A szülés az egyik legfontosabb esemény egy nő életében, és mint ilyen, számos kérdést és dilemmát vet fel. Hol szüljünk? Ki kísérje a szülést? Milyen beavatkozásokat szeretnénk, és miket nem? A magyar szülészeti ellátás rendszere összetett, és tele van kihívásokkal, amelyek a kismamákat és a szakembereket egyaránt érintik. Ebben a cikkben körbejárjuk a szülési tervek fontosságát, a hazai szülési lehetőségeket, a hálapénz jelenségét és a modern, nőközpontú szülészet hiányosságait.
A szülési terv: Tudatos felkészülés a nagy napra
„Nem árt, ha van szülési tervünk” - mondta Makkné Kelemen Zsófia szülésznő. A szülési terv készítése lehetővé teszi a kismamák számára, hogy előzetesen végiggondolják, hogyan szeretnék megélni gyermekük világrajövetelét. Fontos, hogy a kísérő személy is pontosan ismerje a terv tartalmát. Ez a dokumentum részletekbe menően tartalmazhatja a kívánt környezetet, beavatkozásokat, és azokat, amelyeket el szeretnének kerülni a kórházban töltött idő alatt, beleértve a szülés előkészítését és a vajúdást.
A terv kiterjedhet a fájdalomcsillapítás módjára, a gátmetszés szükségességével kapcsolatos álláspontra (egyre gyakoribb a gátvédelemmel történő szülésvezetés), a kitolási szakaszban kipróbálni kívánt pozíciókra, a császármetszés esetén preferált altatás vagy epidurális érzéstelenítés típusára, és arra is, hogy mikor vágják el a köldökzsinórt a szülés után. Makkné Kelemen Zsófia javaslata szerint érdemes online elérhető szülési terv mintákat átnézni és a saját igényekre szabni.
Szülési lehetőségek Magyarországon
Ma Magyarországon két alapvető lehetőség van a szülésre: kórházban vagy otthoni körülmények között. Makkné Kelemen Zsófia előadása során részletesen bemutatta mindkét opciót és a hozzájuk kapcsolódó praktikus tanácsokat.
Kórházi szülés
Az alapvetően javasolt kórházi tartózkodás ideje szülés után három-öt nap. Azonban, amennyiben az anya és az újszülött is panaszmentes, és a szülés komplikációmentes volt, saját felelősségre hamarabb is elhagyhatják a kórházat. Ehhez a védőnőtől és a gyermekorvostól is szükség van írásbeli igazolásra. Ma már a császármetszésen átesett kismamákat is hazaengedik a 4. nap után, ha minden rendben van a mamával és a babával is. A baba súlyának alakulása is befolyásolja a hazaengedés időpontját; ha a súly emelkedik, az édesanya hazatérhet a kisbabájával, de ha stagnál is, van esély erre.
Otthonszülés
Az otthonszülés 2011 óta rendelettel szabályozott, teljesen legális lehetőség Magyarországon. Ennek azonban szigorú feltételei vannak. Ha szövődményektől mentes a várandósság, akkor a 18. életévét betöltött, első szülés esetén negyvenéves kor alatti nő szülhet intézményen kívül. Erre a terhesség 37. és 41. hete között van lehetőség, ha a magzat koponyavégű fekvésű. A független bábák, akik otthonszüléseket kísérnek, szabályos felelősségbiztosítással rendelkeznek, és mindannyiuknak megvan a megfelelő végzettsége is. Sajnos, az otthonszülést itthon még mindig démonizálják, sokan tévesen gondolják, hogy ez veszélybe sodorja a gyermeket.
Ki kísérje a szülést?
Gyakori, hogy az apa jelen van a szülőszobán. Lehetőség van szülésznő és dúla jelenlétére is. Az alapelv az, hogy egy felnőtt személy tartózkodhat a szülő nő mellett, akit az anya választ. Arra is van példa, hogy a vajúdási időre az édesapa megy be, az orvosi vizsgálat idejére távozik, és a kitolási szakban is sokszor kinn toporognak az apukák. Az apukáknak szülőszobai szettre van szükségük, amiről érdemes időben gondoskodni - gyógyászati segédeszközboltban beszerezhető.
Hálapénz és orvosfogadás a szülészetben
A magyar egészségügy egyik átszövő problémája a hálapénz, amely a szülészetben is jelentős szerepet játszik. Kremmer Sarolta, a Másállapotot a szülészetben! mozgalom aktivistája szerint a KSH 2018-as kutatása feltárta, hogy a magyar nők több mint kétharmada választott orvossal és/vagy szülésznővel szeretne szülni, ami feltételezhetően hálapénz fizetését is jelenti. A szülészeti hálapénz részben máshogy működik, mint az egészségügy többi területén jelenlévő paraszolvencia.
Az árak és a gyakorlat
Aki megteheti, hogy magánorvoshoz járjon várandóssága alatt, az 10-20 ezer forintot fizet minden alkalommal, így már a várandósgondozás során 100-200 ezer forintot hagy az orvosánál. Erre jön rá a szülészeti hálapénz, ami az anyák között leggyakrabban említett képlet szerint a magánrendelési díj tízszerese. A fővároson kívül ez az összeg alacsonyabb lehet, jelentős regionális különbségekkel. Elterjedt gyakorlat, hogy az orvos mellett szülésznőt, sőt, akár csecsemős nővért is fogadnak a családok, akiknek szintén külön fizetnek.
Sokan nem tudják, hogy legális-e egyáltalán hálapénzt adni vagy sem. Kérés nélkül, utólag hálapénzt elfogadni lehet, de követelni nem. A hálapénz nem lehet az ellátás feltétele, és az orvos köteles lenne utána adót fizetni. Amit viszont a szülészetben az anyai tapasztalatok alapján nagyon sokan csinálnak, hogy előre megmondják, mennyibe kerül náluk egy szülés, az teljesen illegális és elvben jogi következményt vonhat maga után, mégis nagyon elterjedt.
Miért választanak fogadott orvost a nők?
Magyarországon szinte normává vált az orvosfogadás, a nők ezzel a rendszer bizonytalanságait akarják kiküszöbölni. A remélt biztonságot és az orvosuk készenlétét fizetik meg. Sokan a szakemberek között is készenléti díjnak hívják a hálapénzt. Az anyák azt fizetik meg, hogy az orvos vagy a szülésznő bármikor a rendelkezésükre álljon: bármikor fel lehessen hívni egy kérdéssel, és ha kell, a szabadságáról vagy épp a gyermeke születésnapjáról is bemenjen a kórházba, ha elindul a szülés.
A hálapénz és a beavatkozások aránya
Egy néhány évvel ezelőtt megjelent felmérés azt mutatja, hogy fogadott orvossal nagyobb a szülésindítás és feltehetően részben emiatt is a császármetszések gyakorisága is, mint ügyeletben. A kutatók szerint a nők nem a minél több beavatkozásért, hanem azért fizetnek, hogy az az ember legyen velük, akit megismernek a várandósgondozás alatt. Azonban az egyes beavatkozások nagyobb bizalmat ébreszthetnek a nőkben, akik így azt látják, orvosuk éberen ügyel a veszélyes helyzetek kiküszöbölésére, a kockázatok csökkentésére. Nincs bizonyíték arra, hogy az ügyeleti rendszer veszélyesebb lenne a babára vagy az anyára. Sőt, a kutatások szerint fogadott orvosnál magasabb a szülésindítások és a császármetszések aránya is - a császármetszés pedig, egyes felmérések szerint kockázatosabb a hüvelyi szülésnél.
Ami a fogadott orvosnál pozitívum, hogy tiszteletteljesebb kommunikációról számoltak be az így szült édesanyák. De általában azért gondolják azt a nők, hogy a hálapénzzel biztonságot is vesznek maguknak, mert az egész hazai rendszer nagyon kiszámíthatatlan.
A magyar szülészeti ellátás kihívásai
A Másállapotot a szülészetben! mozgalomhoz érkezett történetek alapján a túlmedikalizálás mögött inkább az áll, hogy a magyar szülészeti ellátás nem egységes és sokszor nem nőközpontú. A modern, kutatási bizonyítékokon alapuló orvoslás elveit ritkán alkalmazzák, sőt, gyakran hallunk kifejezetten ártalmas gyakorlatokról is.
Túlmedikalizálás és beavatkozások
Évről évre nő a császármetszések aránya, miközben a nemzetközi szakmai szervezetek, mint például a FIGO pont ellenkező irányú változásokat javasolnának. Kevés olyan kórház és kevés olyan szakember van, ahol vagy akivel az anyáknak valóban lehetőségük van a vajúdás alatti szabad mozgásra, vagy a kitolási helyzet megválasztására, miközben ezek a tényezők pont a szülés természetes folyamatainak működését támogatják.
A mérnöki gondolkodással, mérnöki szemüvegen át tekintenek a női testre és mérhetővé próbálják tenni azt, ami számokkal nem írható le: azt nézik például, hogy ennyi és ennyi óra alatt ennyi és ennyi centire kell, hogy kitáguljon a méhszáj ahhoz, hogy minden rendben legyen. Pedig az egészségügyi törvény szerint mindenkinek joga lenne ahhoz, hogy minden egyes beavatkozás előtt alaposan informálják őket a beavatkozás előnyeiről és hátrányairól, és aztán önállóan hozzanak erről döntést. Ez valóban így van, de sokszor nem számolnak a beavatkozások hosszútávú kockázataival, és az ellátás egyes bevett gyakorlatainak ártalmas következményeivel sem.
Információhiány és protokollok
Sokáig egységes magyar szülészeti protokoll sem létezett - az például mai napig kórházról kórházra változik, hogy mikor indítanak meg egy szülést. Van, ahol várnak 41 plusz három napig, máshol már 40 plusz hat napnál megindítják. Az egészségügyi rendszer részéről nincsen objektív, könnyen elérhető információ arról, hogy a kórházak, vagy az egyes szakemberek hogyan dolgoznak, milyen gyakran végeznek egyes beavatkozásokat és miért. A kórházak nem teszik fel a saját protokolljaikat, irányelveiket a weboldalukra. Honnan tudnak informálódni a kismamák? Ilyen a Kanga Egyesület Szülészetválasztó nevű felmérése, aminek az eredményeit a zsebinet.hu-n lehet elérni. Ezek az információk kórházaktól kikért adatokon alapulnak.
A rendszer komplexitása és a megoldások
Nem gondoljuk azt, hogy a gonosz orvosok lennének felelősek minden rosszért a szülészeti ellátásban. Az ő oldaluk is hihetetlenül komplex, hiszen már az egyetemen egy olyan rendszerben szocializálódnak, ami eltávolítja őket a páciensektől. Később, rezidensként ők is isszák a hálapénzrendszer levét, sokan számolnak be arról, hogy nem tudnak műtéthez jutni vagy éppen szülést végigkísérni, hogy alapos gyakorlatra tegyenek szert. Ez a rendszer nekik sem jó. Az a rendszer, ami ilyen kevés pénzt fordít az egészségügyre szintén abszolút hibás a történetben, ez az egyik fontos pillére az egész problémának. Az ápolók, szakdolgozók is elképesztően keveset keresnek, de az elfogadhatatlan, hogy egy pályakezdő orvos ugyanannyit, vagy akár náluk is kevesebbet keressen.
Mind a K-Monitor, mind a Másállapotot a szülészetben! mozgalomban úgy gondolják, hogy a hálapénzrendszer felszámolásában az ismeretterjesztésnek van kulcsfontosságú szerepe. Sok nőt motiválhatna akár az ügyeletben szülésre is, ha ismernék például a statisztikát az egyes beavatkozások gyakoriságáról, tisztában lennének a jogaikkal és mernének kérdezni, ha kételyeik vannak. De azt fontos hangsúlyozni, hogy nem lehet arra kényszeríteni a nőket, hogy ügyeletben szüljenek, ha alapvetően bizalmatlanok egy ismeretlen orvossal szemben.
tags: #a #szuleszno #terve #velemenyek