A vízi közlekedés Magyarországon összetett szabályozási keretek között működik, amely magában foglalja a hajózási biztonságot, a környezetvédelmi szempontokat és a nemzetközi előírásokat. A 2000. évi XLII. törvény (Vkt.) és az azt kiegészítő rendeletek meghatározzák a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények megfelelőségét, üzemképességét és a hajózási hatóság feladatait.
A hajózhatóság fejlesztése és környezetvédelmi szempontok
A Duna magyarországi szakasza 417 km hosszú, amelyhez további 300 km-nyi mellékágrendszer csatlakozik. A mellékágaknak kiemelt szerepük van turisztikai és természetvédelmi szempontból. Utoljára tíz éve volt napirenden a magyar Duna-szakasz hajóútszűkületeinek megszüntetése. A Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt. projektje a folyó hajózhatóságát hivatott javítani, amelynek környezeti vizsgálati dokumentációja kulcsfontosságú az érintett önkormányzatok, civil szervezetek és az illetékes állami szervek számára.
A WWF Magyarország figyelmeztetése szerint a Duna nemzetközi víziút és a Natura 2000 hálózat része, ezért a beavatkozásoknál a környezet- és természetvédelmi szempontokat hangsúlyozottan figyelembe kell venni. A Stratégiai Környezeti Vizsgálat bemutatja, előre jelzi és értékeli a program végrehajtásának a környezet állapotára gyakorolt várható hatásait.
Az úszólétesítmények lajstromozása és műszaki követelmények
Az úszólétesítmények üzemeltetése szigorú feltételekhez kötött. A hajózási hatóság az üzemképességet időszakos vizsgálatok során ellenőrzi:
- Komp és díj ellenében történő személyszállításra szolgáló kishajók esetén háromévenként.
- Személyhajók, veszélyes árut szállító hajók és kereskedelmi szolgáltató úszóművek esetén ötévenként.
- Minden egyéb úszólétesítménynél tízévenként.
A hajó üzemképességét a hajózási hatóság okmányban tanúsítja, amely nélkül az úszólétesítmény nem tartható üzemben. A hajózási engedélyt a hatóság öt évre adja ki, és az érvényességi idő alatt hatósági ellenőrzés keretében vizsgálják a jogszabályban előírt kizáró okok fennállását.
KRÉTA TESZEK – A szerződések menüpont új funkciói a logisztikai modul bevezetésével
Piaci változások és a teherhajózás jövője
A globális tengeri teherhajózásban bekövetkező változások közvetlen hatással vannak a hazai piacra is. A legnagyobb dél-koreai, egyben a világ hetedik legnagyobb tengeri árufuvarozási vállalata, a Hanjin Shipping felszámolása rávilágított a szektor sérülékenységére. A gazdasági válság és a túlméretezett hajóépítési láz együttesen vezettek a vállalat csődjéhez.
Az óceáni fuvarozócégek főleg fogyasztói cikkek szállításából élnek, és ezt a szektort tépázta meg leginkább a válság. Nagy Gábor, a COSCO Shipping Lines magyarországi vezetője szerint a piac gyorsan reagált, így a logisztikai láncok alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez, minimalizálva a késéseket a nemzetközi áruforgalomban.
Az utasok jogai és kötelezettségek
A vízi személyszállítás tekintetében az uniós előírások meghatározzák az utasszállítók kötelezettségeit. A fogyatékossággal élő vagy csökkent mozgásképességű személyek számára biztosítani kell a szolgáltatások akadálymentességét. Késés vagy járattörlés esetén az utasok kártérítésre lehetnek jogosultak, kivéve az üdülési célú hajóutakat.
| Esemény | Utasjogok/Kötelezettség |
|---|---|
| Járattörlés | Átfoglalás vagy kártérítés lehetősége |
| Késés célállomásra | Kártérítési igény benyújtása |
| Poggyászkár | Kártérítés az eszközökért vagy károkért |
Amennyiben az utas jogai sérülnek, azokat írásban kell jelezni a hajózási társaságnál. A jogviták peren kívüli eljárás keretében, vagy alternatív vitarendezési testülethez fordulva is rendezhetők, emellett lehetőség van a kis értékű követelések európai eljárásának igénybevételére is.
tags: #magyar #teher #hajozas #felszamolasa