Az egészséges, időre született újszülöttek számára a legideálisabb táplálási mód a szoptatás, amelynek rövid és hosszú távú előnyei a gyermek egészséges fejlődése szempontjából közismertek. Nincs felső határa a szoptatás időtartamának, és semmiféle bizonyíték nincsen arra nézve, hogy a 3 éves korig vagy az azon túl tartó szoptatás bármilyen pszichés vagy fejlődési sérülést okozna. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint „a csecsemőknek kizárólagos szoptatásra van szükségük életük első 6 hónapjában ahhoz, hogy az optimális növekedést, fejlődést és egészséget elérjék. A Háziorvosok Amerikai Szövetsége a szoptatás folytatását ajánlja az első életévben, és hozzáteszi, hogy „az egy éven túli szoptatásnak figyelemreméltó haszna van az anya és a baba számára is, és emiatt mindaddig folytatódjon, amíg az mindkettejüknek kívánatos.” Azt is megjegyzik, hogy „amennyiben a gyermek két évnél fiatalabb az elválasztáskor, akkor fokozottabb kockázatnak van kitéve a különböző megbetegedések szempontjából.”
Az anyatej szerepe és összetétele
Az anyatej mintegy 87% vizet tartalmaz, ami fedezi a baba folyadékszükségletét nagy melegben is. Az anyatej nagyon értékes, az immunanyagok, amik a kicsit sok betegségtől megvédik és számos későbbi betegség kialakulásának a kockázatát csökkentik. Csodálatos módon a koraszülötteket szült édesanyák tejének összetétele különbözik az időre szült anyukák tejétől, nagyobb a fehérje-, zsír-, energia- és immunanyag-tartalma, több ásványi sót és kevesebb laktózt tartalmaz. Enzim tartalma miatt könnyebben emészthető. És ami a leglényegesebb, számos olyan az idegrendszer és a retina fejlődéséhez szükséges alkotóelemet tartalmaz, amit egyetlen tápszer sem tud pótolni. Ezzel magyarázható, hogy a későbbiekben vizsgálva az anyatejjel táplált koraszülöttek az értelmi fejlődést mérő teszteken jobban teljesítenek, mint tápszerrel táplált társaik.
A kolosztrum fontossága
Az emlőmirigy már a terhesség 16. hetétől készen áll a tejtermelésre, és el is kezdi termelni az előtejet (az ún. kolosztrumot). Az újszülött gyomortérfogata az első napon mindössze 6 ml, a második napon 12 ml. Egy újszülött egyszerre kb. fél ml folyadékot tud lenyelni, így 8-10 korty (4-5ml) a kolosztrumból éppen elegendő egy etetésre. Ilyen módon az első napon átlagosan termelt 100ml kolosztrum éppen fedezi az újszülött szükségleteit. A kolosztrum sűrű, szinte gélszerű folyadék, amely igen magas koncentrációban tartalmaz ellenanyagokat, fehérvérsejteket, enzimeket, növekedési faktorokat, antioxidánsokat és egy sor más fontos összetevőt. A kolosztrum bevonja az újszülött bélfalát, megakadályozva ezzel a kórokozók megtelepedését; elősegíti a hasznos bifidusz flóra kialakulását, és hashajtó hatású, ezzel csökkenti a sárgaság kialakulásának esélyét ill. annak mértékét. A fentiek miatt, nemcsak az rendkívül fontos, hogy az újszülött hozzájusson a kolosztrumhoz, hanem az is, hogy ez legyen az első tápláléka. Amennyiben a szoptatás akadályozott, az újszülött megkaphatja a lefejt kolosztrumot kanálból, pohárból vagy fecskendőből, esetleg gyomorszondán át.
Szoptatás kisgyermekkorban - Meddig természetes?
Anja Constance Gaca szülésznő és szoptatási tanácsadó szerint a természetes elválasztási kor valójában kettő és négy éves kor között van. Ez azt jelenti, hogy a kisgyermekkorig történő hosszabb szoptatás valójában normális lenne, de társadalmunk, a nők szakmai kötelezettségei és a szoptatásról alkotott kulturálisan kialakult normatív elképzeléseink miatt a szoptatást a csecsemőkorra korlátoztuk. A mi kultúránkban szinte tabunak számít egy kisgyermeket egy kicsit tovább szoptatni. Dr. Dettwyler (antropológus professzor) Szoptatás: Biokultúrális Áttekintés című könyvében összehasonlítja a különböző főemlősöket, köztük az embert is, egymással, hogy megtalálja, vajon mi lenne a biológiai norma az ember számára az elválasztásra. Azt találta, hogy a testméretet, fejlettséget és az átlagéletkort figyelembe véve a modern ember számára a természetes kor az elválasztásra 2,5 és 7 éves kor között van. A szoptatás alapvetően addig jó, amíg az anya és a gyermek is akarja, és mindkettőjüknek jót tesz.
A szoptatás előnyei kisgyermekkorban
- Az anyatej a legtermészetesebb és legértékesebb táplálék a gyermek számára.
- Az anyatejjel a csecsemő természetes immunvédelmet kap, és bizonyítottan kevesebb fertőzést kapnak el, mint a cumisüvegből táplált csecsemők.
- Az olyan gyermekeknek, akiket szoptattak, kevesebb gyomor-és bélrendszeri problémájuk van, és az állkapocs is jól fejlődik a mellszívás révén.
- A szoptatás vigasztalásként és megnyugtatásként is funkcionál; a szoptatás során a gyermek sok testi kontaktust kap, és kielégítheti a szopási igényét.
- Az anya számára a szoptatás csökkenti a mellrák és a petefészekrák kockázatát.
- 2 év után ismét nagy mennyiségben jutnak át immunanyagok a tejből, szóval továbbra is értékes, sőt!
- A tejfogakat azért hívják tejfogaknak, mert elviekben a természet úgy rendezte, hogy a női mell és a gyermek a fogváltásig képes a szopásra.
A szoptatás előnyei I Philips Magyarország
Tévhitek és félreértések a szoptatással kapcsolatban
A gyakori szoptatás és a hasfájás
Az anyatej nagyon könnyen emészthető táplálék, igen gyorsan - átlagosan másfél óra alatt - kiürül a baba gyomrából. Ezért teljesen természetes, ha egy szopós baba akár 1-2 óránként megéhezik, és enni kér. Ha a csecsemő gyakran, rövideket szopik, és az édesanya minden alkalommal a másik mellét kínálja fel, a baba valóban hasfájóssá válhat. Ennek azonban nem az az oka, hogy a félig emésztett tejre frisset szopott, hanem az, hogy rövid szopásai alkalmával mindkét mellből csak az ún. első tejet fogyasztotta el. Ez a tej laktózban gazdag, ami gyakran puffadást, így hasfájást okoz, a baba széklete pedig hígabb, zöld színű lesz.
Sárgaság és anyatej
Az újszülöttek több mint felénél ún. élettani sárgaság alakul ki az első élethéten. Az elmúlt években néhány tanulmány azt mutatta ki, hogy a szoptatott babáknál gyakrabban fordul elő a sárgaság, és ezt az anyatejben lévő valamely összetevőnek tulajdonították. Ezek a kutatók azonban elmulasztották a szoptatás részleteit megvizsgálni, pl. A kutatók azt találták, hogy a harmadik és negyedik napon mért bilirubin szint közvetlen összefüggésben volt azzal, hogy a baba hányszor szopott az első napokban. Az első hét után is fennálló vagy fokozódó sárgaságot korábban késői vagy anyatejes sárgaságnak nevezték, és úgy gondolták, hogy az élettani sárgaságtól különböző, kóros jelenségről van szó. Mára azonban kiderült, hogy ez az állapot a szoptatott babák mintegy egyharmadát érinti, és kezdik a fiziológiás sárgaság normális elhúzódásaként kezelni. Az emelkedett bilirubinszint akár a baba 2-3 hónapos koráig is fennállhat, és a legtöbb esetben beavatkozás nélkül, magától rendeződik. A legtöbb esetben szükségtelen a szoptatás felfüggesztése, hacsak a bilirubinszint nem extrém magas vagy nem mutat emelkedő tendenciát. Elhúzódó sárgaság esetén szükség lehet néhány vizsgálat elvégzésére a kóros állapotok kizárására.
A mellbimbó sebesedése és a szoptatási idő korlátozása
A mellbimbó sebesedését a legtöbb esetben a nem megfelelő mellrehelyezés okozza. Amennyiben a csecsemő jól kapta be a mellet, a mellbimbó a szájüreg hátsó részében, védetten helyezkedik el, és nem sebesedik ki, akármilyen hosszú ideig van is a baba szájában. Az első pár nap elmúltával ez az érzékenység megszűnik, és a szoptatás fájdalommentessé válik. Amennyiben ez nem így történik, kérjük szakember segítségét annak kiderítésére, hogy mi lehet a fájdalom vagy a sebesedés oka. A legtöbb esetben a szoptatási helyzet javítása, a mellrehelyezés korrigálása megoldja a problémát. A szoptatási idő korlátozása azért sem megfelelő megoldás, mert egy lassabban vagy gyengébben szopó csecsemő számára lehetetlenné teszi, hogy kiürítse a mellet. Ez elégtelen súlyfejlődéshez és a tejtermelés csökkenéséhez vezethet.
Az elválasztás folyamata
Az elválasztás egy folyamat. A kicsi egyre ritkábban kéri a cicit, míg végül egy napon már nem kéri többet. Közben lehetnek hullámzások is, amikor valamilyen érzelmi szükséglet miatt a kicsi megint többet kéri a cicit (pl. a járástanulás időszakában vagy betegség után), de aztán lassan megint csökken a szopik száma. Ritkán előfordul az is, hogy a baba egyik napról a másikra már nem kéri a cicit. Ilyenkor általában nem elválasztásról van szó, hanem valami más probléma van a hátterében (fogzás, torokfájás, szájpenész, megfázás, az anya menstruációja vagy terhessége miatt megváltozott a tej íze). Ha erre gyanakszunk, kezeljük a problémát (pl. fogzás esetén fogzáskönnyítő gélt kapjon a baba szopi előtt, megfázás esetén orrszívóval) és kínáljuk meg a babát újra anyatejjel.
A szoptatási tanácsadóként Anja Gaca a szükség szerinti szoptatást javasolja. Ez azt is jelentheti, hogy naponta csak egyszer vagy kétszer szoptassunk, például ébredéskor vagy lefekvés előtt. Vagy néha egy napig egyáltalán ne is. Táplálkozási szempontból a gyermek már nem függ a szoptatástól, így szükség szerint szoptathatsz, amikor gyermeked kéri. Ha szükséges elválasztanod, akkor fontos tudnod, hogy azt kedvesen, finoman lehet megtenni. Ha az elalváshoz kell a cici, ott is ugyanezt lehet tenni. Vedd úgy, hogy az elválasztás időszaka átmeneti időszak, ami alatt a kicsi több dédelgetést igényel, több összebújást, mert ez táplálja a biztonságérzetét. Minél inkább erőlteted, annál inkább fog ragaszkodni hozzá.
Szoptatás koraszülöttek esetében
Magyarországon minden 9-10. újszülött koraszülöttként látja meg a napvilágot. A nagyon éretlen immunrendszerrel rendelkező és fertőzésekkel szemben esendő koraszülött számára mindennél fontosabb, hogy ha állapota már megengedi, édesanyja tejével táplálják. Mivel a nagyon éretlen koraszülötteknél az első időszakban nem számíthatunk arra, hogy az emlő stimulálása a szoptatások révén valósuljon meg, kulcskérdés, hogy a szülést követően minél előbb ösztönözzék az anyát a rendszeres, legalább naponta 6 alkalommal történő fejésre. Az az ideális, ha az első fejés a szülést követő 6 órán belül megtörténik.
A szopás-nyelés-légzés koordinációja a fogantatást követő 32-35. héten válik teljessé, de nincsen kőbevésett súly- vagy korhatára annak, hogy mikor kerülhet sor az első szoptatásra. Tévhit, hogy a koraszülöttnek először cumisüvegből kell megtanulnia enni! A sikeres szoptatás eléréséig persze sok türelemre és segítségre lehet szükség. A speciális helyzetek közül az egyik legjobban alkalmazható koraszülöttek szoptatása esetén a kereszt tartásban szoptatás és a hónalj tartás.
Amikortól a koraszülött már nem igényel légzéstámogatást és fiziológiailag stabil, elkezdhető a non-nutritív szopás. Ha a csecsemőt szondán át táplálják, célszerű azzal egyidejűleg felajánlani a non-nutritív szopás lehetőséget. A csecsemő legyen közel a mellhez, de ne kíséreljük meg a száját és az ínyét a bimbóra vagy a bimbóudvarra helyezni. Elég, ha a koraszülött erre hajlandóságot mutat, a bimbót nyalogatja, vagy szopja.
A tejmennyiség fenntartása és növelése koraszülöttek anyjánál
A fejést célszerű addig folytatni, amíg a baba el nem éri a terminusát vagy a körülbelül 3,5 kg-os testsúlyt. A fejések számát lehet csökkenteni akkor, amikor a baba már nem igényel kiegészítést, csak mellből szopik, és így is megfelelően gyarapodik. Lehetőség szerint kerülje az indokolatlan tápszeres pótlást, illetve javasolt minden felesleges eszköz, cumi elkerülése, mert fertőzést okozhatnak, és ronthatják a szopási technikát. A tejmennyiség gyakoribb szoptatással növelhető a leghatékonyabban. A tejserkentő szerek nem növelik a tejmennyiséget akkor, ha a szoptatási gyakorlat nem megfelelő, vagyis nem kerül elégszer (min. 8-10 alkalommal/nap) mellre a baba, vagy nem fejjük el a tejet. Különösen jó hatása van az éjszakai fejésnek, ennek kapcsán ugyanis sokkal nagyobb mértékben emelkedik a tejtermelődést irányító prolaktin hormonnak a szintje, mint a nappali időszakban.
Ha hosszútávú fejésre kell berendezkedni, érdemes nagy teljesítményű, akár a két mellett szimultán fejő elektromos fejőgépet kölcsönözni, hiszen ez sok időt és energiát spórolhat meg az édesanyának. Mindenképpen érdemes a baba látogatása után közvetlenül megpróbálni a fejést (ha lehetőség van rá, akár az inkubátor mellett), hiszen a baba érintése, látványa, illata nagyban növelheti a fejés sikerét. Otthon is érdemes a baba képét, egy-egy kedves ruhadarabját odakészíteni a fejéshez. Segítheti a tejleadó reflexet az emlők fejés előtti átmelegítése, finom átmasszírozása.
Tárolás és sterilitás
Koraszülötteknél különös jelentősége van a sterilitási szabályok betartásának. A fejés megkezdése előtt fontos a kézmosás, és a mellek lemosása, érdemes a körmöket rövidre vágva tisztán tartani. A fejéshez használt eszközöket minden használat után el kell mosni forró mosogatószeres vízzel, alaposan leöblíteni, tiszta pelenkával letakartan tárolni, és legalább napi egy alkalommal sterilizálni. Az adott eszköz használati utasításában javasolt fertőtlenítő eljárást érdemes használni. A lefejt anyatej 24 órán át a normál hűtőszekrényben tárolható. 24 órát követően az anyatejet érdemes lefagyasztani. Tárolásra koraszülöttek esetében előnyösebbek a merev, azaz műanyag- vagy üveg gyűjtőedények, ezek ugyanis kevésbé sérülhetnek és szennyeződhetnek, mint a vékony hűtőtasakok. A lefejt anyatejet kis adagokban érdemes lefagyasztani, hiszen a felhasználáskor nagy fájdalom, ha a nagyobb adagban lefagyasztott és kiolvasztott tej egy részét ki kell önteni. Az adagokra minden esetben rá kell írni a fejés dátumát, ha a kórházi osztályra kerül be, akkor a baba nevét is. A lefagyasztott anyatej önálló fagyasztó szekrényben 6 hónapig, normál hűtő fagyasztó részében 4 hónapig tárolható. A kiolvasztást minél kíméletesebben, pl. hideg vizes fürdőben, vagy folyó hidegvízzel kell végezni, semmiképpen sem szabad forró vízbe tenni vagy mikrohullámú sütőben melegíteni.
tags: #16 #honapos #csecsemo #szoptatasa