Minden anyuka helyesen szeretné táplálni babáját. A csecsemők helyes táplálása megalapozza az immunrendszer kialakulását és megerősödését. Az anyatej, vagy tápszer tartalmazza mindazokat a fehérjéket, szénhidrátokat, vitaminokat, amire egy féléven aluli babának szüksége van. Féléves kor után sem kell abbahagyni a szoptatást, hanem csak „hozzátáplálunk”, vagyis a meglévő anyatej/tápszer mellé adunk kalóriadúsabb szilárd táplálékot, a megnövekedett kalóriaszükséglet miatt.
A hozzátáplálást betöltött 4-6 hónapos kor után érdemes elkezdeni, amikor a gyermek neurológiailag és pszichésen is megérett rá. Négy hónapos kor előtt egyértelműen nem javasolt elkezdeni a hozzátáplálást, mert veszélyes lehet és károkat okozhatunk a gyermeknek. Akkor érett meg a gyermek a hozzátáplálásra, ha segítséggel ugyan, de stabilan ül, fejét és nyakát jól tartja, mozgatja, irányítja.
Mit és mikor adjon a gyermekének?
A rendkívül elterjedt és népszerű hozzátáplálási táblázatoknak gyakorlatilag nincs sok értelme, tudományos ajánlások ilyen táblázatot vagy konkrétumokat nem tartalmaznak. Ezek a táblázatok véleményem szerint csak kényszert és terhet raknak a szülők vállára. Ami fontos, hogy először egyféle összetevőjű étel adása javasolt, és 3-5 napig ezt javasolt adni kiegészítésképp az anyatej mellé. Ez azért fontos, mert ha egy időben többféle új ételt kezdtünk el adni, és néhány nap múlva allergiás tünetek, hasfájás jelentkezik, senki sem fogja megmondani, melyik ételt okozza.
Hazánkban is komoly probléma a vashiány csecsemőknél, és éppen ezért az USA-ban a gabonaféléket és a pürésített húsokat részesítik előnyben az elsőként adandó ételekként - és ezzel maximálisan egyetértek. Ha valamire érdemes figyelni, az az, hogy vasban gazdag ételekből minél többet egyen a gyermek. A vörös húsok (disznó, marha) és a máj is sok vasat tartalmaz, zöldségek közül pedig a bab, borsó, lencse, csicseriborsó, zöld leveles zöldségek emelendők ki.
Gabonafélék alatt főként a rizst-rizspépet ajánlják: ez a legkevésbé allergén, vasat tartalmaz, de más gabonaféle is alkalmazható (pl. zab, kukorica, árpa stb.), sőt célszerű is többfélét adni a rizs potenciális arzéntartalma miatt. Ezeket a gabonapépeket elkészítheti tápszerrel, anyatejjel, vízzel is, kezdetben szoptatás végén 1 teáskanállal adhat, a cél, hogy 6-8 hónapos korban naponta kb. egy adagot egyen. De ha akarja, és a gyermeke úgy kívánja, a hozzátáplálást kezdheti pürésített gyümölcsökkel, zöldségekkel is, az angol ajánlás például ezt részesíti kissé előnyben. Glutént is kaphat a gyermek kis mennyiségben ugyanúgy, akár már 4-6 hónaposan.
Mire figyeljünk a hozzátáplálás megkezdésénél? | Babamánia
A 10-12 hónapos baba étrendje
Ebben a korban a kisbabád a szoptatás mellett már szépen hozzászokott a napi háromszori étkezéshez (reggeli, ebéd, vacsora). Próbálj meg minél gyakrabban együtt étkezni vele, a picik úgy tanulnak, hogy megfigyelik a szüleiket. Ne feledd, a kisbaba ételéhez egyelőre nem szükséges hozzáadni sem cukrot, sem sót - ez érvényes a főzéshez használt vízre is. A só károsíthatja a veséjét, a cukor pedig megtámadja a tejfogakat.
Az anyatej vagy a tápszer fontos szerepet játszik, hogy biztosítva legyen az egy évesnél fiatalabb korú kisbabád napi kalória- és tápanyag-szükséglete. A tejnek 12 hónapos korig a kisbaba fő táplálékának kell maradnia. Ha úgy látod jónak, 12 hónapos kor után is folytathatod a szoptatást, de az idő elteltével, ahogy a pici egyre több szilárd ételt fogyaszt, természetes módon egyre kevesebb tejet fog igényelni. A hozzátáplálás ezen időszakában a kisbabák általában még napi háromszor kapnak tejet.
A következő élelmiszercsoportokból próbáld meg a lehető legtöbbet változatosan beépíteni a pici étkezésébe:
- Zöldségek: Feldarabolt vagy apróra zúzott étellel is kínálhatod. Próbáld meg sütőben elkészíteni, hogy megpuhuljanak, és darabokra vagy rudacskákra vágva kínáld. Kísérletezz minél változatosabb zöldségekkel, kesernyésebbekkel is, ne csak édesekkel.
- Gyümölcsök: Darabokra vagy rudacskákra vágva szolgáld fel. Alaposan mosd meg őket, távolítsd el a magokat és a kemény héjat.
- Keményítőben gazdag ételek: Főzhetők/párolhatók (szükség esetén) és pépesítve vagy rudacskákra vágva adhatók. A gabonafélék keverhetők anyatejjel vagy tápszerrel, esetleg pasztőrözött teljes zsírtartalmú kecske-, tehén- vagy juhtejjel.
- Fehérjében gazdag ételek: Hús (beleértve a halat is), tojás és a hüvelyesek (bab, zöldborsó, csicseriborsó, lencse). Mindezek már 6 hónapos kortól ajánlottak. Amellett, hogy ezek fehérjékben gazdag ételek, számos más, a kisbabák számára rendkívül fontos tápanyagot (vasat, cinket) is tartalmaznak.
- Tejtermékek: A zsíros joghurt (azaz nem zsírtalanított), valamint a sajt már 6 hónapos kortól megfelelőek a kisbaba számára. A nem zsírszegény natúr (azaz édesítetlen) joghurt tökéletes választás, hiszen nem tartalmaz cukrot.
Az alábbi táblázat összefoglalja a 10-12 hónapos korban ajánlott élelmiszereket:
| Élelmiszercsoport | Ajánlott élelmiszerek (példák) |
|---|---|
| Zöldségek | Brokkoli, sütőtök, paprika, zöldborsó, karfiol, spenót, paszternák, tök, spárga, káposzta, sárgarépa, avokádó |
| Gyümölcsök | Banán, áfonya, kivi, narancs, alma, málna, nektarin, körte, eper, ananász, papaya, sárgadinnye, barack, szilva, mangó |
| Keményítőben gazdag ételek | Burgonya, édesburgonya, rizs, őrölt rizs, tészta, zabkása, zab, kukoricaliszt, quinoa, kenyér, pirított kenyér, lepénykenyér/pita |
| Fehérjében gazdag ételek | Csirkehús, pulykahús, marhahús, bárányhús, disznóhús, hal (szálka nélkül), tojás (fehérje), lencse, bab, tofu, zöldborsó, csicseriborsó |
| Tejtermékek | Zsíros natúr joghurt, sajt, teljes zsírtartalmú pasztőrözött tehéntej/kecsketej ételek hozzávalójaként (nem önmagában) |
Pürésített ételek nélkül
Próbálj a kisbabádnak változatos ízű és textúrájú ételeket adni. Ebben a korban a teljesen pürésített táplálékot már ajánlott mellőzni. Próbáld rudacskákra vágott főtt ételekkel, valamint puha, kisebb falatokat tartalmazó fogásokkal (például levesekkel) kínálni.
Innivaló
A kisbabák ebben a korban már egyre magabiztosabban ragadják meg és használják a poharat, van, aki már önállóan is képes kortyolgatni a vizet. Továbbra is fontos, hogy kerüljétek az édes innivalókat. A facsart gyümölcslevek, shake-ek, gyümölcsös üdítőitalok, valamint a szénsavas italok mind rengeteg cukrot tartalmazhatnak, így a fogszuvasodás megelőzése érdekében kerülendők. A kalóriák az ételekből származzanak, ne pedig az innivalóból. A legjobb, amit adhatsz a kisbabádnak innivalóként, az a víz.
Virsli és hozzátáplálás: mit mond a szakértő?
A virsli a sok adalékanyag, a tartósítószer, a benne található ízfokozók miatt nem nevezhető a legegészségesebb ételnek. Szakértői vélemény szerint, ha háromnál több E-szám szerepel az összetevők listáján, akkor azt a terméket inkább ne válasszuk. A túl sok adalékanyag bevitel korrigálható némileg azzal, ha sok C-vitamint fogyasztunk (napi C-vitamin szükséglet: 0-6 hónapos korban 35 mg, 7-11 hónapos korban 40 mg, 1-10 éves korban 45 mg, 11 év felett 60 mg).
A virsli alakja az egyik legfontosabb ellenérv. Ez akár egyetlen alkalommal is okozhat komoly gondot. A virsli átmérője érme alakú: ez a forma a legkönnyebben és a leggyakrabban félrenyelt forma babák, kisgyermekek körében. Jó hír, hogy ez azért csökkenthető: egyszerűen a virslit kockázva kell felvágni a 2 év alattiak számára, 2-5 éves kor között pedig ha lehet hosszában (vagy félkörre), nem karikára! Legalább ilyen fontos, hogy tudd, mi is az a félrenyelés, mi a különbség az öklendezés és a félrenyelés között (az öklendezés félrenyelésbe tud torkollni), mit kell tenni ha bekövetkezik a baba életkorának megfelelően.
Túlzott sótartalom és adalékanyagok
A virsli túl magas sótartalommal rendelkezik: 1 éves kor alatt napi maximum 1 g só ajánlott - ez a gyakorlatban nagyon kevés, a virsli viszont sokat tartalmaz belőle. A feldolgozott húskészítmények, mint a virsli, rákkeltő hatásúak lehetnek. Nem egyértelműek még a kutatások, de kapcsolat lehet közöttük. A rák kialakulása szempontjából fontos kérdés a füstölés, a tartósításhoz használt vegyületek, a sózás, és ha még ezt a virslit esetleg meg is grillezzük, kap egy fekete színt (megég), az még nagyobb gond. A magas hústartalom, esetleg a bio termék sem igazán mérvadó ebből a szempontból.
Fontos leszögeznünk, hogy semmi sem fekete vagy fehér a hozzátáplálásban. Az egyébként húst és darabos ételeket már stabilan evő 10-12 hónapos, egészséges gyermek 1-1 alkalommal kaphat a megfelelő formára vágott virslit, biztonságos lehet. A lényeg a minőségi termék és az alkalmi kínálás. Mutassatok példát szülőként, hiszen a fenti kockázatok titeket, felnőtteket is érintenek. Ne legyen mindig otthon virsli/feldolgozott húskészítmény.
Mit ne adjunk a gyermeknek?
- Tehéntejet nagy mennyiségben: fehérje és ionösszetétele nem jó a veséjének, "túlterheli azt", továbbá növeli a vashiány rizikóját.
- Édesköményt: se tea, se semmilyen más formában. Bár ennek használata nagyon elterjedt világszerte babák hasfájása, emésztési problémák kezelése céljából, egy esztragol nevű hatóanyagot tartalmaz, ami bizonyítottan rákkeltő.
- Gyümölcslevet: a hiedelemmel ellentétben ez nem egészséges, túl tömény, hízlaló, még 12 hónapos kor után sem igazán jó ötlet.
- Mindenféle hozzáadott só és cukor: kerülendő. Kimutatott, hogy hiába ízesíti így az ételeket, nem nő hosszú távon a hozzátáplálás sikeressége, viszont ha csecsemőkorában minimálisra csökkenti a sót, cukrot, akkor későbbi életében a sós-édes ízérzés küszöbértékét igazoltan csökkenti.
- Nitrátban gazdag zöldségek 4 hónapos kor alatt: Relatíve nagy mennyiségben tartalmaz nitrátot a spenót, cékla, zöldbab, tök, répa - de a szakirodalom egyáltalán nem tiltja ezek adását, csak azt emeli ki az Uptodate.com is, hogy 4 hónapos kor alatt ne adjunk ilyet semmiképpen, mert a nitrát egy methemoglobinémia nevű betegséget okozhat, károsíthatja a hemoglobint. 4 hónapos kor után nyugodtan adhatjuk a változatos étkezés részeként. Külön kiemelendő, hogy hazánkban a fúrt kutakból származó víz sok esetben magas nitráttartalmú - így ha a házi zöldségeket ezzel öntözik, vagy az ételeket fogyasztás előtt ezzel mossák, problémát okozhat.
Fő irányvonalak vannak, szigorú hozzátáplálási irányelvek azonban nincsenek, hogy mikor ehet a gyermek körtét vagy gombát. Minden gyermek más és más, ne stresszelje túl, dőljön hátra, bízzon az ösztöneiben és próbálkozzon kitartóan!