A méhen kívüli terhesség olyan állapot, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méhüregen belül ágyazódik be, hanem azon kívül tapad meg. Ez egy ritka, de potenciálisan életveszélyes állapot, amely kiemelt figyelmet igényel.
A méhen kívüli terhesség típusai és előfordulása
Minden olyan terhességet, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méhüregen belül ágyazódik be, méhen kívüli terhességnek nevezzük. Nagyon ritkán előfordul, hogy a megtermékenyült petesejt a hasüregi szervek hashártya-felszínéhez tapad, akkor hasűri terhesség jön létre.
A leggyakrabban előforduló petevezeték- vagy kürtterhesség esetén a petevezeték szakadása, vagy a hasüreg felé történő vetélés jöhet létre, attól függően, hogy a petevezeték szűk szakaszában (isztmusz), vagy a tágabb szakaszában (ampulla) történik a beágyazódás.
Jóval ritkábban, de előfordulhat, hogy a magzat az anya szabad hasüregében, a hashártya felszínen tapad meg. Irodalmi ritkaság, de már előfordult, hogy a hasi terhességet nem fedezték fel időben, így az anya kiviselte a terhességet. A gyermeket, természetesen csak hasi műtéttel lehet a világra segíteni. Legjellemzőbb tünete a fájdalmas magzatmozgás és a különböző bélműködési zavarok.
Nyakcsatorna-terhesség (cervikális graviditás) a méhen kívüli terhesség sajátos formája, melynek során a magzat nem a méhüregben, hanem a nyakcsatornában (cervix) ágyazódik be. A cervikális graviditás (CG) a méhen kívüli terhességek egyik legritkább formája. Az összes extrauterin terhesség kevesebb mint 1 százalékát teszi ki, előfordulása a nemzetközi adatok szerint körülbelül 1:1 000-1:18 000 terhesség között mozog. A ritkasága ellenére kiemelt jelentőségű állapotról van szó, mert a méhnyak sajátos anatómiai és érellátási viszonyai miatt a vérzés kockázata rendkívül nagy. A méhnyak kötőszövetesebb, kevésbé izmos falú, mint a méhtest, ezért nem képes olyan hatékonyan összehúzódni, mint a méh ürege - ez az oka annak, hogy a leváló lepényszövet súlyos, akár életveszélyes vérzést idézhet elő.
A méhen kívüli terhesség tünetei és diagnosztikája
A méhen kívüli terhesség ugyanolyan terhességi tünetekkel jár, mint a méhen belüli terhesség. Emlőfeszülés, enyhe hányinger, hányás, gyakori vizelési inger, hangulatváltozás jelentkezik és kimarad a menstruáció. A méhen kívüli terhesség jele lehet ezenkívül a hasi fájdalom, húzó jellegű deréktáji fájdalom, végbélfájdalom. Ha a vérzés hirtelen és hevesen lép fel, akkor vérnyomás-zuhanás és sokkszerű állapot alakulhat ki. A legjellemzőbb, hogy a nő hirtelen erős fájdalmat érez és elveszti az eszméletét. Az ilyen nőt sürgősen kórházba kell szállíttatni. Nyakcsatorna-terhesség esetén a tünetei a korai spontán vetéléssel azonosak. A fájdalom nem mindig domináns, sőt, egyes esetekben meglepően enyhe lehet, miközben a vérzés jelentős. Az élénkpiros, alvadékos vérzés gyakran fájdalom nélkül jelentkezik, ami félrevezető lehet. A vérveszteség gyorsan súlyossá válhat, vérszegénységet, vérnyomásesést, szapora pulzust, sápadtságot okozhat. Ha szédülést, gyengeséget, ájulásközeli állapotot tapasztal, azonnali sürgősségi ellátás szükséges.
Nem mindig könnyű felismerni a méhen kívüli terhességet. Az orvos a pontos diagnózis felállítása érdekében részletesen kikérdezi a kismamát. Megkérdezi az utolsó menstruáció idejét, a menstruáció kimaradásának tartamát, a fájdalom mértékét, jellegét és helyét. Amennyiben az elmondottak alapján felmerül a méhen kívüli terhesség lehetősége, további vizsgálatok szükségesek. Hüvelyi tapintásos vizsgálattal észlelhető a megnagyobbodott, puhábbá váló méh. Előrehaladott esetben a méhen kívüli terhesség a kismedencében, a tapadás helyén fájdalmas duzzanatként jól kitapintható. Ha már kialakult a hasüregi vérzés, akkor a vér által okozott erős hashártyaizgalom nagyon fájdalmassá teszi a hüvelyi vizsgálatot.
A diagnosztika az elmúlt évtizedekben jelentősen fejlődött. Míg korábban a méhnyak-terhességet gyakran csak műtét során ismerték fel, ma a korai terhességi ultrahangvizsgálat kulcsszerepet játszik a felismerésben. A transzvaginális ultrahang lehetővé teszi, hogy az orvos pontosan lássa a petezsák elhelyezkedését. Cervikális graviditás esetén a terhességi zsák a méhnyakcsatornában helyezkedik el, a méh ürege üres, a belső méhszáj zárt, és jellegzetes „homokóra” alak figyelhető meg. A korszerű Doppler-ultrahang vizsgálat kimutathatja a trophoblast fokozott keringését is, ami segít elkülöníteni az állapotot egy vetélés során a méhnyakba csúszó terhességi szövettől. Ritkán előfordul, hogy a hüvelyi ultrahangvizsgálattal nem lehet látni a méhen kívüli terhességet, viszont a pozitív teszt terhességet feltételez.
A nagy felbontású ultrahang mellett ritkán MRI-vizsgálat is segíthet az anatómiai viszonyok tisztázásában. Ez különösen akkor lehet hasznos, ha a méhnyak-terhességet el kell különíteni például egy császármetszés hegvonalában kialakuló terhességtől. A két állapot hasonló lehet, de kezelési stratégiájuk eltérő. A laboratóriumi vizsgálatok közül a szérum béta-hCG szint követése fontos szerepet játszik. A diagnózis felállítása után rendszeres kontroll szükséges, hogy megbizonyosodjanak a hormonszint csökkenéséről. A tartósan magas vagy emelkedő érték fennmaradó trophoblast-aktivitásra utalhat, amely további kezelést igényel.
Differenciáldiagnózis: Nem minden vérzéssel járó korai terhesség jelent méhnyak-terhességet. Előfordulhat például, hogy egy már elhalt terhesség a méhüregből a méhnyak felé halad - ezt nevezik „abortus in progress”-nek. Ilyenkor a belső méhszáj gyakran nyitott, és a petezsák nem tapad a méhnyak falához. A pontos elkülönítés létfontosságú, mert a kezelési stratégia eltérő, és a helytelen beavatkozás súlyos vérzéshez vezethet.
Dér Heni első terhessége méhen kívüli volt: belső vérzéssel vitték kórházba
Kockázati tényezők és megelőzés
A méhen belüli fogamzásgátló eszközök használata, amelyek megakadályozzák a megtermékenyített petesejt beágyazódását a méhüregbe - hiszen így teljesítik fogamzásgátló feladatukat -, azonban a megtermékenyítést és a méhen kívüli megtapadást nem akadályozzák meg. A kórtörténetben szereplő meddőség, korábbi méhen kívüli terhesség, kismedencei gyulladás, hasi műtétetek, a petevezetéken végzett bármilyen beavatkozás, illetve mesterséges megtermékenyítés kapcsán alkalmazott technikák növelik a méhen kívüli terhesség kialakulásának valószínűségét.
Bár a kiváltó okok pontosan nem ismertek, a szakirodalom több kockázati tényezőt is azonosított. Ilyen lehet a korábbi méhűri beavatkozás - például ismételt küret, császármetszés, méhnyálkahártya-sérülés -, az asszisztált reprodukciós eljárások alkalmazása, valamint bizonyos méhfejlődési rendellenességek. A feltételezések szerint a méhnyálkahártya károsodása vagy hegesedése befolyásolhatja az embrió beágyazódásának helyét. Fontos azonban hangsúlyozni: a legtöbb esetben nem lehet konkrét okot kimutatni, és az érintett nők többsége semmilyen előzetes figyelmeztető jelről nem számol be.
A fogamzás előtti (perikoncepcionális) gondozás során kell kiszűrni mindazon betegségeket (pl. az ivarcsatorna fertőzöttségét), melyek méhen kívüli terhességhez vezethetnek. A cervikális graviditás megelőzése ma még nem megoldott. A megelőzés jelenleg valóban nem megoldott, de a kockázati tényezők ismerete, a korai orvosi kontroll, valamint a korszerű diagnosztikai és terápiás lehetőségek jelentősen javították az érintettek kilátásait.
Kezelés és kilátások
Kellően korán felismert esetekben a gyógyszeres kezelése is szóba jön. Ma még a hasi műtét és a magzat eltávolítása a leggyakoribb beavatkozás, melyet egyre gyakrabban végeznek hastükrözés (laparoszkópia) segítségével. A hastükrözés a hasi műtéthez képest kevésbé megterhelő a beteg számára, és gyorsabb gyógyulást eredményez. Ép petevezetők esetén a kóros helyen megtapadt petezsák kihámozható, ezért a petevezeték eltávolítása nem szükséges, így a jövőben nagyobb esély marad egészséges terhesség kialakulására. Súlyos vérvesztés esetén azonnali műtéti beavatkozást kell végezni.
A kezelés az utóbbi években szintén változott. Korábban a méhkaparás volt az elsődleges megoldás, de ma már - különösen korai felismerés esetén - egyre inkább a konzervatív, méhmegtartó terápiák kerülnek előtérbe. Alkalmazható például methotrexát-kezelés, amely a gyorsan osztódó trophoblast sejtek növekedését gátolja. A gyógyszer adható szisztémásan vagy közvetlenül a terhességi zsákba injektálva. A cél a terhességi szövet fokozatos felszívódásának előidézése, a súlyos vérzés elkerülésével.
Bizonyos esetekben kombinált eljárásra van szükség. A méhnyakba helyezett katéterrel történő tamponálás, a méhartériák embolizációja - vagyis a vérző erek radiológiai úton történő elzárása - életmentő lehet. Ezek az intervenciós radiológiai módszerek lehetővé teszik, hogy a méh eltávolítása nélkül kontrollálják a vérzést. Súlyos, kontrollálhatatlan vérzés esetén azonban még ma is előfordulhat, hogy a méheltávolítás az egyetlen biztonságos megoldás. Ez különösen tragikus lehet olyan nő számára, aki még gyermeket szeretne, ezért a korai diagnózis kulcsfontosságú.
A méhen kívüli terhesség ismétlődési kockázata 12,5 százalék, és 33 százalék a valószínűsége a szervi meddőség kialakulásának. A jövőbeli termékenység kérdése érthetően aggodalmat kelt az érintettekben. Jó hír, hogy időben felismert és szakszerűen kezelt cervikális graviditás után a későbbi normál méhen belüli terhesség esélye jó lehet. Ugyanakkor a következő várandósság során korai ultrahangvizsgálat javasolt, hogy megerősítsék a terhesség megfelelő elhelyezkedését. A méhen kívüli terhességen átesett beteg a kellemetlenségeken felül nagyon komoly veszteséget él át, ezért szüksége van mind a család, mind a szakemberek fokozott támogatására. A pszichés feldolgozás sem elhanyagolható: a hirtelen vérzés, a sürgősségi ellátás, az esetleges műtéti beavatkozás komoly traumát jelenthet. Szükség esetén érdemes pszichológiai támogatást is igénybe venni.
Dér Heni első terhessége méhen kívüli volt: belső vérzéssel vitték kórházba
A méhnyak szerepe a terhességben és szülésben
A méhnyak a méh folytatása, amely a hüvelybe lóg. Átjáró a kinti és a benti világ között. A spermiumok a méhszájon át úsznak be a nyakcsatornába, amelyben apró redők segítik az előrejutásukat, és ezen keresztül jutnak el a méhbe. A méhnyak folyamatosan mozgásban van és visszajelzést ad arról, hogy éppen hol tartunk a ciklusunkban. Ugyanis az ösztrogénhormon hatására folyamatosan változtatja pozícióját, állapotát, nyitottságát, zártságát. Ezért is lehet a tüneti hőmérőzés-módszerben a harmadik, kiegészítő jel, amelyet figyelünk a nyákon és a hőmérsékleten kívül.
Amikor éppen nem a szülésre készülődsz (és nincs ovulációd sem), a méhnyak egy néhány centiméteres, szinte csont keménységű inas-izmos szerv ami a méh folytatása. A méhnek ez a kemény, kúp alakú vége alaphelyzetben a popsid felé mutat, de a szülésre készülődve át kell fordulnia a pocakod irányába és fel kell puhulnia ahhoz, hogy nyílni kezdhessen. A folyamat során először porcos keménységű lesz (pl az orrod), de a végére már annyira puha lesz, mint az ajkaid!
A belső méhszáj tünetmentes tágulása az ultrahang során tölcsérszerű képet mutathat. A méhnyak hosszmérése az egyik legjobban reprodukálható vizsgálat. A hüvelyi ultrahangvizsgálat a méhnyak hosszának és a belső méhszáj állapotának értékelésére szolgál. Kórelőzmény nélkül az optimális időpont a 22. hét környéke. Kockázat esetén azonban a vizsgálatot érdemes már a 16. héten elkezdeni.
A méhnyak vizsgálata
A hüvely fala redősebb, míg a méhnyak egy sima felületű dudor nyílással a közepén, amibe beleütközöl, ha teljesen felnyúlsz. Még nem szült nőknél a méhnyakat tapintásra orrhegyhez szokták hasonlítani. Kemény, kicsit hegyes és a méhszáj pont szerű kis nyílás a közepén. A már szült nőknél nagyobb, inkább talán cseresznyéhez hasonlít a tapintása és a méhszáj egy hosszúkás kis vágat. Hüvelyi szülés után van, akinek mindig egy picikét nyitott marad a méhszája. Ezen felül mindenkire igaz, hogy a méhnyak ciklus elején lejjebb helyezkedik el, kemény és zárt. Az ovulációhoz közeledve viszont egyre feljebb húzódik, puhább lesz, síkos nyákot termel, a méhszáj pedig kinyílik. Ilyenkor a tapintása hasonlít az ajkunk tapintására. A termékeny időszakban nehezebb elérni, néha olyan, mintha migrált volna a testedből, pedig csak olyan magasra húzódik, hogy szinte eltűnik. Ahogy az ovuláció megtörtént, az ösztrogénszint leesik, és a méhnyak nagyon gyorsan visszatér a kemény és zárt állapotba, és újra lejjebb húzódik a hüvelyben.
A méhszáj tágulása és a szülés jelei
A várandósság vége felé és hüvelyi vizsgálatok során a hangsúly szinte csak a táguláson van. Hány centire nyíltál? Hány ujjnyira tágultál? Hogy kezdődik a szülés és hogyan készülődik a testünk a szülésre? Mik a szülés beindulásának jelei? Ahogy mi nők is nagyon sokfélék vagyunk, a szüléseink, a szüléseink kezdete is nagyon más lehet. Van olyan kismama, aki napokon keresztül tapasztalja a jósló fájásokat és van, akinek ez teljesen kimarad a várandósságából. Van aki ezeket csak furcsa pocak-keményedéseknek érzi, van aki menstruációs fájdalomhoz hasonlítja és néhány nőnek ez már akár kifejezetten fájdalmas is lehet. Van akinek csak 30-40 másodpercig tart egy-egy ilyen “fájás” és csak 10-20 percenként tapasztalja őket. De van akinél akár 1- 1,5 percig is eltarthat az összehúzódás és ezek jöhetnek akár öt percenként is! A legfontosabb, hogy nagyon széles a jósló fájások skálája és ezek mindegyike teljesen normális jelenség - a terhesség betöltött 37. hete után! Ha a 37. hét előtt tapasztalod az összehúzódásokat, akkor feltétlenül hívd fel a kórházat, ahol szülni fogsz és kérd ki egy orvos vagy szülésznő tanácsát, mert ez akár koraszülést is jelenthet!
A jósló fájások - különösen ha sokáig, akár napokig is tartanak - nagyon fárasztóak és idegőrlőek lehetnek, még akkor is, ha csak menstruációs jellegű fájdalommal járnak. Ehhez az előremozduláshoz és a felpuhuláshoz bizony idő kell - és a jósló fájások! Ráadásul nemcsak ez a két dolog történik a méhszájjal, de a formája is teljesen átalakul! A 2-3 cm magas kúp forma szépen lassan papírvékonyságúra lapul és majd a tágulás végén teljesen egybeolvad a méhtesttel és “eltűnik”!
A méhszáj tágasságát cm-ben határozzák meg (1-10 cm). A vajúdás a szülés folyamatának leghosszabb szakasza. A jósló fájásokkal kapcsolatban a legfontosabb, hogy ezek - általában - még nem nyitják a méhszájat, hanem a fent említett méhszáj-átalakításokat csinálják! Az “igazi” vajúdási összehúzódásoktól - amik már tágítanak is- az különbözteti meg őket, hogy az idő múlásával nem fejlődnek! Össze-vissza jönnek, vagy pedig ha rendszeresek is, akkor sem változik sem a ritmus, sem az erősség, sem pedig az összehúzódások hosszúsága - akár órákon (napokon) keresztül sem! Amikor már valódi vajúdásról beszélünk, akkor viszont az összehúzódások fejlődnek: egy idő után egyre gyakoribbak lesznek, egyre tovább tartanak és egyre erősebbek is lesznek! Na ezek a szülés beindulásának a biztos jelei! Nagyon gyakori, hogy a rendszertelen vagy nem fejlődő jósló fájások egy idő után - ami akár egy-két nap is lehet! - szépen lassan átcsapnak a vajúdásba. De az is teljesen normális, ha ezek egy idő után leállnak és majd másnap vagy akár egy-két nap múlva folytatódnak megint.
Mivel ez az időszak ennyire sokféle lehet és nagyon sokáig is tarthat, ez idegőrlő lehet Neked is és a parneterdnek is! Fontos, hogy erre az időszakra felkészüljenek és nyugalommal fogadják! Nagyon fontos az is, hogy a jósló fájásokkal a 37. hét után nem kell a kórházba rohanni! Akkor sem, ha ez egy kis vérzéssel, rózsaszínes nyákkal, nyálkával jár! A jósló fájások az esetek többségében még nem egetrengető erősségűek, ezért a legjobb stratégia ezekről tudomást sem venni és a szőnyeg alá söpörni őket, ameddig csak lehet! Folytasd a napszaknak megfelelően a szokásos tevékenységedet: menj el nyugodtan bevásárolni, csináld a szokásos házimunkákat, főzőcskézz, társasozzatok, hívd át a barátaidat vagy menj el egyet sétálni - bármi aktív tevékenység jó lehet, ami el tudja terelni a figyelmedet és egy kicsit megnyugtat.
Dér Heni első terhessége méhen kívüli volt: belső vérzéssel vitték kórházba
A méhszáj állapotának jelzései
A rejtett vajúdást a gyakori jóslófájások, illetve az orvosi vizsgálatokkor a méhszáj tágulását jelző értékek jelezhetik: 3000-zárt méhszáj, 2000, 1000-megrövidült méhnyak, az első szám a méhnyak hosszát jelzi, ha 1-es, akkor teljesen megrövidült, normál állapotban 3-as, a második szám a külső, a harmadik a középső, a negyedik pedig a belső méhszáj állapotát jelzi. Ha az érték például 2100, azt jelenti, hogy a méhnyak megrövidült, és elkezdett nyílni a külső méhszáj, ha 2111, akkor a méhszáj teljesen nyitva van, de a méhnyak még nem rövidült meg teljesen.
Néha érezhetünk apró csomókat a méhnyak felületén, ezek a legtöbb esetben csak úgynevezett nabothian ciszták (nyákcsomók), amelyek jönnek-mennek és kezelés nélkül eltűnnek. Ha nagyobb, furcsa, esetleg szivacsos képződményt érzünk, az lehet polip. A méhnyakat kívülről laphám, belülről mirigyhám borítja, ezeknek a találkozásánál helyezkedik el a transzformációs zóna. A sejtjei gyorsan cserélődnek, és vékony rétegben helyezkednek el, ezért ez a zóna könnyen változtatja a formáját, és könnyen is sérül. Éppen a sejtek gyors cserélődése miatt az esetek nagy százalékban ezen a területen alakul ki a méhnyakrák. Sajnos ez a fajta sejtelváltozás általában nem érzékelhető, az éves rákszűrésen viszont kiderül, és kezelhető.