A tej az ember számára az egyetlen olyan élelmiszer, amely - ha csak néhány hónapra is - minden szükséges tápanyagot és elegendő energiát tartalmaz az élet fenntartásához, sőt még a gyors növekedéshez is. A tejnek kitüntetett szerepe van az életünkben, hiszen ez az első táplálék, amit születésünk után magunkhoz veszünk.
A tej könnyen emészthető, jól hasznosítható tápanyagokat tartalmaz, és emiatt minden korosztálynak ajánlott. Miközben a tej talán a legjobb kalcium- és D-vitamin-forrás, számos más hasznos tápanyagot is tartalmaz: 1 dl tejben átlagosan 3,4 gramm fehérjét, 1,5-3,6 gramm zsírt, 5,3 gramm szénhidrátot és 48-64 kcal-t (202-267 kJ) energiát találunk. Emellett A, D, E-vitamint, valamint B1, B2, B12 és C-vitaminokat, niacint és folsavat tartalmaz. Egy liter tejben körülbelül 4 gramm ásványi anyag is van, például kálium, nátrium, magnézium és cink. Kalciumtartalma körülbelül 125 mg deciliterenként, amit azt jelenti, hogy egy bögre tejjel a napi szükséglet egynegyedét már fedezhetjük is.
A tejben és a belőle készült termékekben, így a joghurtban, kefirben, sajtban és túróban megtalálható vitaminok és ásványi anyagok nagyon fontos szerepet töltenek be egészségünkben, az alapvető élettani folyamatok szabályozásában, kifejezetten a csontok fejlődésében és később a csontritkulás megelőzésében.
A romló presztízs a statisztikákon is látszik: 2005-ben az egy főre eső tej- és tejtermékfogyasztás 167 liternek felelt meg, alig egy évtizeddel később ez már csak 147,5 liter volt. A magas árszínvonal minden bizonnyal hozzájárult a csökkenéshez, azonban egyre több azok száma, akik valamilyen probléma vagy meggyőződés miatt iktatják ki az étrendjükből.
Tejallergia vagy laktózintolerancia?
A tejallergia (tejfehérje-allergia) és a laktózintolerancia két teljesen eltérő állapot, ezért a diagnózis során nagyon fontos ezek pontos megkülönböztetése. Hazánkban az egyik leggyakoribb ételallergia a tejallergia, más néven tejfehérje allergia. A tejfehérje allergia oka az immunrendszer kóros reakciója a tejfehérjére, amely gyulladásos választ vált ki a szervezetben. A szervezetben a tejfehérjét az emésztőenzimek bontják le, ekkor a tejben lévő fehérjét tévesen allergénnek minősíti és ennek következtében az immunrendszerből különböző allergiás reakciót váltanak ki. Fontos tudni, hogy a tejallergia nem azonos a laktózintoleranciával, bár a két állapotot gyakran összekeverik.
A laktózintolerancia (tejcukor-érzékenység) esetén a panaszokat nem az immunrendszer, hanem az emésztőrendszer enzimhiánya okozza. Ilyenkor a szervezet nem tudja lebontani a tejcukrot (laktózt) a szükséges laktáz enzim hiányában. Ezzel szemben a tejallergiában akár kis mennyiségű tejfehérje is súlyos, perceken belül jelentkező tüneteket válthat ki. Míg a laktózérzékenység kellemetlen, de nem életveszélyes állapot, addig a tejallergia súlyos esetben életet veszélyeztető allergiás reakcióhoz (anafilaxiához) is vezethet.
A tejfehérje érzékenyek aránya mindössze 1,5-2 százalék. A savanyított tejtermékek, így például a joghurt koncentráltan tartalmazzák a tej értékes tápanyagait, így a csontok egészséges fejlődéséhez szükséges kalciumot is. Ráadásul sok joghurt a szervezetünk számára hasznos, probiotikus baktériumokat is tartalmaz, így a bélflóránk egyensúlyára is jó hatással lehet. Ha nem is kedveli valaki a tejet, a tejtermékeket nem szabad kihagynia az étrendjéből.
Tejallergia tünetei és diagnózisa
A tehéntej-fehérje allergia többnyire csecsemő- vagy kisgyermekkorban jelentkezik, rendszerint akkor, amikor az anyatejről vagy a hipoallergén tápszerről a gyermek tehéntej alapú tápszert kap, vagy a tejtermékek bevezetésre kerülnek az étrendjébe. Ilyenkor a szülők azt vehetik észre, hogy a baba vagy kisgyermek tej fogyasztása után nem várt tüneteket produkál.
Tünetek csecsemőknél és kisgyermekeknél
A tejallergiára jellegzetes tünetek - hasfájás, puffadás, véres széklet, hasmenés, kiütések, ekcéma - hívják fel a figyelmet. Csecsemőknél gyakori jelek lehetnek: bőrkiütések (ekcéma, csalánkiütés), hányás, hasmenés, véres széklet, hasfájás vagy fokozott sírás/nyugtalanság evés után. Előfordulhat légúti tünet is, például orrdugulás vagy sípoló légzés. A panaszok egyénenként eltérők lehetnek, és súlyosságuk is változhat - az enyhe bőrpírtól az életveszélyes reakcióig. A legsúlyosabb következmény az anafilaxiás reakció, amely hirtelen fellépő, erőteljes immunválasz. Tünetei lehetnek: ajak- vagy torokduzzanat, nehézlégzés, vérnyomásesés, eszméletvesztés.
Tünetek felnőtteknél
Felnőttkorban a tejallergia kétféle módon jelentkezhet: vagy a gyermekkorból megmaradt allergia kíséri végig a beteget, vagy - ritkábban - újonnan alakul ki tejallergia felnőtt életszakaszban. A felnőttkori tejallergia tünetei röviddel a tej vagy tejtartalmú étel fogyasztása után vagy késleltetve (akár néhány óra múlva) is jelentkezhetnek.
- Bőrtünetek: viszkető kiütések, csalánkiütés (urticaria), bőrpír, duzzanatok.
- Emésztőrendszeri tünetek: hányinger, hányás, görcsös hasfájás, hasmenés.
- Légúti tünetek: orrdugulás vagy orrfolyás, torokviszketés, köhögés.
A késleltetett tünetek (amelyek órákkal vagy egy nappal később jelentkezhetnek) közé tartozhat a tartós hasi diszkomfort, puffadás, esetleg bőrtünetek elhúzódó megjelenése vagy általános rossz közérzet. Ezek a késői reakciók a nem-IgE mediált immunfolyamatok miatt alakulhatnak ki, és gyakran az emésztőrendszert érintik (például tartós hasmenés vagy gyulladásos jelek a bélben). Felnőtteknél ilyen formában jelentkező tejallergia tünetei nehezen felismerhetők, és a gasztroenterológus sokszor kizárásos alapon (minden más okot vizsgálva) jut el a tejallergia diagnózisához.
Diagnózis
A felsorolt panaszokkal gyermekgasztroenterológus foglalkozik, ő állapítja meg a diagnózist. A tejallergia biztos felismerése érdekében az orvos részletes kórelőzményi kikérdezéssel kezdi a kivizsgálást: rákérdez a gyermekkori allergiás előzményekre, a tünetek jellegére és jelentkezésének idejére (milyen hamar a tej fogyasztása után).
Már a háziorvos vagy gasztroenterológus gyaníthatja a tejallergiát a panaszok alapján, de a diagnózis megerősítéséhez speciális allergiatesztek szükségesek. Az orvos a pontos diagnózis megállapításához a következő vizsgálatokat végzi el: kikérdez a korábbi és jelenlegi egészségügyi panaszaidról, vérvételt és/vagy „alkari bőrteszt” (Prick-teszt) elvégzését, valamint táplálék-tüneti napló vezetését javasolja.
Vérvizsgálattal ellenőrizhető a tej ellen termelődött specifikus IgE ellenanyagok szintje - ha ez magas, az alátámasztja az IgE-mediált tejallergiát. Nem minden tejallergiás reakció mutatható ki egyszerű tesztekkel - különösen a késleltetett típusú, nem-IgE mediált allergiák esetén a vérvizsgálat és Prick-teszt is negatív lehet. Ilyen gyanú esetén a táplálkozási napló vezetése hasznos: a beteg leírja, mit fogyasztott és milyen tünetei voltak, így az orvos összefüggést kereshet a tejtartalmú ételek és a panaszok között.
Tejallergia: milyen tünetei vannak?
A tejallergia diagnózisának arany standardja az eliminációs-provokációs teszt. Ennek lényege, hogy a páciens egy előre meghatározott ideig (általában 2-4 hétig) szigorú tejmentes diétát tart, majd orvosi felügyelet mellett visszakap bizonyos mennyiségű tejfehérjét (provokáció). Ha a provokáció során ismét jellegzetes allergiás tünetek jelentkeznek, az megerősíti a tejallergia diagnózisát. Felnőtt betegek esetén ezt a provokációs tesztet kórházi vagy ambuláns körülmények között, gasztroenterológus/allergológus szakorvos felügyeletével végzik, készen állva az esetleges súlyos reakció azonnali ellátására.
Tejmentes étrend és a rejtett tejfehérjék
Jelenleg a tejallergia egyetlen oki kezelése a tej és a tejfehérjét tartalmazó élelmiszerek teljes kiiktatása az étrendből. Amennyiben bebizonyosodik a tejallergia, tápszeres babáknál a tápszer cseréjével (úgynevezett speciális gyógyászati célra szánt tápszer adásával), anyatejes csecsemőnél az anya tejmentes diétájával tudjuk kezelni a tüneteket. A diétát egészen a tünetek megszűnéséig tartani kell. Anyatejes baba estében is sok kérdés adódik, hiszen ilyenkor az anyának kell tejmentesen étkeznie. Megbeszéljük, hogyan lehet a főzési szokásokat átalakítani praktikusan annak érdekében, hogy a szoptatás ideje alatt ne jelentsen sem időben, sem anyagilag nagy megterhelést a tejmentes étkezés.
A tejallergiás betegeknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a tejmentes diéta komoly odafigyelést igényel a mindennapokban. A tejmentes étrend megtervezését érdemes dietetikus és gasztroenterológus segítségével végezni, hogy a beteg minden szükséges tápanyagot megkapjon, miközben elkerüli a veszélyes allergént.
Mire figyeljünk a címkéken?
A tejmentes étrend betartásakor az egyik legfontosabb feladat a rejtett tej összetevők elkerülése. Minden élelmiszer vásárlásakor gondosan el kell olvasni a címkén az összetevők listáját. Az allergének (köztük a tej vagy tejszármazékok) általában kiemelve szerepelnek a csomagoláson, de nem szabad csak a vastagon szedett „Tejet tartalmaz” feliratot keresni - végig kell nézni az apróbetűs összetevőlistát is, mert a tejfehérjét sokféle néven tüntethetik fel. A tej és származékai ugyanis gyakori élelmiszeripari összetevők illetve adalékanyagok, megtalálhatók kész vagy félkész termékekben, sőt akár felvágottakban, egyéb húsipari termékekben is.
Gyakori tejtartalmú adalékok vagy alapanyagok, melyeket keressünk a címkéken:
- tej, tejpor
- savó, savópor, citopánpor
- kazein, kazeinát, kazein hidrolizátum
- laktalbumin, laktóz, laktulóz, laktoferrin, tejfehérje hidrolizátum
- vaj, tejszín, tejföl, joghurt, kefir, sajt, túró, író
Ha egy terméken az szerepel, hogy „nyomokban tejet tartalmazhat”, azt jobb elkerülni, mert a gyártás során belekerülhetnek kis mennyiségű tejfehérje-maradványok. Fontos tudni, hogy a laktózmentes tejtermékek sem biztonságosak a tejallergiás számára, mivel azokból csak a tejcukrot bontották le, de a tejfehérje ugyanúgy jelen van bennük. Tehát a tejallergiás betegnek nem elegendő a laktózmentes termékeket választani - teljes tejmentességre van szükség.
A legtöbb élelmiszer, nyersanyag a természeténél fogva tehéntejmentes, például a liszt, a búzadara, a rizs, a tőkehúsok, a növényi olajok, a nyers gyümölcsök és zöldségek, vagy éppen a vizes kifli és a vizes zsemle.
Kalcium- és D-vitamin pótlás
A tejmentes diéta eleinte nehéznek tűnhet, mert rengeteg élelmiszerben jelen van a tej vagy a tej valamely alkotója. A tejallergiások étrendjében gondoskodni kell a kalcium és D-vitamin pótlásáról, mivel a tejtermékek elhagyása ezeknek a fontos tápanyagoknak a hiányát okozhatja. Az orvos javasolhat kalciumtablettát vagy D-vitamin cseppeket, illetve segíthet olyan alternatív élelmiszerek kiválasztásában, amelyek gazdagok kalciumban. A tejfogyasztás elhagyásával étrendünkből kieső kalciumot növényi tejpótló italokkal, egyéb termékekkel, illetve növényi eredetű kalciumforrásokkal (pl. mák, dió, szezámmag stb.) pótolhatjuk.
Jó kalciumforrás lehet például sok növényi tej (szójatej, rizstej, mandulatej, zabtej stb.) - figyelni kell, hogy dúsított változatot válasszunk, amelyhez kalciumot és D-vitamint adtak. Emellett a mák, diófélék, sötétzöld leveles zöldségek (brokkoli, kelkáposzta), hüvelyesek, szezámmag, halak (főleg szardínia, amit szálkástul fogyasztunk) szintén tartalmaznak kalciumot. A tejmentes étrendben érdemes figyelni a kalcium, D-vitamin, B12-vitamin és jód bevitelére, mivel ezek a tápanyagok a tejtermékekben gyakran előfordulnak.
Keresztallergia és tejlétra
Tejallergia esetén gyakori például a keresztallergia: a gyerekeknél panaszokat okozhat a marhahús, a citrusfélék és a tojás fogyasztása is. Keresztreakcióról akkor van szó, ha az allergiás személy a rokon vagy hasonló szerkezetű allergéneket sem tolerálja, mert az immunrendszere „összetéveszti” azokat. Tejallergiásoknál sajnos gyakori, hogy a más állatok tejével (juhtej, kecsketej) is ugyanúgy reagálnak, mivel ezek fehérjéi nagyon hasonlóak a tehéntejéhez. Ezért nem jelent megoldást a tehéntej helyettesítése kecske- vagy juhtejjel - ezeket is kerülni kell, hacsak az orvos kifejezetten nem tesztelte és engedélyezte. Ugyanígy, sok tejallergiás a tehéntej alapú tápszereket sem fogyaszthatja (gyermek esetén ez egyértelmű, de felnőtt korban fehérje-turmixporokban is lehet tejfehérje).
Egy érdekes keresztallergia: bizonyos esetekben a tehéntejre allergiás személy a marhahúsra is allergiás lehet. Ennek az az oka, hogy a marhahúsban lévő szérumalbumin nevű fehérje hasonlít a tej fehérjéihez, így az immunrendszer erre is reagálhat. Ez nem törvényszerű minden betegnél, de ha valaki tejallergiásként marhahús fogyasztása után is tüneteket észlel, mindenképp említse meg kezelőorvosának.
Tejallergia: milyen tünetei vannak?
Korábban a tejfehérje-allergia diagnózisa egyet jelentett a szigorú tejmentes étrenddel. Ma már azonban könnyen elképzelhető, hogy bizonyos vizsgálatok elvégzése után, szakorvosi javaslatra - például hőkezelt formában - az allergiás beteg is bátran beillesztheti étrendjébe a tejet tartalmazó fogásokat. A tej lépcsőzetes bevezetését tejlétra elvének is nevezik, gyakorlatilag hasonló, mint az allergiás náthások esetén az immunterápia. A tejlétra alkalmazása elősegítheti, hogy a gyermek gyorsabban "nője ki" a tejallergiáját.
Egy deciliter tejben 3,0-3,5 g fehérje található, ezek nagy része (80 százaléka) kazein, kisebb része savófehérje, és allergizáló hatásukban is eltérő képet mutatnak. Az utóbbiak a hőérzékeny alkotóelemek, ami azért érdekes információ, mert ezeket hőkezelt formában nagy valószínűséggel fogyaszthatjuk. A hőérzékeny savófehérjéknek (alfa-laktalbumin és beta-laktoglobulin) megfelelő hőkezelés hatására ugyanis csökken, vagy akár meg is szűnik az allergenitásuk. A tej másik fő alkotóeleme, a kazeinfehérje azonban egy hőstabil fehérje, ami sem forralás, sem sütés hatására nem veszíti el allergenitását. Ha tehát valakinél kazeinallergia igazolódik, a tej minden formáját (a nyers és főzött fehérjét egyaránt) kerülnie kell a továbbiakban.
Ha a komponens alapú allergiavizsgálat azzal az eredménnyel zárul, hogy enyhe tüneteket okozó, low risk (vagyis kis kockázatú) allergén okozza az allergiás reakciót, akkor elképzelhető, hogy az adott ételféleséget valamilyen formában fogyaszthatjuk. Tejallergia esetén általában nagyon kis mennyiségben, süteménybe sütve vagy keksz formájában elkezdhető a tej fogyasztása. Ez egyrészt azért is nagyon jó, mert a sült tej fogyasztásával elősegíthetjük a természetes tolerancia kialakulását a nyers tejfehérjére, másrészt nem szükséges drákói szigorral összeállított, sokszor rendkívüli szorongást kiváltó diétát sem tartani.
Ha a szakorvos engedélyezi, akkor a "nyomokban tejfehérjét tartalmazhat" feliratú élelmiszert ekkor már nyugodtan lehet fogyasztani. A következő lépésben a savanyított tejtermékek is bevezethetők, kellő óvatossággal. Ezt a kisdedeknél az ételterheléses vizsgálatok után szoktuk javasolni, amikor már biztosak lehetünk abban, hogy nem jön létre súlyos, heves allergiás reakció.
Az anafilaxia és vészhelyzeti terv
A tejallergiás reakciók súlyossága széles skálán mozoghat. Enyhe lefolyású allergiás reakció esetén például csak néhány csalánkiütéses folt jelenik meg a bőrön, vagy a száj körül alakul ki enyhe viszketés. Ilyen esetekben a tünetek maguktól is elmúlhatnak rövid idő alatt, vagy egyszerű antihisztamin gyógyszerrel kezelhetők. Közepesen súlyos reakciónál már összetettebb tünetegyüttes lép fel: erősebb bőrkiütések testszerte, hányás, hasmenés, esetleg nehézlégzés vagy gégeödéma (torokduzzanat érzése) jelentkezhet. Ezek a tünetek ijesztőek lehetnek, de még nem járnak keringési összeomlással - mindazonáltal orvosi megfigyelésre és ellátásra van szükség, mivel súlyosbodhatnak.
A legsúlyosabb fokozatú allergiás reakció az anafilaxia, más néven anafilaxiás sokk. Anafilaxia során a teljes szervezetet érintő, életveszélyes tünetek alakulnak ki: a vérnyomás hirtelen zuhan (sokk), a légutak beszűkülnek és a torok nyálkahártyája megduzzad, ami fulladáshoz vezethet, a bőrön pedig gyakran kiterjedt vörösség vagy csalánkiütés észlelhető. Gyakori az ajkak és a nyelv duzzanata is. A beteg ekkor súlyos hasi görcsöket érezhet, hányhat, és pillanatok alatt általános rosszullét lép fel. Anafilaxiás reakció gyanúja esetén azonnal mentőt kell hívni (112), és ha van adrenalin injekció (Epipen vagy más autoinjektor), azt haladéktalanul be kell adni a combizomba.
Az adrenalin hatása átmeneti: segít megakadályozni a keringés összeomlását és csökkenti a légúti duzzanatot, de mindenképpen kórházi ellátásra van szükség a stabilizáláshoz és a további kezeléshez. Minden tejallergiás betegnek tisztában kell lennie azzal, hogy bármikor előfordulhat súlyos reakció, ezért fontos egy allergiás vészhelyzeti terv kidolgozása orvosával. Ennek része, hogy a beteg felismerje az anafilaxia korai jeleit, tudja használni az adrenalininjektort, és a környezetében élők (család, kollégák) is tudjanak az allergiájáról, illetve arról, mit kell tenniük rosszullét esetén.
A tejallergia kinőhető-e?
A tejfehérje-allergia jellemzően csecsemők és kisdedek körében fordul elő, amit 3 éves korukra jó eséllyel ki is nőnek. Szerencsére a tejallergiás gyerekek jelentős része kinövi ezt az allergiát. Az orvosi tapasztalatok alapján a gyermekek többsége (becslések szerint 80-90%-a) 3-5 éves korára megszabadul a tejallergiától. Az allergiára hajlamos csecsemőknél is sokszor megfigyelhető a tünetek enyhülése és megszűnése az óvodáskor környékére.
Mindössze a betegek kis hányada, kb. 5-10% az, akinél a tejallergia megmarad későbbi gyermekkorban vagy felnőttkorban is. Korai felismerés és szakszerű gyermekgyógyászati/gasztroenterológiai gondozás mellett nagyobb az esély arra, hogy a gyermek idővel toleránssá válik a tejre. Ennek ellenére mindig vannak olyan esetek, amikor az allergia nem múlik el, különösen, ha a reakciók súlyosak voltak vagy nagyon magas az allergiás ellenanyag szintje.
Ha mégsem növi ki erre az időre a tejallergiát, akkor megbeszéljük az életkornak megfelelő további diétás tervet - kalcium- és fehérjepótlás -, mert a tejmentes étkezést folytatni kell. A speciális tápszer felírására a gyermek 6 éves koráig van lehetőség, ha szívesen fogyasztja, akkor ezt figyelembe véve alakítjuk ki az étkezését.
tags: #tejfeherje #allergia #rejtett #tej #a #termekekben