Tudnivalók szoptató kismamáknak: Anyatej, folyadékbevitel és étrend

A szoptatás az anya és a csecsemő közötti különleges kötelék, amely számos előnnyel jár mindkettőjük számára. Az anyatej tápanyagtartalma mindig optimális a gyermek növekedéséhez és fejlődéséhez. Fontos azonban, hogy a szoptató édesanyák tisztában legyenek azzal, hogyan biztosíthatják a megfelelő folyadékbevitelt és táplálkozást saját maguk és babájuk számára.

Folyadékbevitel szoptatás alatt: Mennyi az annyi?

Gyakran már az újszülött világra jötte után, az első szoptatás előtt felmerül az a kérdés, hogy kapjon-e folyadékot a baba. Tudnunk kell azonban, hogy már a szülés után azonnal rendelkezésre áll az anyatej. Ez valóban töredéke annak, ami a gyakori szopizások mellett néhány nap után elérhető, viszont a baba pocakja is picike, pontosan a rendelkezésre álló mennyiség befogadására képes. Ezért a feleslegesen adott folyadék kiegészítés az értékes anyatej elől foglalja el a helyet.

A későbbiekben az a kisbaba, aki hatékonyan szopik, és igény szerint teheti azt (amikor csak szeretne szopizni mellre kerülhet, és addig lehet mellen, amíg szeretne), annak a babának nincsen szüksége az első hat hónapban egyéb folyadék adására. Az anyatej több, mint nyolcvan százaléka víz, így megfelelő folyadékellátást biztosít még nagy melegben is a baba számára. Nincsen más dolga az anyának a nyári időszakban, mint a baba jelzéseire figyelve megszoptatni a kicsit, ahányszor csak kéri azt. A szomjoltó szopizások általában gyakori, rövid alkalmakat jelentenek.

Hat hónapos életkor után, a hozzátáplálás elindulásakor érdemes lehetőséget biztosítani arra, hogy ha szeretne, ihasson a finom falatokra a pici, bár a tapasztalat azt mutatja, hogy még ilyenkor is néhány korty anyatejjel jobban csúszik minden. A legjobb választás természetesen a víz, amit forralás, majd visszahűtés után kínálunk a piciknek.

Az anya folyadékbevitele

A terhesség időszakában a kismamák szervezete nem csupán többletenergia-bevitelt igényel, de folyadékból is a megszokott mennyiségnél körülbelül 15 százalékkal többet kell elfogyasztaniuk ahhoz, hogy a magzat megfelelően tudjon fejlődni - ez napi 3 deciliterrel jelent többet a várandósság 9 hónapja alatt. A születés után sem szabad csökkenteni ezt a mennyiséget, sőt növelni kell, hiszen a legtöbb édesanya anyatejjel táplálja a gyermekét, és az ehhez szükséges folyadékot valahonnan meg kell kapni a szervezetnek. A szoptató anya folyadékigénye a termelt tej mennyiségével arányosan nő. A folyadékigény a normál szükséglethez képest átlagosan 700 ml-rel nő, így a javasolt folyadékfogyasztás 2,7 liter/nap. A folyadékszükségletet tovább növeli a magas környezeti hőmérséklet.

A folyadékpótlást gyakran elhanyagoljuk, azt gondolván, hogy erről úgyis ösztönösen gondoskodik a szervezetünk - ha szüksége van vízre, azt szomjúsággal jelzi, és mi ilyenkor iszunk. Azonban a dehidratációnak nem a szomjúság az első jele, ezért amikor már szomjúságot és szájszárazságot érzünk, akkor a szervezetünk valószínűleg már jó ideje küzd folyadékhiánnyal. A kismamáknál ezt az állapotot mindenképpen tanácsos elkerülni azzal, hogy tudatosan figyelnek rá, mikor és mennyi isznak. A nagyobb mértékű dehidratáció ugyanis árt az anyatej minőségének, és az anya szervezetének sem tesz jót, de már a szervezet kisebb folyadékhiánya is fáradékonnyá, feszültté teheti az édesanyát. A folyadék rendszeres pótlása biztosítja a megfelelő tejelválasztást is, ezért akár már szoptatás közben is érdemes egy-két deci vizet elkortyolgatni - ezzel csak használunk magunknak és a babának is.

Szerencsére a természet nagyszerűen gondoskodott erről is, hiszen bonyolult táblázatok, és az elfogyasztott mennyiségek jegyzetelése helyett csak néhány egyszerű dolgot kell szem előtt tartani. A szoptatás során felszabaduló, a tejleadásért felelős oxytocin szomjúságot okoz, így nincs más dolgunk, mint a szoptatáshoz készülve elérhető távolságba folyadékot odakészíteni, és minden alkalommal elfogyasztani azt. Így nem kell külön számolgatni, hogy hányadik pohárnál is tartunk aznap. Amennyiben a babának van bőven vizelete, szépen gyarapszik, a megtermelt anyatej mennyisége elegendő, és ha emellett a szoptató anyának is van bőségesen vizelete, akkor biztos lehet abban, hogy elegendő folyadékot fogyasztott.

A megfelelő folyadékbevitel előnyei

A folyadékfogyasztás számtalan jótékony hatással bír a várandósok szervezetében, és a szoptatás alatt is kiemelt fontosságú:

• Kiszáradás megelőzése: A kiszáradás nagyon rossz hatással van nem csak az anyára, hanem a babára nézve is.
• Jobb tápanyagfelvétel: Ha több ivóvizet fogyaszt a leendő anyuka, akkor jobb lesz a baba tápanyagfelvétele is a méhlepényen keresztül.
• Izzadás csökkentése: Különösen a nyári, késő tavaszi hónapokban kellemetlen lehet a leendő anyukának az izzadás. Ezen is segíthet a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás.
• Székrekedés megelőzése: Erre is megoldás lehet a megfelelő mennyiségű, legjobb esetben ivóvíz fogyasztása, sőt akár meg is előzhető vele a még ki sem alakult székelési nehézség.
• Húgyúti fertőzések elkerülése: Ennek fő oka pedig az, hogy nem pang a vizelet a húgyhólyagban, az esetleges ott jelenlévő baktériumok pedig kiürülnek a szervezetből a gyakoribb vizeletürítés hatására.
• Fáradtság csökkentése: Javítja ugyanis a vérkeringést, felhígul a vér, ezáltal könnyebben és gyorsabban tud áramlani az erekben.

Tippek a megfelelő folyadékbevitelhez

• Jó, ha mindig a szemünk előtt van az egyik kedvenc vizes palackunk/poharunk/kulacsunk, amiből a legjobban szeretünk inni.
• Érdemes kipróbálni a folyadékfogyasztásra emlékeztető alkalmazásokat (pl. „Waterful!”, „Hydrillo” vagy az „Igyál Vizet Akváriummal”).
• A tiszta csapvizet nagyon könnyen és gyorsan élvezetesebbé lehet tenni. Adjunk hozzá például citrusféléket (citrom, lime, narancs), használhatunk cukormentes szörpöket, sőt akár kígyóuborkát is szeletelhetünk bele.
• Ha így is unjuk már a vizet, akkor válasszunk 100%-os, hozzáadott cukrot nem tartalmazó gyümölcsleveket, melyek jó vitaminforrások is.
• Ha jól esik, ihatunk teát is.
• Nagyon jó választás lehet sok esetben, amikor nem kívánjuk annyira az édes ízt az egyszerűbb híg levesek fogyasztása is.

Szoptató édesanyák étrendje: Mit és mennyit ehetünk?

A szoptató anyuka táplálkozása és életmódja nemcsak a saját, hanem a babája egészségét is befolyásolja. Bár az anyatej tápértéke stabil, összetétele bizonyos mértékben változhat, így a kiegyensúlyozott étkezésnek és a megfontolt gyógyszerszedésnek kiemelt jelentősége van. A baba 6 hónapos koráig javasolt a baba kizárólagos anyatejes táplálása, ebben az időszakban tehát a csecsemő egyetlen tápanyagforrása az anyatej. Ebben megtalálhatóak a fejlődéséhez szükséges fehérjék, zsírok, szénhidrátok és a különböző mikrotápanyagok is.

Az ételek túlzott megválogatásánál fontosabb az elegendő mennyiség: szoptatás alatt plusz napi 600-700 kcal a szervezet energiaigénye, és kb. egy liter víz az extra folyadékigény. Természetesen fontos, hogy minél több friss ételt fogyasszunk, kerüljük az ultrafeldolgozott, tartósított élelmiszerek túlzott fogyasztását. Ez azonban általános szempont az egészséges táplálkozáshoz, nem csak a szoptatás időszakában érvényes.

Ajánlott élelmiszerek

A tudatosan összeállított étrend egyrészt fedezi az anya szervezetének működéséhez szükséges energiát, másrészt biztosítja a tejkiválasztáshoz nélkülözhetetlen tápanyagokat is. Az energiaszükséglet 6-700 Kcal-val emelkedik naponta, fehérjéből kb. 20 grammal kell többet fogyasztania a szoptató anyukának. A vitaminok közül a C, A, D vitamin és a folsav mennyiségét kell növelni, az ásványi anyagok közül a kalcium, foszfor, magnézium, jód és cink bevitelére kell ügyelni.

A megnövekedett fehérjeszükségletet a sovány húsok (csirke, pulyka, hal, belsőség), a zsírszegény felvágottak (párizsi, virsli, zalai, gépsonka), a tej és tejtermékek (túró, sajt, kefir, joghurt) és a tojás fogyasztásával lehet biztosítani. Fontos, hogy inkább az alacsony zsírtartalmú változatokat részesítsék előnybe. A tejtermékek a megnövekedett kalcium szükségletet is fedezik.

A zöldség és gyümölcsfélék nem csak kiváló szénhidrát, rost források, hanem magas vitamin és ásványianyag tartalmuk is jelentős. A zöldségfélék elkészíthetők nyersen vagy párolva, salátának, levesnek, főzeléknek, köretnek.

A fehér kenyér és a kalács helyett inkább a teljes kiőrlésű lisztből készülteket válasszák pl. graham kenyér, Bakonyi barna kenyér, rozskenyér, magvas kenyér. Ezeknek nem csak rosttartalmuk magasabb, hanem elegendő B vitaminnal is ellátják a szervezetet. Előnyös a különböző ízesítésű müzlik, gabonapelyhek fogyasztása is. Gyümölccsel, kefirrel összekeverve ízletes reggeli készíthető belőlük.

A zsiradékok közül a növényi eredetű olajok (pl. napraforgó olaj, kukoricacsíra-olaj, olíva olaj) és margarinok (pl. Rama, Delma, Flóra) előnyt élveznek az állati zsiradékokkal szemben.

A szoptató anyáknak, hogy fogyasszanak naponta öt adagot a kalciumban gazdag élelmiszerekből (pl. tejtermékek, zöld leveles zöldségek). Emellett a többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavak közül a DHA bevitelének 1-200 mg-os emelése javasolt, csakúgy, mint várandósság alatt.

Kerülendő vagy mértékkel fogyasztandó élelmiszerek és anyagok

A nélkülözhetetlen összetevőkön túl azonban megjelenhetnek az anyatejben az anyuka által fogyasztott élelmiszerek adalékanyagai, a bennük levő vegyszermaradványok, az arra érzékenyekben allergiás reakciót kiváltó táplálékfehérjék, a bevett gyógyszerek hatóanyagai is, ezért nem mindegy tehát, mit eszik, iszik, mit vesz be a szoptatós anyuka.

• Allergének: A kifejezetten allergénkerülő (tejmentes, tojásmentes, halmentes, földimogyoró-mentes stb.) anyai diéta kerülendő. Ennek csecsemőkori allergiát, ekcémát megelőző hatása nem bizonyított, ezért egészséges baba esetében nem indokolt. Az allergiás betegségek kialakulása inkább a baba immunrendszerének érésével van összefüggésben. Az erős allergénként ismert élelmiszerek túlzott fogyasztása nem javasolt, de napi 2 dl tej, heti 3 tojás, heti 1 adag hal beillesztése az étrendbe ajánlott.
• Puffasztó élelmiszerek: Előfordulhat, hogy a magas cellulóztartalmú zöldségek (pl. káposztafélék, száraz hüvelyesek) emésztési problémát, puffadást okoznak az anyának. Azonban a hiedelmekkel ellentétben nem kell elkerülni a száraz hüvelyeseket, valamint a „K” betűs zöldségeket (pl. káposzta, karalábé), mert a zöldségekben található élelmi rostok az emberi szervezet számára emészthetetlenek, a véráramba és az anyatejbe - biológiai okokból - nem jutnak át.
• Erős fűszerek: Az erős fűszerek, csípős paprika, bors irritatív hatású összetevői ugyancsak kimutathatóak az anyatejben. Ezek panaszokat okozó hatása azonban nem törvényszerű, az anyatejbe csak kis mennyiségben kerülnek át, továbbá jelentős az egyéni érzékenység szerepe. Rutinszerűen tehát nem indokolt kerülni fogyasztásukat, de ha megfigyelhető a baba hasfájása és a sírós időszakok előfordulása az anyai táplálkozással összefüggésben, érdemes korlátozni ezek mennyiségét.
• Dohányzás: A dohányzás teljes tilalmát javasoljuk, beleértve a passzív dohányzást is. Egyértelműen bizonyított, hogy a szoptatás alatti anyai dohányzás is jelentősen növeli a baba későbbi hajlamát az asztmás betegségekre.
• Koffein: Koffeintartalmú italok, kávé, tea mértékkel fogyaszthatók, napi 1-2 feketekávé korábban is kávézó anyáknál megengedett. Az energiaital fogyasztása nem javasolt, szükségtelen szoptatás alatt. Mértéktartó, egymással összehangolt fogyasztásuk azonban megengedhető maximum 200 mg/nap mennyiségig.
• Alkohol: Az alkoholos italokat szigorúan kerülni kell várandósság és a szoptatás alatt is, mivel bizonyítottan erős magzatkárosító hatása van, valamint kialakulhat a magzati alkohol szindróma is, mely során az alkohol károsítja a születendő gyermek idegrendszerét. Nincs olyan mennyiség, amelyről felelősen kijelenthető, hogy biztonságos a gyermekre nézve, de több ajánlás szerint szabad egy pohár sört vagy egy kis pohár bort fogyasztani, amennyiben az anya az azt követő 2-3 órában nem szoptat. A kiválasztott anyatej alkoholtartalma nagyjából megegyezik az anya véralkoholszintjével, csúcsát 30-60 percnél éri el, majd a véralkohol szinttel együtt csökken. A tej lefejése és kiöntése NEM segít az alkoholtartalom csökkentésében, mert az a vérben található alkohollal azonos ütemben bomlik le.

Gyógyszerek és szoptatás

A gyógyszerek vonatkozásában sok a félreértés. A legtöbb szoptató anyuka láz- és fájdalomcsillapítót sem mer bevenni ebben az időszakban, inkább szenved a láztól, fejfájástól. Pedig a legtöbb vény nélküli gyógyszer nem okoz semmilyen károsodást a szoptatott kisbabánál, mert minimális mértékben választódik ki az anyatejben és a hatóanyag nem jelent veszélyt a csecsemőre. A krónikus betegségek kezelésére felírt gyógyszerek többsége mellett megengedett a szoptatás néhány hónapig, de ilyenkor nem cél a 3-4 hónapon túl fenntartott szoptatás.

Ma már viszonylag gyakori, hogy epilepszia, depresszió, pajzsmirigybetegség, trombózishajlam, magas vérnyomás vagy cukorbetegség miatt állandó gyógyszert szedő anyukák szülnek és szoptatnak is. Léteznek olyan gyógyszerek is, melyek szedése nem nélkülözhető az édesanya egészsége szempontjából, ugyanakkor szoptatás alatt nem szedhetőek. Ilyen esetben mindig beszélje meg a tennivalókat orvosával, kezelőorvosa tudta nélkül ne hagyja abba a gyógyszerszedést.

Az anya által a szoptatás ideje alatt bevett gyógyszerek hatóanyagai részben átjutnak az anyatejbe, így azok pozitív és negatív hatása a szoptatott gyermeket is érinti. Vannak biztonsággal szedhető gyógyszerek, melyeket orvosával egyeztetve bevehet az anya.

A szoptatás praktikái

A szakértők nemzetközileg egyetértenek abban, hogy a baba egészséges fejlődéséhez az anyatejjel való táplálkozás járul hozzá a leginkább. Élő immunanyagot tartalmaz, amely segíti a csecsemő védekezőrendszerét, illetve tartalmaz minden szükséges tápanyagot, amire egy babának szüksége van. A WHO javaslata alapján a csecsemőt legalább 6 hónapos koráig érdemes szoptatni. Ekkor a kicsinek még nincs szüksége másmilyen táplálékra.

Az igény szerinti szoptatás

Érdemes odafigyelni arra, hogy a szoptatás a baba igénye szerint történjen. Ezt igény szerinti szoptatásnak nevezzük, és ennek az a lényege, hogy a kicsi akkor szopizik, amikor szeretne. Ehhez arra van szükség, hogy az anyuka figyelje a korai éhség jeleit: cuppogás, tátogás, ajkak nyalogatása, kezét a szájához veszi, fej forgatása, nyelv nyújtogatása. Ha a kicsi ebben a fázisban nem kap enni, akkor a kései éhség szakaszába lép, amikor nyűgös lesz, és sírni fog. Ha ebbe a fázisba lép a kicsi, akkor előbb meg kell nyugtatni, hogy szoptatásra kerülhessen a sor. Az aktív szopizás jeleire azért kell figyelni, mert ebből tudunk következtetni arra, hogy a kicsi megfelelően táplálkozik-e. A jelek: lassú, intenzív mozgás, ellazult testtartás, ha végzett, elengedi a mellet, és elalszik. Ha azonban az újszülött rendszeresen alszik el a szopizás korai fázisában, ezáltal nem jutva elég tápanyaghoz, javasolt ébresztési technikát alkalmazni, azzal ösztönözve a kicsit az evésre.

Szoptatási testhelyzetek és segédeszközök

Érdemes többet is kipróbálni, hogy a kismama megtalálja a számára és a kicsi részére legkényelmesebbet. Néhány a legismertebbek közül: bölcsőtartás, keresztezett bölcsőtartás, oldalt és hason fekvő szoptatás. A szoptatást elősegítheti továbbá egy szoptatós párna is, ami mind az anyukának, mint a kicsinek könnyebbséget jelenthet.

Mellbimbó kisebesedés

Amennyiben az anya melle mégis fáj az első pár alkalom után is, utána kell járni a problémának, mert lehet, hogy komolyabb probléma húzódik a háttérben. Elképzelhető, hogy a megfelelő technikát nem sikerült még elsajátítani, és ez okoz fájdalmat. Viszont a mellbimbó kisebesedhet a szoptatás következtében. Ezt fontos kezelni, és erre célra számos kenőcs és krém érhető el a piacon. Emellett vannak bimbóvédők is, ezek is segíthetnek a problémán. Amennyiben ezt a megoldást választjuk, lehetőleg pillangó alakút keressünk, hogy a kicsi orra érintkezzen az anya bőrével, és érezze az illatát.

tags: #vizhajto #szoptatos #kismama