Az újszülöttkori, illetve az elhúzódó sárgaság gyakori probléma újszülött- és fiatal csecsemőkorban. Az újszülöttek 70%-a a születés utáni harmadik napra egy kicsit, vagy akár látványosabban sárga lesz. A baba bőre és a szem fehérje sárgás árnyalatot kap. Ez önmagában még nem baj, de ha a sárgaság erőteljes, és a kisbaba aluszékonnyá, nehezen táplálhatóvá válik, akkor kórházi kezelésre lehet szükség.
A sárgaság élettani és kóros okai
A méhen belül olyan sok vörösvértestre van szükség, mintha a Mont Everesten lenne az ember, ahol sokkal alacsonyabb az oxigénszint. Amint a baba megszületik, és lélegezni kezd, a fölösleges vörösvértestek lebomlanak. A folyamat végterméke a bilirubin (vérfesték), amelyet a máj választana ki, de sokszor nem tudja fölvenni a ritmust, ezért a bilirubin lerakódik a bőrben. Az újszülött éretlen mája viszont nem tudja ezt a viszonylag nagyobb mennyiségű bilirubint feldolgozni.
Amennyiben a sárgaság az élet első óráiban, első napokban jelentkezik, annak leggyakrabban a gyermek és az anya közötti vércsoport-összeférhetetlenség áll a hátterében. A magzati vörösvértestek ellen ellenanyagok képződnek, és emiatt gyorsan szétesnek. Ebben az esetben a vörösvértestek gyors szétesése miatt a bilirubinszint nagyon gyorsan emelkedik, és magas szintet ér el.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Sok esetben a szopós babák elhúzódó sárgasága hátterében az anyatej áll. Ugyanis az anyatejben normális körülmények között is lehet olyan összetevő, amely a máj bizonyos enzimét gátolva késlelteti az epefesték lebontását. Természetesen az anyatej okozta elhúzódó sárgaság diagnózisát csak akkor mondhatjuk ki, ha egyéb elhúzódó sárgaságot okozó okokat kizártunk.
Fontos figyelembe venni a ritka epeútfejlődési rendellenességet is. A tünetek tipikusan két-három héttel a csecsemő születését követően jelentkeznek. A figyelmeztető jelek, mint a zöldessárgás bőrszín, sötétbarna vizelet, világos, agyagszerű széklet, gyarapodásbeli elmaradás és vérzékenység fokozatosan jelentkeznek. A gyanú felmerülése után a betegség egy viszonylag egyszerű laborvizsgálattal azonosítható, és amennyiben az epepangás beigazolódik, műtéti beavatkozásra kerül a sor.
| Tünet | Lehetséges ok |
|---|---|
| Sárga bőr, aluszékonyság | Élettani sárgaság, magas bilirubinszint |
| Zöldessárga bőr, világos széklet | Epeút-elzáródás (gyors beavatkozást igényel) |
| Korai sárgaság (első napokban) | Vércsoport-összeférhetetlenség |
Kezelési lehetőségek és tanácsok szülőknek
Vérvétel, laboratóriumi vizsgálat segítségével pontosan megállapítható a bilirubinszint. A szoptatást ebben az esetben is forszíroznunk kell, próbáljuk a babát gyakrabban mellre tenni, ébresztgetni. Amennyiben magas értéket mérünk, vagy a gyermek aluszékony, szopási készsége rosszabb, táplálhatatlan kezelés szükséges. Az orvos ítélheti úgy, hogy a baba állapota kék fény kezelés hatására fog javulni. A fényterápia során az újszülött meztelenül fekszik az inkubátorban, szemüket letakarják, így óvják azokat az erős fénytől.
Kék fénykezelés: Kerry tapasztalata
Fejlődési mérföldkövek és egyéb aggodalmak
A csecsemők fejlődése egyéni ütemben zajlik, de ha egy baba jelentősen késik bizonyos mérföldköveknél (például fej megtartása, forgás, kúszás, ülés), az intő jel lehet. A hason töltött idő segít a babának megerősíteni a nyak- és hátizmait, ami elengedhetetlen a mozgásfejlődés következő lépéseihez. Ne essünk pánikba! A csecsemőkori neurológiai problémák kezelhetők, ha időben felismerjük őket.
Fontos kiemelni a megrázott baba szindróma veszélyeit. A testéhez képest óriási a baba feje, gyengék a nyakizmai, szakadékonyak az agyi vénák, a rázáskor pedig az agy ide-oda csapódik a koponyában, ami könnyen agyvérzéshez vezethet. A rázás után aluszékonyság, ingerlékenység, etetési nehézség, hányás, sápadtság, görcs, kóma, vakság, halál jelentkezhet.