Az újszülött egészségi állapotát számos tényező jelzi, és a szülők számára sok kérdés merül fel a baba bőrével, viselkedésével kapcsolatban. Honnan tudhatjuk, hogy minden rendben van az újszülöttünkkel? Kap-e eleget enni, beteg-e? Amikor ezek a kérdések felmerülnek, biztosan az is eszünkbe jut, hogy milyen indikátorai vannak a baba egészségének.
Az újszülött bőre és annak jellegzetességei
Az újszülött bőre fontos a hőszabályozásban, a fertőzésekkel szembeni védelemben és a külvilághoz való alkalmazkodásban. Még az érett újszülött sem képes verítékezni életének első heteiben, így nem tudja testhőmérsékletét ilyen módon csökkenteni. A koraszülött csak 3-4 hetes korában képes izzadni. A verejtékmirigyek teljes érettségüket csak a csecsemő 7-8 hónapos korában érik el.
Az egészséges, érett újszülött bőre puha, bársonyos, vörös színű, a bőr alatti zsírszövet jól fejlett. A koraszülött bőre vékony, feszes és élénkvörös színű, a bőr alatti zsírpárna még nem fejlődött ki. Születéskor a bőrt szürkés, faggyúszerű, sűrű anyag borítja (vernix caseosa). Ez levált hámsejtekből és zsírszerű anyagokból áll, védő szerepe van.
A bőr vékonyabb, keskenyebb a szaruréteg, a hám- és a kötőszövet kapcsolata lazább, következésképp a bőr sokkal sérülékenyebb; a verítékezés és a faggyúelválasztás csökkent, a mirigyek még nem fejlődtek ki. A verejtékmirigyek kivezető nyílásai megduzzadnak, könnyen elzáródnak; a fejletlen hőszabályozásnak köszönhetően az újszülött könnyen fázik, bőre márványos kék lesz; a bőrük kórokozókkal szembeni fogékonysága fokozott, mivel még nem alakult ki az ún. immunitás.
Magzatmáz (Vernix caseosa)
Közvetlenül a szülés után az újszülöttet fehéres zsiradék borítja, a magzatmáz, amitől a gyermek furcsa „összekencélt” benyomást kelt. A zsiradék orvosi neve - vernix caseosa - túróra (kazein) emlékeztető halmazállapotát emeli ki. Lehámlott bőrpikkelyekből és faggyúmirigyek olajos váladékából áll össze. Ezek a szőrtüszőkhöz kapcsolódó mirigyek fokozottan működnek a terhesség utolsó hónapjaiban.
A terhesség végére a magzat testét teljesen beborítja egyfajta zsíros máz, amely megkönnyíti a magzat áthaladását a szűk szülőcsatornán. Másképpen a szülés szinte lehetetlen volna. Felvetődött, hogy a máz hivatott elejét venni annak, hogy a magzat bőre felázzon a magzatvízben, de akkor meglepő, hogy miért csak az érett újszülötteknél, a kilencedik hónap utolsó heteire alakul ki. A magzatmáz védőburok az enyhébb bőrfertőzések ellen az élet első napjaiban. Ezért egyes helyeken nem is távolítják el, hanem kivárják, míg a szülés után két, három nappal eltűnik. Sok anyának azonban kellemetlen látvány a „maszatos” újszülött, és minél előbb tisztába téve szeretné látni.
Pici fehér vagy sárga fejű kiütések
Pici fehér vagy sárga fejű kiütések, az újszülött életének első három hetében jelenhetnek meg az orrán és az arcán. Azért keletkeznek, mert a csecsemő verejtékmirigyei még nem működnek rendesen. A kiütések nem viszketnek, és kb. 2-3 hónapos korra elmúlnak.
Serdülőkorihoz hasonló pattanások
A serdülőkorihoz hasonló pattanások előfordulhatnak az újszülöttek arcán, csaknem mindig fiúknál. Sárga, tűszúrásnyi pontok (faggyúmirigy túlműködés) lehetnek láthatóak az újszülött arcán. Fentiek eredményeképpen vörös udvarú, néhány mm-es hólyagcsák keletkeznek, főként az újszülött arcán, hátán, esetleg popsiján néha nagy számban.
Felületi bőrhámlás
A túlhordott csecsemőknél természetes jelenség a felületi bőrhámlás. A hámlás legkifejezettebb a csuklókon, a kezeken, a bokán és a lábakon. A terhesség 40. hetén túl született babáknál figyelhető meg. Ez a hámlás két hetes korra általában megszűnik. A túlhordással kapcsolatban egyéb bőrjelenségek is megfigyelhetők.
Köldökzsinór csonk és sebellátás
Mikor az újszülött világra jön, a köldökzsinór még lüktet, a vér a nagy köldökvénában és a két ütőérben még nagy sebességgel áramlik, oxigént és tápanyagokat juttatva a magzatnak. Kb. 4-5 perc telik el, amíg a lüktetés abbamarad, ekkor a köldökzsinórt két helyen elszorítják és átmetszik. A csecsemőtestén 3-4 cm-es csonk marad, erre kerül a köldökcsatt, a testfelülettől kb. 1,5-2 cm-re.
Születéskor a köldökzsinór fehéres, tömeges, kocsonyás anyag, amikor száradni kezd, sötétebb lesz, majd megbarnul, elszürkül. Ez a folyamat néhány órán belül végbemegy. A csonk leesése után egy sebfelület marad hátra. Ezt a „köldöksebet tisztán és mindenekelőtt szárazon kell tartani. Ne érje fürdővíz, és vigyázzunk, hogy a pelenka se dörzsölje. A köldökcsonk gennykeltő bacillusok okozta gyulladása a születés után néhány nappal fordulhat elő. A köldökcsonk nedvedzik, a környező bőr vörös, duzzadt. Ha a gennykeltő bacillusok a mélyebb rétegekbe is bejutnak, akkor általános, a szervezetet érintő gyulladásos tünetek jelentkeznek.
Hogyan gondozzam a köldökzsinórcsonkját? | NHS
A gombás eredetű fertőzéshez semmi köze sincs, az elváltozás gomba alakú alakjáról kapta ezt a nevet - a köldök granuloma, ami egyszerű vadhús -, nem ritka elváltozás.
Emlők duzzanata
Néha a mirigyekből tejszerű váladék is ürül. Az emlők duzzanata fokozatosan csökken és megszűnik.
BCG oltás utáni reakció
A BCG oltás után, amelyet a babák az újszülött osztályon megkapnak, 3-4 hét múlva kicsi vörös, néha kékes-vöröscsomó keletkezik az oltás helyén, amely max. 1cm-nyi. Nemritkán előfordul, hogy ez a beolvadás-ürülés többször is lezajlik. Ez még nem jelent „túlreagálást”. Néha azonban nagyobb gennyedző fekély képződhet, a hónalji vagy nyaki nyirokcsomói is beolvadhat.
Fokozott izzadás csecsemőkorban
Csecsemő és kisdedkorban gyakran fordul elő, hogy elalváskor, szopás, evés közben a kicsi feltűnően izzad. Ez a legritkábban jelent betegséget, inkább gondozási problémát jelent. Pl. a már alvó kisgyermeket átöltöztessük-e? Óvodáskor körül ennek intenzitása csökkenni szokott, majd eléri a normál szintet. Persze előfordulhat, hogy a fokozott izzadásra való hajlam családi, öröklött adottság.
Bőrelváltozások, amikre érdemes figyelni
A Raynaud-szindróma
A Raynaud-szindróma igen látványos tünetegyüttes. A Raynaud-szindróma egy olyan tünetegyüttes, amelynél a végtagokban - leginkább az ujjak végein, de változatos kiterjedésben - keringészavar áll be. Ennek következtében az ujjak vége ellilul, előtte azonban éles határokkal kifehéredik, a bőr feszül és fáj. Erre a betegségre utalnak Kulcsár Edina tünetei. 2017. januárjában kifehéredett ujjáról posztolt képet az egykori szépségkirálynő, Kulcsár Edina. A lány ijesztő tüneteit feltehetően a Raynaud-szindróma okozza, ami keringési zavarokat jelez. "A képen, az én kezemet láthatjátok... Pár éve már fennáll nálam ez a helyzet, de mostanában egyre sűrűbben fordul elő, és ez csak a kezdeti állapotot! Van, hogy a véráramlás teljesen kimegy a többi ujjamból is, sőt a lábammal ugyanez a helyzet."
A Raynaud-szindróma nem korhoz kötött, bárkit érinthet, ettől függetlenül igen ritka betegségről van szó. A konkrét tünet, hogy a végtagok, leggyakrabban az ujjak vége éles határokkal kifehéredik, majd ellilul. Ez egyrészt csúnya, másrészt komoly problémát jelent, a betegnek nagyon kell védenie a hideg ellen az érintett területet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy már ősszel kesztyűt kell hordania. A betegek keze nem csak fáj és fázik, hanem eléggé ügyetlen is. További probléma, hogy az ujjvégek elüszkösödhetnek. Raynaud-szindróma diagnózisának felállítása a tünetek alapján történik. De nagyon fontos feltárni a kiváltó okot, okokat. A legfontosabb annak eldöntése, hogy rendszerbetegségről van-e szó vagy csak helyi problémáról.
Cianózis (Kék baba szindróma)
A kék baba szindróma olyan állapot, amellyel egyes babák születnek, vagy korai életszakaszban fejlődnek ki. Jellemzője a kék vagy lila árnyalatú általános bőrszín, az úgynevezett cianózis. A kék baba szindróma olyan állapot, amelyet a csecsemők bőrszínének megváltozása jellemez. A kékes árnyalat a legszembetűnőbb a vékony bőrfelületeken, például az ajkakon, a fülcimpákon és a körömágyakon. Ennek oka a szív, a tüdő vagy a vér rendellenességei. A baba kékes árnyalatot vesz fel a rosszul oxigénezett vér miatt. Normális esetben a vér a szívből a tüdőbe pumpálódik, ahol oxigént kap. Ha probléma van a szívvel, a tüdővel vagy a vérrel, előfordulhat, hogy a vér nem kap megfelelően oxigént. Emiatt a bőr kék színűvé válik.
A kék baba szindróma veleszületett vagy környezeti problémák miatt fordulhat elő. Noha ritka veleszületett szívhiba, a TOF a kék baba szindróma elsődleges oka. Truncus arteriosus: Egyes csecsemők egy artériával születnek (két helyett), hogy a vért a szívből a test különböző szerveibe szállítsák. Ebben a hibában egy tüdőbillentyű is hiányozhat. Tricuspidalis és pulmonalis atresia: Ezeket az állapotokat a tricuspidalis és a pulmonalis billentyűk nem megfelelő működése jellemzi. Mindkettő szelep, amely lehetővé teszi a vér áramlását egy irányba a szíven keresztül. Atrioventrikuláris csatorna hiba: A szív két részre van osztva, hogy elkerüljük az oxigénnel dúsított és az oxigénmentesített vér keveredését. Tüdő magas vérnyomás: A csecsemő abnormálisan magas vérnyomással szembesülhet, ha a tüdőben lévő artériák száma kevesebb vagy túl szűk. Ez az állapot nitrátmérgezésből ered. Az állapot leggyakrabban 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél fordul elő. Ilyen fiatalon a csecsemőknek érzékenyebb és fejletlenebb a gyomor-bél traktusa, amelyek nagyobb valószínűséggel alakítják át a nitrátot nitritté. Ahogy a nitrit kering a szervezetben, methemoglobint termel. Míg a methemoglobin oxigénben gazdag, nem bocsátja ki az oxigént a véráramba. A genetika okozza a legtöbb veleszületett szívhibát.
Az egészségügyi szolgáltató fizikai vizsgálatokat és teszteket végez ennek az állapotnak a megerősítésére. A kezelések az okoktól függenek. A veleszületett kék baba szindróma nem megelőzhető. Annak ellenére, hogy a kék baba szindrómának nincs konkrét kezelése vagy megelőző módszere, az okok fejlett technológiával hatékonyan kezelhetők. Csökkentette a halálozási arányt. A vizsgálat nem fájdalmas. A cianózis a bőr elszíneződése a szervezetben az oxigénnel dúsított vér hiánya miatt, de a felnőtteket is érinti. Ez a vérerek alacsony hőmérséklet miatti szűkülése miatt fordulhat elő.
A cianózis a bőr vagy nyálkahártya kék illetve lila elszíneződése, amely a bőrfelszín közeli szövetek alacsony oxigénszintjének következménye. A cianózis kezdete 2,5 g/dl dezoxihemoglobin. A kékes elszíneződés magas hemoglobin szinttel rendelkezők esetén könnyebben észrevehető, mint az anémiások esetén. Ugyanakkor a kékes színt erősen pigmentált bőrön nehezebb felfedezni. A cianózis elnevezés szó szerinti jelentése „a kék betegség” vagy „a kék állapot”.
A cianózis típusai és okai
| Típus | Jellemzők | Kiváltó okok |
|---|---|---|
| Központi cianózis | A törzs és az ajkak kékülése. | Keringési vagy légzési zavar, tüdő nem megfelelő oxigénellátása, gyógyszer-túladagolás, hörgőgörcs, veleszületett szívbetegség, veleszületett cianózis (HbM Boston). |
| Perifériás cianózis | A kéz illetve a végtagok elkékülése. | Nem megfelelő vérkeringés, csökkent szívteljesítmény, vénás elzáródás. |
| Differenciál cianózis | Az alsó végtagok kékes elszíneződése - kivéve felső végtagokat és a fejet. | Nyitott duktusz arteriózusos betegség (patent ductus arteriosus) progresszív pulmonális érbetegséggel. |
Fagyási sérülések
A fagyási sérülések lényege, hogy a hideg hatására sérülnek a szöveteink. Szoros összefüggésben áll a hipotermiával, vagyis a kihűléssel, és bár bizonyos csoportokat jobban veszélyeztet, mindenki érintett lehet.
Mongolfolt
A mongolfolt egy anyajegy féleség, azoknál fordul elő gyakrabban, akiknek sötétebben pigmentált a bőrük. Leggyakrabban az ágyék, - keresztcsonttájon észlelhetők.
Tejeskávé foltok
A tejeskávé foltok általában alig észrevehetőek, néhány centiméter nagyságúak, egyenetlen körvonalúak, alig változnak.
Tűzfoltok (Port-wine stain)
A tűzfoltok a bőr szintjében elhelyezkedő, veleszületett, kisebb-nagyobb felületű piros foltok, a kis erek ártalmatlan tágulatai. Síráskor, erőlködéskor valóban jobban látszanak, nyugalomban alig észrevehetőek. Ha a homlokon, szemhéjakon, szemöldöktájon vagy a tarkó közepén szimmetrikusan helyezkednek el, legtöbbször az első év végéig eltűnnek. Ha az értágulatok egyoldaliak, általában egy életen át megmaradnak, a korral színük mélyül és felszínükön apró, vörös csomók jelenhetnek meg. Ez a jelenség nem tévesztendő össze a sárgasággal, amely komoly betegség.
Hemangiómák
A hemangiómák hibás fejlődésből eredő értágulatok, daganatszerű érburjánzások, amelyek artériát, vénát tartalmazhatnak. Ezek a tumorszerű fejlődési rendellenességek alkotják a csecsemő-gyermekkori daganatok legnagyobb csoportját. Keletkezésük pontos oka nem ismeretes. Valószínű, hogy genetikai és környezeti tényezők együttes hatása következtében jönnek létre.
Leggyakoribbak az úgynevezett kapilláris hemangiómák. Ezek közül is leggyakrabban a szederszerű hemangiómák fordulnak elő, amelyek rózsaszín-pirosas színűek, rendszerint a bőr felszínéből kiemelkednek, méretük néhány millimétertől centiméterekig terjedhetnek. Leggyakrabban a fejen fordulnak elő. Ezek többnyire már születéskor megvannak, vagy néhány héttel a születés után jelentkeznek. Az első 3-5 hónapos korban növekednek, 6-12 hónapos kor között növekedésük általában stagnál, majd ezt követi fokozatos visszafejlődésük. Az esetek 80%-ában 3-5 éves korra spontán visszafejlődnek. Kezelésükben a „várni és megfigyelni” elv a helyes. Jó, és a szülők számára megnyugtató módszer a visszafejlődés megfigyelésére diagram készítése. A terápiás eljárások között szerepel a visszahúzódás meggyorsítására lézer, vagy a krio (fagyasztás) terápia. Ezt elsősorban kozmetikai szempontok miatt alkalmazzuk. A hemangiómák, ha „rossz” helyen találhatók (pl.:háton, állandó nyomásnak, irritációnak van kitéve) vérezhetnek, kifekélyesedhetnek.
Pelenkakiütés (pelenkadermatitisz)
A pelenkás korszakban a pelenkázás egy zárt, nedves, meleg környezetet jelent a popsi bőrének. Ebben az életszakaszban könnyen kialakulhat pelenkakiütés, -pelenkadermatitisz - amely a csecsemőkor egyik jellemző bőrrendellenessége. A pelenkadermatitisz nevéből adódóan azon a területen fordul elő, ahol a bőr a pelenkával érintkezik. A leggyakrabban érintett helyek, a popsi kidomborodó területei, a végbélnyílás környéke, kislányoknál a szeméremdomb, a nagyajkak, kisfiúknál a herezacskó. Az elváltozásra jellemző a bőrpír, a bőr vizenyőssége, az apró kiütések. Emellett a hajlatokban az összefekvő bőrfelületek is „kipállhatnak”.
A pelenkadermatitisz a vizelet és a széklet együttes hatására alakul ki. Anyatejes csecsemőknél ritkán fordul elő pelenkadermatitisz, ami azzal magyarázható, hogy anyatejes babák székletének baktériumflórája kedvezőbb, a széklet pH-ja alacsonyabb, kevesebb enzimet tartalmaz. A tápszer és egyéb táplálék bevezetésekor, a széklet baktériumflórája megváltozik, a széklet vegyhatása lúgos irányba tolódik el. Ezenkívül bármilyen megbetegedés, vagy antibiotikus kezelés megváltoztathatja a bélflórát. A lazább, zöldes széklet a bélflóra megváltozására utal.
Hogyan gondozzam a köldökzsinórcsonkját? | NHS
A pelenkás területen jelentkező irritáció, gyulladás kezelésében a bőr szárazon tartásának kulcsszerepe van. A pelenkát, lazább székletürítések esetén nappal kb. két óránként cseréljük, éjszaka is legalább egyszer. Az ultramagos egyszer használatos pelenkák a legjobbak. Vizelet és/vagy széklet ürítés után langyos vízzel és semleges lemosóval kell megtisztogatni a baba popsiját, majd a nedvességet óvatosan és gondosan itassuk fel. Bőrvédő kenőcsökkel kiválóan csökkenthető a vizelet és széklet érintkezése a bőrrel. A popsi védelmére magas zsírtartalmú, víztaszító tulajdonságú kenőcs a legalkalmasabb, mely a pelenkacserék közötti időben is megvédi bőrt a nedvességtől, az irritációtól. Mivel a sérült, hámhiányos bőrterületről a gyógyszerhatóanyagok könnyen felszívódhatnak, a szervezetben felhalmozódhatnak, toxikussá válhatnak, ezért popsi ápolásra semleges kenőcsöket használjunk. Fontos, hogy tartalmazzon olyan hatóanyagokat, ami segíti a bőr regenerálódását, ugyanakkor nem károsítja a bőr normál felépítését sem. A paszta állagú kenőcsöket nehéz lemosni, és a dörzsölés további irritációnak teszi ki a bőrt, ezért pelenkadermatitisz esetén használatuk kerülendő. Amennyiben ezeket a szabályokat betartják, néhány napon belül javulás várható.
Koszmó
Az elváltozás népies neve koszmó, amely lényegében hámló, gyulladt kiütés, amely a faggyú termelő területeken fordul elő leggyakrabban. Így a hajas fejbőrön, homloktájon, fül mögött. Általában 3-4 hetes korban jelentkezik és 4-5 hónapos korra magától megszűnik. Fellazító kenőcsös pakolás segíthet eltávolítani a felrakódásást. Az esti hajmosás után a fejbőrre olajos, vagy vazelines pakolást tegyünk. Majd vékony pamutsapkát adjunk a gyermekre, ezáltal megakadályozhatjuk az ágynemű szennyeződését, másrészt a puhítás is hatékonyabb lesz. Reggel a felpuhult felrakódásokat babakefével könnyebben eltávolíthatjuk. Szükség szerint a fent leírt pakolás megismételhető.
Ekcéma
Az ekcéma a bőrgyulladás egyik formája, amely száraz, hámló, vörös bőrrel, esetleg nedvedzéssel és erős viszketéssel jár. Leggyakrabban az arcra lokalizálódik, de kiterjedhet a könyök- és térdhajlat, a csukló, a boka és a nyak területére is. Ez öröklött hajlamon alapuló betegség. A családban rendszerint van valakinek ekcémája vagy egyéb allergiás megbetegedése. Az ekcémás gyermekek bőre fokozottan érzékeny, számos környezeti allergénre. Sok külső és belső tényező is befolyásolja a betegség lefolyását, súlyosságát, de a mindennapi tüneteket is. Az esetek többségében az ekcéma a kor előrehaladtával fokozatosan javul. Kisdedkorra általában a panaszok, a tünetek jelentősen csökkennek. Mivel a panaszok hosszú ideig fennállhatnak, ezért legfontosabb, hogy a tüneteket minimálisra szorítsuk vissza. Bizonyos rendszabályok betartása ebben sok segítséget nyújthat.
A csecsemő fürdetése langyos vízben (kb. 30°C) rövid ideig történjék. A hagyományos szappan, vagy babafürdetők tovább száríthatják a bőrt, ezért a fürdetés a gyógyszertárakban kapható fürdető krémmel, hidrofiles krémmel történjék. A fürdetés után a nedves bőrt puha, jó nedvszívó ruhával itassuk fel, sohase dörzsöljük a bőrt. Az ekcémás bőr kezelésére széles körben elterjedtek a különböző steroid tartalmú kenőcsök. Ezeket csak orvosi utasításra, annak megfelelően alkalmazzuk. Bár gyorsan látványos javulás érhető el, de a steroidtartalmú készítményeknek számos mellékhatásuk lehet.
Az ekcéma egyik jellegzetes tünete a viszketés. A viszketés a csecsemő nyugalmát zavarhatja, nem tud pihenni, aludni, a sok vakarózástól ingerlékennyé válik. A viszketés, vakarózást von maga után, amely tovább súlyosbíthatja a panaszokat. Az ekcéma kezelésében a viszketés csökkentése céljából úgynevezett antihisztamin hatású gyógyszereket használunk. Ekcémás csecsemők minél tovább kapjanak anyatejet, elválasztáskor tehéntejmentes tápszer adása javasolt. Az első életévekben a tejtermékek, a tojás fogyasztását korlátozzuk, bizonyos élelmiszerek - a csokoládé, az olajos magvak, a füstölt áruk - fogyasztását minimalizáljuk.