Az Akita Inu, Japán nemzeti kincse, egy nagytestű kutyafajta, amely Észak-Japán Akita prefektúrájából származik. Eredetileg a hűség és a nemesség őrzőjeként tartották számon a feudális Japánban, és a mai napig büszkén viseli ezen tulajdonságokat. Jellemét tekintve bátran, hűségesen őrzi a családot, nem hátrál meg a kihívások elől, és nem túl ijedős.
Az akita inu, vagy ahogyan sokszor nevezik, japán akita, akita ken, matagi inu, hosszú történelmi múlttal rendelkezik. Ősei feltehetően i.e. 15 000 körül jelentek meg Japánban az ainu telepesekkel. A molekuláris genetikai vizsgálatok bebizonyították, hogy az Akita, Shiba, Csau-csau és Shar Pei genetikailag a farkas legközelebbi rokonai, így az ázsiai térség legrégebbi kutyafajtáihoz tartoznak. Az akitát eredetileg medvék, vaddisznók és szárnyasok vadászatára használták. Később őrző és teherhordó kutyaként is alkalmazták, a 19. században pedig kutyaviadalokon is szerepelt, amiket 1908-ban betiltottak. A második világháború alatt a fajta egyedszáma jelentősen lecsökkent, és a japánok kísérletet tettek az újjáélesztésére. Ma már leginkább családi és társas kutyaként tartják.
Küllem és megjelenés
Az akita egy nagy, vaskos kutya, határozott, erőteljes megjelenéssel. A kifejlett kanok marmagassága 66-71 cm, súlya 35-45 kg, míg a szukák valamivel kisebbek, 61-66 cm magasak és 25-35 kg súlyúak. Széles, redőzött homloka és karakteres, háromszög alakú, felálló fülei fölemelkedést és méltóságot sugároznak. Viszonylag nagy fejével ellentétben kicsi, háromszög alakú, sötétbarna szemek jellemzik. Jellemző jegye a szorosan visszakanyarodó farok, melyet a hátán hord.
Bundája kemény és durva tapintású, de puha és sűrű aljszőrzete megbízható védelmet nyújt számára az időjárás viszontagságaival szemben. Szőrzete hagyományosan fakószürke- vagy szezámszínű (vörös-fakószürke bunda fekete végekkel), csíkos, fehér, vagy fekete foltokkal tarkított fehér alapon. A standardleírás szerint minden színvariációjú ebnek (a fehér kivételével) rendelkeznie kell úgynevezett "urachiro"-val, mely a fangon, arcán, az állkapocs alsó felén, nyakán, hasán, a farkán és a végtagok belső oldalán található fehéres szőr. Az amerikai akita általában nagyobb méretű és izmosabb, vastagabb és picit hosszabb bundával büszkélkedhet, mint japán rokona.
Jellem és viselkedés
Az akita inu híres a gazdája iránti megingathatatlan hűségéről, és meglepően édes és gyengéd a többi családtaghoz. Bátor és természetes őrzője a családnak, makacs és akaratos, nem hátrál meg a kihívásoktól. Általában nem ugat, hacsak nincs rá jó oka, de szívesen "énekel", szórakoztatóan morog, nyög, nyüszög és motyog. Bár ezek a kedves, beszédes vonások kerültek bemutatásra a családban, az akita gyakran zárkózott és csendes a látogatókkal. Nem kedveli a zsúfolt kutyafuttatókat vagy a sok nyüzsgéssel járó családi összejöveteleket. Bár szüksége van a szoros családi kapcsolatokra, általában a gazdi elegendő társaságot nyújt számára. Gyermekekkel szemben türelmes és szeretetteljes, de nyugalomra vágyó természete miatt nem jól tűri a vad játékokat az idegen gyerekekkel. A kellemetlen találkozások megelőzése érdekében az Akitákat nem lehet gyerekek vagy más látogatók mellett felügyelet nélkül hagyni.
Az akita egy magának való kutya, szereti a nyugalmat, nincs szüksége kapcsolatra idegen emberekkel vagy állatokkal. A szoros családi kapcsolatokat azonban igényli, mivel ha magára hagyják, független kutyaként saját utakat és elfoglaltságot keres magának. Miközben otthon méltóságteljes nyugalmat sugároz magából, a szabadban hajlamos a vadságra és a vadászatra. Erőteljes területvédő ösztönökkel rendelkezik, idegenekkel rendkívül bizalmatlan. Vadászösztönei annyira magasak, hogy a kutyakiképzői módszerek egyike sem tudja ezt száz százalékosan elnyomni benne. Az akita vadászni fog, amint lehetősége nyílik rá, akkor is, ha még soha életében nem tette. Rendkívül kreatív fajta, ha nincs formában ahhoz, hogy levadásszon egy nagyobb állatot, megtalálja a módját annak, hogyan ejthet el egy figyelmetlenebb példányt. Üldözési technikája csodálatra méltó, leleményes és rendkívül ügyes, az adott helyzetet gyorsan felméri. Vadászösztönei ellenére lehetnek ugyan macskabarátai, de kizárólag a ház lakóit fogadja el, idegen macskákat egyáltalán nem visel el a területén. A területe nem csak egy kert lehet, ugyanúgy képes bevédeni egy autót, kutyaszállító boxot, vagy bármilyen helyet, ahol valamivel hosszabb időt tölt el.
Japán AKITA fajtabemutató | #74
Szocializáció és képzés
Az akita inu képzése kihívást jelent, megköveteli a türelmet, a megértést és tapasztalatot. Bár rendkívül intelligens, a makacssága is része a személyiségének, és ez zavarhatja és fogja is a képzést. A szocializálását érdemes elkezdeni már kiskutya korban, később már ez nehezebb feladat, azonban lehet dolgozni rajta. Nem reagál jól a kemény képzési módszerekre, de el kell fogadnunk, hogy a képzés hosszabb időt vesz igénybe, mint a többi fajtánál. A pozitív szocializáció és a következetes képzés elengedhetetlen az akitának. A fokozatos kiképzés működik a legjobban ennél a fajtánál. Jutalmazza akitáját egészséges jutifalikkal, dicsérettel és szeretettel a kívánt viselkedés esetén!
Az akita nem ajánlott első kutyatartóknak, azoknak, akik csak egy kutyát akarnak a kertben, vagy azoknak, akik nem hajlandóak vele foglalkozni. Az akita a legboldogabb, ha családjával lehet, és együtt élhet azokkal. Ez a fajta nem hiperaktív, de szüksége van a napi testmozgásra. 30-60 perc naponta elegendő, amely élénk séta, kocogás (felnőtt kutyáknál) és az udvaron töltött szórakozás. Az akita kutya intelligenciájának köszönhetően a változatos rutin a legmegfelelőbb. Egy biztos, unatkozó akitát nem akarunk, ekkor az eredmény az ugatás, ásás, rágás és az agresszió.
Egészség és betegségek
Az akiták általában jó egészségnek örvendenek, de mint minden fajtánál, náluk is előfordulhatnak bizonyos genetikai és egyéb egészségügyi problémák. A felelősségteljes tenyésztők szűrik a kutyákat a fajtára jellemző betegségekre, hogy minimalizálják azok előfordulását.
Gyakori egészségügyi problémák:
- Csípőízületi diszplázia (HD): Örökletes állapot, amelyben a combcsont nem illeszkedik szorosan a csípőízülethez. Ez fájdalomhoz, sántasághoz és ízületi gyulladáshoz vezethet.
- Gyomor diletáció-volvulus (felfúvódás): Életveszélyes állapot, amely a nagy mellkasú kutyáknál, mint az akita, fordul elő. Akkor jelent problémát, ha egyszerre esznek egy nagyobb adagot naponta, gyorsan elfogyasztják, majd sok vizet isznak rá, és ezután kezdenek el futkosni, játszani. A gyomor kitágul a gázok vagy levegő miatt, majd megcsavarodik, megakadályozva a vér visszaáramlását a szívbe. Tünetei: duzzadt has, túlzott nyáladzás, hányás nélküli öklendezés, letargia, depresszió, gyengeség és gyors szívverés. Azonnali orvosi ellátás nélkül halálos.
- Hypothyreosis: Pajzsmirigy alulműködés, amely súlygyarapodáshoz, szőrhulláshoz, száraz bőrhöz, lassú szívveréshez és hideg iránti érzékenységhez vezethet. Napi gyógyszeres kezeléssel kezelhető.
- Progresszív retina atrófia (PRA): Szembetegség, amely a retina fokozatos romlásával jár. Kezdetben éjszakai vakságot, később teljes vakságot okozhat. Sajnos jelenleg nincs gyógymódja.
- Faggyúmirigy adenitis (SA): Genetikai bőrbetegség, amelyet nehéz diagnosztizálni. A faggyúmirigyek begyulladnak és elpusztulnak, ami száraz, pikkelyes bőrhöz, szőrhulláshoz és másodlagos bőrfertőzésekhez vezet.
- Epilepszia: Agy működési zavar, amely rohamokkal jár.
- Vogt-Koyanagi-Haradi szindróma (choroidopontin szindróma): Veleszületett állapot, amelyet az agy gyulladása, a bőr és az orr depigmentációja, valamint a szem íriszének gyulladásos elváltozásai jellemeznek.
Táplálás
Az akitákról az a hír járja, hogy nagyon igényesek a táplálékukat illetően. Eltarthat egy ideig, amíg megtalálja azt az eledelt, ami nemcsak egészséges, hanem ízlik is négylábújának. Fontos, hogy az eledel kiegyensúlyozott legyen, és megfelelő mennyiségben tartalmazzon minden, kutyája számára létfontosságú tápanyagot. Az akiták hajlamosak a bőrproblémákra (pl. allergiás kiütések), ezért kerülje a sertéshúsból készült, illetve a magas szójatartalmú eledeleket, ahogy a túl sok jutalomfalatot is az étkezések között. Napi kétszeri étkezés elegendő. Ajánlott a marha-, bárány-, vad-, vagy strucchús fogyasztása. Sok Akitánál bevált a BARF-módszer (Biológiailag Megfelelő Nyers Étrend).
Ápolás
Az akita ápolása szerencsére nem igényel hosszú órákat napi szinten. Az akita vedlik, sokat, így a porszívózáshoz hozzá kell szoknunk, ha emellett a fajta mellett döntünk. Annak ellenére, hogy az akita szokása a mosdás (nyalogatja a testét, mint egy macska), a kutya fürdetése időközönként szükséges, kb. 3 havonta, vagy ha besározódik. Körmöket havonta egyszer kell levágni, és a füleket hetente ellenőrizni, hogy nem jelentkezik-e bőrpír, váladék, stb., melyek fertőzésre utalnának.