Visszér a terhesség alatt: okok, tünetek és kezelési lehetőségek

A terhesség egy különleges időszak egy nő életében, tele új élményekkel és erőteljes érzelmekkel, várakozással. Azonban tagadhatatlan, hogy ezzel az állapottal sokszor járnak olyan egészségügyi problémák is, melyeket ajánlatos minél hamarabb kezelni, és melyeken a legtöbb kismama keresztülmegy. A terhesség során számtalan változás következik be a női testben, és sajnos előfordulhatnak olyanok is, melyek zavaró esztétikai gondot jelentenek. Ilyenek például a visszerek, mely sok kismama életét megkeserítik.

Várandósság során gyakran alakulnak ki a bőrből kiemelkedő, kanyargós visszértágulatok, melyek nem csak esztétikailag zavaróak, de igen fájdalmasak is lehetnek. Bár sok esetben csupán a terhesség alatt keletkeznek, ám nem ritka, amikor még azelőtt megjelennek. A terhesség alatti hormonváltozások a nők felénél vezetnek a visszeresség megjelenéséhez, illetve a már fennálló visszeres panaszok is fokozódnak várandósság idején.

A terhességi visszér a vénák terhesség alatti kóros kitágulását jelenti, ami következményében romlik a vérkeringés, sőt súlyos esetben trombózis is bekövetkezhet. Ez azon túl, hogy a visszerek esztétikailag zavarók, egészségügyi kockázatot is jelentenek.

Miért alakul ki visszér a terhesség alatt?

Felmérések szerint a várandós nők ötven százalékának alakul ki visszértágulata. Ezen esetek hetvenöt százaléka az első, húsz százaléka a második, és öt százaléka a harmadik trimeszterben alakul ki. Ez azt mutatja, hogy a hormonális változás az elsődleges kiváltó ok, nem pedig a növekvő magzat térszűkítő hatása, vagy a növekvő vérmennyiség nyomást fokozó hatása. A magzat növekedése nem magának a visszereknek a kialakulásában, hanem inkább a visszeresség későbbi romlásában, a betegség progressziójában játszik szerepet.

A visszeresség lényege, hogy a felületes vénák kitágulását az erekben megnövekedő nyomás okozza, ami nehezíti a visszér kiürülését. A megnehezített kiürülés miatt a mögöttes vénaszakaszokban pangás lép fel. A pangás miatt a vénafalra fehérvérsejtek tapadnak ki, melyek bizonyos érfalkárosító anyagok termelése révén tönkreteszik a visszerek falát, melynek eredménye a vénafal meggyengülése, kitágulása.

A terhességi visszérbetegség kialakulásának elsődleges oka tehát a terhességi hormonok (ösztradiol, progeszteron) termelődése, melyek különböző mechanizmusok révén vezetnek a visszértágulatok megjelenéséhez. A visszeresség megjelenését a női nemi hormonok általában is jelentősen befolyásolják, ezért nők esetében sokkal gyakoribb a visszeresség, mint a férfiak körében.

A felületes hajszálerek, a pókvénák, illetve a tágult visszerek a hormonális háttér miatt csak a pubertást követően jelennek meg, illetve terhesség alatt jellemző a kialakulásuk. A női hormonok visszerességet okozó mechanizmusai között szerepel a különböző erek közötti összeköttetések (arteriovenosus shunt) megnyílása. A másik, fontosabb mechanizmus az, amikor hormonhatásra csökken a visszerek tónusa, a vénafal ellenállóképessége.

A terhesség során termelődő hormonok feladata a simaizmok, elsősorban a méh simaizmának tágítása, ami felkészíti a méhet a magzat növekedésére. A folyamat másodlagos hatása azonban a vénafalak ellazítása is, ami miatt az ér nem képes ellenállni a véroszlop nyomásának, így a véna kitágul. Ilyen esetekben a vénatágulat következtében, tehát másodlagosan alakul ki vénafali billentyűelégtelenség, ezáltal romlik a visszerekben a keringés.

Nagyobb a terhességi visszerek megjelenésének a valószínűsége akkor, ha a hajlam öröklődik (a családban jellemző a terhesség alatt újonnan megjelenő visszér), illetve többszöri terhesség esetén (ha nem az első várandósságról van szó).

A terhesség alatti visszeresség további okai:

• Megnövekedett vérmennyiség: Terhesség alatt a női szervezetben jelentősen, átlagosan 50%-kal több vér kering, hogy a magzat megfelelően tudjon növekedni. Ez a megnövekedett vérmennyiség extra terhet ró az alsó végtagokra, melyeknek a szív felé kell pumpálniuk a megnövekedett vérmennyiséget.
• A növekvő méh és magzat nyomása: A növekvő méh és magzat, illetve a gyarapodó testsúly is extra nyomást helyez az erekre. Az egyre nagyobb méretű méh is plusz nyomást jelent a kismedencei vénákra, amivel akadályozza a vénás vér visszaáramlását a szív felé. Úgy is mondhatnánk, hogy a növekvő magzat „ráfekszik” az anya kismedencei vénáira, ami miatt a vér nehezebben távozik a lábakból.
• A gravitáció elleni véráramlás nehézségei: Az alsó végtagok vénáinak a vért a gravitáció ellenében kell a szív felé szállítaniuk. A terhesség alatt ezek a természetes folyamatok még nehezebbé válnak a fent említett tényezők miatt.
• Étrend és életmód: A diéta jelentős szerepet játszhat a visszér kialakulásában. A túl sok nátrium fogyasztása vízvisszatartást eredményezhet, ami növeli a vénákra nehezedő nyomást. Ezenkívül a kevés rost vagy víz fogyasztása székrekedéshez vezethet, ami szintén növeli a visszerek és az aranyér kialakulásának kockázatát.
• Genetika: A genetikai hajlam jelentős tényező a visszér terhesség alatt történő kialakulásában. Ha a családban, például édesanyádnál vagy nagymamádnál voltak visszerek terhesség alatt, akkor nagyobb valószínűséggel alakul ki nálad is.
• Testsúly: A túlsúly vagy elhízás növeli a visszér terhesség alatt történő kialakulásának kockázatát. A túlsúly extra nyomást gyakorol az alsó végtagok vénáira, ami megnehezíti a vér visszaáramlását a szív felé. Ez fokozza a vénák tágulásának esélyét és a visszér kialakulását.

A terhesség alatt kialakuló visszerek jellegzetességei és tünetei

A lábszáron megjelenő terhességi visszerek annyiban különböznek a szokványos visszerektől, hogy a tágult erek feszesebbek, tágabbak, vörhenyesebb színűek, kiterjedtebbek. A visszér terhesség alatt számos kellemetlen tünettel járhat, amelyek befolyásolhatják a várandós anyák mindennapjait.

A visszérbetegség vagy visszértágulat (varicositas) a köznyelvben „visszér” néven ismert. Ezek a megnevezések igazából helytelenek, hiszen visszerei nemtől, kortól függetlenül mindenkinek vannak, csak nem mindenkinek betegek. Miután a szövetek felvették az oxigént a verőerek (artériák) által odaszállított, oxigéndús vérből, a visszerek (vénák) feladata, hogy az elhasznált vért visszapumpálják a szívbe. Ezekben az erekben billentyűk találhatóak, amelyek szelepként működve megakadályozzák, hogy a gravitáció hatására a vér visszafolyjon a szövetek felé. Visszérbetegség akkor alakul ki, amikor a visszerekben bizonyos okból tartósan megnövekszik a nyomás, a visszerek falai elgyengülnek, a billentyűk nem zárnak rendesen, és ez a visszerekben a vér pangásához vezet. Az erek ettől kitágulnak, kanyargóssá válnak és a vérkeringés lelassul ezeken a szakaszokon.

A visszértágulat a terhesség egyik gyakori mellékhatása, és általában az alsó végtagokat (lábszár, comb, térdhajlat) érinti, de megjelenhet a melleken, a végbélben (aranyér), a szeméremajkakon, a hüvelyben, a gáttájon és a lágyékhajlatban is.

Jellemző tünetei (a látható jeleken túl):

• Viszketés a vénák körül
• Sajgó fájdalom, lüktetés vagy érzékenység az alsó lábakban
• Duzzanat (ödéma) a lábakban és a bokában
• Izomgörcsök (különösen éjszaka)
• Égő vagy lüktető érzés
• Nyugtalan láb
• Nehéz érzés a lábakban
• Aranyér: a végbélben vagy a végbélnyílás környékén előforduló visszér, ami fájdalmat és viszketést okozhat. A székletürítés közbeni megerőltetés vérzést eredményezhet.

Speciálisan terhességben jelennek meg a gáttáji és a kismedencei vénatágulatok. A gáttáj, szeméremtáji visszeresség esetén a nagyajkakon vagy a gáttájon alakulnak ki tágult vénák. A kismedencei visszeresség az ún. kismedencei pangás szindróma képében jelenik meg, melyre jellemző az alhasi fájdalom, gáttáji húzó érzés, erőteljes vizelési inger, valamint látható visszértágulat a külső nemi szerveken, a gáttájon és a lágyékhajlatban. Ezek a speciális visszerek általában nem az első terhesség alkalmával, hanem többszörös terhességet követően alakulnak ki, és a legtöbb esetben a szülés után csaknem teljesen visszafejlődnek.

Jelentenek-e kockázatot a terhességi visszerek?

Az esetek többségében a terhességi visszér nem jelent veszélyt a magzatra és szülést követően visszafejlődnek a tágulatok, ám a terhesség előtt fennálló, illetve a terhesség után fennmaradó visszerekkel foglalkozni kell. A terhesség alatt kialakult visszeresség nem jelent közvetlen veszélyt sem a kismama, sem a magzat számára, viszont jelentős életminőség-romlást okoz. A visszértágulat ugyanakkor komplikációkhoz vezethet, amelyek közvetve károsíthatják az anya és a baba egészségét.

Ezek közül a felületesvisszér-gyulladás a leggyakoribb, ami az alsó végtag érintett területén fájdalmas, piros, nyomásérzékeny folttal jár. Legtöbbször néhány nap alatt magától is elmúlik, ám időnként vérrög kialakulásával jár. Komoly gondot jelenthet a terhesség vállalása már meglévő visszérbetegséggel, mert a fennálló vénatágulat a terhesség alatt jelentősen romlik, kellemetlen panaszok, helyrehozhatatlan bőrszövődmények, ismétlődő visszérgyulladások, trombózis alakulhat ki. Mindezek miatt a terhesség előtt érdemes a visszérműtét elvégzése, mert ugyan nem lehet garantálni a kiújulás mentességet, de az ismételten fellépő kisfokú visszértágulat könnyebben megoldható.

A visszeresség további rizikótényezője a terhesség alatti és gyermekágyi trombózisnak, ugyanakkor a mélyvénás trombózis a visszértől függetlenül is kialakulhat a terhességhez kapcsolódóan, ezért fokozott trombózisveszély esetén (öröklött trombózishajlam, több rizikótényező egyidejű fennállása) szükséges lehet a megelőző véralvadásgátló kezelés is.

Ezt teheti a terhességi visszerek ellen

A terhesség alatt megjelenő visszeresség nem szüntethető meg, azonban a vele járó panaszok enyhíthetőek, a visszértágulat fokozódása lassítható. Nagyon fontos a láb rendszeres felpolcolása. Ha ülsz, akkor mindenképpen polcold fel a lábad úgy, hogy a lábad magasabban legyen, mint a törzsed.

Milyen lépések segíthetnek a terhességi visszerek megelőzésében és kezelésében?

Sajnos nincs olyan módszer, amellyel 100%-ban megelőzhető lenne az alsó végtagokon vagy bárhol máshol megjelenő terhességi visszértágulat kialakulása. A táplálkozásnak és életmódnak azonban egyértelműen fontos szerepe van a visszértágulat kockázatának csökkentésében és a kellemetlen tünetek, például a fájdalom, görcs és viszketés kezelésében is. Ezek a tippek a megelőzésben, illetve a már kialakult visszértágulatok kezelésében is hatékony segítséget nyújthatnak:

• Mozogjon rendszeresen: A vérkeringés megkönnyíthető könnyű lábtorna (pl. bokakörzés) rendszeres gyakorlásával, rendszeres mozgással. A testmozgás serkenti a vérkeringést, nagyon jót tesz a szív- és érrendszernek, neked és a babádnak is. Végezz legalább heti 150 perc közepes intenzitású aerob jellegű testmozgást (pl. tempós séta). Oszd el ezt például heti 5-ször 30 percre.
• Figyeljen a testsúlyára: A vénás rendszerre nehezedő nyomás csökkenthető a cipekedés mellőzésével, és a terhesség alatti súlygyarapodás kontrollálásával. Normál induló testsúly (18,5-24,9 közötti BMI) esetén a terhesség teljes ideje alatt 11,5-16 kg az ideális súlygyarapodás. Túlsúly (25-29,9 közötti BMI) esetén 7-11,5 kg, míg elhízottság (30 feletti BMI) esetén 5-9 kg.
• Étrend és hidratálás: Növelje a rostfogyasztását, ez ugyanis segít elkerülni a székrekedést és így a vénákra helyeződő extra nyomást. Figyeljen oda az egészséges, zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban, sovány fehérjében és egészséges zsírokban gazdag étkezésre. Fogyasszon sok folyadékot. Naponta ajánlott kb. 3 liter folyadékot innia, lehetőleg tiszta vagy természetesen ízesített vizet és nem alkoholt, kávét vagy üdítőitalokat. A megfelelő folyadékbevitel segít fenntartani az egészséges vérkeringést.
• Kerülje a hosszú ideig tartó állást vagy ülést: Ha sokat ül, akkor igyekezzen minél gyakrabban felállni, sétálni, nyújtani egy kicsit. Állítson be emlékeztetőt a telefonján, ami félóránként jelez, hogy ideje mozognia egyet. Ha sokat áll, járkál, akkor ennek a fordítottjára ügyeljen.
• Emelje magasba a lábait: Amikor csak teheti, polcolja fel a lábait, minél hosszabb időre, lehetőleg a szívével egy magasságba vagy magasabbra. Ülőmunka esetén használjon lábtámaszt, állómunka esetén fogjon egy sámlit és a lábait rendszeresen váltogatva helyezze rá az egyik talpát. Aludjon felpolcolt lábakkal. Tegyél párnát a lábaid alá, hogy kb. 8-10 cm-rel magasabban legyenek. Ez elősegíti, hogy a vér felfelé, a szíved felé folyjon, és ne gyűljön össze az alsó végtagok vénáiban.
• Viseljen bő ruházatot és lapos talpú cipőket: A túl meleg fürdő kerülésével, és bő ruházat viselésével segíthet a tüneteken. Kerülje a derék- vagy ágyéktájon szűk ruhákat, szűk öveket, farmerokat és zoknikat. A magas sarkú cipők a vádli izomzatát összehúzott helyzetben tartják, így kevesebb vér áramlik vissza a szívhez, a vér pangani kezd a vádliban, ez pedig a vénabillentyűk meghibásodásához és végül visszerekhez vezet.
• Kompressziós harisnya: Szükség esetén kompressziós harisnya viselésével a vérkeringés megkönnyíthető. Ezek a harisnyák gyengéd nyomást gyakorolnak a lábakra, javítva a vérkeringést és csökkentve a duzzanatot.
• Aludjon a bal oldalán: Ez azért hasznos, mert a tested legnagyobb visszere, a vena cava, a jobb oldaladon található. Ez pumpálja a vért a végtagok felől a szívhez. Ha a bal oldaladon alszol, azzal csökkented a vena cava-ra helyeződő nyomást, elősegíted a jobb vérkeringést és csökkented a vérpangás és visszértágulat esélyét.

Gyógyszeres kezelés és gyógynövények

A vénaerősítő gyógyszerek magzatkárosító hatása nem ismert, azonban - mint minden esetben - mindenképp beszéljen orvosával gyógyszer szedéséről, és olvassa el az adott készítmény betegtájékoztatóját. A kenőcsökkel is csínján kell bánni, mert a legtöbbre rá van írva, hogy terhesség alatt nem használható. Lézeres és egyéb (akupunktúrás stb.) visszérmegszüntető kezeléseket alkalmazni a terhesség alatt nem szabad.

Homeopátiás szerek is segíthetnek a tünetek enyhítésében:

• APIS MELLIFICA 15 CH: Akkor hatékony, ha a vénák duzzadtak és gyulladtak, égő fájdalmat érez, ami hideg borogatásra javul.
• ARNICA MONTANA 9 CH: Akkor hasznos, ha a visszerek véraláfutás-szerűek, gyulladtak, érintésre fájdalmasak. Javasolt adag: napi 2x5 golyó. Nehéz láb érzése, fájó visszerek, spontán véraláfutások esetén.
• BELLADONNA 9 CH: A hirtelen kialakuló, erős, pulzáló fájdalmat enyhíti.
• CALCAREA FLUORICA 9 CH: A vénafal tágulatának fájdalmasságát enyhíti a meleg borogatás.
• HAMAMELIS VIRGINIANA 9 CH: Feszülő, fájó visszerek, álláskor, járáskor fájdalmas a láb. Javasolt adag: napi 2x5 golyó.
• PULSATILLA PRATENSIS 15 CH: A végtagok vénás vérbősége, a lábszárakon márványrajzolat. Erősödik a fájdalom melegben, enyhül friss levegőn. Javasolt adag: napi 1x5 golyó.
• ZINCUM METALLICUM 9 CH: Jellemző a lábak állandó mozgatása, rázása, mely csökkenti a fájdalmat vagy a zsibbadásérzést. Javasolt adag: napi 2x5 golyó.

Műtéti és egyéb beavatkozások

Visszérműtét elvégzése a terhesség előtt (korábban is fennálló visszeresség esetén), illetve a szülés után (a terhesség alatt megjelenő, ám tartósan fennmaradó visszér esetén) javasolt. Amennyiben visszérgyulladásra vagy trombózisra utaló panaszokat tapasztal, mindenképp orvoshoz kell fordulni.

Ha a visszértágulat nem múlik el teljesen a terhesség utáni időszakban, akkor a megmaradó kisfokú visszeresség elindítója lehet a visszérbetegség folyamatának, ami kezelés nélkül idővel fokozódik, továbbá az újabb terhességek az állapot súlyosbodásához vezethetnek. Amennyiben a visszerek a szülést követően sem húzódnak vissza, érdemes szakemberhez fordulni, ugyanis a hanyagságnak akár fekély is lehet a következménye.

Rádiófrekvenciás készülékkel igazán jó eredményeket lehet elérni, méghozzá minimális fájdalommal, vágás és altatás nélkül. A hajszálerek esetében egy speciális tű nagyfrekvenciás rezgéséből adódó hőhatás roncsolja a kapilláris erek falát és azok tartalmát, majd az érfal összezáródik, a benne lévő vér pedig megalvad, és sejtjei szétesnek.

Fontos: Elektroterápiás készüléket a terhesség alatt ne használj a visszeres tünetek csökkentésére. A visszér terhesség alatt számos kezelési mód létezik, amelyek célja a tünetek enyhítése és a vénás keringés javítása. A kezelési lehetőségek között szerepelnek az életmódbeli változtatások, a kompressziós harisnyák használata, és szükség esetén orvosi beavatkozások.

• Szkleroterápia: A szkleroterápia során egy speciális oldatot fecskendeznek a kitágult vénába, amely összezsugorítja és elzárja azt.
• Sebészeti beavatkozások: Súlyos esetekben, amikor a visszér terhesség alatt jelentős fájdalmat vagy szövődményeket okoz, sebészeti beavatkozásra lehet szükség.

Terhességi visszerek a szülés után

Szülést követően a hormonszintek csökkenésével a visszerek visszanyerhetik tónusukat, újra ellent tudnak állni a véroszlop nyomásának, a tágult vénák legtöbbször részben vagy teljesen visszafejlődnek. Ez a visszahúzódás csak a terhesség során kialakult visszerekkel zajlik le, a terhesség előtt is meglévő visszerek sajnos már nem tudnak visszafejlődni.

A legtöbb nőnél a visszértágulat szülés után elkezd visszahúzódni és kb. 3-4 hónap alatt, de legkésőbb egy éven belül teljesen eltűnik. Ha a visszértágulat mégis megmarad (ez többes terhesség esetén gyakoribb), akkor érdemes felkeresni egy érspecialistát, aki segít megoldani a problémát. Súlyosabb esetben a visszértágulat mélyvénás trombózist is okozhat.

tags: #visszer #szules #elott