A terhesség nem csupán örömteli várakozás, hanem számos fizikai és érzelmi változással is jár. A kismama szervezetében az első pillanattól kezdve óriási változások mennek végbe, amelyek sokszor kellemetlen tünetekkel, így hasi fájdalmakkal is járhatnak. Bár a terhesség alatti hasi fájdalom jellege különböző lehet, és különösen az első terhesség alatt ezek a fájdalmak kellemetlenek és megterhelők lehetnek az anya számára, legtöbbjük nem ad okot aggodalomra.
Egyes anyukák azzal szoktak viccelődni szülés után, hogy ha a terhesség alatt legalább egyszer nem járt az ügyeleten hasfájással, az olyan, mintha nem is lett volna terhes. De hogyan lehet megkülönböztetni az ártalmatlan hasi fájdalmat attól, amely már orvosi ellátást igényel? Fontos tisztában lenni azokkal a jelekkel, amelyek orvosi segítséget indokolnak.
Az első trimeszter hasi fájdalmai
A terhesség első korai tünetei közé tartozik a rendszeres havi vérzés előtt tapasztalt hasi fájdalom. Az első trimeszterben sok kismama alhasi fájdalomra, menstruációs görcsökre emlékeztető fájdalomra panaszkodik. A görcsös fájdalmak mögött gyakran a méh növekedése áll. Ne essen pánikba, ha intenzitásuk az éj folyamán felébreszti Önt álmából.
A hányinger, hányás a leggyakoribb a reggeli órákban, de a nap folyamán bármikor előfordulhat, sőt egész nap is tarthat. Pontos oka nem ismert, valószínű, hogy több tényező együttes hatására jön létre: hormonális (humán choriális gonadotropin hCG), anyagcsere (szénhidrát), kémiai változások. A vegetatív idegrendszer labilitása is lehet az egyik kiváltó ok. Pszichés tényezők is szerepet játszhatnak megjelenésében: a félelem, aggódás, bizonytalanság, néha a várandósság tudat alatti elutasítása. Többnyire az első három hónapban fordul elő (első trimeszter, 12-14. hét), van akinek félidőig, ritka esetekben a várandósság végéig fennáll.
Koraterhességben gyakran fokozódik a szagokkal szembeni érzékenység (különösen jellemző a dohányfüst, kávé, alkohol, zsíros ételek illata) és ez is kiválthatja, vagy fokozhatja a hányingert. Ezek miatt sokszor étvágytalanság jellemző a korai várandósra és ezzel összefüggésben a testsúly is csökkenhet. Ez azonban elmúlik az első trimeszter végére és elindul a súlygyarapodás. Azoknál a nőknél, akiknél gyakori az öklendezés és hányás, a hasi izomzat érzékennyé és fájdalmassá válhat. Ez azonban rövid időn belül elmúlik, ártalmatlan, a méhben fejlődő magzatra nincs hatással.
A fáradtság, gyengeség és bágyadtság a korai időszak élettani tünete. Így érzékelik a nők, hogy a szervezetben történő változásokhoz sok energiára van szükségük. A várandósság első három hónapjában ezek a tünetek kifejezettebbek, és az émelygéssel, hányingerrel együtt a várandós nő egyébként energikus személyiségét megváltoztathatják.
Koraterhességben elsősorban hormonális hatásra, valamint a vegetatív idegrendszer átállása miatt fordulhat elő. A várandósság későbbi időszakában a növekvő méh több vért igényel. Amikor a vérnyomás csökken és elér egy bizonyos értéket, akkor az agy vérellátása csökken. Ennek következtében gyengeség, ájulásszerű érzés léphet fel, és néhányan valójában el is ájulnak. Ez szerencsére önmagában sem a magzatra, sem az anyára nem káros. Előfordulhat, hogy a nő az ájuláskor leesik a földre, és ez sérülést okozhat. Ezért, ha a várandós azt érzi, hogy el fog ájulni, feküdjön le és lélegezzen mélyen.
A második és harmadik trimeszter hasi fájdalmai
A székrekedés vagy a felgyülemlett gázok szinte minden nőt megviselnek a terhesség alatt, és bár kellemetlen fájdalmat okoznak, sem a baba, sem az anya életét nem veszélyeztetik. A táguló méh összenyomja a beleket, és kitolja őket a helyükről. A puffadáshoz a lelassult bélmozgás is hozzájárul. A kellemetlen tünetek között megjelenhet a hányinger, teltségérzet és a hasi fájdalom. Többnapos székrekedés esetén a fájdalom a hátba is kisugárzik. Könnyű mozgással, fokozott vízbevitellel és rostban gazdag étrenddel a székrekedés megelőzhető.
A görgeteg méhszalag mindkét oldalon rögzíti a méhet. Ahogy a méh tágul, a szalag megnyúlik, ami hirtelen fájdalmat okozhat, főleg felálláskor vagy testhelyzetváltáskor. Ezért lassan keljen fel, és kerülje a hirtelen mozdulatokat. A szalagfájdalom lehet tompa vagy éles, jellemzően a has egyik oldalán, de néha mindkét oldalon vagy az ágyék táján is jelentkezhet.
A terhesség alatti gyomorégés nagyon gyakori probléma, és sok esetben azokat is érinti, akik a terhesség előtt sosem tapasztalták. A gyomorégést a gyomorsav okozza, amely a gyomorból a nyelőcsőbe jut. Az egyik kiváltó oka a magasabb progeszteron hormonszint, a másik ok a megemelkedett hasűri nyomás. A gyomorégést a gyomorfájdalom mellett torokfájás is kísérheti. Számos hagyományos gyógyír létezik a kellemetlen tünetek leküzdésére. Segíthet egy pohár tej, fehér joghurt vagy fehér kenyér fogyasztása. Az legfontosabb tényező azonban a megfelelő alvási pozíció.
A gyomorégés nem terhes állapotban is előfordulhat (főleg gyomor és nyombélfekély esetén), várandósságban betegségek nélkül is gyakori, a nők kb. 10%-át érinti. Tipikusan első és a harmadik trimeszter tünete lehet. Az első trimeszterben megjelenő tünet oka, hogy a várandósság alatt termelődő sárgatesthormon (progeszteron) a nyelőcső és a gyomor közötti körkörös záróizmot (cardia) ellazítja és ezáltal az amúgy is csökkent motilitású gyomor savas tartalma a nyelőcső alsó részébe bekerül. Az égető érzés a mellkas alsó-középső részén lép fel, közvetlenül a szegycsont alatt és gyakran kevés savanyú folyadék felböfögésével társul. A várandósság utolsó heteiben a megnövekedett méh a gyomrot az eredeti helyéről elmozdítja és ezáltal a visszaáramlást fokozza. Amikor az alsó bordákra kifejezett súly nehezedik, a gyomorégés kifejezetten kellemetlen lehet.
A terhesség vége felé a szervezetben termelődő relaxin hormon hatására az egyébként szorosan tartó izületek (keresztcsont-csípőcsont közötti izületek, valamint a két szeméremcsont találkozásánál lévő izület) elkezdenek fellazulni. A magzati koponya az utolsó hetekben beilleszkedik a medence bemenetébe, ezáltal idegeket nyomhat. Az ágyékban érezhető fájdalom kisugárzik a comb elülső-belső részébe és kisugározhat egészen a térdig.
A méh növekedésével a hasfal kezd előre domborodni. Ez általában a 16-20. hét körül kezd megjelenni, ilyenkor kezd a hasfali izomzat megnyúlni. A haskörfogat növekszik, és a várandósság végén elérheti a 100 cm-t. Az izomzat feszülése okozta kellemetlen érzés a szeméremcsont felett a 20. hét körül jelentkezhet, és átlagosan 3-4 hétig tarthat. Jellemző az esti órákban, fizikai munkavégzést követően, jelezve azt, hogy több pihenésre van szükség. A helytelen testtartás fokozhatja a túlfeszülését.
A várandósság előrehaladtával és a hasfal feszülésével együtt előfordul, hogy a köldök kisimul, majd kifelé fordul. Néha ez érzékenységgel, fájdalommal párosul, mivel a ruha folyamatosan dörzsöli, irritálja.
A várandósság utolsó hetekben a megnövekedett méh a hasűri szerveket és a rekeszizmot felfelé - a bordák alá - tolja és a légző-munkában szerepet játszó rekeszt gátolja a mozgásban. Ez nehezített légzéshez és időnként légszomjhoz vezet. A várandós nő mélyebb légzéssel igyekszik növelni a légzéstérfogatát. Az első babájukat várók körülbelül 36. hét után megkönnyebbülést érezhetnek, mivel a magzat feje lejjebb kerül a medencében és ezzel a méh felső része is alább száll. A rekeszre nehezedő nyomás megszűnik, több hely van és ezzel a légzés is javul.
A baba mozgása is sok aggodalomra adhat okot. Ha valaki már 20 hetes, de még nem érzi a baba mozgását, akkor azért: erről elmondható, hogy 20-30 éve még nagyon fontos volt, hogy mozog-e a baba, mert nem látták mindenféle műszerrel, mi a helyzet odabent, ezért ezekből a jelekből tájékozódtak. Ma viszont már semmilyen jelentősége nincsen annak, hogy a 20. héten érzed-e már a baba mozgását, bőven elég, ha csak a 22. A kevés mozgás a terhesség utolsó heteiben szokott még gondot okozni. Ilyenkor már kicsi a baba helye odabent, ezért élénk rugdalózás helyett inkább csak helyezkedik és egyre többet alszik. Alapszabály, hogy ha nem mozog, akkor 1 órán át figyeld meg a mozgását, hogy érzed-e. Ha nem, akkor mozogj egy kicsit, hátha az felébreszti. A sok mozgás nem probléma. Egyes babák még az utolsó napokban is annyit mozognak, mint a 25.
A pocakkeményedés és a fájás szavak nem fejezik ki pontosan azt, amit takarnak, ezért sokan félreértik őket. A fájás sem azt jelenti, hogy fáj a hasad. A fájás mindig periodikusan jelentkezik, legalább 30-60 másodpercig tart és általában a derékba is kisugárzik.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A terhesség alatti hasi fájdalmak többsége nem ad okot aggodalomra, nem kell őket alábecsülni. Ha úgy érzi, hogy valami nincs rendben, hagyatkozzon a belső sugallatára és forduljon orvoshoz.
Ha vérzés is jelentkezik a hasi fájdalom mellett, úgy mihamarabb forduljon orvoshoz, mivel vetélést jelezhet! Érdemes azt is tudni, hogy a természetes méhtevékenységek nem okoznak idő előtt méhszáj kinyílást!
“Nagyon sok nő kérdezi, hogy mikortól számítanak túl gyakorinak a haskeményedések/összehúzódások: bár mindenki más, általánosságban elmondható, hogy egy óra alatt maximum 3-4 összehúzódás normális, és nem lehet több napi 10-12 alkalomnál. Előfordulhat, hogy egymást követő napokon is előfordul a panasz, de az is lehet, hogy egy-egy nap kimarad. Szintén gyakori kérdés, hogy lehet megkülönböztetni egymástól a Braxton-Hicks összehúzódást és a szülést jelző valódi fájást. A kettő közti különbség, hogy míg az előbbi pihenés, ivás, testhelyzetváltoztatás esetén elmúlik, úgy az utóbbi nem, sőt, erősödik és sűrűsödik.”
Ha a fájdalom hirtelen, nagy intenzitással jelentkezik, vagy ha pihenésre sem enyhül, mindenképpen konzultáljunk a nőgyógyászunkkal. Figyelmeztető jel lehet a lábakba sugárzó zsibbadás, bizsergés vagy gyengeségérzés. Ez arra utalhat, hogy a növekvő nyomás irritálja az ülőideget (ischiász). Ilyenkor a neurológiai tünetek kizárása érdekében szakorvosi vizsgálat szükséges.
A vizeletkiválasztó rendszer fertőzései, például a vesemedence-gyulladás, gyakran deréktáji fájdalomként maszkírozzák magukat.
Gyomorfájás terhesség alatt - Aggódnod kellene?
