A költségvetési szerv az államháztartás sajátos jogi személyiségtípusa, amely jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy.
A Költségvetési Szerv Alapítása és Megszüntetése
A költségvetési szerv alapítása jogszabály vagy alapító okirat útján történik. Jogszabályban csak az Országgyűlés vagy a Kormány alapíthat költségvetési szervet. Minden más esetben alapító okirat kibocsátásával kerül sor az alapításra. Fontos megjegyezni, hogy a jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén is alapító okiratot kell kiadni.
Az alapító okiratot és annak módosítását főszabály szerint az alapító szerv adja ki. Kivételt képeznek ez alól az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szervek, amelyek esetében az irányító szerv, a minisztérium és a kormányhivatal esetében pedig a miniszterelnök jogosult az alapító okirat és annak módosításának kiadására.
A Magyar Államkincstár nyilvános, közhiteles nyilvántartást (törzskönyvi nyilvántartás) vezet a költségvetési szervekről az alapító okiratok alapján. A törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzés hatálya konstitutív, azaz a költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, és a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A törzskönyvi nyilvántartás a költségvetési szervre vonatkozó legfontosabb adatokat tartalmazza, így egyebek mellett annak nevét, székhelyét, telephelyeit, alapító és irányító szervének megnevezését, közfeladatát, alaptevékenységét, ezek kormányzati funkció szerinti besorolását, továbbá a szervezetére vonatkozó fontosabb adatokat.
Megszüntetés és Átalakítás
A költségvetési szerv jogutóddal vagy jogutód nélkül szüntethető meg. Az általános jogutódlással történő megszüntetés átalakítással történhet, ami végrehajtható egyesítéssel, szétválással, vagy oly módon, hogy az alapító szerv a költségvetési szervet megszünteti, és az átalakítás során a megszüntetett költségvetési szerv jogutódjaként új költségvetési szervet alapít.
- Egyesítés: Megtörténhet összeolvadással (a jogelőd költségvetési szervek megszűnnek, és jogutódjuk a létrehozásra kerülő új költségvetési szerv lesz) vagy beolvadással (a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja pedig az a költségvetési szerv lesz, amelyikbe beolvadt).
- Szétválás: Történhet különválás (a különváló költségvetési szerv megszűnik, jogutódjai pedig a különváló költségvetési szervek lesznek) és kiválás (a kiválással érintett költségvetési szerv is fennmarad, és a kiválással érintett szervezeti egységből pedig önálló költségvetési szerv jön létre) útján.
A költségvetési szerv átalakításáról a Kincstár által rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával az alapító okiratot módosítását tartalmazó módosító okiratot és egy egységes szerkezetű alapító okiratot kell kibocsátani és benyújtani a Kincstár számára.
Irányítás és Felügyelet a Költségvetési Szervek Felett
Az irányítás és a felügyelet a közigazgatás egyes alrendszerei közötti viszony és az alrendszereken belüli kapcsolatrendszer és működés lényegi elemei, amelyek a közigazgatási szervezetrendszer egészét áthatják. Ezek a fogalmak fejezik ki a közigazgatás felépítésére és működésére jellemző hierarchikus viszonyt, azaz az egyes ágazati vagy funkcionális alapon szervezett és különböző területi szinteken működő szervek alá-fölérendeltségben való működését.
Az irányítás és a felügyelet biztosítja azokat a jogosítványokat az irányító szerv számára, amelyek lehetővé teszik, hogy a szervek között munkamegosztás következtében a közigazgatás működése ne váljon kaotikussá. Az irányító szerv valamennyi irányítási hatáskör gyakorlására korlátozás nélkül jogosult, ekkor teljes irányítási hatáskörről beszélünk.
A felügyelet is mint a szervezetrendszeri igazgatás eszköze, minden esetben egyfajta uralmi helyzetet feltételez a felügyeletet gyakorló szerv és a felügyelt szerv között, de a felügyeletet gyakorló szervet minden esetben gyengébb hatáskörök illetik meg, mint az irányító szervet. A felügyelet leggyakrabban a felügyelt szerv tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése, illetve valamely jogszabályban biztosított beavatkozási lehetőség útján valósul meg.
Az irányítási hatáskörök korlátozása és középirányító szervre való átruházása nem terjedhet ki a költségvetési szerv pénzügyi ellenőrzésén kívüli törvényességi ellenőrzésére, a költségvetési szerv alapítása, átalakítása és megszüntetése, ideértve az alapító okirat és annak módosítása, valamint a megszüntető okirat kiadására vonatkozó hatáskör gyakorlására, valamint a költségvetési szerv döntésének megsemmisítésére és új eljárás lefolytatására való utasítására.
Gazdálkodás és Számvitel a Költségvetési Szerveknél
A költségvetési szerv éves költségvetés alapján gazdálkodik, és évente elkészíti a beszámolóját. Csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, és amelyben legalább többségi befolyással rendelkezik. Az alapító okiratnak megfelelően vállalkozhat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységét és ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését.
Gazdasági Szervezetek Létrehozása és Működése
Az Áht. alapján a költségvetési szerv gazdasági szervezettel akkor rendelkezhet, ha éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 100 főt eléri, és azt az irányító szerv nem zárja ki. Az éves átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett módszertan szerint, a folyamatosan vezetett létszámnyilvántartás alapján számított havi átlagos létszámadatok egyszerű számtani átlagaként kell számítani.
A költségvetési szerv alapítására jogosult szervnek az alapítással egyidejűleg kell döntenie arról is, hogy a költségvetési szerv gazdasági szervezettel rendelkezhet-e. Az alapításnál a költségvetési szerv tervezett személyi juttatások kiadási előirányzatát kell alapul venni, és ebből a foglalkoztatottak jogviszonyaira és a személyi juttatások kiemelt előirányzaton elszámolandó egyéb juttatásokra vonatkozó szabályok alapján kell a tervezett létszámot megállapítani.
A gazdasági szervezet alapvetően technikai jellegű, végrehajtási feladatokat lát el, így a gazdasági szervezet hiánya nem érinti a költségvetési szerv gazdasági függetlenségét, önállóságát. A gazdasági szervezet megszüntetésével a kijelölt gazdasági vezetők felelőssége és munkaterhe a sokszorosára emelkedik, amely az elvárható teherbíráson felüli és emellett nagyarányú fluktuációhoz vezet.
A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek esetében a költségvetési gazdálkodással összefüggő felelősség osztottan jelenik meg a költségvetési szerv és a számára gazdálkodási feladatokat ellátó másik költségvetési szerv gazdasági vezetője között. Ennek rendjét az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) szabályozza.
Pénzügyi Ellenjegyzés és Számviteli Szabályok
A kötelezettségvállalás és a pénzügyi ellenjegyzés tekintetében az Áht. 10. § (4a) bekezdése szerinti megoldás alkalmas annak biztosítására, hogy ugyanazon költségvetési szerven belül - figyelemmel a költségvetési szerv vezetőjének és gazdasági vezetőjének egymással alá- és fölérendeltségi viszonyára - meglévő esetleges összefonódások kizárásra kerüljenek.
Ha valamely költségvetési szerv látja el egy másik költségvetési szerv pénzügyi feladatait, a pénzügyi-számviteli szabályzatok előkészítéséért is ő felel, így egységes tartalmú gazdálkodási szabályzatot is előterjeszthet, amellyel áthidalható a probléma. A különböző pénzügyi-számviteli rendszerek használatából adódó többletköltségeket az irányító szerv vagy az érintett költségvetési szervek költségvetéséből kell biztosítani. Ezen többletköltségek számszerű hatása a költségvetési szerv kiadási előirányzataihoz képest elenyésző.
Az olyan költségvetési szervnél, amely 2015. április 1-jét követően nem rendelkezhet gazdasági szervezettel, gazdasági vezető kinevezésére, illetve ilyen vezetői pozíció további fenntartására sincs lehetőség. Az ilyen költségvetési szervnél legfeljebb csak annak a költségvetési szervnek az állományába tartozó személy végezhet munkát - ha az a fizikai távolságra vagy egyéb okra visszavezethetően indokolt -, amelyik a költségvetési szerv számára a gazdálkodási feladatokat ellátja. Az ilyen személy azonban nem a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv alkalmazottja, így számára az ilyen költségvetési szerv vezetője egyedi utasítást nem adhat, felette munkáltatói jogot nem gyakorolhat.
Az irányító szerv és az irányítása alá tartozó, gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv ugyanazon szervezeti keretek között is működhet, azonban egy költségvetési szervnek kizárólag egy gazdasági vezetője lehet. Ez igaz tehát akkor is, ha a gazdasági szervezet fizikai összevonására kerül sor, és igaz akkor is, ha fizikailag továbbra is széttagoltan működik.
A feladatok ellátása esetében önmagában az a körülmény, hogy egyes kérdések, problémák az irányító szerv jogi, pénzügyi, költségvetési, humánpolitikai szervezeti egységeinél kerülnek megoldásra, nem feltétlenül jár többletfeladatokkal az adott szervezeti egységeknél. Továbbá ezen feladatok ellátása még a pénzügyi ellenjegyzést megelőzően elősegítheti az esetleges hibák, jogszerűtlenségek folyamatba épített ellenőrzés keretében történő kiküszöbölését.
A Költségvetési Számvitel Rendszere
Az államháztartás számviteli rendszere két fő részből áll: a költségvetési számvitelből és a pénzügyi számvitelből. Mindkettőnek megvan a maga célja és tartalma, és a könyvvezetési szabályok is eltérőek.
A számviteli politika az államháztartás számvitelében központi szerepet játszik, és az egységes számlakeret, valamint a számlarend felépítése és tartalma is szigorúan meghatározott. Az eszközök bekerülési értéke, a kötelező egyezőségek a költségvetési számvitelen belül, valamint a költségvetési és pénzügyi számvitel között mind a rendszer integritását és átláthatóságát szolgálják.
A könyvviteli zárlat, a beszámolás általános szabályai, a Kincstári költségvetési jelentés és a zárszámadás mind az éves pénzügyi ciklus fontos állomásai. Az éves költségvetési beszámoló elkészítése, jóváhagyása és megküldése, valamint a mérlegkészítés időpontja mind szigorú határidőkhöz és előírásokhoz kötöttek. Az összevont (konszolidált) beszámoló elkészítése is alapvető feladat az államháztartásban.
A maradványelszámolás, a költségvetési maradvány megállapítása, a mérleg szerkezete és tartalma, valamint a kiegészítő melléklet mind a pénzügyi helyzet átfogó bemutatását szolgálják. A hibák javítása, különösen a beszámolóval le nem zárt időszakokkal kapcsolatos hibák javítása, kulcsfontosságú a pontosság és a megbízhatóság biztosításában.
tags: #10 #honapos #koltsegvetein #zetv #ming