A védőoltásokkal kapcsolatos aggodalmak régóta foglalkoztatják a szülőket, és ezek közül az egyik leggyakoribb gyanúsítás, hogy közrejátszanak az autizmus kialakulásában. Az autizmus spektrumzavar (ASD) egy összetett fejlődésneurológiai rendellenesség, mely a szociális és kommunikációs készségek zavarában nyilvánul meg, és változatos megjelenési formákat ölthet.
Az autizmus és a védőoltások körüli viták eredete
Az autizmus és a védőoltások kapcsolatának gondolata először az 1950-es években merült fel az Egyesült Államokban, amikor az autizmus első eseteit a szamárköhögés elleni immunizáció elterjedésével egy időben jegyezték fel. Az 1980-as évektől, az MMR-oltás bevezetésével és széles körű alkalmazásával, újra ugrásszerűen megemelkedett az autista esetek száma, és néhány kutató az MMR-oltást tette felelőssé.
A vita gyújtópontja Andrew Wakefield 1998-ban, a tekintélyes Lancet orvosi szaklapban megjelent tanulmánya volt, amely az MMR-oltással hozta összefüggésbe az autista tünetek kialakulását. A tanulmány hatalmas visszhangot váltott ki, és világszerte sok szülőt győzött meg arról, hogy az oltás veszélyes.
A Wakefield-botrány és a tudományos csalás leleplezése
Azonban évekkel később kiderült, hogy Wakefield publikációja szándékos csaláson alapult. Brian Deer oknyomozó újságíró 2004-ben leplezte le, hogy Wakefield jelentős összeget kapott olyan ügyvédektől, akik MMR-gyártókat pereltek az oltás által állítólag okozott autizmus miatt. Emellett Wakefield még a cikk megjelenése előtt kilenc hónappal szabadalmi kérvényt nyújtott be egy saját fejlesztésű egykomponensű kanyaró elleni vakcinára, amellyel az MMR-oltást akarta kiszorítani a piacról.
A vizsgálatok során kiderült, hogy Wakefield meghamisította a jegyzőkönyveket, szelektíven válogatta ki és manipulálta az adatokat, sőt, még a kórlapokat és kolonoszkópiás leleteket is szisztematikusan meghamisította. A Lancet folyóirat 2010-ben véglegesen visszavonta Wakefield tanulmányát, és orvosi engedélyét is bevonták.
Tudományos kutatások cáfolják az összefüggést
A Wakefield-botrány óta számos lektorált tanulmány cáfolta az autizmus és az MMR-vakcina közötti kapcsolatot. A legnagyobb retrospektív elemzés a New England Journal of Medicine-ben jelent meg 2002-ben, amely 537 000 dán gyermek bevonásával kimutatta, hogy az autizmus diagnózisának kockázata hasonló volt az MMR-oltásban részesülők és azok között, akik nem kaptak ilyen vakcinát. A Journal of the American Medical Association 2015-ben publikált egy tanulmányt, amely több mint 95 000 gyermek egészségügyi nyilvántartásának elemzésével szintén nem talált összefüggést.
A dán Statens Serum Institut kutatóintézet munkatársai 657 461, 1999 és 2010 között született gyermeken végeztek megfigyelést, és szintén arra a következtetésre jutottak, hogy az MMR oltás és az autizmus kialakulása között nincs ok-okozati összefüggés. A krakkói Jagelló Egyetem kutatói 96 autista gyermek adatait hasonlították össze 192 nem autista gyermekével, és szintén nem találtak kapcsolatot a kanyaró vagy a kombinált MMR oltás és a betegség kialakulása között.
Az autizmus oka és a diagnózis időpontja
Az autizmus oka jelenleg ismeretlen, és a változatos megjelenési formái miatt kérdéses, hogy egyáltalán lehetséges-e egyetlen adott okot találni. Ami biztosnak látszik, hogy erős genetikai háttere van, melyet ikertanulmányok is alátámasztottak. Ma már az esetek 25%-ában az autista gyermek genomjában pozitíve is azonosítható autizmussal összefüggésbe hozott genetikai eltérés jelenléte.
Az autizmus diagnosztizálására általában a 2. életév környékén kerül sor, mivel a fejlődésnek el kell érnie egy bizonyos elvárt szintet a felismeréshez. Azonban több tanulmány igazolta, hogy specialisták már a 12 hónapos és korábban készült otthoni videók alapján is meglehetős bizonyossággal ki tudják válogatni az autistákat és nem-autistákat, ami erős érv amellett, hogy az autizmus már csecsemőkorban is jelen van, csak a laikus szülő számára nyilvánvaló jelek híján nem felismerhető.
Korai tünetek és diagnosztikai változások
A Kalifornia Egyetem MIND Intézetének kutatói vizsgálatuk szerint újszülött korban a később autista gyermekek is többé-kevésbé normálisak, de már hat hónapos korban megjelennek a korai tünetek, mint például a szociális mosoly hiánya. A tünetek 12-18 hónapos kor körül válnak egyre kifejezettebbé, de a diagnózis felállítása csak a második év vége felé lehetséges. A korai szűrés és a hat hónapos kortól elkezdett kezelés jobb eredményekkel kecsegtet.
Fontos megjegyezni, hogy az autizmus diagnosztikus kategóriája jelentősen kibővült az évtizedek során, ahogy a betegség változatos formáit megismerték. Az Egyesült Államokban például 1980 előtt az autizmus nem szerepelt önálló entitásként a diagnosztikai útmutatóban (DSM). A diagnosztikai kritériumok enyhülése és a betegség szélesebb körű ismertsége hozzájárult az esetek teljesebb körű megtalálásához és a statisztikai növekedéshez.
ADHD, autizmus gyermekeknél – dr. Mészáros Gergely gyermekpszichiáter
Az autizmus prevalenciájának növekedése és lehetséges okai
A "gyors terjedés" alatt azt értjük, hogy az utóbbi időben a fejlett országokban évről évre több gyermeknél diagnosztizálják az autizmust. Azonban nem tudjuk, hogy e mögött mennyiben van az autizmus prevalenciájának valódi növekedése, és mennyiben egyéb tényezők.
Az autizmus gyakoriságának növekedéséhez hozzájáruló tényezők:
- Diagnosztikai kritériumok bővülése és enyhülése: A DSM változásai és a diagnosztikus kategóriák szélesedése több esetet sorolhatóvá tett az autizmus alá.
- Ismertség növekedése: A betegség ismertsége mind az orvosok, mind a lakosság körében hozzájárult az esetek teljesebb körű megtalálásához.
- Diagnosztikus szubsztitúció: A korábban más betegségek alá kódolt gyermekeket egyre több esetben inkább autizmussal diagnosztizálják.
- Anya és apa magasabb életkora: Az anya és az apa magasabb szüléskori életkora növeli az autizmus kockázatát.
- Orvostudomány fejlődése: A fejlődő orvostudomány egyre több gyermeket tud megmenteni azok közül, akiknek születéskor komplikációk léptek fel, és ezek a komplikációk növelhetik az autizmus későbbi előfordulásának gyakoriságát.
Adminisztratív és valós növekedés
A tapasztalt növekedés egy része egész biztosan "adminisztratív" jellegű, azaz nem a prevalencia tényleges emelkedése van a hátterében, hanem a fent említett okok. Ami elfogadott, hogy legkevesebb a növekedés fele-kétharmada nem valós.
Az oltásellenesség veszélyei és a valós kockázatok
A WHO 2019 tíz legnagyobb egészségügyi kockázata közé sorolta az oltásellenességet. Az oltásellenes mozgalmak által terjesztett tévhitek, mint például a HPV vírus internetkábelen keresztüli terjedése vagy a parlagfűevés javaslata agyhártyagyulladásra, jól mutatják, hogy állításaikat nem lehet komolyan venni.
Minden oltásnak van kockázata és lehet mellékhatása, ahogy bármilyen gyógyszernek vagy akár a mindennapi életnek is. A kanyaró elleni védőoltásnak például lehetnek súlyos szövődményei, akár agyvelőgyulladást is okozhat, de ez iszonyatosan ritka: egymillió oltás közül kevesebb mint egyszer alakulhat ki. Ezzel szemben oltás nélkül, a kanyaróval történő természetes megfertőződéskor az agyvelőgyulladás sokkal-sokkal gyakoribb, 1000-ből egy (!) gyereknél kialakul. A kanyaró az egyik legagresszívebben terjedő vírus, egy fertőzött ember átlagosan 12-18 másik embert betegít meg.
Az MMR-védőoltás során egy gyengített vírussal "támadtatjuk meg" a szervezetet, kialakul a védettség, és az agyvelőgyulladás esélye több mint 1000-szer kisebb, mintha nem oltjuk be a gyereket. Az oltásellenes hisztéria miatt rég legyőzöttnek hitt betegségek támadnak fel újra, mint például a kanyaró vagy a torokgyík.
Oltásmegtagadás és jogi következmények
Magyarországon számos kötelező védőoltást kapunk gyermekkorunkban, így például tuberkulózis, gyermekbénulás, mumpsz és hepatitis B ellen is beoltják a gyerekeket. A védőoltások beadásának többszöri megtagadása esetén a szülő a 2012. évi II. számú szabálysértési törvény alapján jelenleg 5000-től 500 000 forintig terjedő bírságra számíthat.
Egy 2018-as felmérés szerint Magyarország kiemelkedő helyet foglal el az Európai Unióban a védőoltásokba vetett bizalom terén.
Esetek és aggodalmak Skóciában
Skóciában több szülő is azt állítja, hogy gyermekükön a hármas védőoltás beadása után néhány hónappal jelentkeztek az autista tünetek. Nagy-Britannia az egyetlen ország Európában, amelyik nem ajánlja fel a szülőknek a három különböző oltás lehetőségét az egyetlen MMR oltással szemben (Magyarországon is csak a „hármas koktél” létezik).
Egy airdrie-i kisgyermek nagyszülei hajlandók lettek volna 150 fontot fizetni a három külön oltásért, azonban a szociális gondozók elrendelték, hogy a nagyszülők adják át a gyereket, és rendőrségi föhatalmazást is kaptak a kisgyermek kiadatására. A nagymama elmondása szerint nem akarta kitenni a gyereket ilyen kockázatnak, mivel a húga 12 éves fia csecsemőként kapta meg az oltást, és most súlyosan autista.
Bill Welsh, a Skót Autista Szövetség szóvivője elmondta, hogy az MMR oltás nem kötelező Skóciában. Karen Whitefield, a skót Parlament Munkáspártjának tagja megérti a nagyszülők kétségeit, és úgy gondolja, azt próbálják tenni, ami a legjobb a gyereknek.