Az együttalvás a babával éjszaka egy olyan téma, amely sok szülőt foglalkoztat, és amelyről sokféle vélemény létezik. Míg egyesek szerint nincs ennél jobb megoldás, mások számos ellenérvet sorakoztatnak fel vele szemben. Azonban a csecsemőnek valójában elemi érdeke, hogy minél többet legyen anyaközelben éjjel és nappal egyaránt.
Az együttalvás evolúciós és biológiai háttere
Az emberré válás folyamata során a babáknak túlélési előnyt jelentett, ha közel aludhattak az édesanyjukhoz. Azt pedig tanulmányok is igazolják, hogy az együtt alvás a természetes közeg, amelyben az emberi újszülöttek genetikai felépítése és fiziológiája fejlődött. Az embergyerek agya a felnőttének 25%-a, ezzel ő a legfejletlenebb, leglassabban fejlődő főemlős, aki a leghosszabb időre van az anyukájára utalva fiziológiájának szabályozása és támogatása érdekében. A humán tej összetétele, amelyet az alacsony fehérje- és zsírtartalom, valamint a magas laktóztartalom jellemez, szükségszerűvé teszi a gyakori szoptatást, vagyis az együttalvás biológiai szükségszerűség. A mama légzése a babáét is szabályozza, érettebb ritmust ad neki. A mama által kilélegzett szén-dioxid stimulálja a baba légzését. Az együtt alvás során az anya és a baba stressz hormon szintje kimutathatóan alacsonyabb, mint külön alvás esetén, különösen az első hónapokban. Ez a hormonális egyensúly nemcsak kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb éjszakai légkört teremt, hanem hozzájárul az idegrendszeri érés harmonikusabb fejlődéséhez is.
A nyugati világban a megszakítás nélküli, magányos babaalvás hiedelme sajnos sokszor szentnek és sérthetetlennek látszik még a pszichobiológiai és fejlődéstudományi vizsgálatok ellenében is. Az AAP gyermekalvásról szóló iránymutatója a tudomány oldaláról a kulturális vélekedés felé mozdul el, amikor óva inti a szülőket attól, hogy megengedjék, hogy a gyerek mellen vagy szopás után az anya karjaiban aludjon el - ami pedig épp az a kontextus, amiben a babák alvása kialakult, és gyakorlatilag megakadályozhatatlan. Azok az elképzelések, hogy mik szolgálják legjobban a csecsemő érdekeit, lassacskán a baba és a szülői gyakorlat erkölcsi mércéivé váltak. Ha a babáknak "jó" egyedül aludniuk, akkor azok a "jó babák", akik így tesznek.
Az együttalvás előnyei a baba és a szülők számára
Az együttalvás megerősíti a gyermek önbizalmát, hiszen tudja, hogy szükség esetén bármikor ott van anya. A szüleikkel alvó babák általában ritkábban sírnak fel, és gyorsabban visszaalszanak, mivel a szülő közelsége azonnali megnyugvást jelent számukra. Az együtt alvás lehetővé teszi, hogy a szülők óvatosan, még az ébredés előtt reagáljanak a baba mozgásaira, nyöszörgésére, így sok esetben a teljes ébredés és sírás meg is előzhető. Ha a gyermek éjszakai szükségleteire következetesen és gyorsan reagálnak, az megerősíti benne az érzést, hogy a világ kiszámítható és biztonságos. Az ilyen típusú nevelés során a gyermek nem lesz kevésbé önálló és nem válik "elkényeztetetté", hanem épp ellenkezőleg: stabilabb lesz az önértékelése, és magabiztosabban kapcsolódik másokhoz.
Anyának nagyon jó, hogy többet aludhat, mert nem kell éjjel felkelnie az ágyból. A kismama aggodalma is csökkenhet, hiszen tudja, hogy a baba biztonságban van mellette. Az újszülött éjszaka is megéhezik, hiszen az anyatej hamar kiürül a pocakjából, ezért az életbenmaradáshoz szükséges számára a szopizás. Az együttalvás során a szoptatás kényelmesebb és gyorsabb, ami mindkét fél számára pihentetőbb. A nagyobbak számára ez jó védelem az irracionális félelmek ellen (nagyjából másfél-2 éves kor között a kicsi elkezd fantáziálni és emiatt olyan dolgoktól is fél, amitől addig sosem, pl. a tárgyak sziluettjétől a sötétben, az álmaitól).
Az együttalvás biztonságossá tétele
Fontos, hogy az együttalvás biztonságos legyen mind a baba, mind a szülők számára. A kiságyat tehetjük az ágyunk mellé is, és kinyithatjuk az oldalát, így gyakorlatilag egymás mellett alszunk, de a baba is biztonságban van. Kisgyermekek ágyára lehet felszerelni ágyrácsot, ami megvédi attól, hogy leforduljon. Ha a „klasszikus, baba Anya és Apa között” alvást választjuk, akkor távolítsunk el minden puha párnát a kicsi közeléből, érdemes keményebb, kispárnán aludnunk. Soha ne aludjunk együtt a kisbabánkkal, ha alkoholt fogyasztottunk vagy bármilyen gyógyszert szedünk, ami aluszékonyságot, fáradtságot okoz. Ugyanez vonatkozik a drogfogyasztásra is. Ha a kicsi a saját ágyában alszik, a párnákat, kabalákat, takarókat ugyanúgy el kell távolítani. A baba biztonságáról van szó, így ezeket az irányelveket javasolt nagyon komolyan venni.
Mikor és meddig normális az együttalvás?
A legtöbb ember egyetért azzal az állítással, hogy ameddig a gyermek nem jár óvodába, addig a legjobb, ha az anyukájával és apukájával marad otthon. Az ajánlások szerint az együttalvás ideális időtartama legalább 6, de akár 12 hónap is lehet. Egyes családoknál már 4-6 hónapos korban megkezdődik a fokozatos különalvás, ha a baba nyugodtan alszik. Azonban nincs egyetlen jó megoldás, az együtt alvás nem egy kőbe vésett szabály, hanem lehetőség. Ezzel a lehetőséggel pedig addig érdemes élni és kihasználni a számos pozitív hatását, amíg az minden fél számára nyugodt és pihentető éjszakát biztosít. A családok 85%-ában a 6 év alatti kisgyerek átmenetileg vagy rendszeresen együtt alszik a szülőkkel. Van, aki már a baba születését követően az együttalvás mellett dönt, van olyan baba, aki az első időszakban gond nélkül elalszik a saját ágyában, de később, amikor megkezdődik a zűrös fogzási időszak sok felébredéssel, mégiscsak átkerül a szülők ágyába, és olyan is van, hogy a kisgyerek sokáig jól alszik a saját ágyikóban és csak a kiságyból kikerülve kezd el éjszakánként átlátogatni a szülőkhöz.
Amikor eljön az ideje, a kicsi magától elköltözik majd ágyunkból. Ez az önállósodás része. Néha megkérdezhetjük tőle, hogy szeretne-e saját ágyat kapni, vagy a saját szobájában aludni. Azt javasoljuk, hogy tedd fel ezt a kérdés, vajon akarjátok-e. Nem engedheted, hogy ez a probléma legyen a kezdőlökése a veszekedéseknek a párkapcsolatban. Beszélj róla. Elemezd a lehetséges megoldásokat, amelyek mindkettőtöknek megfelelnek majd. Lehet, hogy úgy döntesz, hogy a baba kiságyát és egy kényelmes fotelt a szoptatásra a hálószobába helyezel. Talán a megoldás az lehet ha az apa, a kanapéra költözik, az anya pedig utána megy, ha már a pici elaludt.
Biztonságos az együttalvás?
Gyakori aggodalmak és tévhitek az együttalvásról
„Nem fogok-e ráfeküdni? Nem nyomom-e össze éjszaka? Nem fog-e belegabalyodni az ágyneműbe?” Ezek a kérdések sok anyukát foglalkoztatnak és aggasztanak. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy nem fekszünk rá a picire, és nem nyomjuk össze. „Nem fog-e túlságosan kötődni?” Gyakran hallom ezeket a kérdéseket, és őszintén szólva egyáltalán nem értem őket. A gyermekek természetüknél fogva kötődnek szüleikhez. Sok szülő úgy szereti szervezni a napokat, hogy a gyerekek korán lefekszenek, az este pedig a szülőké és ilyenkor van idő a házaséletre is. Ezen az együttalvás sem szükségszerűen változtat. Megtehetjük, hogy a picit este a saját ágyába fektetjük és csak akkor kerül át közénk, amikor először felriad, vagy amikor mi is aludni térünk.
A múltban egy kapós indok a babával való együttalvás ellen az volt, hogy a szülői ágy nem elég higiénikus egy baba számára. Mostanában, az a csoport, "közelebb a természethez", amely támogatja az együttalvást zöld szülőkkel vagy összekapcsolt szülői filozófiát követő szülőkkel lett felnevelve. Hangsúlyozzák azt a tényt, hogy az emberek az egyedüli emlősök, akik nem alszanak a kicsinyjeikkel, és ez egy másodlagos magatartás, amelyet a civilizációval együtt fejlesztettek ki.
Azok a gyerekek, akik sosem alhattak a szüleikkel a felmérésekben nehezebben irányíthatónak, kevésbé boldognak, kevésbé innovatívnak találtattak, olyanoknak, akik kevésbé tudnak egyedül lenni(!), és gyakrabban vannak dührohamaik.
A babával való együttalvásnak sok lelkes támogatója és ellenzője is van egyaránt. A döntésedtől függetlenül, hogy a gyermeked a szobájában hagyod-e, a kiságyát a szobátokba helyezitek-e vagy pedig veletek alszik egy ágyban, a család egyéb területeit is befolyásolják nemcsak a családi életet. Minden gyermek és minden család más és más. Így az éjszakai mulatozások sem egyformák.