A várandósság során a test elképesztő változásokon megy keresztül, és az egyik legcsodálatosabb „új szerv”, ami kizárólag a baba érdekében jön létre, a méhlepény. Ez a lenyűgöző szerkezet köti össze az anyát és a növekvő magzatot 280 napon át, és számos létfontosságú feladatot lát el: táplálja, védi, oxigénnel látja el a babát, hormonokat termel, és kulcsszerepe van a szülés folyamatában is.
A méhlepény kialakulása és fejlődése
A méhlepény fejlődése már a fogantatás után nem sokkal elkezdődik. Amikor a petesejt megtermékenyül a méhkürtben, a két sejt egyesülése után gyors sejtosztódás indul, a szedercsíra, hólyagcsíra állapoton át. A méhüregbe érkező csíragömböcske külső sejtrétege lesz a későbbi lepény őse, melynek sejtjei az anyai méhnyálkahártyát bontani képes enzimet termelve hozzák létre a nyálkahártyába süppedés, a beágyazódás lehetőségét. A beágyazódás körülbelül a 8. napon történik, ekkor az embrió a méh falában talál otthonra.
Eleinte a külső sejtrétegek biztosítják a táplálékot, de nagyon gyorsan kialakulnak a véredények és a kapcsolat a kismama keringésével. A 2-3 hetes embrió már folyadékkal körülvéve mutat ultrahanggal egy 10-12 milliméteres amnionhólyagot, ennek méhfali oldalán, de belül egy embriódombot, külső oldali sejtjei besüllyedve a méh terhességi nyálkahártyájába már az őslepénykét alkotják. A 21. naptól már elindul a tápanyagcsere az anyai és a magzati vér között. A méhlepény szerkezetének kialakulása a 16. terhességi hétre fejeződik be, a teljes fejlődése pedig a 28. hétig tart.
A méhlepény szerepe és felépítése
A méhlepény egy lapos, diszkosz alakú szerv, mely együtt növekszik a méhben a babával. Születéskor a placenta súlya eléri a 400-500 grammot, átmérője általában 16-20 cm, vastagsága pedig 2-4 cm. Érdekesség, hogy egy érett magzat hat-hétszer súlyosabb, mint a méhlepény. A placentának két fő része van: az anyai placenta, mely a beágyazódást követően az átalakult anyai méhnyálkahártyából fejlődik ki, és a magzati placenta, ami a megtermékenyített petesejt külső burkából alakul ki.
A lepény az anya méhéhez úgynevezett korionbolyhokkal tapad. Ezek a bolyhok olyan sűrű hálózatot képeznek, hogy teljes felszínük elérheti akár a 15 négyzetmétert. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a méh belső felszínéhez tapad a placenta anyai része, aminek a másik oldala a magzati placenta (ami a baba felé néz), és ebből indul ki a köldökzsinór, aminek a másik végén fejlődik a magzat.
A méhlepény egyik fontos feladata kapcsolatot létesíteni az anya és a baba keringése között, hogy az anyai vérből oxigént és tápanyagokat juttasson a magzatba a köldökzsinóron keresztül. Illetve, hogy a magzat bomlástermékeit, a salakanyagot és a széndioxidot visszajuttassa az anyai vérkeringésbe. A vér nem keveredik, nem közös, a vénában a magzati vérrel csak tápanyag- és oxigénmolekulák áramlanak a magzat májába, majd testszerte, a két artéria a magzat főverőeréből ágazik vissza a köldökzsinóron át a lepényi bolyhokba. Gondoljunk bele, hogy ez a rendszer 280 nap alatt egy érett újszülött súlyának megfelelő anyagmennyiséget szállít. Ezt a hatalmas szövetigényt a terhesség alatt a fokozottan növekvő anyaméh keringési rendszerének nagyfokú megnövekedése tudja csak teljesíteni. A terhesség utolsó harmadában az anyai vérkeringés 20%-a fordul meg percenként. Egyes kutatók szerint szülés előtt a méhlepény hajszálereinek elméleti hossza több mint ötven kilométer.
Hogyan jut el az étel a babádhoz
Hormontermelés
A méhlepény a növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb mennyiségben termel hormonokat. Már a kicsi méhlepény is termel HCG (humán choriális gonadotropin) hormont, melynek az anyai vizeletben megjelenése minimális mennyiségben is jelzi a háromhetes terhesség létrejöttét. Ennek a hormonszintnek a nyomon követése az első 20 hétben rendkívül fontos, mert segíthet a terhesség, vagy ikerterhesség beigazolásában, esetleg fenyegető vetélés, elhalt terhesség, méhen kívüli terhesség megállapításában. A HCG biztosítja a lepény ösztrogén és progeszteron hormonjának termelődését, mely a hatalmas szöveti fejlődést biztosító méhnyálkahártya és lepényi keringés fennmaradását szolgálja. Ezek a hormonszintek a ciklusokban a petefészkek által termelt ezen hormonoknak 20-30-szor magasabb szintjei.
A lepény másik hormonja a HPL (Human Placentáris Lactogen) elősegíti a tejmirigyek fejlődését majd a tejtermeléshez, besegít a magzat tápanyag-felhasználásába is. A lepény által termelt ösztrogén megfelel a petefészkek tüszőhormonjának, jóval magasabb szinten termelve. Felelős a hatalmas szövetnövekedésért a terhesség alatt. Végül a lepényi progeszteron (sárgatesthormon) - a termékeny életszakaszban terhességen kívül szintén a petefészek által ciklusonként termelve - biztosítja a méhnyálkahártya fejlődését és csökkenti a méhizomzat érzékenységét az agyalapi mirigy méhizomzat-összehúzó, majd a szülésnél szerepet játszó oxitocin hormonjával szemben. Ezzel gátolja a koraszüléshajlamot.
Immunitás és káros anyagok
A méhlepény az anyai vérből ellenanyagokat is átjuttat a magzatba, így az újszülött immuológiailag nem teljesen védtelenül születik meg. Ezek az ellenanyagok segítik a bakteriális-, és vírusfertőzések kivédését. Ugyanakkor sajnos egyes vírusfajták átjutása is lehetséges, melyek károsíthatják a magzatot.
A baba számára hasznos dolgokon kívül átjuthat a placentán rengeteg káros anyag is. Éppen emiatt a kismamáknak rendkívül fontos a jó minőségű alapanyagokra épülő egészséges táplálkozás, és kerülendők a káros szenvedélyek, mint a dohányzás, alkoholfogyasztás, droghasználat, koffein túlzott bevitele. Mindemellett a terhesség alatt ellenjavallt gyógyszerek is átjutnak a placentán és ezzel károsíthatják a magzatot. Mivel ezek a gyógyszerek mellékhatásként árthatnak a baba egészségének, elengedhetetlen konzultálni orvossal, gyógyszerésszel a gyógyszerhasználat előtt. Illetve a kismamák mindig figyelmesen olvassák el a gyógyszerhez tartozó betegtájékoztatót, ami a legtöbb gyógyszernél már interneten is elérhető!
Fentiekből érthető, hogy a méhen belüli magzat léte, fejlődése, egészsége, a megszületés terhelésének károsodás nélküli elviselése szorosan a lepényi működés függvénye.
Milyen problémák adódhatnak a méhlepénnyel?
A megtermékenyült, beágyazódó embrió méhen belüli beágyazódási helye lényeges. A vastag izomzatú méhtestben bárhol megfelelő, fent az úgynevezett fundusban, vagy a mellső, illetve hátsó falon. Itt a lepény megfelelő vérhálózattal kapcsolódhat az anyai keringéshez. A méhlepény elhelyezkedése minden kismamánál egyedi. A legtöbb esetben nincs különösebb jelentősége annak, hogy hol tapad meg. A fundusban történő tapadás például ideálisnak számít. A mellső fali tapadásnál előfordulhat, hogy a kismama később érzi az első magzatmozgásokat, de ez nem jelent veszélyt.
Problémát jelenthet az úgynevezett mélyen tapadó lepény (placenta previa) a vékonyabb falú, passzívnak nevezett alsó méhszakaszon, melynek a fali keringése jóval gyengébb, másrészt a lepény érintheti a belső méhszájat a szélével, súlyos esetben lefedi úgynevezett centrális lepényként. A mélyen fekvő méhlepény a terhesség elején még gyakran megfigyelhető, de ahogy a méh növekszik, a lepény sok esetben „feljebb vándorol”. Ha a várandósság vége felé is a méhszájat fedi, vérzést okozhat, és általában császármetszés válik szükségessé. Itt a lepény tapadása gyenge, vérzéses tüneteket jelenthet már a korai hónapokban. Ha csak a lepény pereme érintkezik a belső méhszájjal, fejlődése folyamán esetleg felhúzódhat. Centrális lepény eleve szülési akadály, elektív (előre időzített) császármetszés javasolt.
Ritka szövődmény a lepény leválása, esetleg traumás hatásra, mely kisebb területen részleges, ha széli, erős vérzéssel jár, ha központi, vérömleny alakul ki a lepény alatt, esetleg tovább feszít teljes leválássá. Kismértékű leválás hegesen gyógyulhat, nagyobb mértékű akut tünetek miatt azonnali beavatkozást igényel, szerencsére igen ritka. Bár nagyon ritkán fordul elő, a méhlepény idő előtti leválása veszélyes állapot. Oka lehet sérülés, baleset, véralvadási zavar vagy bizonyos betegségek. Tünete a hirtelen jelentkező, erős vérzés és hasi fájdalom.
A placenta öregedése
A méhlepény gyorsan fejlődő, ideiglenes szerv, mely könnyen öregedhet, degenerálódhat, meszesedhet. Ideális esetben a lepény 40 hétig hibátlanul működik, de élettaninak számít az is, ha a 36. héttől apró elöregedési jelek figyelhetők meg, amik még nem veszélyeztetik a magzatot. A lepény kellő érettségét ma már ultrahangos vizsgálattal ellenőrizhetjük, az érettségét 1-től 3-ig osztályozzuk. Jól érett, hármas osztályzatú lepény meszesedési gócai nem okoznak problémát. A 25. hétig a méhlepény optimális állapotú, ezután fokozatosan érik és meszesedik. Az ultrahang leleteken ezeket az érettségi fokokat jelölik 0-tól 3-ig. Figyelj a magzatmozgásokra - ha kevesebbet érzel, azonnal jelezd az orvosodnak!
Sajnos előfordulhatnak olyan esetek, amikor a méhlepény idő előtt elöregszik és ilyenkor akár már a 36. terhességi hét előtt, vagy súlyosabb formában jelenhetnek meg az elöregedési jelek pl.: meszesedés, infarktusképződés, degeneratív elváltozások. A lepény elöregedéséhez, meszesedéséhez nagymértékben hozzájárul a dohányzás, mert a placenta anyai felszínén apró fehér meszesedések rakódhatnak le, amik akadályozzák a gázcserét, vérellátást. Minél jobban károsodik a placenta, annál kevesebb oxigén és tápanyag jut el a babához. Pontosan ezért erősen ajánlott a kismamáknak kerülni a dohányzást a várandósság teljes ideje alatt!
A lepény teljesítőképessége a növekvő magzat egyre növekvő igényei miatt a terhesség utolsó három hónapjában (trimeszterében) válik döntővé. Rosszul teljesítő lepényi funkció miatt marad le a magzat az átlagtól súlyában, ami ultrahangos ellenőrzéssel jól követhető, szükség esetén idő előtti terhességbefejezést jelenthet.
A méhlepény a szülés után
A magzat megszületése után a méhizomzat összehúzódásával 5-10 perc múlva a lepény is megszületik, melynek anyai felszínén a bolyhok teljességét gondosan átvizsgálják, elkerülendő az esetlegesen visszamaradt boholy okozta utóvérzést, fertőzést. Normál, hüvelyi szülésnél a baba világra jötte után kb. 5-20 percen belül a méhlepény is megszületik. Az orvos ellenőrzi, hogy teljes egészében távozott-e, mivel a bent maradt szövetdarabok szövődményeket okozhatnak. A szülész ellenőrzi, hogy hiánytalanul távozott-e a placenta a méhüregből és amennyiben szükséges, eltávolítja a bennmaradt lepényszöveteket. Ez azért fontos, mert ezzel csökken a későbbi rendellenes vérzés és fertőzés kialakulásának kockázata.
A 12. terhességi hét fontossága
A 12. hét nagy vízválasztója az első hivatalos ultrahang vizsgálat, illetve a nyaki redő mérése. A hüvelyi UH során megállapítják a magzat pontos korát. Ez a dátum az utolsó menstruáció első napjától ugyan kiszámítható, de a magzat méretei alapján még pontosabban meghatározható a születés várható ideje, mivel ebben az időszakban az embriók egyformán növekednek. Az UH vizsgálat során nézik a nyaki redőt, amellyel felderíthetőek bizonyos genetikai rendellenességek, első sorban a Down-szindróma jelei. A Down-kóros újszülöttek bőre ugyanis redőkbe emelhető, különösen a tarkótájon. A pozitív szűrőteszt határértéke 2,5 mm. A Down-szindrómára utaló jeleket természetesen más vizsgálatokkal is meg kell erősíteni. Szükség esetén a 12. héten ún. chorion-boholy mintavételre is szükség van, ami segítségével kromószóma vizsgálatot lehet végezni.
A korionboholy mintavétel általában a 10-12. héten történik, vagy a méhnyakon keresztül, vagy a hasfalon keresztül. A vizsgálat tartalmazza a magzat kromoszómaösszetételének meghatározását, enzimek vizsgálatát, és DNS-szintű magzati diagnosztikát. Az első trimeszterben az eljárást követően a vetélés esélye kb. 3-4%-ra tehető, tehát igen csekély a kockázat. Habár minimális is, de van kockázat, mint a legtöbb hasonló vizsgálatnál. Tehát az elvégeztetése egyénileg mérlegelendő, amennyiben a szakorvos javasolja a genetika vizsgálatot.
A magzat fejlődése a 12. héten
A 12. hétre a baba már rendelkezik reflexekkel, kinyithatja és összecsukhatja a kezét, és begörbítheti a lábujjait. A karok és a lábak ezen a ponton még együtt mozognak. A babád ujjai és lábujjai nemsokára elkezdenek behajlítódni és kiegyenesedni, a szemek izmai befeszülni, és a szájával már a szopást fogja gyakorolni. Ha megbököd a hasadat, a babád fészkelődni fog válaszként, bár ezt még nem érezheted. Eközben az idegsejtjei gyorsan sokszorozódnak, az agyában a szinapszisok is rendkívüli tempóban jönnek létre. Az arca már kétséget kizáróan emberi: a szemei a fej oldaláról az arcára mozdultak, és a fülei is jó helyen vannak. Ezen a héten a baba kinyithatja és összecsukhatja a kezét, és begörbítheti a lábujjait. A karok és a lábak ezen a ponton még együtt mozognak. A baba ujjai hamarosan nyílni és zárni kezdenek, lábujjai meggörbülnek, elkezdenek megjelenni a körmök. A baba mérete: akkora, mint egy szilva.
A magzat a terhesség 7-8. hetében kezdi el a méhben a mozgását, amely folyamatosan erősödik a kezdő trimeszter végéig. Első terhességnél általában a második trimeszterben, 18-20. terhességi hét között lehet először érezni a magzatot, de ez természetesen megint egyénfüggő. A terhesség alatt a kisbabák nagyon különböző helyzetekben lehetnek az anyaméhben. Ahogy a terhesség alatt növekedik a baba egyre kevesebb helye lesz, ahol mocorogni fészkelődni tud.
| Terhességi hét | Magzati méret (kb.) | Fejlődési mérföldkövek |
|---|---|---|
| 9. hét | Szőlőszem | Minden alapvető testrész kialakult, fogrügyek, 4 kamrás szív |
| 10. hét | Sárgabarack | Könyök behajlítható, lábujjak és ujjak meghosszabbodnak, szemhéjak zárva maradnak |
| 11. hét | Füge | Magzati időszak kezdete, vörösvérsejtek a májban, külső nemi szervek fejlődése |
| 12. hét | Szilva | Reflexek megjelenése, ujj- és lábujjak nyitása-zárása, körmök megjelenése |
| 13. hét | Hüvely borsó | Magzatvíz nyelése, meconium termelése, ujjlenyomatok képződése, csontok keményedése |
A kismama a 12. héten
A has növekedése egyre inkább láthatóvá válik, amelynek oka a súlygyarapodás, azaz a zsírtartalékok elraktározása. A következő hetekben ez már másoknak is feltűnhet. Ha a kismama a második vagy a harmadik gyermekét várja, a várandósság gyorsabban láthatóvá válik. Mivel a súlygyarapodás heti kb. 250-300 g, ezért a kényelmes ruhák egyre fontosabbá válnak az öltözködésben. A megfelelő súlygyarapodás kézben tartása a kismamán múlik. Nem kell kettő helyett enni. Fontos szempont a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás és a rendszeresen végzett, kíméletes testmozgás. Még csak 2 -3 kg a súlynövekedés, de a ruhák már egyre szűkebbek, a pocakja gömbölyödni kezd, kissé megnő, de ez még nem a valódi terhes has kinézet. A pocak nagysága teljesen egyénfüggő.
A méhed már akkorára nőtt, hogy az orvos már érzi a tetejét (a méhfenék) a hasad alján, a szeméremcsont felett. Talán már most is kismamaruhákat viselsz, főleg ha ez nem az első terhességed. Lehet, hogy gyomorégésed is van, ami egy égető érzés a szegycsonttól a torkod alsó részéig. A legtöbb nő a terhességkor tapasztal először ilyet, és azoknak, akiknek már korábban is volt, azt érezhetik, hogy még rosszabb lesz. A terhesség alatt a méhlepény sokat termel a progeszteron nevű hormonból, ami ellazítja a nyílást, ami a gyomrot és a nyelőcsövet elválasztja. A gyomorsav ilyenkor visszafolyhat a nyelőcsőbe, főleg ha épp fekszel, ami kellemetlen égető érzést okoz. Sok nőnek a gyomorégés akkor kezdődik vagy rosszabbodik, amikor a növekvő méh elkezdi nyomni a gyomrot alulról.