Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss útmutatót adott ki a csecsemők és kisgyermekek kiegészítő táplálására vonatkozóan, amely a 6-23 hónapos korosztályt célozza. Ez az ajánlás globális, normatív és bizonyítékokon alapuló iránymutatásokat tartalmaz mind a szoptatott, mind a nem szoptatott gyermekek számára, figyelembe véve az alacsony, közepes és magas jövedelmű országok sajátosságait.
WHO ajánlások a kiegészítő táplálásról
A kiegészítő táplálás akkor válik szükségessé, amikor az anyatej vagy más tejalapú élelmiszerek már nem fedezik a csecsemő energia- és tápanyagszükségletét.
- Minden szoptató nőnek támogató környezetre és segítségre van szüksége az ajánlások megvalósításához.
- A 12-23 hónapos nem szoptatott kisgyermekeknek állati tejet kell adni. A tejtermékek, beleértve a folyékony állati tejet is, hozzájárulnak a megfelelő táplálkozáshoz.
- Ha a 6-11 hónapos csecsemőket állati tejjel etetik, teljes zsírtartalmú tejet kell használni.
- Az anyatejben lévő vas biológiailag jól hasznosul, de egyes csecsemőknél, különösen a koraszülötteknél vagy kis súlyúaknál, fennállhat a vashiány kockázata.
- Fontos, hogy az állati eredetű élelmiszerek, a gyümölcsök és zöldségek, valamint a diófélék, hüvelyesek és magvak rendszeresen szerepeljenek az étrendben, mivel ezek összességében nagyobb tápanyagsűrűséggel rendelkeznek, mint a gabonafélék.
- A keményítőtartalmú alap élelmiszereket minimalizálni kell. Ezek nem biztosítanak olyan minőségű fehérjéket, mint az állati eredetű élelmiszerek, és nem jó forrásai a kritikus tápanyagoknak (vas, cink, B12-vitamin). Sok közülük anti-tápanyagokat is tartalmaz, amelyek csökkentik a tápanyagok felszívódását.
- A gabonafélék közül a teljes kiőrlésűeket célszerű előnyben részesíteni, a finomítottakat pedig minimalizálni.
- A 6-23 hónapos gyermekeket ajánlott válaszkészen etetni, ami azt jelenti, hogy ösztönözni kell a gyermeket az önálló, az élettani és fejlődési szükségleteire reagáló étkezésre. Ez ösztönzi az étkezés önszabályozását és támogathatja a kognitív, érzelmi és szociális fejlődést.
A képernyő előtt töltött idő korlátozása
A WHO ajánlása kiemelten foglalkozik a képernyő előtt (TV, tablet, telefon) töltött idő mennyiségének korlátozásával. A digitális eszközök térhódítása és a velük töltött idő jelentősen megnöveli az ülés mennyiségét a mindennapokban, gyakran már a legkisebb gyerekek is hosszabb időre "leragadnak" a képernyők előtt.
A WHO ajánlásában a fizikai, társas és offline tevékenységek elsőbbséget élveznek bármely életkorban lévő gyermekről is legyen szó a képernyő előtt töltött időhöz képest. A gyermekek agyi régióinak, valamint fizikai fejlődésének az offline játékok (rajzolás, gyurma, hinta, fogócska, homokozás, társas játékok stb.), tevékenységek és programok tesznek leginkább jót. Emellett komoly szokásformáló hatása is van ezeknek az éveknek, amik az okoseszközök esetében káros mellékhatásokkal is bírhatnak.
Javaslatok a képernyőidő kezelésére:
- A telefonokat és egyéb eszközöket tegyék félre evésnél és egyéb családi programoknál.
- Kirándulások és más programok esetén inkább olyan eszközt használjunk, ami nem küld értesítéseket.
- A szülők példamutatása, a meghúzott határok és a közösen kialakított szokások rendkívül fontosak. A hosszú távú tervezés, valamint a veszélyek, kockázatok felmérése a tapasztalt felnőttek feladata.
Bölcsődei felvétel és a gyermekek alkalmazkodása
Hatalmas ellentétek feszülnek a fórumokon a szülők között, mikor menjen, menjen-e egyáltalán bölcsődébe a gyerek. Jó-e a bölcsi vagy káros a gyermek fejlődésére nézve? Szakemberként sokszor kérdezik, hogy jó lesz-e a gyereknek, ha közösségbe megy 1-2 évesen, vagy maradjanak vele otthon, esetleg fogadjanak bébiszittert. Mint mindig, ebben az esetben is az a fontos, hogy egyedileg mérlegelje a család a saját helyzetüket.
Általánosságban elmondható, hogy a gyermeknek egy éves kor alatt leginkább az édesanyja mellett a helye. Gondozónőkkel beszélgetve sokan megfogalmazzák, hogy 1.5 és 2 éves kor között a legkönnyebb a beszoktatás. Ez részben azért is lehet, mert ebben a korban még könnyebben megszokják az idegen helyzeteket a gyerekek.
Szakmai berkekben is két táborra oszlik, hogy jó-e a gyermeknek vagy sem a két éves kor előtti bölcsődekezdés. Mellette szóló érv, hogy fejleszti a szociális, értelmi és kognitív képességeket. Ellene szólhat a nehéz beszoktatás, a túl sok távollét az anyától, és ha 1-1.5 éves kor előtt kezdi, akkor a stabil kötődés kialakulásának nehézsége.
Nagyon fontos a gyermek személyiségét figyelni a bölcsőde kezdését illetően. Vannak nyitottabb, barátkozósabb és visszafogottabb gyerekek. Ugyanígy szempont az is, mikor kezd el egy kisgyerek beszélni, hogyan tudja magát kifejezni. Két éves kor előtt még nem beszélhetünk igazán a gyermek szociális igényéről. Ha megnézünk egy csoport két év körüli gyermeket, akkor azt látjuk, hogy ők még nem játszanak igazán együtt. Két éves kor után már érthetőbb, ha a szülő azt érzi, kevés a gyereknek csak az otthonlét. De nem minden gyermek érett két éves kor után a bölcsőde kezdésre.
Nagyon fontos alaposan feltérképezni a lehetőségeket, milyen bölcsődei ellátást vehet igénybe a család. Ha már lehetőség van megismerni a leendő gondozókat, akkor az legyen az elsődleges szempont, ki fog rá vigyázni. Ez sokkal fontosabb, mint a bölcsis angol, fejlesztés, sport vagy bármi más. Akkor fogja igazán szeretni a közösséget, ha tud kötődni az őt gondozóhoz.
Bölcsődei beszoktatás folyamata
A beszoktatás ideje minimum két hét, ez az elegendő idő ahhoz, hogy a kisgyermek a bölcsődei napirendet megismerje és megszokja, ezáltal a szeparációs szorongásainak hosszúságát megtapasztalja, és az édesanyával való újratalálkozást bejósolhatónak érezze. A kisgyermek biztos beszokásához körülbelül három hónap szükséges. Ez idő alatt pszichés változások jelentkezhetnek, amit megértéssel és türelemmel kell kezelni az otthoni és a bölcsődei környezetben is.
Az ajánlás átlagos beszoktatási sémája:
- 1. nap: 10-11 óráig.
- 2. nap: 9-11 óráig. Hosszabb a bent töltött idő.
- 3. nap: 9-12 óráig. Már a bölcsődében ebédel.
- 4. nap: 8-12 óráig. Ha az előző napokban nem volt probléma az ebéd és a tízórai elfogyasztásával, már itt reggelizik.
- 5-6. nap: 8-12 óráig. Ugyanaz, mint az előző nap, mivel közben a hétvégét otthon töltötték. Ha nincs probléma, az anya már kimehet rövid időre a csoportból. Ha nagy a tiltakozás a gyermek részéről, visszahívjuk, tehát még a bölcsőde területén kell tartózkodnia.
- 7. nap: 8-12 óráig.
- 8. nap: 8-ébredésig. Felkínáljuk az alvás lehetőségét az anya/apa jelenlétében.
- 9. nap: 8-ébredésig. A nap nagy részét már édesanyja nélkül tölti a csoportban. Ha ébredés után uzsonnáig nyugodtan, csendesen pihen, vagy tevékenykedik, már itt uzsonnázhat.
- 10. nap: 8-16 óráig. Már az egész napját itt tölti.
A bölcsődék reggel 6 órától tartanak nyitva. A gyermek számára célszerű a kényelmes, önállóságot elősegítő ruházat és a könnyen ki-be csatolható, megfelelő méretű lábbeli biztosítása.
Napi 3 alkalommal (reggeli után, ebéd előtt, alvás után) a fürdőszoba-használat alkalmával cserélnek pelenkát, illetve napközben szükség szerint. Így minimum 3-4 darab szükséges naponta.
Napi négyszeri étkezést (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna) biztosítanak. Az ételek saját főzőkonyhákban készülnek, figyelembe véve az egészséges, korosztályra jellemző tápanyagigényeket, az idényzöldségek, gyümölcsök felhasználását. Minden nap szerepelnek az étlapon gyümölcsök, illetve tej- tejtermékek is.
Bölcsődei felvételi feltételek és szabályok
A bölcsőde működését az 1997. évi XXXI. törvény szabályozza, amely szerint bölcsődei ellátás esetén a gyermek napi gondozási ideje legalább négy óra és legfeljebb tizenkét óra. Tehát a gyermek bölcsődei beíratása esetén minimum napi négy órát kell járnia a kiválasztott intézménybe.
- Ki jogosult bölcsődei ellátás igénybevételére? Amennyiben szociális vagy egészségügyi tényező nem áll fenn, a szülőknek igazolható munkahellyel, vagy a felvételkor legalább munkahelyi szándéknyilatkozattal kell rendelkeznie. A munkáltató által kiállított szándéknyilatkozat legfeljebb a munka megkezdését megelőző 30 nap lehet. Munkába lépéskor aktív munkaviszonyról szóló igazolást kérnek, az első teljes ledolgozott hónap után pedig jövedelemigazolást is a nettó jövedelemről.
- Felvételi kérelem: A felvételi kérelmet a bölcsőde megkezdése előtt 4 hónappal lehet legkorábban beadni. A májusi jelentkezés általában szeptemberre szól. A beiratkozás május első hetében történik a szeptemberben kezdődő nevelési évre.
- Csoportlétszám és gondozók: Egy csoportban 12-14 gyermek lesz, és egy-egy gyermek beszoktatása a fokozatosság elvét követve legalább két hétig tart. A bölcsődébe járó gyermekek nevelését, gondozását csoportszobánként 2 fő kisgyermeknevelő végzi váltott (délelőtt/délután) műszakban. Lehetőség szerint a testvéreket és az ikreket azonos kisgyermeknevelő gondozza és neveli.
- Szoptatás a bölcsődei időszak alatt: Természetesen lehetséges. Az édesanyát megkérik, hogy törekedjen arra, hogy a beszoktatás megkezdése előtt néhány héttel állítsa be a szoptatási időpontokat arra az időszakra, amikor a gyermekkel otthon tartózkodnak (pl. reggel, este).
- Orvosi igazolás hiányzás esetén: Gyermek megbetegedése esetén, csak akkor szükséges orvosi igazolást benyújtani, ha a megbetegedés tünetei a bölcsődében jelentkeznek. Minden egyéb hiányzás esetén (otthon történő megbetegedés, családi ok) a „Szülői nyilatkozat” nyomtatványon lehet igazolni a gyermek távollétét. A bölcsődébe csak egészséges gyermek hozható.
A bölcsődei étkezést ingyenesen vehetik igénybe az 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott feltételekkel. Az étkezési térítési díj mellett gondozási terítési díj is megállapításra kerül. Ha a gyermek a hónap első munkanapján került felvételre, akkor teljes havi térítési díjat kell fizetni, ha hó közben érkezik, akkor csak a felvétel napjától részarányosan.
Beteg gyermekek közösségben
Sok szülő felháborodott, hogy mások beteg gyermekeiket bölcsődébe, óvodába viszik, így azok megfertőzik a többieket. De vajon jogos a felháborodás? Mikor mehet közösségbe a gyerek a szakmai ajánlások szerint?
- Egy rossz állapotú beteg gyereknek sokkal jobb, ha otthon pihenhet, gyógyulhat.
- Náthás gyereket ugyanakkor nem indokolt az esetek többségében elkülöníteni, erről már cikkek is születtek. Ennek magyarázata egyszerű: már a tünetek megjelenése előtt, a látszólag teljesen egészséges gyerek már megfertőzi társait a náthát okozó vírussal. Azaz hiába vesszük ki már az első tüsszentéskor a gyereket oviból, bölcsiből, a náthás járvány már elkerülhetetlen, mert a gyerekek így is - úgy is összevissza fertőzik egymást.
- Gyógyszer beadása bölcsődében/óvodában: Fejlett nyugat-európai országokban ha a gyerek nátha miatt köhög, taknya-nyála folyik, akkor is viszik ugyanúgy közösségbe, ha gyógyszer kell, beadják az óvodában neki. Sajnos a magyar bölcsődék, óvodák jó részében nem vállalják a gyógyszerek beadását, ami helytelen gyakorlat, és Nyugat-európa legtöbb országában ez nem így működik.
- A skarlát az antibiotikumos kezelés után 24 órával már nem fertőz, azaz mehet közösségbe.
- Egy banális felső légúti fertőzés után még akár 3-4 hétig jelen lehet köhögés - az ilyen köhögős gyerekek is mehetnének közösségbe, elkülönítésük indokolatlan.
- Bárányhimlő-partik: Elég abszurd, hogy míg sok édesanya felháborodik, ha valaki közösségbe visz egy köhögős, náthás gyereket, Magyarországon sokan szabályosan örülnek annak, ha valaki bárányhimlős. Sőt: bárányhimlő-partikat szerveznek, hogy a fertőzésen még nem átesett gyerek minél előbb elkapja a bárányhimlőt. Ez egy súlyos tévhit, beteges szokás, amely miatt nagyon sok szenvedés éri a gyerekeket.