőknek szóló tájékoztatásokat tekinthet meg, amelyekben részletesen olvashat gyermeke fejlődésének fontos állomásairól, és javaslatokat kaphat arról, hogyan tudja segíteni a zavartalan fejlődést. Bár vannak fejlődési mérföldkövek, minden gyermek fejlődési útja egyéni.
Játék és önállóság
Játéktevékenységre, viselkedésre 18 hónaposan jellemző, hogy a kisded a játékok funkcióját ismeri és ennek megfelelően játszik velük. Játékában szereti a változatosságot, de ha valami érdekli, az hosszabb ideig is leköti. Babáját megeteti, elaltatja, autót berregve tologat. Megtapasztalta, hogy mennyi mindent tud egyedül megcsinálni, megküzdött sok-sok akadállyal, így magabiztosan, határozott elképzelésekkel éli az életét.
Ezek a gondolatok azonban nem minden esetben egyeznek meg a felnőttekével, így egyre több vitás helyzetbe is keveredik. Az érzelmi biztonságban nevelkedett gyermek ilyenkor határozottan képviseli érdekeit és „nem”-et is mond, ha ő éppen nem akarja elrakni a játékát, vagy még nem akar az udvarról bemenni, vagy segítséget kapni egy kézfogással a lépcsőn. Amiben megegyezik szüleivel, arra bólogat vagy valamilyen módon „igent” mond.
Elmélyülten játszik, tevékenykedik, és eközben nehezére esik hirtelen mással foglalkozni. Fiókokat húzogat, ajtókat nyitogat akár százszor is, gyakorolja a működtetésüket. Szeret apró dolgokkal foglalatoskodni, ujjainak végével fogja meg a morzsákat, madzagokat. Az apró tárgyakat is be akarja rakni edényekbe, üvegbe, így egyre pontosabban tud behelyezni.
Szeret gyurmázni, festeni (fontos, hogy a gyurma ne legyen túl puha). Ezek segítenek a finommotorika fejlesztésében. Érdeklődik a könyvek iránt, és a ceruzával is szívesen firkál. A firkálásra nagyobb felületen is, és az eszköz se ceruza legyen kezdetben. Jók a vastagabb filctollak és zsírkréták. Kaphatók olyan kréták is, amik nyomát könnyen ki lehet mosni a ruházatból.
Az önállósodás az öltözködés terén is megnyilvánul. A gyermek a tisztálkodás terén is aktívabbá válik, meg tudja mosni a hasát, arcát, kezét. Engedjük kisbabából gyermekké nőni! Az anyával való szerepcserére egyszerű játékokban (pl. "etetlek") és a szülő egyszerű háztartási cselekvéseinek (pl. főzés) utánzására is képes. A gyermek utánozza a házimunkát, más gyerekeket és a testvéreit is. Ez utóbbi általában egybeesik az egyszerű szerepjáték megjelenésével.
Mi történik a szülői kérdőív kitöltése után?
Fontos, hogy a szülő a valóságnak megfelelően töltse ki a kérdőívet és a területi védőnővel megbeszélt időpontban vigye magával, hogy a védőnői szűrővizsgálat keretében megbeszéljék a válaszokat. Ha a kérdőív kitöltése vagy egyes kérdések megválaszolása nem történt meg, vagy a szülő nem vitte el magával a kérdőívet, akkor a védőnő segítségével történik a kérdőív kitöltése.
A védőnő áttekinti a szülővel a kérdőív eredményeit, továbbá mindazokat az eseményeket, amelyek a gyermek fejlődésében fontosak és a két találkozás közötti időben történtek (pl. szakorvosi vizsgálat, korábban fennálló probléma, stb.). Ez jó alkalom arra is, hogy a felmerülő kérdéseket és problémákat megbeszéljék, továbbá, hogy a védőnő a védőnői szűrővizsgálatot is elvégezze.
Amennyiben a szülői kérdőívek értékelése vagy a védőnői szűrés eredménye indokolja, akkor különösen fontos, hogy a gyermeket minél előbb megvizsgálja a házi gyermekorvos, háziorvos. Az orvosi vizsgálatra feltétlenül vigye magával a védőnői szűrővizsgálaton kapott Védőnői tájékoztatót (Védőnői leletet). Nem kell megijedni, de szükség lehet további vizsgálatra, hogy szükség esetén a korai fejlesztés vagy kezelés megtörténhessen.
Adott életkor értékelését és a szükséges teendők megbeszélését követően a védőnő áttekinti a szülővel a következő életkorig várható fejlődés menetét, az arra vonatkozó szülői kérdőív kérdéseit, hogy a szülő tájékozott legyen arról, hogy mit szükséges megfigyelnie gyermeke mozgásában, viselkedésében, környezethez való viszonyában, továbbá hogyan segítheti gyermekét ebben az időszakban.
Szülői kötelezettségek és jogszabályi háttér
A magyar jogszabályok alapján a szűrővizsgálatok nem választhatók, hanem kötelező megelőző ellátások közé tartoznak. A szülő (törvényes képviselő) köteles együttműködni a védőnővel, a háziorvossal és más egészségügyi szakemberekkel, biztosítani, hogy gyermeke megjelenjen a kötelező szűrővizsgálatokon (védőnői és orvosi vizsgálatokon), valamint gondoskodni arról, hogy a gyermek egészségügyi állapotát veszélyeztető tényezők időben felismerhetők és kezelhetők legyenek.
- Az 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet - a kötelező szűrővizsgálatokról 8. § (4) kimondja: „A védőnő értesíti a gyermek törvényes képviselőjét a vizsgálat esedékességéről, felhívja a figyelmét az együttműködési kötelezettségre és a vizsgálat elmulasztásának következményeire.” Ez azt jelenti, hogy a szülőnek együtt kell működnie a vizsgálatok megszervezésében és biztosítania kell, hogy a gyermek megjelenjen azokon.
- Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről (Gyvt.) 6. § (5): „A szülő köteles gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegíteni, gondoskodni egészségéről, neveléséről, iskoláztatásáról.” A gyermek egészségének megőrzése magában foglalja a kötelező szűrővizsgálatokon való részvételt is.
A "Koragyermekkori program" jelentősége
A 2012 tavaszán elindult TÁMOP 6.1.4. néven futó, közismertebb nevén "Koragyermekkori program" kapcsán a szakértők olyan módszert dolgoztak ki, amely a korábbiaknál jóval hatékonyabban segíti kiszűrni a csecsemők fejlődésében való megtorpanását. A szűrésbe a gyermeküket legjobban ismerő szülőket is bevonták, a korábbiaknál még intenzívebben.
A program céljaként azt határozták meg, hogy a koragyermekkori szűrővizsgálatokkal minél korábban, minél több babánál, kisgyermeknél észre lehessen venni, ha a baba fejlődése nem átlagos ütemben zajlik. A program egyik fontos része lett, hogy a szűrővizsgálatba a szülőket is bevonják. A szülői kérdőív Magyarországon, de világviszonylatban is egyedülálló. Sok országban használnak szülői megfigyelésen alapuló kérdőíveket a gyermek fejlődésének nyomon követésére, de arra még nem volt példa, hogy egy ország összes csecsemője és kisgyermeke fejlődését követni próbálták volna.
A programra annál is inkább égető szükség volt, mert egyre több az úgynevezett SNI-s (sajátos nevelési igényű) gyermek kerül az általános iskolák padsoraiba, és nekik durván csak a fele jutott megfelelő időben valamely korai fejlesztést biztosító intézménybe. A megdöbbentő statisztikai adatokat tovább elemezve egyértelműen kiderül, hogy jelenleg körülbelül 5000 csecsemő születik úgy, hogy korai fejlesztésre szorulna, ám mégsem kapja meg azt - közülük még mindig csak pár százat kezdenek időben fejleszteni.
Ezekből a szülői kérdőívekből megtudhatod, hogy a magyar gyermekek fejlődési átlagával megegyező-e, annál lassúbb vagy gyorsabb a babád, kisgyermeked fejlődése. Ha eltérő fejlődésmenetre gyanakszol, mindenképpen konzultálj szakemberrel, védőnővel, gyermekorvossal, aki a szükséges teendőket megbeszéli veled! Fontos, hogy a kérdőív csupán tájékoztatást ad arról, hogy gyermeked a hasonló korú gyerekekkel együtemben fejlődik-e vagy sem, de diagnózist nem állít fel.