A szülés folyamata és szakaszai: Mire számíthatunk?

A szülés a terhesség 37-40. hete között zajló természetes folyamat, amely során a magzat - a méhlepénnyel, a köldökzsinórral és a magzatvízzel együtt - a méhből a külvilágba jut. Sok kismamában kétségeket ébreszt a terhesség utolsó szakaszában, hogy miből fogják felismerni, sőt, egyáltalán fel fogják-e ismerni, hogy itt az idő, és elindult a szülés. Bár a test önmagától, természetes folyamatként készül fel a szülésre, a lelki felkészülés érdekében érdemes minél több információt szerezni a témában. Azok a kismamák, akik előre megismerik a szülés menetét, általában jobban képesek ellazulni a szülés alatt. Márpedig az ellazulás sokat segíthet abban, hogy minden könnyebben, rendben menjen.

A szülés várható idejének kiszámítása

A szülés várható idejének kiszámítása az utolsó vérzés biztos időpontjától számított 40 hét vagy 280 nap. Amennyiben a fogantatás ideje bizonytalanabb, egy korai ultrahang lelet (lehetőleg 5-6. héten készült) segíthet a pontosabb meghatározásban. A méh méretének meghatározása is csak körülbelüli terminust ad. Fontos tudni, hogy a kiírt időpont egy valószínűséget ad meg, a terhesek mindössze kb. 5%-a szül pontosan a kiírt napon. A szülések 80-85%-a a 38-42. terhességi hét között zajlik le. Sajnos előfordul koraszülés, a többi túlhordás.

A szülés megindulásának jelei

A kismama teste sok-sok héten át készül a szülésre. Vannak előzetes jelek, amikre érdemes odafigyelni:

• A has leszállása: A magzati koponya "leszállása", beilleszkedése a medencébe már körülbelül 3 héttel a szülést megelőzően látható. Ez a méhfenék csökkenésével jár. Ez a tünet gyakran enyhülést jelent a nők számára, mert a baba már nem nyomja annyira a belső szerveket, ami megkönnyíti a légzést vagy csökkenti a fájdalmat.
• Nyákdugó távozása: Ez a vajúdás egyik első jele, amely a szülés előtti hetekben már megjelenhet. Ez annak a jele, hogy a szervezet már készül a folyamat beindulására és a baba születésére. Ilyenkor a nyákdugó vastag nyálkaként látható a fehérneműn, mennyisége változó.
• Rózsaszínes hüvelyváladék: A méhnyak rövidülése és a méhszáj tágulása során fellépő hajszálér-repedések okozhatják.
• Magzatvíz elfolyása: Egyértelmű jele annak, hogy hamarosan megindul a szülés. Amikor a magzatburok megreped, és elfolyik a magzatvíz, ideje elindulni a kórházba. Fontos tudni, hogy a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem biztos, hogy egyszerre távozik, erős folyással. Előfordulhat, hogy csak kisebb szivárgást érzékelsz. Néhány esetben előfordul, hogy a magzatburok idő előtt, még a fájások megjelenése előtt elreped, és a magzatvíz elkezd szivárogni.
• Jósló fájások: Már hetekkel a szülés előtt jelentkezhetnek, de nem annyira erősek és nem rendszeresek. Ezek a Braxton Hicks-összehúzódások, melyek a méh „gyakorlását” jelentik a szülésre.
• Valódi szülési fájások: Ezek a fájások rendszeresen jelentkeznek, az egész hasra kiterjednek és nem enyhülnek pozíció változásakor. Eleinte 20-25 másodpercig tartanak, majd hosszabbá és intenzívebbé válnak - a tágulási szakasz vége felé már 30-35 másodpercig is eltart egy fájás.
• Babamozgás gyakoriságának csökkenése: Közvetlenül a születés előtt a baba mozgása kevésbé erőteljes, mert már nincs sok helye. Ha azonban aggódsz, érdemes orvoshoz, szülésznőhöz fordulni.
• Szokatlan tünetek: Néha a vajúdást hányás vagy hasmenés előzi meg. Előfordulhat hátfájás és megnövekedett nyomás a húgyhólyagban, ami fokozott számú WC-látogatást tehet szükségessé.

A szülés szakaszai

A szülés négy fő szakaszból áll: tágulási, kitolási, méhlepényi és lepény utáni, ún. posztplacentáris szakaszból.

1. Tágulási szak (Vajúdás)

Ez a szülés folyamatának leghosszabb szakasza. Ilyenkor tágul ki a méhszáj, majd megreped a magzatburok, és elfolyik a magzatvíz. A szakasz időtartama egyénenként eltérő. Első szülésnél általában hosszabb ez a folyamat (9-15 óra), míg második vagy többedik szülésnél gyakran rövidebb (akár 2-3 cm/óra). A méhszáj tágasságát cm-ben határozzák meg (1-10 cm).

A tágulási szak fázisai:

1. Latens fázis: Elkezdődik a méhszáj kitágulása (3-4 cm-re), de még nem jelentkeznek erős fájások. A szakasz akár 24 órát is eltarthat. Ebben a fázisban a méhösszehúzódások általában még nem hosszúak (20-40 másodperc) és nem fájdalmasak. A méhnyak felpuhul, megrövidül, a baba feje a medence bemenethez illeszkedik. Enyhe, tompa fájdalom, alhasi húzó érzés, derékfájdalom, hátfájás, esetleg véres-nyákos folyás hívhatja fel a figyelmet a szülés megindulására.
2. Aktív fázis: A szülési fájások már rendszeresen és egyre gyakrabban jelentkeznek. Megnő a fájások ideje és erőssége is (elérheti a 50-60 másodpercet is, 2-5 perces szünetekkel). A méhnyak teljesen megrövidül, elsimul, a méhszáj 3-4 cm-ről 7-8 cm-re nyílik. A baba feje egyre jobban a medence bemenetébe nyomul, ezzel is segítve a méhszáj megnyílását. A méhszájban lévő hajszálerek megrepedéséből úgynevezett tágulásos vérzést láthatunk. Előfordulhat a magzatburok spontán megrepedése is ebben a szakaszban.
3. Átmeneti fázis: Ez a tágulási szak vége, a 8 és 10 cm közötti időszak. A méhösszehúzódások egymást követik 1-3 percenként, 60-90 másodpercig tartanak és nagyon erőteljesek. Gyakran a vajúdó nyomási késztetést érez, ahogy a baba feje egyre lejjebb kerül a medencében. Ez a rendkívül intenzív időszak testi szinten lúdbőrözéssel, hidegrázással, fázással, hőhullámmal, izzadással, hányingerrel, hányással, böfögéssel, csuklással, légszomjjal járhat.

Vajúdás a kórházban:

A latens fázis vége felé, az aktív fázis elején érdemes elindulni a kórházba, amikor a fájások már kb. 10 percenként jelentkeznek. A kórházba érkezéskor manuális, hüvelyi vizsgálatot végeznek, ellenőrizve a méhszáj tágasságát és a magzatburok állapotát. CTG vizsgálattal figyelik a baba szívverését és a méhösszehúzódásokat. A vajúdás alatt lehetőség van fájdalomcsillapító gáz (N2O) belélegzésére, vagy epidurális érzéstelenítésre, mely során egy Lidocain-szerű gyógyszert juttatnak a gerincvelő melletti térbe. Egyes kórházakban "alternatív vajúdási módszerek" is rendelkezésre állnak, mint például a vízben szülés vagy a labdán vajúdás. Fontos, hogy ilyenkor még ehet és ihat a kismama, sőt, ez szükséges is ahhoz, hogy legyen ereje a kitolási szakaszban. A társas támasz az egyik legfontosabb tényezője a szülésnek, ezért az apuka vagy egy közeli hozzátartozó jelenléte javasolt.

2. Kitolási szak

Ez a szülés második szakasza, mely a méhszáj teljes megnyílásától a magzat megszületéséig tart. Ekkor a méhszáj teljesen kitágul és eltűnik. Ebben a szakaszban a fájdalom a legerősebb, és már a tolófájások jelentkeznek, erős nyomási késztetéssel. A magzat a szülőcsatornában lefelé haladva teszi meg az útját. Szabályos fekvés esetén először a feje bújik ki, arccal az anyuka feneke felé fordulva. Majd kissé elfordul, és először az egyik, majd a másik váll követi. Első szülésnél átlagosan 60 perc, másodszor vagy többször szült nők esetében átlagosan 15-30 perc telik el. Az erős "nyomatás", illetve a kitolási szakasz indokolatlan gyorsítása felesleges és sérülést okozhat.

A kismama szerepe a kitolási szakaszban:

Ajánlatos az orvos utasításait pontosan követni, illetve légzőgyakorlatokkal segíteni az ellazulást és a koncentrálást. Tolófájáskor az orron keresztül vett mély levegővétel után teljes erőből kell préselnie. Nagyon fontos, hogy a nyomás ne a fejből, nyakból vagy mellkasból, hanem a hasból induljon (hasprés). Ha az orvos vagy a szülésznő azt kéri, hogy a gát védelme érdekében ne nyomjon, akkor felszíni, pihegő légzéseket kell végeznie. Hasznos lehet továbbá a relaxációs technika alkalmazása, ami a test ellazítását jelenti a megfeszítéseket követően. A szülést kísérő szakemberrel - a lehetőségekhez mérten előre egyeztetve - megválaszthatja a kitolási szakasz alatti testhelyzetét.

Orvosi beavatkozások és a baba megszületése:

A szülés előrehaladásával a szülész-nőgyógyász szakorvos vagy a szülésznő hüvelyi vizsgálattal ellenőrzi a magzat fejének helyzetét. A kitolási szakaszban folyamatosan nyomon követik az anya és a magzat általános állapotát, a magzati szívhangot, a méhösszehúzódások erősségét és gyakoriságát, és a magzat elöl fekvő részének helyzetét. Ma már viszonylag ritkán alkalmaznak gátmetszést szülés közben. Ha a hüvely nem tágul ki eléggé, helyi érzéstelenítést követően az orvos gátmetszést (epiziotómia) végezhet a szülés megkönnyítése és a repedések elkerülése érdekében. Gátmetszésre van szükség akkor is, ha a magzat szívritmusa jelentősen lelassul vagy felgyorsul (distressz), ami azt jelzi, hogy a magzat nem jut elég oxigénhez, ezért gyorsan világra kell segíteni. A szülést követően a gátmetszést összevarrják.

Miután a magzat feje kigördült, a következő 1-2 tolófájással a magzat egész teste könnyedén világra jön. A megszületés után a magzatot az édesanya hasára helyezik, hogy létrejöjjön a bőr-bőr kontaktus a korai kötődés kialakulása érdekében. A köldökzsinórt legtöbbször még nem vágják el ilyenkor - általában addig várnak, amíg megszűnik benne a vérkeringés. A késleltetett (természetes) köldökellátás, tehát a köldökzsinórban megszűnő keringés utáni átvágás már bevett protokoll.

Lehetséges szövődmények a kitolási szakaszban:

• Rendellenes fekvés: Élettani szüléskor a magzat fejjel lefelé, arccal hátrafelé (az anya háta felé), behúzott nyakkal, koponyatartásban fekszik. Előfordulhat azonban, hogy rendellenesen fekvésben - medencevégű vagy harántfekvésben - helyezkedik el, ami megnehezítheti, akár ellehetetleníti a hüvelyi szülést. Ezekben az esetekben műtétes szülésbefejezésre - császármetszésre - van szükség a magzat védelme érdekében.
• Váll elakadása: Ritkán előforduló komplikáció a magzat vállának elakadása, ami főként nagyobb méretű csecsemők esetében fordul elő.
• Köldökzsinór előreesése: Szintén ritkán fordul elő - a farfekvésű magzatok esetében gyakrabban - a köldökzsinór előreesése, amikor a köldökzsinór megelőzi a szülőcsatornában a magzatot. Ilyenkor fennáll a köldökzsinór összenyomódásának veszélye, melynek következtében megszűnhet a magzat vérellátása.

3. Lepényi szak

A baba megszületése után hamarosan leválik és megszületik a méhlepény, és vele együtt a magzatburok. Ez a szakasz pár perctől akár 15 percig is eltarthat, de átlagosan fél órán belül megtörténik. Ilyenkor már a fájások viszonylag enyhék, egy tolás általában elegendő. A szakemberek a lepényleválás jeleit észlelik, megkérve a kismamát, hogy nyomjon még egyet. A méhlepényt megszületése után az orvos és a szülésznő gondosan ellenőrzi, hogy ép-e. Ez azért fontos, mert amennyiben láthatóan hiányzik belőle, akkor azt ki kell üríteni a méh üregéből.

4. Lepény utáni szak (Posztplacentáris szakasz)

Ez a szülést követő első két órát öleli fel. Bár a szülők már nem tekintik a szülés szakaszának a következő két órát, szakmai szempontból még egy szakaszt elkülönítünk: a méhlepény utáni két órát. Ebben a szakaszban ellenőrzik a szülő utak épségét, s szükség szerint ellátását. A szülésznő megfigyeli az anya állapotát (vérnyomás, pulzus), vérzés mennyiségét és a méh összehúzódását. Éppen ezért ebben a „biztonsági” szakaszban még a szülőszobán marad a család. Az újszülött-anya páros számára nagyon fontos az úgynevezett „aranyóra”, mely a bőrkontaktus és az első mellre-helyezés, szopás és elsődleges kötődés szempontjából vissza nem térő alkalom. Ha mindent rendben találnak, akkor az újszülöttet mellre helyezik, és megtörténik az első szoptatás. Ilyenkor még csak az úgynevezett előtejet termeli az anya szervezete - ám ebben rengeteg fontos tápanyag, immunanyag található.

Császármetszés

A császármetszés is programozható, ha a műtét javallata már a szülés megindulása előtt fennáll. Ekkor már előre lehet tudni, hogy a kisbaba császárral fog születni. Ez történik például, ha az anyuka már több gyereket szült császármetszéssel, ha a baba farfekvéses és az anya még nem szült hüvelyi úton, ha a méhlepény rendellenesen tapad (takarja a belső méhszájat). Más esetben a műtétet a szülés megindulása után felismert szövődmény indokolja, például a méhlepény idő előtt leválik, vagy ha a baba és a mama között téraránytalanság lép fel (tehát a kismama medencéje anatómiailag túl szűk ahhoz, hogy a kisbaba átjusson rajta). Előfordul, hogy egy problémamentes terhesség után átlagosnak ígérkező szülés közben olyan komplikációk merülnek fel, amik nem várt orvosi beavatkozást, esetleg sürgősségi császármetszést tesznek szükségessé.

Felkészülés a szülésre és a kórházi tartózkodásra

A közelgő szülés megindulásának időpontjának és tüneteinek ismeretében érdemes előre elkészíteni egy táskát a szükséges kiegészítőkkel, amelyekre a szülés és a kórházi tartózkodás során szükséged lehet. Érdemes utánajárni, hogy mik állnak rendelkezésre a kórházban, és mit érdemes magunkkal vinni. Íme néhány lényeges dolog, ami a kórházi csomagban lehet:

tags: #volt #mar #olyan #hogy #szulesnel #kijott