A terhesség alatt a nők bőre számos változáson megy keresztül, melyek közül az egyik leggyakoribb és legkellemetlenebb a viszketés. Ez a tünet számos okra vezethető vissza, az egyszerű bőrszárazságtól és a bőr mechanikai nyúlásától kezdve egészen a súlyosabb, májproblémákra utaló állapotokig. Fontos megérteni a viszketés lehetséges okait, hogy időben felismerhessük és kezelhessük a problémát.
A viszketés gyakori velejárója a terhességnek, a bőr fokozott vérellátásának köszönhetően, de okozhatja a has bőrének nyúlása, feszülése is. A bőr feszülése miatt az enyhe hasi viszketés normális. Megelőzni lehetetlen, ha valaki hajlamos rá, de a viszketést sokféle módon lehet enyhíteni. A természetes megoldások híveként javaslom a körömvirág balzsamot (DM-ben kapható kb. 3-400 Ft), ami a pocakon kívül szülés után a gátseb kezelésében is nagy segítségedre lesz majd. Többször hallottam már azt a tévhitet, hogy babaolajjal kell kenegetni a feszülő, viszkető pocakot, de ez tévedés.
A terhességi viszketés okai
A terhesség alatt számos élettani változás zajlik a szervezetben, melyek hatásait többé-kevésbé minden kismama észreveszi. A terhesség alatti bőrbetegségek szempontjából talán legfontosabb a bőr fokozott hajlama a pigmentációra. A termelődő hormonok (ösztrogén, progeszteron, melanocita stimuláló hormon) hatására sötétebbé válik az emlőbimbó, a kisajkak, illetve jellegzetes hosszanti csík jelenik meg a köldök és szeméremdomb között. A dörzsölésnek kitett helyeken, a hónaljban, combokon szintén barnás foltok alakulhatnak ki, főleg sötétebb, kreol bőrű hölgyeken. A tenyerek kivörösödése előfordul, illetve az ereket érő hormonális hatásra ún. pók-anyajegyek jelennek meg. A visszerek is okozhatnak problémát, a láb dagadását, fájdalmat.
A viszketés okai változatosak, gyakran összefüggenek a bőr szárazságával vagy mechanikus nyúlásával, de kóros is lehet. Zuhanyzás után alaposan szárítsd meg a bőrt, és vigyél fel - akárcsak a striák megelőzéséért - egy lipid-feltöltő, viszketés elleni balzsamot az érintett területekre.
A terhességi dermatosisok - PUPPP és prurigo gestationis
A terhesség alatt felismert bőrbetegségek közül a PUPPP (pruritic urticarial papules and plaques of pregnancy, orvosi magyarra “pruritust okozó terhességi urticariform plakkok és papulák”-ként fordítható) a leggyakoribb. A korrekt diagnózis mégis elég ritkán kerül felállításra. A terhesség során jelentkező viszketés igen gyakori panasznak tekinthető. Roger és kollégái már közel 2 évtizede megállapították, hogy a terhesség során a várandós kismamák 1,6 %-a panaszkodik legalább egy alkalommal jelentkező, jelentős mértékűnek ítélhető viszketésről. Pruritus fennállása esetén a viszketést az esetek felében a bevezető bekezdésben említett, PUPPP-ként rövidített nevű kórkép okozza. Az Európában inkább PEP-nek (polymorphic eruption of pregnancy, “polimorf terhességi kiütés”) nevezett kórkép incidenciája csak mintegy 0,5%, többes terhességek esetén ez a gyakoriság 4%-ra emelkedik. Leggyakrabban fehér, először szülő nőknél mutatható ki, későbbi terhességekben csak ritkán ismétlődik, és érdekes megfigyelés, hogy gyakrabban jelentkezik fiú magzat esetén. A betegségben szenvedő terhesek 97%-ánál a hason és a comb felső részén, ritkán az arcon és a kezeken, lábakon a terhesség végén, 15%-ban postpartum jelennek meg a jellegzetes bőrelváltozások: az intenzíven viszkető erythema, urticariform elváltozások, plakkok, papulák, vesiculák. A betegség gyorsan oldódik meg: vagy közvetlenül a szülés előtt, vagy náhány nappal azt követően a bőrjelenségek eltűnnek - csak az esetek 15-20%-ában maradnak fenn a szülést követően 2-4 hétig. A PUPPP etiopathogenesise ismeretlen. Szövettanilag immunglobulin vagy komplement lerakódás nélküli enyhe, nem specifikus, lympho- és hystiocytás perivasculitis mutatható ki. A folyamatot elindító faktorként feltételezik az anyai bőrbe jutó magzati sejtek kóroki szerepét. Kezelésében antihisztaminok, emolliensek és lokálisan alkalmazott kortikoszteroidok mellett minden tizedik esetben szisztémás kortikoszteroidkezelés válik szükségessé a kifejezett viszketés miatt. A PUPPP magzati megbetegedést nem okoz és a perinatalis morbiditást nem fokozza.
A terhességi prurigo több bőrbetegség összefoglaló neve, melyek közös sajátsága a kifejezett atopiás ekcéma. Az ebbe a csoportba tartozó prurigo gestationis és papularis dermatitis közül az előbbi az enyhébb és gyakoribb előfordulású kórkép. A törzsön és alkarokon jelentkező kis, igen viszkető, excoriált elváltozások a rühösséggel vagy kis rovarcsípésekkel téveszthető össze. A PUPPP-hoz hasonlóan antihisztaminokkal és lokális kortikoszteroidokkal kezelhető. Lefolyása azonban elhúzódóbb: a típusosan 25 és 30. terhességi hét között megjelenő elváltozások sokszor csak 2-3 hónappal a szülés után tűnnek el. Szintén különbség a PUPPP-hoz képest, hogy a következő terhességekben gyakran ismételten jelentkezik.
A terhességi prurigo egy olyan bőrbetegség, amely egyes nőket érint a terhesség alatt, és amelyet intenzív viszketés és apró, kiemelkedő dudorok kialakulása jellemez a bőrön. Bár nem káros az anyára vagy a babára nézve, jelentősen befolyásolhatja a várandós anyák életminőségét. A terhességi prurigo, más néven prurigo gestationis, egy jóindulatú bőrbetegség, amely jellemzően a terhesség harmadik trimeszterében jelentkezik. Jellemzői a viszkető, vörös és kiemelkedő elváltozások, amelyek a test különböző részein, különösen a hason, a karokon és a lábakon jelenhetnek meg. Az állapotot feltehetően a terhesség alatti hormonális változásokkal és az immunrendszer válaszaival hozzák összefüggésbe. Jelenleg nincs közvetlen bizonyíték a fertőző ágensek és a terhességi prurigo közötti kapcsolatra. Azonban a környezeti tényezők, mint például a hő, a páratartalom és a bőrirritáció, súlyosbíthatják az állapotot. Egyes tanulmányok arra utalnak, hogy a genetikai hajlam szerepet játszhat a terhességi viszketés kialakulásában. Azok a nők, akiknek a családjában előfordult bőrbetegség, például ekcéma vagy pikkelysömör, nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Az életmódbeli tényezők, beleértve a stresszt és az étrendi döntéseket, befolyásolhatják a terhességi prurigo súlyosságát. A feldolgozott élelmiszerekben gazdag és az esszenciális tápanyagokban szegény étrend súlyosbíthatja a bőrbetegségeket.
A terhességi prurigo elsődleges tünete az intenzív viszketés, ami a várandós anyák számára kellemetlen lehet. Bár a terhességi prurigo általában ártalmatlan, bizonyos tünetek súlyosabb állapotra utalhatnak, például a terhességi epeúti elzáródásra. A terhességi prurigo diagnosztizálása általában alapos klinikai vizsgálattal kezdődik. A legtöbb esetben nincs szükség speciális laboratóriumi vizsgálatokra a terhességi prurigo diagnosztizálásához. Az egészségügyi szolgáltatók azonban vérvizsgálatokat végezhetnek más állapotok, például májműködési zavar vagy allergia kizárására. A várandós nőknek mindig konzultálniuk kell egészségügyi szolgáltatójukkal, mielőtt bármilyen új kezelést megkezdenének. Bár a terhességi prurigo általában a szülés után elmúlik, egyes nőknél tartós bőrérzékenység vagy bőrszárazság jelentkezhet. A terhességi prurigo általában egy magától elmúló állapot, amelynek tünetei jellemzően a szülés után heteken belül megszűnnek.
Melyek a terhességi prurigo gyakori tünetei? Gyakori tünetek közé tartozik az intenzív viszketés, a bőrön megjelenő kiemelkedő vörös dudorok és a száraz, hámló bőr. A terhességi prurigo káros a magzatra? Nem, a terhességi prurigo nem káros a magzatra. Hogyan csillapíthatom a terhességi prurigóval járó viszketést? A helyi kortikoszteroidok, antihisztaminok és hidratálókrémek segíthetnek a viszketés enyhítésében. A terhességi prurigo okozhat-e szövődményeket? Kezelés nélkül a terhességi prurigo bőrfertőzésekhez, alvászavarokhoz és érzelmi stresszhez vezethet.
Terhességi cholestasis (epepangás)
Az epepangás legfőbb tünete az erős, viszonylag nagy felületen - leggyakrabban a tenyéren és a talpon, ritkábban a karon és a lábon, illetve az arcon, a háton és a mellen - jelentkező viszketés a terhesség utolsó 3-4 hónapjában. Kiütések nem kísérik, de van, aki annyira erősen vakarózik, hogy véresre karmolja a bőrét vagy bőrfertőzések lépnek fel. Bár nem jellemző, de egyes nőknél kiütések is kísérhetik. A viszketés gyakran éjszaka a legerősebb, és egészen elviselhetetlen lehet, alvászavarokat, kimerültséget okozva.
Egészséges májműködés esetén a májban termelődő, az epehólyagban raktározott epesavak az epevezetéken át a patkóbélbe jutnak, ahol segítik a táplálék zsírtartalmának lebontását. Cholestasis esetén az epesavak nem ürülnek rendesen és felgyülemlenek a májban, ahonnan bejutnak az anyai, majd a magzati keringésbe is. Az epe pangásának számos oka lehet, okozhatja például epekő, hepatitisz vagy tumor is. Egyelőre nem ismert, hogy a terhesség során mi válthatja ki, de feltételezhetően egyes hormonok (pl. ösztrogén) terhesség alatt drasztikusan emelkedő szintje, valamint genetikai és környezeti okok (pl. étrend) is szerepet játszhatnak a kialakulásában.
A terhességi cholestasis nagyobb eséllyel jelentkezik olyan terhes nőknél, akiknek közeli nőrokonainál is előfordult, akik korábban szenvedtek valamilyen májbetegségben (például hepatitisz C-pozitívak), akik ikreket várnak, illetve akik mesterséges megtermékenyítéssel estek teherbe. Érdekesség, hogy a betegség gyakorisága földrajzi régiónként is eltér, például Chilében és Bolíviában akár a terhes nők egyhatodát is érintheti.
Egy amerikai háromgyermekes anya, Hilary Boyer majdnem elvesztette az egyik kisfiát a terhességi ICP miatt. Lucus 24 órán át volt lélegeztetőgépen, mire képes volt magától lélegezni. “Iszonyatosan viszketett a lábam, szó szerint az őrületbe kergetett - így aztán egy idő után nem bírtam tovább, és olyan erősen vakartam, ahogy csak tudtam” - meséli. “Tudtam, hogy valami nincs rendben.”
Egy másik anyuka, Magdalen Reese mindkét terhessége alatt tapasztalt hasonló tüneteket. Az első várandóssága alatt még fogalma sem volt róla, hogy a hasán jelentkező viszketés az ICP egyik tünete, melynek következtében a kisfia jócskán idő előtt született. Azonban mikor 32 hetes terhes volt a második babájával a viszketés újra jelentkezett, de ezennel sokkal erősebben és az egész testére kiterjedt. Ezért elment orvoshoz, és kapott is rá gyógyszert.
Ha számodra is hasznos volt cikkünk, megköszönjük, ha értékeled!
Sárgaság (szemek, bőr)
Ha hasonló tüneteket tapasztalunk, azonnal keressük fel az orvosunkat! Vért fognak venni tőlünk, hogy megállapítsák, hogy a májunk rendben van-e, valamint ellenőrzik az AP (alkalikus foszfatáz) és a vérzsírok szintjét. Ezekből ugyanis szépen kimutatható, ha ICP-nk van. Azonban fontos tudni, hogy ezeket a rutin terhességi laborvizsgálatok nem nézik, külön kell kérni ezek ellenőrzését!
Az anya számára valamennyi fenti tünet csupán átmeneti - bár sokszor szinte tűrhetetlen - kellemetlenséget jelent: a szülés után általában napokon belül megszűnik a viszketés és az esetleges kísérő tünetek. A magzat számára azonban komoly veszélyt, akár életveszélyt jelent a cholestasis. Több vizsgálatban is azt találták, hogy terhességi cholestasis esetén nagyobb a kockázata, hogy a magzat idő előtt vagy halva születik. Nagyobb eséllyel alakul ki magzati stresszállapot, amit egyrészt a magzat szívritmusának megváltozása tükröz, másrészt a mekónium (magzatszurok) jelenléte a magzatvízben. A sűrű, székletszerű, a magzatvizet zavaros zöldes-barnává színező mekónium - amit normálisan csak a születés utáni napokban ürít az újszülött - a légutakba kerülve légzési nehézségeket és tüdőgyulladást okozhat.
Hogy pontosan mi okoz ekkora stresszt a magzat számára, arról egyelőre csak találgatások vannak. Mindenesetre a magzatot fenyegető veszélyek miatt a terhességi cholestasis megállapítása után szoros monitorozásra van szükség: az anyai májműködés vizsgálata hetente egy-kétszer ajánlott, de szükséges a magzat szívritmusának figyelése, valamint a magzatvíz mennyiségének ultrahangos követése is. Viszonylag súlyos vagy romló értékek esetén az orvos általában a szülés megindítását vagy császármetszést javasol a terhesség 37. hetétől kezdve.
Terhességi dermatosisok - Impetigo herpetiformis, herpes gestationis
Terhességi dermatosisok - Impetigo herpetiformis, herpes gestationis
A terhességi dermatosisokat bemutató cikksorozatunkat lezáró írásunkban két ritka, de potenciálisan az anya vagy a magzat életét veszélyeztető kórképpel foglalkozunk. További közös jellemzőjük, hogy bár nevük utal rá, a herpesvírushoz semmi közük nincs.
Az impetigo herpetiformis (másik nevén PFP, azaz pruritic folliculitis of pregnancy, “viszketéssel járó terhességi folliculitis”) igen ritka kórkép: eddig kevesebb, mint 50 esetről számoltak be a szakirodalomban. Nem egyértelmű, hogy egy különálló, terhességre specifikus dermatológiai entitásról van szó, vagy pedig egy terhességgel véletlenszerűen társuló egyfajta pustularis psoriasis formáról. A harmadik trimeszterben jelentkező betegség sajátossága, hogy bár lokálisan indul, fokozatosan terjedve az egész szervezetet megbetegítheti és életveszélyessé válhat. Kezdetben erythemás területek jelentkeznek, szélükön steril pustulákkal, melyek csak mérsékelt viszketést okoznak. A bőrelváltozások egyre nagyobb területet érintenek, a betegség a nyálkahártyákra is ráterjed, majd szisztémás tünetek jelentkeznek: gyakori a hányinger, hányás, hidegrázás, láz, hasmenés, hypocalcaemia és hypoalbuminaemia, illetve a steril pustulák megrepedése és felülfertőződése után a legsúlyosabb esetben sepsis is kialakulhat. Az etiológia bizonytalan. Szövettanilag neutrophilekkel teli microabscessusok, a szivacsos szerkezet miatt Kogoj-féle spongiform pustuláknak nevezett kép látható. Szisztémás jellege miatt kezelésében a pusztán lokális terápia nem vezet kielégítő eredményre, ezért per os alkalmazott kortikoszteroidokra és a szekunder infekciók lehetősége miatt antibiotikumokra van szükség. Az elmúlt időszakban a TNF-alfa ellenes monoklonális ellenanyaggal, az infliximabbal (Remicade) is történtek terápiás próbálkozások.
A pemphigoid gestationisnak, illetve terhességi bullosus pemphigoidnak is nevezett herpes gestationis leggyakrabban a terhesség harmadik trimeszterében jelentkezik, de időnként terhességi trophoblast betegséghez is társulhat. A következő terhességek során szinte mindig ismételten jelentkezik, de egyre korábbi terhességi korban és súlyosabb formában. A törzsön (köldök körül) és a végtagokon jelentkező, erősen viszkető erythemás és ödémás területek kezdetben a PUPPP-ot utánozhatják (lásd kapcsolódó cikkünket), azonban később megjelennek a kisebb-nagyobb méretű, feszesen telt vesiculák és bullák. Az adott terhesség során gyakoriak a remissziók és exacerbatiók, az esetek 75%-ában szülés alatti fellángolással. A herpes gestationis a terhességi dermatosisok etiológiailag legpontosabban ismert képviselője, egyben a magzatot és újszülöttet leginkább veszélyeztető formája. Bár a bőrelváltozások a herpes infekciót juttathatják az ember eszébe, a pathogenesisben a herpesvírusoknak semmilyen szerep nem jut. Autoimmun kórképről van ugyanis szó, ahol a horgonyzó szerepet betöltő BP180 (bullosus pemphigoid 180 kDa) glikoprotein mint epitóp ellen termelődő IgG típusú autoantitest (az ún. “herpes gestationis szérum faktor”) okozza a betegséget. Szövettani és immunhisztokémiai vizsgálatokkal perivascularis lympho- és hystiocytás infiltráció, valamint az epidermis alatti bazálmembrán mentén C3 komplement és IgG depozitumok mutathatók ki. A betegség HLA-DR3-hoz és HLD-DR4-hez asszociált, a betegek gyakran egyéb autoimmun kórképben is szenvednek, illetve a terhességet követően krónikus bullosus pemphigoidba mehet át a kórkép. A kezelés az autoimmun kórképnek megfelelően szisztémás kortikoszteroid, de alkalmaznak ciklosporint, plazmaferezist és nagy dózisú intravenás immunglobulint is.
A herpes gestationis jelentkezése kifejezetten veszélyezteti a magzatot is. Az anti-BP180 kötődik az amnion szövethez is, illetve IgG típusából adódóan átjut a méhlepényen a magzati keringésbe. Intrauterin növekedési retardációt, kora- és halvaszülést okozhat, illetve minden tizedik újszülöttnél az anyai bőrelváltozásoknak megfelelő laesiók jelennek meg, melyek az anyai eredetű autoantitestek kiürülésével párhuzamosan néhány hét alatt spontán regrediálnak. Mindezekre tekintettel a kórkép jelentkezése esetén a magzati fejlődés és intrauterin állapot fokozott antepartum ellenőrzése indokolt.
A terhesség alatti bőrproblémák és bőrápolás
A babavárás sokféleképpen hathat egy nő bőrére. A szokottnál zsírosabb lehet a bőrfelület, továbbá kiütések, terhességi csíkok és pigmentfoltok jelenhetnek meg rajta. Ha korábban, a menstruációdat megelőző időszakban bőröd hajlamos volt a zsírosodásra, most ugyanezt tapasztalhatod. A száraz és viszkető bőr számára megkönnyebbülést hozhat a hidratálókrémek rendszeres használata.
A várandós nők bőre a normálisnál jobban pigmentált: gyakori, hogy barna foltok alakulnak ki rajta. Ez a jelenség - mint annyi minden más a babavárás alatt - a megnövekedett hormonszintnek köszönhető. A pigmentáció kockázata akkor is nő, ha sokat vagy a napon. A terhességi csíkok, más néven striák kialakulása a bőr legmélyebb rétegének megnyúlásával hozhatók összefüggésbe, amelyet a hormonok segítenek elő. Az, hogy ki mennyire hajlamos erre, gyakran örökletes. A krémek és hidratálók sajnos nem képesek megelőzni a striák kifejlődését.
Az anatómiai és hormonális változások hatására a bőr minősége sérülhet. Húzódik, a sűrűsége és rugalmassága romolhat. A pigmentáció és az érrendszer megváltozhat, az izzadság- és faggyútermelő mirigyek is változásokon mehetnek keresztül. A terhesség alatti bőrápolás fontos szerepet játszik a szépsége megőrzésében és a teste változásaival való harmonikus együttélésben. Sajnos a meggyengült bőr kevésbé rugalmas és ezért kevésbé tud ellenállni ennek a nyújtásnak. Ennek eredményeképpen helyenként megrepedhet, ami előbb vörös, később pedig fehér foltokkal jár. Ezeket striáknak nevezik. A test azon részeit érintik, amelyek a legjobban megnyúlnak a terhesség alatt (a has, a csípő, a combok, a fenék felső része és a mellek). Minél korábban kezded el ezen területeket ápolni a terhesség alatt, annál alacsonyabb a striák kialakulásának a kockázata.
A terhes nők bőrének kezelése nem könnyű, hiszen a legtöbb pattanásokra használt gyógyszer (orális antibiotikumok, retinoidok...) terhesség alatt ellenjavallott. Ha a bőröd zsíros és bőrhibáid is vannak, akkor ajánlott a megfelelő dermokozmetikai termékekkel végzett alapos tisztítás és egy bőrhibák elleni arckrém használata. Fedezd fel a La Roche-Posay Effaclar termékcsaládját, zsíros, aknéra hajlamos bőrre.
A napsütés hatására súlyosbodik. Ezért ne felejts el kalapot, a bőrt takaró ruházatot viselni és magas UVA- és UVB-sugárzás elleni, SPF 50+ védelemmel ellátott fényvédőt használni! A La Roche-Posay ANTHELIOS termékcsaládja széles spektrumú, rendkívül magas védelmet nyújt, felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt.
Ha a bőröd a babavárás utolsó hónapjaiban viszket - különösen a talpadon, a tenyereden és a pocakodon -, akkor azt feltehetően a terhesség végén a májban bekövetkező változások okozhatják (a viszketés akkor is előfordulhat, ha nem vagy kiütéses). Ez teljesen normális jelenség: egyes kismamák még sárgaságot is kapnak. Pánikra azonban nincs ok: szülés után mind a viszketésnek, mind a sárgaságnak búcsút mondhatsz.
A terhességi maszk az arcon megjelenő, barnás foltokat jelenti, amelyeket az UV-sugárzás és a hormonok együttes hatása vált ki. A legfontosabb a megelőzés: használjon minden nap fizikai (ásványi) szűrős, 50+ faktoros fényvédőt, és kerülje a direkt napozást.
A leggyakoribb probléma, ami jelentősen megkeseríti az anya életét a viszketés, melynek kezelése elengedhetetlen. Kezdetben helyi kezeléssel, krémekkel, kenőcsökkel próbálkozunk. A bőrt védeni kell a kiszáradástól, urea tartalmú hidratálók használata javasolt. Amennyiben szükséges szteroid tartalmú kenőcsöket javasolunk, természetesen a kismamával megbeszélve a lehetséges mellékhatásokat.
A terhesség alatt általában javul, a szülés után romlik. Az acne romlik, kezelésében figyelembe kell venni, hogy a retinoid származékok nem alkalmazhatók kismamáknál. Az arcon ún. Fájdalmas, gyulladt csomók főként a lábszárakon. Nem ritka betegség, nem csak terhességben, hanem fiatal nőkön anélkül is kialakulhat.
A bárányhimlőnek súlyos következményei lehetnek, mind az anyára, mind a magzatra nézve. Szövődményként az anyánál tüdőgyulladás, agyvelőgyulladás alakulhat ki. Az első 20 hétben a magzat elhalását is okozhatja, szerencsére ritkán, a fertőzések 1-2%-ában. Az újszülöttre nézve a fertőzés akkor a legveszélyesebb ha a születés előtt 5 naptól 2 napos korig történik.
Más néven chloasma, azaz terhességi pigmentfolt. Kialakulása nem csak a terhesség alatt figyelhető meg, bármilyen hormonális változás, pl fogamzásgátló szedése vagy abbahagyása is kiválthatja. Nagyon gyakori probléma tehát, akár a fogamzáságtlót szedő nők 20%-át is érinti. A melasma általában a szülés után elhalványodik, de nyoma maradhat. A homlokon, az orcán, a felső ajak felett látjuk. Színe a sárgásbarnától az egész sötét feketéig terjedhet. A melasma kezelésének három alapszabálya van. A fényvédelem, az óvatos halványítás, és a türelem. Az arcra 50+ SPF fényvédőt javasolunk.
Nagyon gyakori eltérések, terhesség alatt, de attól függetlenül is megjelenhetnek ezek az apró, vöröses színű tágult ereket tartalmazó növedékek. A várandósok 90%-ánál kialakul valamilyen mértékben. Oka részben a has körfogatának növekedése, a testsúly gyarapodása, részben a hormonális változások okozta kötőszövet átalakulás. A striák megjelenésükkor általában sötétebbek, vöröses-lilás színűek, később kifehérednek. Az idő múlásával egyre kevésbé látszanak, de teljes eltüntetésük szinte lehetetlen.
A hormonális változások miatt a legtöbb kismamánál megjelenik a hiperpigmentáció (a bőr sötétedése), különösen a mellbimbóknál, a nemi szerveknél és a has középvonalán (linea nigra). Gyakoriak a striák (terhességi csíkok) kialakulása a has, a mell és a comb területén a bőr hirtelen megnyúlása miatt. Szintén gyakori a lábak vizesedése (ödéma) és az apró értágulatok megjelenése.
A terhesség alatt a növekedési faktorok és a hormonok hatására nagyon gyakori a jóindulatú kötőszöveti növedékek, azaz a fibromák megjelenése vagy szaporodása. Ezek jellemzően a hajlatokban (nyak, hónalj, mellek alatt) alakulnak ki. Bár ártalmatlanok, esztétikailag zavaróak lehetnak és begyulladhatnak a ruha dörzsölésétől.
DÉLELŐTT - Várandósság alatti diéta - Dr. Halmy Eszter
Készült: 2016. Módosítás: 2021.