A láz a szervezet jelzése: arra figyelmeztet, hogy éppen egy fertőzéssel küzd. A láz önmagában nem veszélyes - hiszen ahogyan már említettük -, a szervezet ilyenkor küzdi le a fertőzéseket. A láz nem önálló betegség, hanem a szervezet természetes védekezési reakciója valamilyen fertőzésre. A láz tehát összességében egy olyan tünet, ami segít leküzdeni a testünkben lévő kórokozókat. A megemelkedett alapértelmezett hőmérséklethez képest alacsonyabb a hőmérsékletünk, ezért fázunk. A láz tetőzik: a hőtermelés és a hőleadás egyenlővé válik.
A láz mértékéből nem lehet következtetni a kiváltó ok súlyosságára, hiszen a teljesen ártalmatlan lefolyású betegségek is okozhatnak magas lázat, illetve súlyosabb kórképek is megjelenhetnek hőemelkedés mellett. Az első három hónapban ritkább a lázas megbetegedés, mint azt követően. Az újszülötteknél, 1 hónap alatti csecsemők esetében a lázat - de már a hőemelkedést is! - megkülönböztetett figyelemmel kell értékelnünk. Ebben az életkorban részben az immunrendszer éretlensége, részben a szülés során elszenvedett lehetséges bakteriális infekciók miatt a láz hátterében sokszor komoly, az egész szervezetet érintő fertőzés is állhat. Csecsemő korban a láz nagyon ritka és sokszor valamilyen, akár komolyabb betegségre utalhat.
Újdonsült szülőként találkozni először azzal, hogy kisbabánk lázas, rendkívül ijesztő. Az ijedtségen kívül fontos, hogy a helyzetet átgondoltan és nyugodtan kezeljük: a láz helyes kezelése rendkívül fontos, illetve nem mindegy az sem, hogy éppen mennyi idős a kisbabánk: jelentősége, kezelési módja és a szükséges teendők is változhatnak. Nagy segítségünkre lehet minden esetben a védőnő, akivel már többször találkozhattál a várandóság ideje alatt is. Érdemes kihasználni ezt a lehetőséget minden esetben, hiszen szakértelemmel rendelkeznek és biztonságérzetet is ad, hogy van mindig kihez fordulnod a legapróbb kérdéseiddel a babával kapcsolatban.
A csecsemő lázának mérésekor az a legfontosabb, hogy pontosan tudd, mikortól számít lázasnak a baba. Szerencsére túl sok plusz információt nem kell megjegyezni, ugyanis minden pont úgy zajlik, ahogyan a felnőtteknél: a baba és a gyermek is akkor lázas, ha a hőmérő 38°C fölötti értéket mutat. A hőmérőzés gyermekkorban mindig felügyelet mellett történjék. Figyeljünk arra is, hogy sose mérjük a gyerek hőmérsékletét intenzív mozgás, szaladgálás, meleg zuhany vagy fürdő után, hiszen ezek mind emelik a testhőt, így hamis eredményt kaphatunk. A gyermek életkora fontos a lázmérési módszer kiválasztása szempontjából. Csecsemők és kisdedek esetén a lázmérés legbiztosabb, de nem kizárólagos módja a végbélben való hőmérőzés, óvodás kortól − de jól kivitelezve akár a csecsemőnél is − a lázát hónaljban mérjük. Kenjük be vékonyan a lázmérő végét popsikrémmel, ezután helyezzük a lázmérőt a végbélnyílásba, kb. 1-2 cm mélyre. A végbélben mért testhő − az ún. maghőmérséklet − 0,5 °C-kal magasabb érték, mint amit hónaljban mérünk. Hónaljmérésnél figyeljünk arra, hogy a bőr száraz legyen, a lázmérés alatt a gyermek ne mocorogjon.
A láz komoly tünet a kisbabáknál, így azonnali odafigyelést igényel. A kis beteget soha ne a láz mértéke, hanem az általános állapota szerint lássuk el. Egy jó állapotban lévő gyermeknek felesleges folyamatosan mérni a lázát, vagy korlátozni az aktivitását. Figyeljünk arra, hogy a lázas gyermek mindig jól szellőző, könnyű ruhát viseljen, ha pedig a láz felszálló szakaszában fázik, csupán egy vékony takaróval takarjuk be, amelyet izzadásnál vegyünk le róla.
A csecsemő közérzete rosszabb, nyűgösebb. Ha a kisbaba szemmel láthatóan jókedvű, elégedett és úgy eszik, mint szokott, valószínűleg nem áll fenn semmilyen probléma. Ha a gyermeked általános közérzete rossz, és a lázcsillapító sem segít, még aznap fordulj orvoshoz! A láz mértéke, tartóssága önmagában, egyéb tünetek megjelenéséig nem alkalmas a betegség súlyosságának megítéléséhez. Riadóztató (ún. alarmírozó) tünetek lehetnek a gyermek általános állapotában, viselkedésében észrevehető változások.
A láz csillapításának azért egy becsapós dolog, mert csak a lázat, mint tünetet szünteti meg, nem mindig megoldás, hiszen a közérzetünk jobb lesz, viszont magát a problémát nem oldja meg. Nem minden esetben van értelme a lázcsillapításnak, pláne nem akkor, hogyha a gyerek elég folyadékot iszik, energikus, és általában jól érzi magát. Egészségügyi vonatkozásban gyakran beszélünk általános közérzetről, ami egész egyszerűen az egészségi állapot minőségét összegzi. Különösen akkor fontos figyelni rá, amikor a kicsi még nem tudja kifejezni, hogy hogyan érzi magát. Rendesen eszik, és a folyadékbevitele is normális. Gyógyszeres lázcsillapító rutinszerű adása jó közérzetű gyermek esetében nem indokolt, ha a láz csillapításának egyedüli javallata a testhőmérséklet csökkentése.
A verejtékezés komoly folyadék és sóveszteséggel jár együtt, amely hatékony pótlásáról minél előbb gondoskodni kell. Láz esetén az egyik legfontosabb, hogy kerüljük el a kiszáradást. Biztassa a gyermeket a további ivásra, ha kiszáradás jeleit észleli. A fokozott folyadékigény miatt ügyeljünk arra, hogy a gyermek sok folyadékot fogyasszon. A betegség alatt sok gyermek étvágytalanabb. Csökkenteni kell a lázas betegnél a nagy kalóriatartalmú és nehezen emészthető táplálékok felvételét és növelni a könnyen felszívódó szénhidrátok arányát.
Kisbabák esetén (sőt, egészen 10 éves korig) szalicilát-tartalmú lázcsillapítókat érdemes kerülni (ilyen például az Aspirin vagy Kalmopiryn). A gyógyszerek mellett viszont segíthet a hűtött fürdővíz is. Fontos, hogy itt kerüljük el a didergést. Hűtőborogatás használata esetén szobahőmérsékletű, kb. 20-22 °C-os vizet használjunk. A fizikai lázcsillapítás a hőelvonás fizikai jelenségén alapszik. A hőelvonásra épülő módszereknek két válfaja ismert. Magas láz esetén gyógyszeres lázcsillapítással együtt, az alábbi módon, csak nagyon kíméletesen alkalmazva hatásos lehet. Alkalmazása megkíméli a szervezetet a gyógyszerek sokszor fölöslegesen gyakori adásától is. Hűtőfürdő: Engedjünk a kádba fürdővizet, amelynek hőmérséklete megegyezik a lázas beteg testhőmérsékletével. Ültessük bele a gyermeket, a víz a mellkasáig érjen! Hideg víz hozzáadásával fokozatosan hűtsük le a fürdővizet minimum 31°C-ra, és a langyos vízzel locsolgassuk a gyermek egész testét. A gyermek kb. 10-15 percig tartózkodhat a kádban. Lassan, óvatosan hűtsük a vizet (31-32 °C-nál ne legyen hidegebb)! A hűtőfürdő 10-15 percnél ne tartson tovább! A testborogatást (priznicet) ma már nem alkalmazzuk.
A szakmai társaságok lázcsillapításra elsősorban a paracetamol és ibuprofen hatóanyag-tartalmú készítményeket javasolják, gyakran használt hatóanyag magas láz esetén a metamizol is. A paracetamoltartalmú gyógyszerek nagyon felkapott készítmények. Vény nélkül kaphatóak, különböző gyógyszerformájú (szirup, tabletta), eltérő hatáserősségben és kiszerelésben. Fájdalomcsillapító hatással is rendelkeznek. Két hónapos kor alatt nem adhatóak. Láz- és fájdalomcsillapító hatásuk a paracetamolénál erőteljesebb, gyorsabban beáll és tovább tart. Emellett gyulladáscsökkentő hatással is rendelkeznek. Régi, bevált láz- és fájdalomcsillapítók, 10 éves kor alatt nem adhatók. Bizonyos vírusfertőzések esetén súlyos májelégtelenséget okozhatnak. A gyermekek lázcsillapítására ötféle hatóanyag-tartalmú gyógyszert alkalmazhatunk. A csoportosításban konkrét termékneveket nem szerepeltetünk, hiszen évről évre új fantázianevű termékek kerülnek forgalomba. Ide tartoznak a klasszikus, régóta ismert lázcsillapítók. Magyarországon az amidazophen 1934-ben került a gyógyszerkönyvbe, tehát az elmúlt közel 100 év egyik ismertebb, leggyakrabban alkalmazott lázcsillapítója. A kombinált aminofenazon+fenobarbital hatóanyag-tartalmú termékek az egyik legnépszerűbb csecsemőkorban használt lázcsillapítók még napjainkban is. Fenobarbitál összetevőjük miatt azonban láz esetén nem tekinthetőek korszerűnek, mivel nyugtató, altató hatásuk a gyermek általános állapotának, tudatának megítélését zavarja. Megszoktuk ezeket a már több generációt is kiszolgáló gyógyszereket, de tudomásul kell vennünk, hogy eljárt felettük az idő.
A lázcsillapító hatása a beadás után kb. 1,5 óra múlva kezdődik. Ha 2-3 óra múlva sem segített a beadott gyógyszer, akkor kivételesen beadható egy más hatóanyagú is. Fontos a betegtájékoztató megfelelő áttanulmányozása, hogy megfelelő adagban használjuk a lázcsillapítót. Ha mégis úgy döntünk, hogy ezt a módszert alkalmazzuk, akkor nagyon kíméletesen, odafigyelve tegyük. Hűtőfürdő esetén ne hideg vízbe ültessük a gyermeket, hanem testhőmérsékletű (langyos) vízbe, azt hagyjuk fokozatosan lehűlni. A gyermek csak addig üljön benne, ameddig nem kellemetlen számára és nem kezd el dideregni. Soha ne hagyjuk egyedül a gyermeket a fürdőkádban! Fontos tudnunk, hogy a különböző fantázianevű készítmények ugyanazt a hatóanyagot tartalmazhatják. A gyermeknek lázcsillapítót csak akkor adjunk, ha rossz a közérzete! Egyszerre csak egyféle hatóanyag-tartalmú lázcsillapító gyógyszert adjunk a gyermeknek! Ha ez nem hat, akkor később kaphat másik fajtát. Ugyanaz a hatóanyag-tartalmú gyógyszer sokféle fantázianéven kapható. Magas láz esetén lázcsillapító adásától a láz 1-2 °C-os csökkenése várható, tehát 39-40 °C-os láz lázcsillapító hatására 1-2 óra múlva kb. 38-38,5 °C-ra csökken. A lázcsillapítóknak többféle formája létezik: csepp, kúp, szirup, tabletta. Néhány kedvelt készítménynek mindegyik formátumból különböző hatáserősségű verziója is rendelkezésre áll. Ezt sokszor csak a doboz színe jelzi, más esetben a baby, junior elnevezés utal rá. Figyeljünk az adagolási előírás megválasztására: csak a megfelelő dózis alkalmazása biztosítja a kívánt kedvező hatást. A tablettákat 5-6 éves gyerekek is le tudják nyelni, de szét is törhetők. A kanalas lázcsillapítókat beadás előtt rázzuk fel! Ma már számtalan lázcsillapító van forgalomban, ezek nagy része recept nélkül kapható. Melyiket célszerű használnunk? Ki kell tapasztalnunk, hogy gyermeküknek melyik hatóanyag-tartalmú gyógyszer, melyik készítmény viszi le legkönnyebben a lázát, illetve melyiket fogadja el leginkább.
Az esetleges lázgörcs esetén, ha nyugodt tudsz maradni, a gyerek is hamarabb lehiggad, ezért azt javasoljuk, hogy mindvégig legyél a közelében, de végtagjait semmiképp ne szorítsd le! Az arra hajlamos gyerekeknél lázgörcs léphet fel, ha gyorsan lázasodnak be. Ilyenkor a test megmerevedik, a végtagokban izomrángás jelentkezik, és rövid ideig akár eszméletvesztés is bekövetkezik. Ezek a rohamok ugyan nem veszélyesek, egy-két percig tartanak csupán, de ettől még ijesztően hatnak.
A lázat gyakran náthás fertőzés okozza, de ha annak tünetei nem jelentkeznek, érdemes jobban odafigyelni! Néha csak úgynevezett „háromnapos lázról” van szó, ami teljesen veszélytelen, de fertőző. A látszólag ok nélkül jelentkező lázat más infekció (például húgyúti- vagy fülfertőzés) is okozhatja, ami gyakran gyógyszeres kezelést igényel. Ha a fentiek elolvasása után mégsem vagy benne biztos, hogy mekkora a baj, akkor feltétlenül fordulj orvoshoz! Mindenképp orvoshoz kell fordulni, ha a csecsemőnek magas, 38,5oC feletti láza van, és a folyadékot sem fogadja el, nem iszik.
A náthás csecsemő orra bedugul, ilyenkor az alvás és az evés is nehezen megy. A csecsemő az orrán át, a duzzadt orrnyálkahártya miatt nem jut levegőhöz és nyitott szájjal lélegzik, melynek során sokkal több folyadékot veszít, mint orrlégzés mellett. A légvételt akadályozó orrnyálkahártya duzzanat megszüntetése is fontos, emiatt érösszehúzó orrspray alkalmazása is javasolt néhány napig a sós, tengervizes orrspray használata mellett. A náthás csecsemő orra eldugul a nyálkahártya duzzanat és az intenzív váladékképződés miatt. Ez nemcsak az evést és az alvást nehezíti meg, de szövődményeket is okozhat. A legkisebbeknél a műanyag, kézi orrszívó használata javasolt. Ha ezzel nem érjük el a kívánt hatást, elektromos vagy porszívó orrszívót érdemes bevetni a cél érdekében. Alvás közben, a fekvő testhelyzet miatt az orr még könnyebben eldugul. Ezt megelőzendő, emeljük meg kicsit az ágy fejvégi részét. Az ágyrács és a matrac közé helyezzünk néhány könyvet, egy párnát vagy törölközőt. Ha a csecsemő náthás, akkor érdemes párásítani a szobájában, ha ott száraz a levegő, alacsony a páratartalom. A száraz levegő belélegzése ugyanis irritálja az érzékeny nyálkahártyát. A váladék is könnyebben távozik, ha a nedves levegő belégzésével megkönnyítjük a váladék oldódását. Fontos, hogy az inhalátor készülékeket a gyártó által leírt módon, rendszeresen tisztítsuk, hogy megelőzzük a penész és egyéb kórokozók elszaporodását. A párásító használata mellett lényeges, hogy naponta egy-két alkalommal legalább egy gyors huzattal kiszellőztessük a szobát. A gyerekszoba szellőztetését olyan napszakokban végezzük, amikor a környékünkön tiszta a levegő.
Az anyatejes babát kínáljuk anyatejjel minél gyakrabban, mert az anyatej fontos védőanyagokat tartalmaz, amelyek a gyógyulását is segítik. A hozzátáplálás időszakában is tegyünk így. Gyógynövényekből készült teák esetén 1 éves kor alatt kizárólag a patikában vásárolt, gyógyszertári tisztaságú gyógynövényekből készült főzetet adhatunk, vagy a készen vásárolható teakeverékeket, betartva az életkorra vonatkozó ajánlást. A méz fogyasztása közkedvelt gyógymód nátha, torokfájás esetén, de 12 hónapos kor alatti gyerekeknek nem szabad adni!
Ha a fentiek elolvasása után mégsem vagy benne biztos, hogy mekkora a baj, akkor feltétlenül fordulj orvoshoz! A láz megjelenése riasztó lehet, különösen akkor, ha gyermekeknél jelentkezik. Fontos azonban tudni, hogy amellett, hogy alapvetően legtöbbször veszélytelen tünet, kifejezetten hasznos feladatot lát el: a szervezet a testhőmérséklet emelésével küzd a különböző fertőzésekkel szemben. Ez a fajta immunválasz a leghatékonyabban 38-40°C fokos hőmérsékleten működik. Ha a gyermeked általános közérzete rossz, és a lázcsillapító sem segít, még aznap fordulj orvoshoz!
A láz nem a betegség oka, hanem annak a tünete és a szervezet öngyógyító folyamatának része. Egy bizonyos mértékig hasznos, ezért nem is javasolt azonnal csillapítani. A láz ritkán ér el olyan mértéket, hogy a szervezetet közvetlenül károsítsa. Többnyire ártalmatlan jelenség. Orvoshoz fordulás előtt az alábbiak szerint meg kell kezdeni a lázcsillapítást! A lázcsillapítás megkezdése után szükséges felkeresni a gyermekorvost.